Békés Megyei Népújság, 1974. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)
1974-08-22 / 195. szám
Kiállítás és Iiaiagverseny Békéscsabán A Békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum, a MTESZ Békés megyei Szervezete és a Békés megyei Levéltár megyénk mező- gazdaságának harminc évét bemutató kiállítást rendezett. Az impozáns történeti bemutatót augusztus 19-én délelőtt 11 órakor Csatári Béla, a megyei párt- bizottság titkára nyitotta meg a Munkácsy Múzeumban. Megnyitójában szólt a felsza- hadulás előtti Magyarország elmaradott mezőgazdaságáról, megemlítette, hogy 1933-ban csupán Békés megyében 35 ezer mezőgazdasági munkanélküli volt. Az 1945 utáni földreform azonban közel 40 ezer szegénysorsú cselédet juttatott földhöz megyénkben. Az országban elsőnek megalakított sarkad-feke- teéri Lenin Termelőszövetkezet után egymást követték a tsz-ek, később az állami gazdaságok, a gépállomások és megindult a mezőgazdaság szocialista átszervezése. _ A megyéi pártbizottság titkára megnyitójában jelentette be, hogy Békés megye kenyérgabona-termésének idei átlaga hektárodként 38,5 métermázsa lett, ami egy métermázsával több a tavalyi eredménynél. Befejezésül elismeréssel szólt a levéltári dokumentumok, a kezdetleges, és a mai korszerű munkaeszközök, illetve erőgépek modelljeinek ötletes és értékes bemutatásáról. * * Hangverseny a városi tanács udvarán augusztus 19-én este Békéscsabán. Vezényel: Jancsovics Antal A „Vasas Művészegyüttes” központi kórusát Vass Lajos vezérelte (Fotó; Demény Gyula) Történelmi negyedszázadra emlékeztek a tótkomlósi Haladás Tsz-ben Kettős jubileumot ünnepelt augusztus 20-án a tótkomlósi Haladás Tsz tagsága. Tótkomlóson ugyanis a termelőszövetkezeti mozgalom egyidős a Magyar Népköztársaság alkotmányával. A negyedszázaddal ezelőtti sorsfordulóra emlékezőket az alkotmány napján délelőtt a tótkomlósi úttörőzenekar köszöntötte. A Himnusz elhangzása után Czecze Lajos, a Haladás Tsz elnökhelyettese nyitotta meg az ünnepi közgyűlést, átadva a szót a tsz-elnökének, Lóczi Jánosnak. Ünnepi beszédében a jubiláló közös gazdaság elnöke emlékeztetett azokra, akik a községben először döntöttek úgy, hogy a közös sorsot közösen is alakítják. Tótkomlós első termelőszövetkezete ugyan a Viharsarok Tsz volt, de az első közös gazdaság megalakulását a községben csak alig pár hónap lemaradással követte a Haladás Tsz születése. Az a húsz ember, aki a község második termelőszövetkezetét alakította, talán nem is gondolta, mennyi nehézséget kell a kis kollektívának leküzdenie majd ahhoz, hogy a tsz tagsága a mostani ünnepséget megtart- ' hassa. Az alapítók a kezdeti lépéseket egy lóval és egy szarvasmarhával a birtokukban, alig 40 holdon tették meg. Az első zárszámadáskor 42 ezer forint volt < a szövetkezet vagyona, de már az első évben több mint kétszeresére nőtt a tagok száma. Az ünnepi közgyűlés szónoka az alapítók érdemeinek méltatása után részletesen elemezte a közös gazdálkodás kezdő évtizedének eredményeit és kudarcait. Megállapította, hogy 1952-től a tsz területi növekedésével, gyarapodásával egy időben megsokszorozódtak a gondok is. A 3200 " holdasra bővült gazdaság vető- j maghiánnyal küszködött, ekkor • még jobb híján, lóhátról vetet- j tek és a magot a juhok taposták ■ a földbe. A • A mostoha körülmények ’ eile- • nére sokat fejlődött tsz életében ] nagy törést okozott az 50-es évek | következetlen gazdaságpolitikája. S Ennek ellenére elmondhatjuk, ! hogy a tsz-alapítók körül tömő- [ rülők még az 1956-os viharnak ; is ellentálltak, hiszen a Haladás ■ Tsz ekkor sem oszlott fel, csu- ■ pán a területe csökkent 1800 ■ holdra a kilépések következte- ! ben — hangsúlyozta az előadó, j majd így folytatta: j ■ ■ — Az 56-os évet követő észtén- • dökben gyors fejlődésnek indul- ! tak a szövetkezetek, Gazdasá- : gunk is igen rövid idő alatt te- ] remtette meg saját gépparkját, j A tagok ekkor már évente a 5 közösből több mint tízezer forint l jövedelemhez jutottak. 1959-ben : azután kialakultak szövetkeze- ; tünk végleges keretei, s ettől • kezdve Tótkomlós szocialista ! község három közös gazdasága í közül a Haladás Tsz 5000 holdon : gazdálkodott. ■ Beszédének befejező részében : Lóczi János megvonta a törté- ■ nelmi negyedszázad, a két és fél ■ évtizedes közös gazdálkodás j mérlegét, megállapítva, hogy a ! Haladás Tsz 25 év alatt jelentős ; sikereket, szép eredményeket ért S el. Ezt a különböző hazai és ■ nemzetközi mezőgazdasági kiál- j Utasokon kapott nagydíjak mel- j lett többek között az is bizonyít- : ja, hogy a tsz sertéstenyészete j • : ■ ■ ■ ™ 1974, AUGUSZTUS 22. t Klaukó Mátyás, a Békés megyei Tanács elnöke átadja a jubiláló termelőszövetkezet elnökének, Lóczi Jánosnak a sző' vetkezet negyedszázados múltját dokumentáló serleget és emlekIapot (Fotó: Pokorádi) hosszú időn keresztül töltötte be a törzstenyészet szerepét, illetve az, hogy az utóbbi években megoldották a főbb növények termesztésének teljes«gépesítését és eredményesen működnek közre a község termelőszövetkezeteinek közös vállalkozásaiban is. Végül is a tótkomlósi Haladás Tsz, amely a kezdeti 42 ezer forintról 25 év alatt több mint 67 millióra növelte vagyonát, ma már 44 mázsát meghaladó termésátlagot ér el hektáronként búzából, több mint 51 mázsát kukoricából és mintegy 480 mázsát cukorrépából — ez a termelőszövetkezet az elmúlt évben már az alakuláskori 5,5 ezer forinttal szemben egyénenként csaknem 30 ezer forint évi jövedelmet biztosit átlagban a 700 tagjának. A termelőszövetkezet elnökének ünnepi beszéde után Klaukó Mátyás, a megyei tanács vb-el- nöke köszöntő és elismerő szavak kíséretében átadta a tótkomlósi Haladás Tsz vezetőinek a tsz megalakulása óta eltelt negyedszázadot dokumentáló serleget és emléklapot. Ezt követően kitüntették a termelőszövetkezet alapítóit, illetve a szövetkezeti mozgalomban élen járó tagokat, majd a közös gazdaság augusztus 20-i ünnepi közgyűlése az Intemacionáléval véget ért. (K. E. P.) Varázslatok (6.) Sikerült talán megértetnem múltkor: a rajzainkkal — én az enyémekkel, Bubu az övéivel — nemcsak ábrázoltunk, hanem varázsoltunk is: nem élőt élővé, nem létezőt létezővé, ott nem lévőt ottlévővé. Az is varázslat volt, mikor a pont, pont, vesz- szőcskéből törökbasa kerekedett, s az is, amikor ellenkező irányban, alulról fölfelé végigrajzoltam: Legalul van két karó, * azon felül egy hordó, azon felül nyújtom-bújtom, azon felül tátom-bátom, azon felül szortyom-bortyom, azon felül illancs-pillancs, azon felül sík mező, azon felül sűrű erdő, vadak lakinak benne. — s megint egy emberalakot kaptam. A két figura természetesen nem volt egyforma, egy kicsit mégis ikreknek számítottak, mindig egymás mellé kellett si- kerítenem őket. Illancs-pillancs szendén álldogált ott, lehunyt szemmel, hosszú szempillákkal, Törökbasa meg — mintegy a párjaként — szúrós tekintettel és hatalmas pocakkal. Bubu számára ők éppoly élő személyek voltak, mint e mesés földi világ többi lakója. (tpjától-Anyjától a Röfi-röfi Kismalacig és a Cincin Kisegérig. Néha furcsa érzés volt ugyan neki is, ha egy-egy eddig csak elképzelt mesehőst a saját szemével is meglátott. így például az első eleven disznót hároméves korában Vaján: egy hatalmas szőke emsét a hat fekete malacával. — Ez a Röfi? — kérdezte kissé hitetlenkedve. Nem akartam kiábrándítani. — Ez nem a mi Röfink, ez egy másik, — És a mienk? Az hol van? — Nem tudom, de majd megkeressük Azóta is hiába keressük, de a Röfi-mesékből azóta se fogytunk ki, még mindig kiköveteli őket, úgyszólván estéről estére. Röfi ugyanis — némi áttétellel — ő maga. A saját hasonmása, vagy inkább: kivetítése egy mesebeli másik személyre. Ez is egyike a körülötte káp- rázó varázslatoknak. Röfi, aki nyáron úgy homokozik, télen meg úgy eszik_ Jiavat, s lesz lázas beteg tőle, mint ő maga; a vendéglőben éppúgy tétovázik, hogy piros vagy sárga szörp kell-e neki; Bogyí nénit is éppúgy meg-meglátogatja, s miután jót evett-ivott a konyhában, megy be a szobába babázni vagy tévézni; néha kirándul a János-hegyre is, máskor Vajára röpül el a helikopterével, vagy Bezegénybe (Zebegénybe) a DuVarga Domokos: KÖLYÖKKÚSI6LGATŰ
