Békés Megyei Népújság, 1974. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-23 / 196. szám

Magtárban a kenyerünk A sikert nem adták olcson. Gabonáink a kitűnő vetömag- íájta es a bőséges műtrágya ha­tására vészelték át a szélsősé­ges időjárást. A hozzáértő, lel­kes miunkának és az utolsó év efe. ben megújult technikai szin­tünknek köszönhetjük, hogy időben magitárba került a ter­més. Az illetékes vállalatok kitű­nőre vizsgáztak. Az utolsó pil­lanatban megjöttek az új szov­jet kombájnok, volt pótalkat­rész. gyorsan javították az el­romlott gépeket, fennakadás nél­kül vették át a termést. Amint az erős üzemek végeztek, kom­bájnjaik már vonultak is a gyengébben gépesített gazdasá­gokba. A statisztikai apparátus kom­puterei meg dolgoznak, vég­eredmény néhány hét múlva várható. A részjelentések „ma- ganösszesítése' azonban mái Kétségkívül mutatja, hogy gabo­natermésünk még a tavalyi szin­tet is felülmúlja. . Elkerülhetetlen, hogy itt visz- szapillantson a krónikás. A má­sodik világháború előtti évti­zedben Magyarországon 2.9 mil­lió hektáron termeltek kalászos gabonáit. A búza átlagos hozama hektáronként 13,7 mázsa V°K ^ termett évenként összesen 3,7 millió tonna gabonánk. A ve- testerület azóta lényegesen csök­kent, az idén csak 1,74 millió hektáron termeltünk mar kalá­szos gabonát, tehát a régi terü­letnek kevesebb, mint a kéthar­madán. Az idei termésátlagot még nem tudjuk, de az búzá­ból bizonyosán több. mint kétes félszerese te»2 a réginek. Az összes kalászos termes pedig szintén „magánszámitas sze­rmi, __ több, mint másielszere­L e a réginek. Olyan tény ez, amire szocialista mezőgazdasá­gunk, az egész ország buszke szakemberek megkönnyeb­bült sóhaja azonban csak pilla­natnyi. Az esztendőnek meg nincs vege. sót most a ne­hezebb részé: az ősz. A ca. a cukorrépa, a napraforgó még kútt alszik". Mai állapo­tuk szerint egyenként es össze­sen is a terméseredmény telu-- múlhat minden edaigít D amint előre haladunk, a kocka- zati tényezők halmozodnak. Az időjárásban a kéthetes csú­szás most is megvan Mmden növény 10—14 nappal ,^trabb tart”, mint más esztendőkben. Nagyon -valószínű, ho^y tudjuk elkezdeni a betakarítást:. A kukoricát a búzához hasonló­an szárítani kell. Csakhogy a búzából 5 százalék nedvességei kellett elpárologtatni, hogy tolható legyen, a kukoncabollo százalékot kell majd. Vapis háromszor annyi szántóra len­ne szükség. De nincs csak any- nyi ami a búzához ikcllott. kombájnok morzsolva tekant- ták be a kukoricát. A szentet nem lehet oszlopokból, drótfo­natból hirtelen összetákolt 8P- rákban tárolni, mint a csövet. Magtárak kellenek. Csakhogy ami magtárunk van, az meg is telt búzával. Ki tudjuk addig üríteni? És végül: ha elhúzó­dik az őszi betakarítás, akkor már nagyon rövid idő alatt kell elvetni a búzát, elvégezni a ta- lajmuokákat, az őszi mélyszán­tást. Ehhez nagy teljesítmenyu traktorokra lenne szükség. Nincs elegendő. Olyan gondok ezek. amelyek a búzával kapcsolatban is gyö­törtek bennünket. Búza-gondja­inkat végül is „közmegelégedés­re'’ megoldottuk. Elképzelhető, hogy egy szép ..vénasszonyok nyara” az őszi kilátások egéről is elfújja a felhőket. De a sze­rencsére nem építhetünk Be kell látnunk, hogy a mezőgaz­daság szépen kamatoztatja azo­kat az áldozatokat, amelyeketa népgazdaság hozott. A beruhá­zások megtérülnek. Félúton azonban, nem lehet megállni. Egyenletes ütemű, további beru­házások — gépek, szárítók, mag­tárak stb. — kellenek ahhoz, hogy szélsőséges viszonyok kö­zött is bizton számíthassunk a «Ékeire, F* B, Nagygyűlés Budapesten Románia felszabadulásának 30. évfordulója alkalmából A Román Szocialista Köztár-] sasag nemzett ünnepe, az ország felszabadulásának 30. évforduló­ja alkalmából a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bi-; zottsága. a Budapesti Pártbizott­ság és a Hazafias Népfront Or- ; szagos Tanácsa csütörtök dél-, után nagygyűlést rendezett a ■ Láng Gépgyár művelődési köz­pontjában. A román és a magyar him­nusz hangjai után Saentistványi Gyuláné, a Hazafias Népfront j Országos Tanácsának titkára j megnyitó szavaiban köszöntőt-1 te a résztvevőket, s átadta a szót Borbándi Jánosnak, a Mi- j nisztertanács elnökhelyettesé-; nek, a nagygyűlés szónokának.; A miniszterelnök-helyettes be- ! vezetőben hangsúlyozta, hogy; augusztus 23-án a Román Szoci- j alista Köztársaság dolgozóival együtt a szocialista országok nagy családja, köztük a magyar nép is megemlékezik Románia felszabadulásának — e nagy je­lentőségű történelmi esemény­nek — 30. évfordulójáról. Beszéde további részében szólt arról, hogy a magyar—roman barátság a két nép történelmé­nek sok tekintetben azonos vo­násaiban. közösen vívott harcai­ban gyökerezik. A történelem során a két nép között mindig azok szították a nemzetiségi bé- . kétlenséget, a nacionalista-sovi- [ niszta viszályt, akik uralkodni , akartak fölöttük és el akarták ] venni munkájuk gyümölcseit. — A felszabadulás — hangsú­lyozta Borbándi János — új táv­latokat nyitott a magyar—román [ kapcsolatok fejlődése, a két nép barátsága' előtt. A közös múlt öröksége a közös jelenben foly­tatódik A marxizmus—leniniz- mus elvei alapján mind a két! nép a szocialista társadalmat épí­ti. — Ezek az elvek határozzák meg kapcsolatainkat, közöttük gazdasági kapcsolatainkat is, amelyek területén jó feltételek­kel rendelkezünk. Gazdasági együttműködésünk | fejlődését legjobban mutatja a magyar— román árucsere-forgalom, amely 1975-re az 1960. évihez képest két ] es félszeresére növekszik. Együtt­működésünk fejlesztése gazdasá­gi tekintetben a tartós kooperá­ciós kapcsolatok fejlesztésére irányul. Többek között megálla­podtunk a Szeged—Arad közötti 400 kilovoltos villamos távveze­ték megépítéséről, valamint ko­operációs szállításokról a teher­gépkocsi- és az autóbuszgyártás­ban. Hosszú lejáratú megállapo­dás jött létre energetikai beren­dezések. részegységek és alkatré­szek szállítására. Az együttmű­ködés további fejlesztésére reális lehetőségeink Vannak Például á gépipar, a vegyipar, a kohászat, a szállítás terén és más terüle- i teken. Beszéde végén hangsúlyozta a! szónok, hogy a szocialista orszá­gokhoz fűződő kapcsolataink külpolitikánk szilárd elvi alap­jaira épülnek. Egybevágó nem­zeti és nemzetközi érdekeinknek megfelelően következetesen erő­sítjük barátságunkat és szövetsé­günket a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal. Ezután loan Cotot budapesti romáin nagykövet szólt a nagy­gyűlés résztvevőihez. Elmondotta, hogy hazaja tör_ tenelmében 1944. augusztus 23- nak az adja meg a jelentősé­gét. hogy a fegyveres felkelés győzelmével 30 évvel ezelőtt a román nép elnyelte tényleges függetlenségét és teljes szuve­renitását, megteremtette a szo­cialista társadalmi rendet, az­óta szabad életet épít magá­nak, és méltó helyet foglal el a világ népeinek sorában. Szólt arról, hogy a Románia 1976 és 1980 közötti gazdasági, társadalmi fejlesztésere vonat­kozó, valamint az ország 1990-ig történő távlati fejlesztését célzó prognózisok irányelv-tervezete, amelyeket a Román Kommunis­ta Párt Központi Bizottságának 1974. júliusi plenáris ülése foga­dott el, előirányozza az ipar és mezőgazdaság fokozott ütemű fejlesztését. Beszéde végén megállapította a nagykövet: országaink, a két s, ocialista és baráti ország, a Ro­mán Kommunista Párt és a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt kö­zött testvéri és fejlődő együtt­működési kapcsolatok állnak fenn valamennyi^ tevékenységi területen. Befejezésül a nagykö­vet további sikereket kívánt a testvéri magyar népnek szocia­lista hazája felvirágoztatásában. A nagygyűlés az Internacionálé hangjai után művészi műsorral, a gyulai „Körös” táncegyüttes szereplésével zárult. Ittl A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására Luis Alfonso Zayas- nak, a Kubai Kommunista Párt Központi Bi­zottsága tagjának vezetésével négytagú — San­tos Godoy megyei titkár, Manuel Orza járási tit­kár és Francisco Rodriguez megyei titkár — pártmunkásküldöttség tartózkodik hazánkban. A vendégek Békés megyébe is ellátogattak. Tegnap, augusztus 22-én Békéscsabán, az MSZMP-székházban fogadta a delegációt Csatári Béla, az MSZMP Békés megyei Bizottságának titkára. A fogadáson részt vett Nagy János, a megyei tanács elnökhelyettese és Bauko Mihály. az MSZMP megyei bizottságának osztályvezetője. Csatári Béla tájékoztatta a vendégeket a megye társadalmi, gazdasági életéről. Délután a szarvasi Öntözési Kutató Intézetbe látogattál:. A delegá­ció a késő délutáni órákban tért vissza Buda­pestre. Képünk Uckescsjban, az MSZMP-szckhazbani a fogadáson készült (foto.; Gál Edit) Föidreformiól a világszínvonalig Huszonöt éves n kovácsházi Új Alkotmány Tsz * Augusztus 19-én ünnepi köz­gyűlésein emlékeztek meg Me- zőkováqsházán a mezőgazdaság harmincéves múltjáról, a föld­reformtól a világszínvonalra fej­lesztett üzemi gazdálkodás sike­reiről. Az ünnepi beszédet a me­zőkovácsházi Űj Alkotmány Tsz gazdái előtt dr. Grestyálk Gizel­la. a járási pártbizottság titká­ra mondotta. A múltró] a je­lenbe vezető ut főbb állomá­saira villantott fényt az előadó. Emlékeztetett arra, hogy Mező- kovácsháza lakosságának 59 szá­zaléka nem rendelkezett földtu­lajdonnal a télszabaduláskor, 1944. őszen. Ekkor a községben működő Magyar Kommunista Párt olyan jelszót adott ki: Ves­sen be mindenki annyi földet, amennyit csak tud! — Legyen az országnak kenyere. Ég a ko­vácsháziak: asoval, kapával ve­tették el az új élet első magva­it. Az aratás nem volt a mai­hoz hasonlóan bőséges, hiszen a technika alacsony színvonala, a termőföld korábbi, egyoldalú ki­használása holdanként csak 6—8 mázsa búzához és 10—1« mázsa kukoricához vezetett. Evek során, ahogyan megala­kultak. erősödtek, egyesültek a termelőszövetkezetek, létrehoz­ták az Űj Alkotmány Tsz-t. A termelés színvonala a világ él­vonalába jutott. Búzából hol­danként 27 mázsa, szemes kuko­ricából 41 mázsa termést taka­rítanak be immár rendszeresen minden esztendőben. A részese­dés 1973-ban átlagosan megha­ladta a 28 ezer forintot, A gazdaság fejlesztésében olyan eredményt értek el, me­lyekre az egész ország felfigyelt. A búza. a kukorica, a repce és a kerti magvak termesztésére, valamint a sertés, és a szarvas­marha-tenyésztés eredményeinek népszerűsítésére a megyei ta­nács bemutató gazdasággá nyil­vánította a mezőkovácsháziakét. A szövetkezeti mozgalom eredményeinek összegezése után Gajdács György, a megyei ta­nács mezőgazdasági és élelme­zésügyi osztályának vezetője át­adta Lipták András tsz-elnök- nek a megyei tanács elismerő oklevelét és serlegét, majd a Mezőgazdaság Kiváló Dolgozó­ja miniszteri kitüntetéseket, A szövetkezet új kitüntetettjei: Lipták András elnök. Gonda István repülőtér-gondnok, Nagy Mihály növénytermesztő, ifj. Tóth János tehenész. Baj lián. György traktoros, id. Gulyás István fegatos, özv. Kása Ist­vánná nyugdíjas es Varsandár Ferenc nyugdíjas. D, K Kubai pártküldöítség látogatott megyénkbe

Next

/
Thumbnails
Contents