Békés Megyei Népújság, 1974. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-23 / 196. szám

Befejeződtek a magyar-bolgár kormányközi tárgyalások Távirat Románia felszabadulásának 30. évfordulójára NICOLAE CEAUSESCU elvtársnak, a Román Kommunista Párt főtitkárának, a Ro­mán Szocialista Köztársaság elnökének, MANEA MANESCU elvtársnak, a Román Szocialista Köztársaság kormánya első miniszterének Bukarest Kedves Elvtársak! A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és kormánya, a dolgozó ma­gyar nép és a magunk nevében elvtársi üdvözletünket és jókíván­ságainkat küldjük önöknek és a Román Szocialista Köztársaság testvéri népeinek nemzeti ünnepük, Románia felszabadulásának 30. évfordulója alkalmából. A felszabadulás óta eltelt három évtized alatt Románia dolgozó népe jelentős eredményeket ért el a szocialista építőmunkában, a népgazdaság és a kultúra fejlesztésében A Magyar Népköztársaságnak s a Román Szocialista Köztársaság­nak a marxizmus—leninizmus és a szocialista nemzetköziség elvei alapján álló három évtizedes együttműködése hozzájárul a két or­szágban a szocializmus építéséhez, s egyaránt szolgálja a két ország népei, a béke és biztonság, a szocializmus, s a haladás nemes ügyét. A Román Szocialista Köztársaság nemzeti ünnepe, az ország történelmének e jelentős évfordulója alkalmával Románia testvéri népeinek kívánunk további sikereket a szocializmus építésében. KADAR JÁNOS, LOSONCZI PAU, a Magyar Szocialista ....................... M unkáspárt Központi a Magyar Népköztarsasag Bizottságának első titkára Elnöki Tanácsának elnöke, FOCK JENŐ, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke Három évtized Ipar és beruházások mindenekelőtt Q EI3Z-albizottság a chilei nép szabadságáért Az ENSZ egyik albizottsága arra szólította fel a chilei fasiszta juntát, hogy haladéktalanul ál­lítsa helyre az országban az alapvető emberi szabadságjogo­kat és vessen véget az elnyomás­nak. A határozatot, amelyet 17 szavazattal hagytak jóvá, a Szov­jetunió ENSZ-képviselője ter­jesztette elő. A hátrányos megkülönbözteté­sek ellen és a kisebbségek joga­iért küzdő albizottság kezdemé­nyezését nagyra értékelve ENSZ­körökben hangsúlyozzák, hogy a világszervezetnek az eddigieknél hatékonyabb eszközökhöz kell folyamodnia ahhoz, hogy a chi­lei nép kínzásának beszünteté­sére kényszerítse a hóhérokat. (TASZSZ) lámhosszán csütörtökön Rauf Denktas, a sziget török lakossá­gának vezetője első ízben minő­sítette a sziget törökök által el­lenőrzött területeit „a Ciprusi Köztársaság autonóm török köz- igazgatási körzetének”. A török vezetőt a rádió a török admi­nisztráció „végrehajtó bizottsága elnökeként” jelentette be. Be­szédében Denktas felszólította a külföldön élő ciprusi törököket, hogy térjenek vissza a szigetre. Glafkosz Kleridesz ciprusi ügyvezető elnök csütörtöki saj­tókonferenciáján közölte, hogy rövidesen találkozik Rauf Denk- tassal, a köztársaság török alel- nökével. Az ügyvezető államfő hangoztatta: bármely időpontban hajlandó találkozni a török kö­zösség vezetőjével, hogy tárgya­lásokat kezdjenek a sziget mind­két közösségét érintő humanitá­rius kérdésekről. Hozzáfűzte: úgy véli, hogy a találkozón a hadifoglyok cseréjéről, a görög és török lakosság közti érintke­zésről. a két közösséghez tartozó ciprusi állampolgárok biztonsá­gáról lesz szó. A görög fővárosban és ezzel Csütörtökön délelőtt, Fock Je­nő bulgáriai látogatásának má­sodik napján a szófiai Minisz­tertanács épületében folytatód­tak a hivatalos tárgyalások a Magyar Népköztársaság Minisz­tertanácsának elnöke és Sztan- ko Todorov bolgár kormányfő között. A megbeszélésen részt vett Timár Mátyás miniszter­elnök-helyettes, Roska István külügyminiszter-helyettes, Tor- dai Jenő külkereskedelmi mi­niszterhelyettes és Böjti János szófiai nagykövet. A bolgár tár­gyaló küldöttségben Sztanko To­dorov mellett Ivan fiter mi­niszterelnök-helyettes, Andon Trajkov, a külügyminiszter első helyettese. Konsztantín Kozmov külkereskedelmi miniszterhe­lyettes és Sztoio Sztanoev bu­dapesti bolgár nagykövet fog­lalt helyet. A kormányfők folytatták a egyidejűleg Nicosiában is hiva­talosan bejelentették, hogy Kle­ridesz pénteken Athénba utazik, s tárgyalásokat kezd a görög kormány illetékeseivel. A tár­gyalásokat görög részről Kara- manlisz kormányfő vezeti. A megbeszélésen a jelenlegi ciprusi helyzetről, valamint a ciprusi válság megoldására hivatott újabb konferencia összehívásá­nak lehetőségeiről folytatak esz­mecserét. Az egyiptomi belpolitikában jelenleg széles körű vita folyik az Arab Szocialista Unió át­szervezéséről. A vita alapjául az a közelmúltban nyilvános­ságra hozott dokumentum szol­gál, amelyben Szadat elnök részletesen kifejtette elgondolá­sait a 12 éve alakult, 7 millió tagot számláló, vezető pártnak tekintett politikai szervezet po­nemzetközi helyzet elemzését, különös tekintettel az európai biztonság és a Balkánon kiala­kult helyzet kérdéseire. Megvi­tatták a kétoldalú gazdasági együttműködés eddigi eredmé­nyeit és megjelölték a KGST 28., szófiai ülésszakán hozott ha­tározatokból a két ország együttműködésére vonatkozó konkrét feladatokat. A magyar—bolgár hivatalos kormányfői tárgyalások _ befe­jeztével csütörtök délben Tó­dor Zsivkov, a Bolgár Kommu­nista Párt Központi Bizottságá­nak első titkára, a Bolgár Ál­lamtanács elnöke fogadta Fock Jenőt, és szívélyes, baráti be­szélgetést folytatott vele. Ez­után Todor Zsivkov ebédet adott a miniszterelnök tiszte­letére. Csütörtökön délután Fock Je­nő és kísérete: Timár Mátyás miniszterelnök-helyettes, Roska István külügyminiszter-helyettes, Tordai Jenő külkereskedelmi miniszterhelyettes és Böjti Já­nos szófiai nagykövet különre- pülőgépen Várnába utazott, majd gépkocsiba szállt és a Várnától mintegy húsz kilomé­terre levő Devnyába hajtatott. Sztrahil Hrisztov, a Központi Bizottság és a Minisztertanács megbízottja tájékoztatta Fock Jenőt és kíséretét a devnyai vegyipari kombinát felépítésé­ről. A miniszterelnök és kísére­te ezután megtekintette a kal- cinált szóda üzemet, amelynek építéséhez Magyarország hitellel és berendezésekkel járult hoz­zá. I zitív és negatív tapesztalatai- | ról, majd ezekből kiindulva, ja­vaslatot tett az ASZÚ mélyre­ható átszervezésére, szervezeti szabályzatának módosítására. A dokumentum állást foglal a nemzeti egység alapját képe­ző osztályszövetség fenntartá­sa mellett, kiemelve, hogy a nép dolgozói erőinek szövetsé­gében békés megoldást kell ta­lálni a társadalmi ellentétekre, s ugyanakkor biztosítani kel! a különböző iránvzatok párhu­zamos érvényesülését és a sza­bad. demokratikus vélemény- nyilvánítás lehetőségét az 1952- es forradalom elvei alapján. A munkaokmány egvaránt eluta­sítja az 1652-es vívmányok fel­számolására iránvuló ellenfor­radalmi törekvéseket és e vív­mányok forradalmi jellegét ta­gadó ultrabaloldali nézeteket. A széles körű vitában máris igen sok észrevétel, módosító javaslat han°zott el. A vita egvik fő kérdése az: hogvan lehetne hatékonnyá. életkános-' sé változtatni a nehé-kes tehe­tetlen. elbürokrntizálódott poli­tikai szervezetet. Az A^ZU érvén r bon levő szervezeti szabályzata szerint a munkások és parasztok ötven­százalékos képviselethez juthat­nak a vezető testületekH°n, Ez az elv a jövőben is érvényben marad — függefeniil a két. dolgozó nsztálv ‘én vl eves 95 százalékot is meghaladó társa­dalmi arányától —, de tavih fel­szólaló sürgeti a ,.m"nkás” js a ..paraszt” katevórhük ponto­sabb meghatározását, mert a jelenlegi kategorizálás lehető- séget ad a munkás-paraszt kén- v'se’e“ mesterséges visszaszorí­tására. 2 BiKÍS 1874. AUGUSZTUS 33. Romániát járva a látogatónak az a benyomása támad, hogy az egész ország egy hatalmas epi- tőtelep. Űj és új üzemek épül­nek Bukarestben, Brassóban, Kolozsvárt, Iasiban, Havas-Al- földön, Moldvában, Erdélyben, sőt a gazdaságilag azelőtt oly szegény Székelyföldön. Néhány év alatt űj iparágak jönnek lét­re. Pitestiben modern vegyipa­ri üzemeket építettek, Galati- ban hatalmas hajógyárat, Brai- lában papír- és cellulózgyárat, a Kárpátok hegyei között roha­nó folyókat megzabolázzák, erő­iket elektromos energiává vál­toztatják. Megszelídítették a Du­nát a Kazán-szorosban és fel­építették a világ egyik legna­gyobb erőmüvét, a vaskapui ví- zierőmű-rendszert. Az ország vezetői arról is gondoskodtak, hogy Románia ne maradjon sa­ját gyártmányú személygépko­csik nélkül. Igaz, nagy áldoza­tokkal, de felépült a Dacia Au_ tógyár. Kollégáimmal, a Bukarestben akkreditált külföldi sajtótudósí- tókkal beszélgetve többször fel­vetődtek eme iparosítási politi­ka különböző aspektusai. A vé­lemények egy valamiben azono­sak voltak: modern nagyipar nélkül ma egyetlen ország sem szavatolhatja állampolgárai szá­mára a felemelkedés és a jólét lehetőségét. Romániának pedig néhány évtizeddel ezelőtt még alig volt ipara, az országot Eu­rópa gyengén fejlett államai között tartották nyilván. Romá­nia szarnám tehát parancsoló szükségszerűség volt egy meg­felelő iparosítási politika kidol­gozása. E politika megvalósításán már több mint nyolc éve dolgoznak. Jogos tehát a kérdés: mire ju­tottak, milyen eredmények szü­lettek? Az, hogy óriási összege­ket áldoznak új gyárak építésé­re és áldozatok árán új ipar­ágak keletkeznek, a válasz egyik része. A világpiacon ma meny- nyiségi termeléssel azonban aligha lehet sikereket elérni. A Román Kommunista Fárt 1972- ben tartott országos értekezle­tén ezért hangsúlyozták oly nagv nyomatékkai, hogy a mi­nőségre és a termelékenységre nagyobb gondot kell fordítani. A párt főtitkára egvik nemrég tartott beszédében kilátásba he­lyezte. hogy bezárják azokat a gyárakat, amelyek csak a rak­táraknak termelnek. A minőség és a termelékenvség azonban továbbra is gond, , Románia, különböző gazdasá­gi és gazdaságpolitikai meggondo­lásokból, a fejlődő országok kö­zé sorolja magát. A fejlettség tényleges szintjét érzékelteti a többi között az a körülmény is, hogy jelenleg a munkaképes la­kosság több mint 40 százaléka a mezőgazdaságban dolgozik. Az egy főre eső nemzeti jövedelmet másfél évvel ezelőtt még 500— 600 dollár között jelölték meg, de tél év óta a hivatalos ada­tok már 800 dollárról szólnak. Románia vezetői tehát a va­lós helyzetből indulnak ki,ami­kor arra figyelmeztetnek, hogy sokat kell dolgozni, amíg el le­het érni a fejlett országok szint> jét. E célkitűzés elérése érde­kében a Román Kommunista Párt mozgósította az ország va­lamennyi erőpotenciálját. Egyik legfontosabb eszköznek az ipari termelés felfuttatását és a be­ruházások ütemének gyors nö­velését tekintik. , Az elmúlt év végén a párt központi bizottsága plenáris ülé^ sén arra a következtetésre jűl tottak, hogy az 1974. évi terv korábban megállapított mutatói szerények és így reális e muta­tók megemelése. A módosított terv 16 százalékos emelkedést irányoz elő, amit a szokások­nak megfelelően minden bi­zonnyal még túl is teljesítenek. A beruházások ütemének nö­vekedése hasonlóan gyors, éven­te 20—25 százalékot tesz ki, és a nemzeti jövedelemnek mint­egy 35 százalékát fordítják be­ruházási célokra. Ennek ered­ményeként az új munkahelyek száma évente több százezerrel növekedik, az idén nem keve­sebb, mint 700 új ipari létesít­ményt adnak át rendeltetésé­nek. Munkaerőhiány azonban nincs, mert a mezőgazdaság to­vábbra is nagy tartalékokkal rendelkezik, évről évre onnan töltődik fel Románia kialakuló új munkásosztálya. Az ilyen ütemű iparfejlesztés viszont új problémákat vet fel, mert a városokba áramló űj munkások szakképzetlenek és nem ismerik az ipari munkafe­gyelmet. Komoly gondok forrá­sa, hogy az ipari termelés me­résznek tűnő tervmutatótnak teljesítéséhez a gépek és beren_ dezések maximális kihasználá­sa szükséges, de ez a feszített munkatempó sokszor a karban­tartás elhanyagolását eredmé­nyezte. Marton László Álelnök: Nelson Á. Rockefeller Gerald Ford, az Egyesült Államok elnöke kedden jelentette be, hogy az alelnöki tisztségre Nelson A. Rockefellert válasz­totta. Képünkön: Ford elnök a Fehér Házban Nelson A. Rockefellerrel (Telefotó: AF—MTI—RS> j Ciprus Kleridesz tárgyalni akar A ciprusi török rádióadó hűl Hatékonyabb lesz az ASZÚ? Ssadat elnök Egyiptom politikai vexető s»erve*etéröl

Next

/
Thumbnails
Contents