Békés Megyei Népújság, 1974. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-03 / 180. szám

A pszichológus ír ja ... Antilop és teknősbékg Veszélyforrás a csomópont — Ingcrhrlyzet és reagálás — Miért kell az ellenállási élmény? Minden látó élőlénynél „ lá­tási és mozgási szervek harmó­niában ‘ vannak egymással. Egy­szerűen ezt úgy mondhatjuk — amilyen gyorsan futunk, olyan gyorsan látjuk és észleljük kör­nyezetünket. A motorika tehát harmóniában van az optikával. Ha viszont az ember mozgási szerveit „felerősítjük” a gép­járművel. nyomban megbomlik a harmónia. Az ember — a jár­művezető — olyan kevert lény lesz. akinél az optika már nem tudja követni a motorikát. Ha­sonlattal élve a járművezető olyan antilophoz hasonlít, aki egy teknősbéka észlelési és re­agálási képességével rendelke­zik ... Kritikus helyzet — hibás magatartás Ezt a jellemzést főként a köz­lekedési csomópontokon közle­kedő gépjárművezetőnek nem szabad elfelednie... Itt ugyan­is annyi információt kell fel­fognia, amennyi alternatíva kö­zött kell választania, amennyi teljesítőképességének a maxi­mumát veszi igénybe Máskor, vezetés közben nincs mindig szükség az alkalmazkodási kié-i p ességek teljes igénybevételé­re. Menetközben lehet beszél­getni, rádiót hallgatni, dohá­nyozni és így tovább... A tel­jesítőképesség egy része ener­giatartalékot képez, amelyet csak kritikus helyzetben kell felhasználni. Ilyen kritikus helyzet éppen a közlekedési csomópont. Itt az út több irá­nyú elágazása miatt a különbö­ző irányból érkező gépjármű­vek és gyalogosok irány- és iramváltozásai olyan bonyolult ingerhelyzetet teremtenek, ame­lyek megoldásához éppen az al­kalmazkodó. és szabályokat kö­vető képességek teljes aktivizá­lódása és igénybevétele szük­séges. Különböző okok miatt ez nem mindig — és nem minden I gépjárművezetőnek sikerül. — j Túlzás nélkül állíthatják, 1 biztosítja a kiemelt vállalatok; közé tartozó üzemnek a nagy- ; szériás. igen gazdaságos gyár- ■ tást, termékszerkezetének mo- • dernizólását. : Házgyárak. A magyar—szov- j jet építésügyi együttműködés : kézzelfogható eredménye a kor- : szerű házgyári hálózat, amely- * hez a Szovjetunió szállította a ■ modern panelgyártó gépsorokat. « Budapesten három, vidéken j négy szovjet házgyár dolgozik, ! és még az idén felavatják a j veszprémit, a jövő évben pedig ! az országos hálózat utolsó bá- j zisát, a kecskeméti házgyárat. : A magyar és szovjet tapasz- | tálatok egybevetésével újfajta : gépsort alakítottak ki, amely • a korábbinál jóval több épület- : variációra nyújt lehetőséget. A j legújabb házgyárakat ilyen j gyártósorokkal látták el. Az : üzemszerűen dolgozó hét szov- : jet' házgyár kapacitása évi ; 21 600 lakás, ami az újabb két ■ üzem átadása után 26 600-ra : emelkedik. Szoros műszaki-tu- j dományos és gazdasági együtt.- : működésben kezdték meg a j legkorábban épített házgyárak j rekonstrukcióját is, amellyel jj 10 évenként kerül sor a bérén- j dezések megfiatalítására. Az • együttműködést most '“kiterjesz- ! tették a legújabb építésmódra, : a könnyűszerkezetes módszerre, ; s gyártás-szakosítással és tér- • melési kooperációval segítik e | fejlett eljárás ki bontakoztató- j «át. ~ j iFolytatjuk) ; hogy a közlekedési _ csomópon­tok első számú veszélyforrása éppen a gépjárművezetők hibás magatartása. Ezt bizonyítja, egy érdekes statisztika is. Mit mondanak a szakemberek? 1972-ben az útalakzatok sze­rint ,, következő megoszlásban történtek a balesetek. Egyenes útvonalon — és Budapesten — történt a balesetbe 35,8 száza­léka Vidéken: a balesetek 61.9 százaléka. A forgalomirányítá­sú kereszteződésekben 7.1. illet­ve 0.8 százaléka. A forgalomirá­nyítás nélküli kereszteződések­ben Budapesten 50,1 vidéken 22,7 százaléka. A mélyebb összefüg­géseket kutató tudományos elemzés azt is kiderítette, hosy a szabályozás nélküli csomó­pontokon nemcsak a - baleset sok, hanem a baleseti veszély- forrás is- Mindez nem véletlen. A kutatók szerint a gépjármű- vezetők viselkedésére döntően hat a kereszteződés forgalom- sűrűsége, illetve: a keresztező­dés építési alakzata. A forgalmi sűrűs'g viszonyait a gépjármű- vezető — megismerő tevékeny­ségének elvont műveleteivel — távolság- és sebességlbecsiés- sel ragadja meg. A keresztező­dés építészeti alakzatáról pedig közvetlen vizuális szemlélettel szerez tudomást. Az előbbi las­sabban, az utóbbi gyorsabban lezajló pszichikai folyamat, ezért az utóbbi esetben ennek befolyásai is előbb jelentkez­nék. Előfordulhat például, hogy az út építési alakzatának fel­szólító jellege ellenkezik a jogi szabályozással: * széles utcán hajtva a járművezetőnek ön­kéntelenül Is az a benyomása támad, hogy védett útvonalon halad — pedig a jogi szabályo­zás szerint szó sincs védett út­vonalról. Ugyanez történik ak­kor is, ha a védett útvonal vé­dettsége — optikailag indoko­latlanul — új szabályozással megszűnik. A vizuális észlelés benyomásai ugyanis előbb sza­bályozzák a magatartás, mint a megismerő tevékenység műve­leteit ... Környezel! feltélclek A valóságban gyakran előfor­dul a kereszteződés akadályozó hatásának gyengesége is. Így például a kereszteződés mögött előugró fal belátási szögének, vagy az útszegélykőnek a hiá­nya. amely a gépjárművezető­ben a továbbhaladással szembe­ni. ellenállási élményt válthat­ná ki. Márpedig, akadályozási élmény hiányában a keresztező­dés észlelésének időpontja elto­lódást okoz például a sebesség csökkentésében... A gépjármű- vezető későbben lép a fékre, mint kellene. Mi tehát a megoldás? Ahhoz, hogy a közlekedési csomó­pontokon csökkenjenek a bal­eseteit. erősíteni kell a gépjár­művezetők közlekpdósbiz^os ma­gatartását. Ez pedig csak abban az esetben lehet eredményes, ha a gépjárművezetők magatar­tását befolyásoló, eddig alkal­mazott tényezőkön kívül na­gyobb szerepet kap a mérnöki, tervezői munka. Ha a fizikai környezet feltételeit is a hely­zetfelismerés szolgálatába ál­lítjuk. Dr. Réti László pszichológus Bim Hierein 1974. AUGUSZTUS 3. Az ÁFÉSZ-ek felvásárlási tevékenységét vizsgálta nteg a NEB A közelmúltban a Békés me­gyei Népi Ellenőrzési Bizottság 16 ÁFÉSZ-nél vizsgálta meg a burgonya, a zöldség, a gyümölcs és egyéb mezőgazdasági termék és termény, valamint a baromfi, a nyúl, a galamb felvásárlását. A népi ellenőrök arra is választ kerestek, hogy mennyire haté­kony a szerződéses termelés, mi­lyen a társadalmi tulajdon vé­delmének helyzete, hogyan szer­vezték meg az AFÉSZ-ek a fel- vásárlási tevékenység ellenőrzé­sét. Elgondolkoztató adatok Az ÁFÉSZ-ek' a múlt évben 29 845 vagon burgonyát, zöldsé­get, gyümölcsöt vásároltak fel az országban. A legtöbb áru — 22 242 vagon — a háztáji és egyéni termelőktől származóit. Az ÁFÉSZ-eknek ugyanis egyik fő feladata a kisgazdaságok ter­melésének megszervezése, vala­mint termékeinek, terményeinek felvásárlása. A megyei adatok azonban az ellenkező tényekről tanúskodnak. Míg országosan az ÁFÉSZ-ek nagyüzemi felvásár­lási részesedése 25 százalékos volt, addig a megyei AFÉSZ-eké 43 százalékos. A vizsgált 16 ÁFÉSZ 1972-ben 220 vagon bur­gonyát, zöldséget és gyümölcsöt vásárolt fel, a múlt évben pedig 186 vagont. A felvásárlás üteme 16 százalékkal csökkent. A kistermelőktől vásárolt áruk mennyisége még a 10 százalékot sem éri el. A tapasztalat azt iga­zolja, hogy a háztáji és egyéni termelőktől zöldséget és gyü­mölcsöt oíak akkor vásárolnak, ha a közelben levő ÁFÉSZ-bol- toknak arra szükségük van. A központi ellátás- érdekében rit­kán mozdulnak meg. A kisterme­lők többsége áruikat maga érté­kesíti a nagyobb községekben, városokban. A 16 ÁFÉSZ-nél 73 szakcso­port működik. Közülük csupán 12 foglalkozik zöldségtermelte­téssel. Kistermelőkkel termelte­tési szerződést csak néhánv ÁFÉSZ kötött. Az ÁFÉSZ-ek kapcsolata a kistermelőkkel sok kívánnivalót hagy maga után. Termelésszervezéssel alig fog­lalkoznak. Kevés helyen árulnak vetőmagot. A múlt évben a bol­toknak mintegy 30 százaléka ho­zott forgalomba műtrágyát és növényvédő szert. Az ÁFÉSZ-ek többsége nem lát lehetőséget a burgonya-, a zöldség- és gyü­mölcstermelés, -felvásárlás fej­lesztésére. Bizonyára ez az oka annak, hogy csak két ÁFÉSZ tárgyalta meg igazgatási ülésen a kormány zöldség- és gyümölcs­ellátásra vonatkozó határozatát. A következményen nem is lehet csodálkozni. A múlt évben fel­vásárolt zöldségnek és gyümölcs­nek mintegy 50 százalékát a la­kosságnak adták el. Az ÁFÉSZ- ek körzetében élő lakosság szá­mát figyelembe véve a statiszti­ka szerint egy lakosra 5 kilo­gramm burgonya, zöldség, gyű- j mölcs jutott Elgondolkoztató ez | 'azért is, mert az országos egy főre eső burgonya-, zöldség-, gyümölcsfogyasztás 1972-ben 225 kilogramm volt. Megyénkben a vizsgált AFÉSZ-ek a helyi lakos­ság ellátásához csupán egy szá­zalékkal járultak hozzá. A felvásárlási árak körül sincs minden rendben. Az AFÉSZ-ek többsége nem adott ki árkiala­kításra vonatkozó írásos rendel­kezést. Nem egy esetben helyte­lenül állapítják meg az .árrést. Az orosházi ÁFÉSZ-nél az ár­résbe 20—25 százalékos romlási veszteséget is bekalkuláltak. Jól dolgozó szakcsoportok Ügy látszik, amit az ÁFÉSZ- ek elvesztettek a vámon, igye­keznek behozni a réven. A kis­állattenyésztés szervezésére és felvásárlására nagy gondot for­dítanak. Persze ebben messze­menő szerepe van a felvásárlási árban rejlő kedvező gazdasági lehetőségnek, valamint az érté­kesítési biztonságnak. Szinte va­lamennyi ÁFÉSZ-nél kettő, de van olyan, amelynél öt kisállat­tenyésztő szakcsoport működik. Jelentőségüket mi sem bizonyít­ja kézzelfoghatóbban, mint az, hogy a kisállattenyésztő szak­csoportok részesedési aránya a többi szakcsoportokéhoz képest meghaladja a 83 százalékot. Az ÁFÉSZ-ek tenyészállatok beszerzésével is foglalkoznak, mégpedig olyan mértékben, hogy a termelők igényeit ki tud­ják elégíteni. Súlyt fektetnek a takarmánykeverék és a táp érté­kesítésére, melynek nem kis sze­repe van abban, hogy a kisállat- tenyésztés fellendült a községek­ben. Megszervezték az állat­egészségügyi ellátást is. A szak­csoportokon keresztül jelentős szakfelvilágosító munkát végez­nek a termelők között. Ennek el­lenére kevés termelővel kötnek termékértékesítési szerződést. A felvásárlás során pedig a minő­sítést nem az ÁFÉSZ-ek felvásár­lói végzik, hanem az átvevő vál­lalat szakemberei. Nyilván nem akarnak kockázatot vállalni. Több felvásárló esetében ezen nem is lehet csodálkozni, hiszen nagyon alacsony a keresetük. Ugyanakkor néhány felvásárlóé aránytalanul magas, olyannyira, hogy a bérezésre vonatkozó ren­deletben előírt felső határt 1000—2000 forinttal túlhaladja. Van olyan felvásárló, akinek ha­vi keresete megközelíti a 8000 forintot. Nyilván a felvásárolt | termék minősítésének az imént említett formája nem a felvásár­lók elhatározásából honosodott meg. hanem az ÁFÉSZ-^k dön­téséből fakadt. A belső ellenőrzés A felvásárlási nyilvántartások foghíjasok, állapították meg a népi ellenőrök. Van olyan ÁFÉSZ is, amelyik a felvásárlá­si jegyek igénybevételével kap­csolatos szabályzatot el sem ké­szítette. A békéscsabai ÁFÉSZ- nek ugyan van szabályzata, de az ügy rendelkezik, hogy a fel- vásárlási jegyet nem kell külön - .külön termelőként kiállítani. Így végeredményben a felvásárló munkája ellenőrizhetetlenné vá­lik. A tótkomlósi ÁFÉSZ-nél a kiállítás módjáról a szabályzat nem egységesen rendelkezik. A felvásárlási a raktárbe­vételi jegyek kitöltését á 16 ÁFÉSZ közül 8-nál megfelelően végzik. A gyulai ÁFÉSZ eleki felvásárló telepén és a szarvasi ÁFÉSZ-nél valamennyi terme­lőtől vásárolt szabad árut egy vételi jegyre vették fel. Ellenőr legyen a talpán, aki ilyen esetek­ben eléget tudna tenni feladatá­nak. A vésztői ÁFÉSZ-nél ennél is furcsább eset történt. Az ÁFÉSZ 65 darab kényszervágás­ból származó bőrt vásárolt. A felvásárlási jegy meg is van, csak a 65 darab bőrnek veszett nyoma. A vásárlások lebonyolítására a felvásárlók ellátmányt kap­nak. Az ÁFÉSZ-ek többsége jól gazdálkodik az ellátmánnyal, a visszafizetés körül azonban nincs minden rendben. A vész­tői, a köröstarcsai, a kondorosi ÁFÉSZ-eknél háromnegyed- évenként számolnak el az ellát­mánnyal. A pénzkezeléssel kap­csolatos lazaságok következté­ben egyes egységeknél hol hi­ányt, hol pedig jelentős többle­tet állapítottak meg. A népi ellenőrök megvizsgál­ták a belső ellenőrzés helyzetét. Hét ÁFÉSZ-nél a belső ellenőr­zés jól szervezett. A battonyal, a kunágotal, a kondorosi, a mező- berényi, a tótkomlósi, a nagy- szénási és a dévaványai ÁFÉSZ- eknél a hivatali ellenőrzést prog­ramszerűen végzik. Legtöbb hiba abból adódik, hogy a felvá­sárlások helyszíni ellenőrzésére alig kerül sor. De hiányoznak az átfogó, tervszerű vizsgálatok is. Elsősorban ez az oka annak, hogy a belső ellenőrzés nem ha­tékony. A kormány zöldség- és gyü­mölcstermesztés és -ellátás fej­lesztésére vonatkozó programja nagy horderejű. Végrehajtása társadalmi érdek. Nem csoda, hogy a népi ellenőrök, amikor az ÁFÉSZ-ek tevékenységét vizs­gálták', nagyon alaposan foglal­koztak ezzel a kérdéssel. A fel­tárt hiányosságok arról tanús­kodnak, hogy az ÁFÉSZ-ek nem fektettek kellő súlyt a kormány- program végrehajtására. A népi ellenőrök határozati javaslatot tettek a zöldség-, a gyümölcs- termelés előmozdítására, a ter­melési szolgáltatások biztosítá­sára, a kistermelők támogatásá­ra, a szervezett felvásárlásra. Megyénkben különösen a zöld­ségtermesztésnek nagy hagyomá­nya van. Ezzel, de a különböző más adottságokkal jobban kell élniük az ÁFÉSZ-eknek. Nyil­vánvaló az is, hogy a kormány- program végrehajtása nemcsak néhány szerv feladata. Nagyon is indokolt az együttműködés, különösen a helyi tanácsokkal. Ám az együttműködés csak ak­kor lehet eredményes, ha az ÁFÉSZ-ek a mainál sokkal ha­tékonyabban kiveszik részüket a tei'melés szervezéséből. Serédi János A Ivásrédelem A gyulai AFIT telepén korszerű korróziógátló anyaggal fújják be a gépkocsik alvázát. Mivel a száraz, meleg időben gyorsab­ban és hatásosabban tudják ezt a munkát elvégezni, jelenleg havonta 30—40 kocsi alvázvédelmét látják el (Fotó: bemény)

Next

/
Thumbnails
Contents