Békés Megyei Népújság, 1974. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-19 / 194. szám

Népművelők és pedagógusok kitüntetése A Békés megyei Tanács Vég­rehajtó Bizottsága, a Közalkal­mazottak Szakszervezetének me­gyei bizottsága tegnap délelőtt közművelődési dolgozóknak ren­dezett kitüntetési ünnepséget Bé­késcsabán. A megyei tanács dísztermében megrendezett ün­nepséget Szabó Imre, a közal­kalmazottak megyei bizottságá­nak titkárhelyettese nyitotta meg, majd Nagy János, a megyei taná'os elnökhelyettese tartott ünnepi megemlékezést augusztus 20-a alkalmából és átadta a ki­tüntetéseket. A megyei tanács végrehajtó bizottsága „Békés megye Köz- művelődéséért” emlékiplakettet adományozott Havasi Istvánnak, a Gyulai városi Tanács V. B. művelődésügyi osztálya felügye­lőjének. „Szocialista Kultúráért” kitün­tetést kapott Ambrus Zoltán, a megyei művelődésügyi osztály főelőadója, Baosa Jánosné köte- gyáni könyvtáros, Balogh Géza színházi rendező, Bánfi Béláné, a megyei moziüzemi vállalat üzemvezetője, dr. Bielik Károly- né, a megyei könyvtár munka­társa, Csende Béláné, a megyei művelődési központ igazgató- helyettese, Dénes Lászlóné nagy­szénás! tanító, Fejes Antal bé­kési zeneiskola-igazgató, Gyön­gyösi Lászlóné járási közműve­lődésügyi felügyelő, Mezőkováes- háza, Havasi István közművelő­désügyi felügyelő, Gyula, Her­mann Imre könyvtárvezető, Sar­kad, Kaczkó Mihály tanácselnök, Nagyszénás, Kalász Erzsébet könyvtáros, Elek, Kiss László mű­velődésügyi osztályvezető, Békés, Kovács József, a Hidasháti Álla­mi Gazdaság igazgatója, Megyeri Sándor tanácselnök, Gyoma, Me­ző Margit könyvtáros, Szegha­lom, Pócsai Antal, a Békési já­rási-városi Művelődési Központ igazgatója, K. Tóth Lajos zene­karvezető, Orosháza, Urbán Ro­zália balettoktató, Orosháza, Vá­mos László, a Békési városi Ta­nács elnökhelyettese, Zsiga Já­nos, a Csorvási nagyközségi Ta­nács elnöke. „Miniszteri dicséretet" vett át az ünnepségen Bástyi Istvánná könyvtáros. Nagykamarás, Dá­niel Jóasefné tanító, Szabadkí­gyós, Gulyás József, -a Gyulai Erkel Művelődési Központ fő­előadója, Kerekes Györgyné könyvtárvezető, Békésszentand- rás, Lipták Ilona könyvtáros, Bé­késcsaba. Papp Julianna könyv­táros, Vésztő, Tóth Gézáné könyvtáros, Békéscsaba. „A Közművelődés Kiváló Dol­gozója" lett: Biró Gábor Békés­csaba, Fekete Jánosné Vésztő, Kasuba Istvánná Szarvas, 'Ko­vács Lajosné Bék°s, Kónva Sán- dorné Okány, Rucz Gyuláné Békéscsaba. A megyei tanács „Elnöki di­cséretét” tizennyolcán kapták meg majd a nyugdíjba vonuló pedagógusok vettek át kitünte­téseket. „Az Oktatásügy Kiváló Dol­gozója” kitüntetést kapta meg: Györgydeák Zoltán gyulai. Irá­nyi Dezső békéscsabai, Jankó fán dór békéscsabai, Kováts Jó­zsef békési. Surin And-ásné bé- s késcsabai, Tarján Lászlóné ma- gyarbánhegvesi, Tóth Jánosné gyulavári-újvári, Vass Gáborné mezőgyáni, Lensyel Jóasefné gyulai, Dobozy Klára orosházi pedagógus, „Miniszteri dicséretet” Bálint Sándomé gyomai, Csaba Dezső és Csaba Dezsőné kondorost. Vártelkes Istvánná gyularemetei pedagógus. Kiváló Dolgozó ki­tüntetést Hajdú József szeghal­mi hivatalsegéd vett át. Az ünnepség rendezői a kitün­tetettek tiszteletére fogadást és ebédet adtak. Népfront-aktivistákat tüntettek ki A Hazafias Népfront Országos Elnöksége a mozgalomban vég­zett kiemelkedő munkáért a Ha­zafias Népfront kitüntető jel­vényt adományozta Setény Fe­rencnek, a HNF békéssámsoni községi bizottsága elnökének, Práznóczy Ivánnak, a HNF szarvasi városi bizottsága elnö­kének, Nagy Imrénének, az MSZMP megyei bizottsága mun­katársának, Engj Illésnek, a HNF battonyai nagyközségi bi­zottsága titkárának Éliás Györgynek, a HNF orosházi já­rási bizottsága titkárának, Mol­nár Józsefnének, a HNF szeg­halmi járási bizottsága titkárá­nak. A kitüntetéseket dr. Szat­mári Nagy Imre, a Hazafias Népfront Országos Elnökségének tagja adta át Békéscsabán. Hazaérkezett a moszkvai békevonat Augusztus 10-től 17-ig 2701 tagú szövetkezeti küldöttség i tartózkodott a Szovjetunióban. | Kijev és Moszkva történelmi nevezetességeivel ismerkedtek. Augusztus 11-én, vasárnap kijevi program várta a békevonat uta­sait. Augusztus 12-én a déli órákban érkeztek Moszkvába, a kijevi pályaudvarra, ahol a krasznapesznyai kerület taná­csának elnökhelyettese, Zabelin fogadta az első szövetkezeti békevonat utasait.- Moszkvában a kijevihez ha­sonlóan feledhetetlen élménye­BÉKÍS MCGWiSz?. 1974. AUGUSZTUS 19, két nyújtott a program. A Kreml területének, kincses- házának, fegyvermúzeumának megtekintése, a borogyinói kör. kép, Rubo csatajelenete, a Be­lorusz Táncegyüttes műsora a Csajkovszkij koncertteremben és a barátsági nagygyűlés a krasznapesznyai kerület egyik filmszínházában. Békés megyéből ez volt a 30. vonatszerelvény, amely a fel­szabadulástól Moszkvába vitte a megye lakosságát. Ezen a sze­relvényen a Dél-Békés megyei Tsz-ek Területi Szövetsége, a Körösök Vidéke Tsz-ek Területi Szövetsége, a MÉSZÖV és a kisipari szövetkezetek képvise­lői látogatak Moszkvába. A békevonat tegnap, vasárnap a hajnali órákban érkezett Bé­késcsabára. Másfél millió néző a mozikban fél év alatt Munkatársunk beszélgetése Végh Andorral, a Békés megyei Moziüzemí Vállalat igazgatójával A KÖZMÜVEI.ÖDÉS ÜGYÉT AZ EMBEREK FELÖL KELL MEGKÖZELlTENL EDDIG TÁLÁN NEM EZT TETTÜK? A PART KÖZMÜVELÖDÉSPOLITIKAI HATÄROZATA MÉGIS FI­GYELMEZTET: AZ EMBER A LÉNYEG, ÉS NEM AZ INTÉZMÉNY, VÁLLALAT. PERSZE, NEM ÍGY FOGALMAZ, ÉS NEM ILYEN EGYSZERŰEN. MÉGIS AZ A FONTOS, HOGY MEGÉRTSE MIN­DENKI: A KÖZMŰVELTSÉGBEN NEM A MŰALKOTÁS A KÖZ­PONT, HANEM AZ EMBER. AKI AZT ÖSZTÖNÖSEN-TUDATO- SAN ELFOGADJA, MAGAÉV A TESZL HA A BÉKÉS MEGYEI MOZIÜZEMI VÁLLALATRÓL BE­SZÉLGETÜNK. SEM A VÁLLALAT-JELLEG A FONTOS (AZ IS, CSAK MAS SZFÉRÁKBAN!), HANEM A KÖZMŰVELŐDÉSI FUNKCIÓ. VÉGH ANDOR IGAZGATÓ EZT TARTJA FUNDA­MENTUMNAK, OLYAN PONTNAK, AHONNAN KÖRÜLTE­KINTVE JÓL LÁTNI, MI A TEENDŐ, MI A JÓ, MI AZ, AMIN VÁLTOZTATNI ILLŐ. KÉRDÉSEINK ÉS A VÁLASZOK IS EZT TÜKRÖZIK. O A vállalat több, mint két- evtizede» múltját kevesen ismerik. Pedig a megtett út a je­len és a jövő megítélése szem­pontjából is fontos, hiszen a fo­lyamatosság egészéhez tartozik. Kérem, ismertesse — dióhéjban —, mi történt a két évtized alatt? — Ott kezdem, hogy Békés me­gyében 1950-ben alakult meg a MOKÉP kirendeltség, majd a filmszakma teljes államosítása után 1952 végén a Moziüsemi Vállalat. A kirendeltség idősza­kában mindössze 40 normál-mo­zi, és 19 keskeny működött, 1957-ig mindössze 1 normál-gé­pes filmszínházzal növekedett ez a szám. A nagy változások ko­ra, az első rekonstrukció 1960 tá­ján kezdődött, és tartott 1964-jg. Ekkor az volt a cél, hogy a kes- keny-mozikat normállá fejlesz- szük, a normál-gépes mozikat pedig szélesvásznúvá alakítsuk át-. Nagy technikai-anyagi be­fektetést igényelt ez a rekonst­rukció, de megérte. .Később, 1967-ben, a .második rekonstruk­ció időszakában változott meg a helyzet úgy, hogy minden volt normál-mozit alkalmassá tettünk szélesvásznú filmek vetítésére, 1972-ig pedig befejeztük azt az át­alakítási folyamatot, melynek so­rán a keskenymozikat ie alkal­massá tettük erre. A korszerűsö­dés, az igények emelkedése köve­telte ezt, és ha akkor, az akkori vezetés még nem is fogalmazta meg úgy, ahogyan a párthatáro­zat most tette: az emberek, a tö­megek álltak elképzeléseik kö­zéppontjában, művelődésük ügye, a közművelődé« sokoldalú szolgálata. O Az idei, 1974-es év első félévének eredményeit, azok eddigi megvalósulását bizonyára ismerik már. Ugyan­akkor olvasóinkat az is érdekelné, hogy mikor nyitja meg kapuit Békéscsaba másik közkedvelt filmszínháza, a Bri­gád mozi? — Kezdem az utóbbival. Mj is tudjuk, hogy a Brigád mozi köz- kedvelt volt, é* sajnáljuk, hogy ilyen hosszú ideig nélkülözni volt kénytelen a város filmsze­rető közönsége. Nem véletlen, hogy mindent elkövettünk an­nak érdekében, hogy a mozi új­ra megnyithassa kapuit, hogy a veszélyessé nyilvánított épületet rendbe hozzuk. Másfél millió fo­rintot költöttünk a tetőszerkezet kicserélésére, új székeket vásá­roltunk, és modernizáltuk az elő­csarnokot. Augusztus 19-én lesz aa ünnepélyes nyitóelőadás, er­re — premier előtti vetítési en­gedéllyel — Kósa Ferenc Hósza­kadás című filmjét kaptuk meg. Augusztus 20-tól pedig egy ki­tűnő, Izgalmas szovjet film kö­vetkezik: A fej nélküli lovas. — A kérdés első részére vála­szolva elmondhatom, hogy válla­latunk az első félévben tervét jól teljesítette, Normál és kes­keny mozikban 13 ezer 200 elő­adást terveztünk, 13 ezer 642-t tartottunk, ez 103,3 százalékos teljesítés. Jegybevételt tervünket is túlteljesítettük, mintegy más­fél milliónyian voltak moziban az első félévben. Többejt, mint ahpgy előzetes tervünkben vár­tuk. Ennek a kétségtelen jó eredménynek örülünk a legjob­ban. O A Békés megyei Moziüze­mi Vállalat is közművelő­dési feladatokat teljesít. Egyál­talán : hogyan látja a filmszínház zak szerepét erőteljesen változó, gazdagodó közművelődésünk­ben? — A filmszínházak ma is a tömegek művelődési és szórako­zási Igényelt elégítik ki. Nem vé­letlen, hogy Lenin miért beszélt a filmművészetről úgy, hogy az a legfontosabb művészet, hiszen nincs még egy művészeti ág, amely Ilyen tömegesen, Ilyen rendszeresen jusson el százez­rekhez, milliókhoz. Ezért aztán a felelősség Is nagyobb, de a le­hetőség Is. A film az esztéj^ai nevelés mellett az Ideológiai, po­litikai orientálásnak fontos esz­köze. Tevékenységem óta azon­ban az a megállapításom, hogy a műsorpolitika az ebből eredő követelményeknek nem mindig felel meg. A hibákat és a meg­változtatásra váró problémákat már a filmek átvételénél, a fil­mek forgalmazásánál kell keres­nünk, a moziüzemi vállalatok jó­szerével és végeredményben csak azzal a filmanyaggal és mennyiséggel gazdálkodhatnak, amit kapnak. Jelentésnek tarta­nám, hogy minden rangú és szintű vezető (például a munka­helyi vezetők is!) felismerné a filmművészet jelentőségét poli­tikai-eszmei szempontból, az emberek oldaláról, akiket többé, műveltebbé, tehát feladataikat, munkájukat jobban megvalósí­tó emberekké kívánunk formál­ni. Sajnos, sokféle előítélettel kell megküzdenünk nekünk is, azt hiszem, nincs az életnek olyan része, ahol ne lenne aka­dály, gond az előítéletek sora. Ez persze a fejlődés jelensége, az új, a korszerű előretörésével a régi ilyen formában is igyekszik ha­tását érvényesíteni. — Roppant fontosnak tartom, hogy a filmszínházak minden városban, községben kialakítsák az együttműködés legkülönbö. zőbb lehetőségeit más művelődé­si intézményekkel, hogy ne kon­kurensként, hanem a közműve­lődés komplex részeként kezel­jék a mozikat. Persze, az is kell, hogy erre mi, a filmszakma dol­gozói is ajánlásokat tegyünk, hogy ne csak várjuk, de alakítsuk is az együttműködés útjait Örömmel adunk helyet a mozik­ban — például — kiállításoknak, az öntevékeny művészeti cso­portok előadásainak, zenei, versmondó esteknek, helyi poli­tikai, társadalmi rendezvények­nek. Készek vagyunk együtt­működési megállapodásokat köt­ni bármely közművelődési In­tézménnyel, a megye bármelyik városában, községében. Itt emlí­tem meg, hogy a filmek jobb megértését szolgáló Ismeretter­jesztést bővíteni szeretnénk, en­nek újra csak számos formája van a kiscsoportos, a kötetlen alkalmaktól az ankétokig. Nem vitás, hogy a nagy tömegek nem rendelkeznek megfelelő esztéti­kai felkészültséggel, így jó né­hány filmet értetlenül fogadnak, igyekeznek lebeszélni azok meg­tekintéséről másokat Í6. A tö­meges esztétikai nevelésben a kezdeteknél tartunk, de már évekkel ezelőtt elkezdtük, és mind erőteljesebbé, hatásosabbá szeretnénk tenni. Ehhez azon­ban — újból hangsúlyozom — központi segítségre is szüksé­günk van. Arra például, hogy te­gyék tervszerűbbé a játékfilm­gyártást, ezáltal a terjesztés és a propaganda is tervszerűbbé vá­lik; hogy jobban vegyék figye­lembe a nézők és a filmeket for­galmazók igényeit, ez semmikép­pen nem a művészi-tartalmi szívónál leszállítását jelentené, ahogyan azt többen arisztokrati­kusan elképzelik. Sokkal több mai, időszerű társadalmi és em­beri problémával foglalkozó magyar filmet kell készíteni ah­hoz, hogy a film, mint olyan, be­tölthesse hivatását az emberi személyiség formálásában. — Azt hiszem, világos, amit eddig körvonalaztam. Beszélhet­nék még sok egyébről, a közön­ségszervezés feladatairól, propa­gandamunkáról, a munkásság művelődésének gazdagításáról a mi eszközeinkkel, az ifjúsági vetítésekről, az iákolai és ovt- mozikról, más kísérleteinkről — a lényeg azonban szóba került. A közművelődéspolltikai hatá­rozat tőlünk is alkotó aktivitást kíván, és ezt ml őrömmel vállal­juk — fejezte be lapunk mun­katársának adott interjúját Végh Andor. Sass Ervin

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents