Békés Megyei Népújság, 1974. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)
1974-08-23 / 196. szám
Kék köpeny a pártirodában Titkárválassíás a Volánnál Meteorológiai kislexikon Függetlenítik s Volán 8. számú Vállalata csúcsvezetőségének titkárát s egyben új embert választanak e funkció betöltésére a négy békéscsabai alapszervezet kommunistái — ez a hir „megért egy misét”, érdemes volt felkeresni a Szarvasi úti központi telepet. * Nyolc esztendővel ezelőtt egyetlen alapszervezet tömörítetté a vállalat kommunistáit. Azóta állandóan nő a párttagok száma, aminek eredményeként 1970-ben csúcsvezetőséget választottak, amelynek dr. Horváth Ferenc, a jelenlegi torgal. mi igazgatóhelyettes lett a titkára. A csúcsvezetőség ma mar négy csabai alapszervezet munkáját irányítja és hat megyeiét koordinálja. Megalapozott elképzelés, hogy a közeli jövőtől üzemi pártbizottság tevékenykedik majd a vállalatnál. Ilyen körülmények között már nem elegendő egy ember — gazdasági munkája mellett megmaradó — energiája a párt ügyeinek intézésére. Horváth Ferenc hozzáteszi, hogy némiképp összeférhetetlen is 1973- tól betöltött gazdasági vezetői beosztása mostani párttisztségé- vel. Am a legfontosabb: mindkét funkció egész embert kíván. Ezért feltétlenül indokolt a csúcstitkár függetlenítése. Kellemes helyzet, hogy akad a vállalatnál megfelelő — gazdasági és pártmunkájában is kiválót produkáló — jelölt a függetlenített titkár posztjára. — Hogyan summázná az elmúlt négyévi csúcstitkári tapasztalatait, mit tart e tevékenység legidőszerűbb vonásának? — A pártmunkában is a folyamatosság a legfontosabb. Az alapszervezetnek és az egyénnek, a vezető testületnek és választott vezetőnek nem lehet „kampányszerűen” pártmunkát végeznie. A titkárnak naponta kell törődnie a párttagok és az alapszervezetek, s ugyanígy a társadalmi szervezetek és a vállalat dolgával. Folytonos és tar_ talmas kapcsolatban kell lennie a körülötte dolgozó kommunistákkal. * Több mint százan jelentek meg a taggyűlésen. A hiányzók vagy betegek, vagy szabadságra utaztak. Jó munkaszervezéssel érték ei, hogy a taggyűlés idejére a párttagok ne legyenek szolgálatban. Gyorsan peregnek az események. A csúcstitkár elmondja, mi tette indokolttá a funkció füg- getlenítését s ismerteti a vezetőség állásfoglalását, amelynek alapján csúcsvezetőségi tagságának meghagyásával kéri felmentését. Botyánszki Pál, az MSZMP városi bizottságának munkatársa szólal fel, méltatja a vállalat alapszervezeteinek eredményes pártmunkáját, köszönetét fejezi ki a leköszönő titkárnak eddigi tevékenységéért, aztán sorolja az új titkár előtt álló fontos feladatokat. Majd elhangzik a csúcsvezetőség javaslata, Povázsay Gyulát mutatják be: 1934-ben született, szakmája autószerelő, jelenleg üzemvezető; 1952-től vesz részt a munkásmozgalomban, 1957- től párttag, titkára volt a K1SZ- alapszervezetnek; 19ö6-tól pártalapszervezeti vezetőségi tag, 1970-től titkár: egy esztendeje csúcsvezetőségi tag; elvégezte a középfokú műszaki tiszti iskolát, most a marxizmus— lenínizmus esti egyetemre jár... Mindez inkább kötelező formaság, hiszen az itt dolgozók hosz_ szú esztendők óta ismerik, ezeket az adatokat ők maguk is tudják. Amíg az első hozzászóló nekikészülődik, megkérdezem Orosz Viktóriát, a KISZ-titkárt: A jelenlevők hány százaléka adja majd a jelöltre a voksát. — Azt nem tudom, de nem hiszem, hogy bárki is tudna nála alkalmasabbat találni. Én magiam is egyetértek a javaslattal, annál is inkább, mert Povázsay elvtárs feladata volt a csúcsvezetőségben a társadalmi szervezetek segítése s ezt — napi tapasztalatból tudom — nagyon jól csinálta. Ttpi Antal áll fel először, két- három tömör mondatot mond csupán, támogatja a javaslatot. S utána mind a többiek is. Szűk fél óra múltán a szavazatszedő bizottság elnöke ismerteti az eredményeket: a tagság elfogadta Horváth Ferenj: felmentését s titkárnak választja Povázsay Gyulát. A második napirendi pont jól Illeszkedik az elsőhöz. Vándor Pál igazgató a vállalat első héthónapi eredményeiről, gondjairól, tervekről szól. Hangsúlyozza a jelenlevőknek a terv túlteljesítésében játszott szerepét, s kéri őket, hogy a felsorolt adatokat is felhasználva mondják majd el véleményüket a legközelebbi időben sorra kerülő termelési tanácskozásokon. Ismételten felhívja a figyelmet arra a tényre, hogy a szállítás, pontosabban a személyszállítás mz életszínvonal-politika szerves része, ennek megfelelően ezt nem csupán technikai, hanem politikai kérdésnek kell te_ kin ten i. Ezzel a taggyűlés bezárul. munkatársai az új titkár kezét szorongatják. A kívülálló számára is szemmel látható bizonyítékaként annak, amit Orosz Viktória mondott a szavazás előtt. * Másnap reggelre beszélünk meg találkozót Povázsay Gyulával. A műhelyben — most már így kell fogalmazni: volt munkahelyén — találom meg. Rögtön a sűrűjébe vágunk: — Hogyan képzeli el a következő időszakot? — Szólta ti an lesz. Még akkor is, ha már dolgoztam a csúcsvezetőségben és jóval régebb óta az alapszervezet, ben, az ifjúsági mozgalomban. De hát ez azért más. Persze, a tagság s a vezetőség segíteni fog és akkor talán nem lesz nagy baj. Tizenkilenc éve vagyunk együtt jó- ban-rosszban. — A taggyűlésen azért dicsérték. mert szerény. S az egyik felszólaló azt is mondta, hogy túlságosan szerény', a jövőben keményebbnek kell majd lennie ... Megmaradhat-e úgy a szerénysége, hogy közben nőnie kell a határozottságának? — Negyvenéves vagyok. Ha igaz az a tegnapi dicséret a szerénységemről, akkor miért kellene ezen ilyen korban változtatni. Nem is igen lehet... A határozottság pedig? Gazdasági vezetőként is előfordult, hogy felettesekkel kellett vitázni. Igyekeztem azon, hogy ne engedjek az igazamból. De hát általában nem a vita volt a jellemző, hanem az egyetértés. Úgy gondolom, hogy most is így lesz. S ha vitára kerül sor, most is kiállók majd a magam igaza mellett. — Milyen érzés itthagyni a műhelyt? — Nem valami jő. Nagyon összeszoktunk már az itt dolgozókkal. Közös volt a bajunk, az örömünk. És nagyon mozgalmas volt ez az élet. Szeretem a szakmámat. Szerencsére az új feladat egyáltalán nem követeli azt. hogy felejtsem el az itteni éveket. De hát az biztos, hogy a jövőben a többi munkahelyre is rendszeresen el kell jutnom — ennyivel tehát kevesebb idő jut a szerelőkre. — Hogyan szólították a beosztottjai? — Gyula bácsinak. — És az idősebbek? — Ök is. — Ezután hogy szólítják majd ? — Remélem, hogy ugyanígy. * — Az utolsó kérdés: mi lesz a sorsa annak a kék köpenynek, amit ebben a pillanatban is visel? Beszélgetésünk alatt most oldódik fel először igazán. Eddig látszott, hogy kényelmetlenül érzi magát — igaz volt az előző napi „szerény” jelző. Megkönnyebbülten feleli, italán mert „utolsó kérdés” volt): — Lejárt a kihordási ideje. Ez azt jelenti, hogy nem kell visszaadnom. Tehát viszem magammal a pártirodéba ... És itt megáll egy pilanatra. Belevillan egy gondolat. Zavartan mondja ki: — De ezt nem kell valami különösebb szimbólumfélének tartani. Nem úgy értettem ... Pedig a dolognak határozottan szimbólumértéke van. Most már Povázsay Gyulán — és a vállalat párttagjain, csúcsvezetőségén — múlik, hogy e Jelkép tartalma ne sekéiyesedhes- sen el. Hogy a kék köpeny ne váljon üres szobadísszé a pártiroda fogasán. ZIVATAR — MENNYDÖRGÉS — VILLÁMLÁS — GÖMBVILLÁM A zivatar légköri elektromos jelenség, amit villámlás és mennydörgés kísér. A nagy magasságokba, 10—14 km-re feltornyosodó zivatarfelhőkben igen magas elektromos feszültség keletkezik és a kialakult óriási feszültség kisül: az elektromosság vakító fénycsatorna formájában kiáramlik a felhőből. A villámlást nappal 10— 15 km távolságból még jól láthatjuk, az éjszakai órákban azonban akár 100—200 km-ről is észrevehetjük. A mennydörgést általában később halljuk, mint a villámlást. Ha a villámlás pillanatától mérsékelt tempóban számol, ni kezdünk és 3-nál halljuk a mennydörgést, akkor a villám tőlünk 1 km-re csapott le. A gömbvillám ritkán előforduló villamos kisülés a légkörben. A fényes, 10—30 cm átmé- rőiű gömb néha nagy sebességgel mozog, sőt előfordult már, hogy a nyitott ablakon a lakásba is behatolt. Gyakoribb a kényelmesen haladó gömbvillám. Néhány perc után hatalmas pukkanással megsemmisül, néha azonban gyújt vagy rombol. A zivatart gyakran összetévesztik a viharral (lásd alább). Helytelen, amikor a rádióban „zivatar-szünet” helyett „viharszünetet” mondanak. VIHAR — ORKAN — TORNÁDÓ — HURRIKAN A szél sebességét m/mp-ben vagy km órában mérik. Ha a szélsebesség eléri a 15 m mp vagy 55 km óra értéket, akkor viharról beszélünk. A vihar ágakat tör le vagy kisebb károkat okoz, de leginkább a tavakon, nagyobb folyókon veszélyes. mert megnehezíti a vízijárművek közlekedését. A Balatonon a kisebb vitorlásokat felborítja. Ha a szé'sebesség meghaladja a 25 m'mp vagy 90 kmóra értéket, orkánról beszélünk. Az Varámalatok J Az ilyesmiken sokat elmor| 1 tondírozott. — És a jó farkasok hol vannak? — A gazdájuknak az udvarában. Mert azokból lettek a farkaskutyák, és most ott lakngk. De amelyikről még nem tudják biztosan, hogy igazán jó, azt láncra kötik, annak nem szabad a házától messze elmenni. — És amelyik mégis harap, azt vissza viszik az állatkertbe? — Vissza bizony. Vagy elviszik a kutyatárba. Tudod, hol a kutyatár? — s már mondtam is neki a Weöres-verset: Harap utca három alatt megnyílott a kutyatár, síppal-dobbal megnyitotta Kutyafülű Aladár, Kutyatár, kutyatár. Kutyafülű Aladár! — ÉS ott ketrecben vannak a rossz kutyák? — Hát persze, különben egymást is megmarnáik. — És nem tudnak kijönni? — Dehogy tudnak, jól be vannak zárva. — Kulccsal? — Kulccsal. Meg lakattal. — Egyszer menjünk el oda, jő? I — Jó, csak az nagyon meszl sze van ám! ,S — Mint az angyalok? orkán szárazföldön és vízen egyaránt komoly károkat okozhat. A legpusztítóbb szelek a tornádókban fordulnak elő. A tornádók örvényszerű forgószelek, amelyek átmérője néhány meter és 1-2 km között változik. A szélörvények a felhőből a talajig lenyúló tölcsérhez hasonlítanak. Ha szárazföldön haladnak, akkor portölcsér jelzi őket, ha tó fölé érnek, a bennük uralkodó rendkívül alacsony légnyomás miatt vizet szippantanak magukba, és víztölcsérré alakulnak. Egyes nyarakon a Balatonon is előfordul ilyen víztölcsér. Az örvénylő szél elérheti a 400 km/ óra sebességet. A szokásos műszerek már nem tudják mérni ezt a sebességet, ezért a pusztításból következtetnek erősségükre. A tornádó belsejében levő alacsony légnyomás háztetőket tép fel, szekereket, vasúti kocsikat ragad magával, a palackból kirántja a dugót. A tornádó mindig szárazfö’dön keletkezik, hasonló módon, mint a nyaranként gyakran látható, de egészen ártalmatlan forgószél. A hurrikánok a trópusi tengereken keletkező, átlagosan 500 km átmérőjű, pusztító erejű örvénylő áramlások. A szárazföldek belsejébe nem hatolnak be, de a szigeteket és a partvidéket gyakran pusztítják. Az Indiai-óceánon trópusi ciklonnak, a Csendes-óceánon tájfunnak, az Atlanti-óceánon hurrikánnak hívják őket. Nyáron és ősszel szoktak keletkezni, élettartamuk néhány nao vagy pár hét. Mivel a hurrikánok a tengerészek rémei, ezért, hogy egymást figyelmeztetni tudják egy-egy hurrikán helyéről, neveket adtak nekik. A nevek alapján tudták megkülönböztetni egymástól a hurrikánokat. Ezt a régi szokást ma már hivatalosan is elfogadták, de ma mér csak női neveket használnak. Ilyenek pl. az Ágnes. Diana, Olga, Teréz stb. nevű hurrikán. — Majdnem. Azt ugyanis már kitanulta, hogy az angyalok nagyon mesz- sze laknak, és csak karácsonykor röpülnek ide, hozzánk és más gyerekekhez a karácsonyfával és az ajándékokkal. De ők nem olyanok, mint a Mikulás, ők nem szeretik, ha látják őket, és nem is hoznak semmit, ha nem megyünk ki abból a szobából, ahova jönni szoktak. Csak amikor csenge nek, akkor szabad beszaladni, és ha akkor gyorsan kinézünk az ablakon, még lehet, hogy látunk valami fehéret, ahogy elröpülnek. — Csak képen szabad nézni óikét? — Csak képen. Festett angyalt tudniillik 6 már sokat látott, régi mesterek műveinek színes reprodukcióin, s mindig nagy érdeklődéssel figyelte a szárnyukat, hogy nő ki a vállukból. — Ezzel tudnak repülni ? — Ezzel. Mint a madarak. — Olyan gyorsan? — Még gyorsabban. Még a helikopternél is gyorsabban. — És ha nekünk is volna szárnyunk? — De nincs! — De ha volna! — Akkor mi is biztos tudnánk röpülni. Daniss Győző AZ „AFOR” ÁSVANYOLAJFORGALMI VÁLLALAT NAGYSZÉNASI III. SZ. GÉPKOCSI JAVÍTÓ ÜZEME művezetői munkakörbe felvesz jogosítvánnyal és szakképzettséggel rendelkező gépjárműközlekedési technikusokat üzemtechnikusi munkakörbe általános gépésztechnikust, valamint AUTÓSZERELŐKET, KAROSSZÉRIALAKATOS OKÁT, AUTO-VILLANYSZERELÖKET ÉS SZERV7ZMU NKÁSOKAT, JELENTKEZÉS: személyesen vagy írásban, az üzem vezetőjé nél. Varga Domokos: KÚLYÖKKÖSTOLGATÚ (óla.)
