Békés Megyei Népújság, 1974. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-16 / 191. szám

Kiállítás Békéscsabán Ülést tartott a Minisztertanács A ko-rmdwy Tájékoztatási Hi­vatala közli: a Minisztertanács Békés megye mezőgazdaságának 30 éve csütörtökön ülést tartott. A kormány tudomásul vette a külügyminiszter tájékoztató­ját dr. Siaka Stevensnek, Sier­ra Leone köztársasági elnöké­nek augusztus 1—3. között ha­zánkban tett hivatalos baráti látogatásáról. Foefa Jenő, á Minisztertanács elnöke tájékoztatta a kormányt Piotr Jaroszewicznek, a Len­gyel Népköztársaság Miniszter- tanácsa elnökének augusztus 7—8-án hazánkban tett baráti látogatásáról. A megbeszélések során megtárgyalták az idő­szerű nemzetközi kérdéseket, a KGST legutóbbi szófiai ülés­szakának határozataiból adódó tennivalókat a komplex prog­ram gyakorlati megvalósításá­ra. Meghatározták a kétoldalú gazdasági együttműködés to­vábbfejlesztésének feladatait. A megbeszélések baráti légkörben, egyetértésben, a teljes nézet- azonosság jegyében folytak le. A kormány a jelentést jóváha­gyólag tudomásul vette és ha­tározatot hozott a szükséges in­tézkedések megtételére. A kormány jóváhagyólag tu­domásul vette Tímár Mátyás­nak, a Minisztertanács elnök- helyettesének beszámolóját a magyar—román gazdasági együttműködési vegyes kor­mánybizottság Bukarestben megtartott XI. ülésszakáról. A tárgyalásokon többek között kijelölték az 1976—80-as évek­re vonatkozó kooperáció és sza­kosítás főbb területeit. Megál­lapodtak az árucsereforgalom kiegyensúlyozott fejlődése érde­kében szükséges intézkedések­ben. A kormány a jelentést tu­domásul vette és meghatározta az illetékes szervek feladatait, A külkereskedelmi, valamint az igazságügyi miniszter élő­terjesztése alapján a kormány megtárgyalta a külkereskede­lemről szóló törvényjavaslatot és úgy határozott, hogy azt az országgyűlés elé terjeszti. A kormány megtárgyalta a Szakszervezetek Országos Ta­nácsa elnökségének javaslata alapján az igazságügyi, vala­mint a munkaügyi miniszter előterjesztését a szakszervezeti jogsegélyszolgálat megszervezé­séről. A Minisztertanács tudo­másul vette, hogy a szakszer­vezetek az üzemi dolgozók jo­gainak hatékonyabb védelme, a jogi tanácsadás és tájékoz­tatás céljából jogsegélyszolgá­latot szerveznek. Működtetésé­hez a szükséges feltételeket a vállalatok és intézmények biz­tosítják. Tevékenysége a dol­gozók számára ingyenes. A jog­segélyszolgálatot egyelőre 50 vállalatnál és üzemben vezetik be. A mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszter javaslata alapján a kormány úgy hatá­rozott, hogy az idevonatkozó gazdasági szabályozók módosí­tásával a szarvasmarha-tenyész­tés szakosított irányú fejleszté­sére ösztönzi a mezőgazdasági nagyüzémeket. A Minisztertanács jóváhagyó­lag tudomásul vette az Orszá­gos Vízügyi Hivatal elnökének az idei Tisza-völgyi árvíz elle­ni védekezésről szóló jelenté­sét. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt'. (MTI) címmel kiállítás nyílik augusz­tus 19-én a békéscsabai Mun­kácsy Mihály Múzeutmíhan. A kiállítás a felszabadulás 30. év­fordulója megyei rendezvényso­rozatának egyik kiemelt esemé­nye. Tartalmában mezőgaz­daságunk felszabadulás utáni fejlődéstörténetét tekinti át. Gerincét a Békés megyei fejlődés és jelenlegi viszonyok bemutatása alkotja, statisztikai ábrák, összehasonlító adatok se­gítségével azonban képet ad az országos fejlődésről is; egyrészt a II. világháború előtti állapo­tok jelzésével, másrészt a mos­tani világszínvonallal történő összehasonlítás segítségével. A bemutatásra kerülő tárgyi és: dokumentációs anyag, mely az utóbbi 30 év történetével foglalkozik, három fő fejezet köré csoportosul. Az első a földreform után kialakult kis­paraszti gazdálkodást mutatja be. A második a termelőszö­vetkezetek megalakulásától azok nagyüzemmé válásának időszakáig (1948—1962) sorakoz­tatja fel a különböző szervezési formákat, jellemzi a termelési kultúrákat, a paraszti életmód változásait. Végül a harmadik rész a mai nagyüzemi, zárt rendszerű termelési körülmé­nyeket állítja elénk, bemutatva a legeredményesebben termelő megyebeli gazdaságokat. A kiállítás sok történelmi ér­tékű dokumentumot,. fotódoku­mentumot vonultat föl. verse­nyek kiválóinak emléktárgyait mutatja be, a termelés folya­matát pedig munkaeszközökkel, használati tárgyakkal, model­lekkel. makettekkel teszi élőb­bé. Alkotmányunk, az új kényéi' és felszabadulásunk ünnepének méltó része kíván lenni a ki­állítás. (Megtekinthető augusztus 19- től október 6-ig, hétfő kivéte­lével mindennap 10—18 óráig.) B. Z. Kiváló népművelők kitüntetése Csütörtökön a főváros Fészek Müvészklubjában könyvtároso­kat, néptáncosokat, hímzőket, fazekasokat, művelődési szak­embereket, fafaragókat tüntet­tek ki. A kulturális miniszter a közművelődés terén kifejtett eredményes munkájáért a Ki­váló Népművelő címet adomá­nyozta többek között Dér Lász­lónak, a Békés megyei Múzeu­mi Szervezet igazgatójának és Feldmann József nek, az oroshá­zi Petőfi Sándor Művelődési Központ igazgatójának. Népművelők tanácskozása és két kiállítás Gyulán A népművelési oktatók és kutatók tegnap délelőtt kezd­ték jneg XX. nyári tanácsko­zásukat, Gyulán. Az augusztus 14—22-ig tartó rendezvényt Bodnár István, a Népművelési intézet osztályvezetője nyitot- meg, majd Havasi István népművelési felügyelő gyula város közművelődéséről adott tájékoztatót a csaknem 80 résztvevőnek. A program a népművelési oktatók szekció­üléseivel folytatódott. A nyári tanácskozás titkára Novak József, a Népművelési Intézet főelőadója tájékoztató­jában elmondta, hogy a népmű­velési oktatók tanácskozását húsz étivel ezelőtt Budapesten rendezték meg első alkalommal; majd évenként a különböző vi­déki városokban. A gyulai programot az idén összekapcsolják a művelődési otthonok Békésen megrendezett jubileumi ünnepségével. A részt­vevők a népművelők képzésé­nek új rendszeréről tanácskoz­nak. Megvitatják, hogyan le­hetne még eredményesebben oktatni a klubvezetői, az audio­vizuális, a honismereti, a szín­játszó-rendező, a díszítőművész és a bábos speciál-koiiégiumo- kon. Szeretnék, ha e speciál­kollégiumokat valamennyi ta­nítóképzőben, tanárképző főis­kolán és egyetemi tanárképző szakon megszerveznék. Két kiállítást is megnyitottak tegnap Gyulán. Este hat órakor a várban a Népművelési Inté­zet hatodik gyulai nyári mű- vésztelepenek negyven vendé­ge, negyven tablón közel 140 3 BEtóS Micnukr: mi, AUGUSZTUS H>. képzőművészeti alkotást mu­tatott be. Az alkotások többsé­ge a gyulai környezetben gyűj­tött. motívumok, jegyzete, vázla­ta akvarell, olaj, xszón és vegyes technikával. A képeket az al­kotók otthon fejlesztik majd to­vább. Legtöbbjük a pusztuló paraszti élet kultúrájának nyo­mait; a kapukat, a kerítéseket, a bontásra váró épületromokat örökítette meg. A művészi alkotómunka fo­lyamatát mutató kiállítást szeptember 15-ig lehet megte­kinteni. A Pedagógus Szakszervezet Központi Vezetősége harmadik éve ugyancsak Gyulán rendezi meg háromhetes alkotótáborát, rajztanárok részére. A pedagó­gusok és közöttük két olasz vendég a művészettörténeti be­szélgetések, a napi alkotó­munka után, tegnap nyitották meg. mintegy 80 képből és 15 kisplasztikából álló kiállításu­kat, a Várfürdő kiállítótermé­ben. A legkülönbözőbb techni­kával készített alkotások az üdülőváros jellegzetesen szép részleteit elevenítik meg. Mindkét leállításnak már megnyitónapján sok látogatója volt. A BÉKÉSCSABAI SZLOVÁK KOLLÉGIUM felvesz 1 fő szlovákul tudó gyermekfelügyelőt, i fö takarítói, Z tó konyhai dolgozót. ’ 300980 Egyre több partalapszervezet- ben hallani arról, miként ké­szülnek a XI, kongresszusra. Ezerféle színnel festett kép tá­rul elénk. Van, ahol a kong­resszusi munkaverseny eddigi eredményeit említik elsőként, másutt arról folyik az eszme­csere, milyen kérdésekre vár­nak választ a kongresszustól. A vezetőség tagjai gyűjtik az anyagot a beszámolóhoz, hiszen az 1970 ősze óta eltelt időről annyi mindent kellene majd a taggyűlésen elmondani. Növe­kedett a fizikái munkások ará­nya az új párttagok között. Célratörőbb az oktatás. A ter­melés pártellenőrzését sikerült megszabadítani sokféle forma­litástól ... A partalapszervezetek adott­ságai, körülményei erősen kü­lönbözőek. Az alapelv azonban mindenütt csak egy lehet: a párt XI. kongresszusára akkor készül fel a kommunisták kö­zössége a legjobban, ha teljes erővel a X. kongresszus hatá­rozatainak valóra váltásán munkálkodik. Egészből a rész Jogosnak látszik az ellenve­tés: a X. kongresszus határoza­tai a párt, a társadalom, a gazdasági élet egészére érvé­nyes útmutatásokkal szolgál­tak. ,,a ml kis alapszerveze­tünk” pedig — ahogy ez sűrűn elhangzik, apró, köznapi gon­dokkal birkózik. Hogyan fér össze a kettő? Egész és rész dialektikus kapcsolata ez. Nem egy-egy alapszervezel, s még kevésbé a vezetőség dolga sorra venni mindazt, amit a X. kongresz- szuson elfogadott határozat 44 pontja rögzít. A határozat ísr méretében viszont kötelessé­gük mérlegre helyezni az éves, féléves munkaterveket s végre­hajtásukat, azokat a kongresz- szusi határozat-részeket, me­lyek saját területükön a ki­emelkedő. a leglényegesebb fel­adatokra mutatók voltak. S ez a politikai s a gazdasági teen­dőkre egyaránt érvényes. Hiba lenne ugyanis, ha az alapszer­vezetekben megkísérelnék — amint ezt az egyik helyen szel­lemesen megfogalmazták — „kis kongresszusi beszámolók” összeállítását. Régi igazság, hogy aki sokat markol, az ke­veset fog. Az adott helyen lé­tezett és létező lehetőségeket s azok hasznosítását helyezzék mérlegre, úgy, hogy a mérleg nyelve, skálája a X. kongresz- szus útmutatásait tükrözze. Várakozás helyett Érthető, ha a kommunisták várakozással tekintenek a XI. kongresszus elé. hiszen társa­dalmi, gazdasági fejlődésünk újabb szakaszának meghatáro­zója lesz. Am a tétlen várako­zás sehogyan sem illene az örök nyughatatlanokhoz, a töb­bet, jobbat akarókhoz, márpe­dig a kommunisták egyik jel­lemzője ez kell hogy legyen. Töretlen lendülettel persze csak ott dolgozhatnak, ahol a tettekkel eddig sem takarékos­kodtak. így például abban a nagyüzemben, ahol a pártbi­zottság titkárának asztalán őtt láttam egy cédulát, rajta csu­pán annyi: ,,Az emberről való gondoskodásnak fontos része a munkafeltételek javítása.” Mint kiderült, az idézet; a párt X. kongresszusa határoza­tának 28. pontjából való. Ná­luk ez külön fejezetet kap majd a pártértekezleti beszá­molóban, mert négy esztendő­vel ezelőtt naponta tucatjával léptek ki az emberék. Jól dol­gozott a gyár. azaz tisztes bé­reket fizetett. Nem is a pénz miatt szöktek, menekültek a munkások, hanem a nehéz fi­zikai munka, a savakkal, sók­kal telített levegő, az elörege­dett. balesetveszélyes gépek adatták kezükbe a munkaköny­vüket. Négy év és céltudatos, lehetetlent nem ismerő munka kellett ahhoz, hogy alapvetően megváltozzék a helyzet. Mere­deken csökkent a nehéz fizi­kai munka aránya, a légtisztító, elszívó berendezések, az új gé­pek bizonyítják, hogy itt tet­tekkel értelmezték a X. kong­resszus határozataiból azt, ami leginkább rájuk vonatkozott. Nem lesz tehát nehéz a szám­adás. A mozaikkockák szine Hasonló példát, ha körülte­kint környezetében, valameny- nyi kommunista talál. „Apró­pénzre” váltanák ezzel a kong­resszusi határozatot? A valósá­got jobban megközelíti, ha úgy fogalmazunk: testükre szabták az abból származó feladatokat, s így elemzik a végrehajtást szintén. S rögtön itt a gond: a számadás arányai miként mu­tassák az eredményeket, sike­reket? Nem elvont arányok erőltetése teszi reálissá a szám­adást, hanem az, ha a valóság mozaikkockáit illesztik össze! Azaz ha a tények nyelvén szól­nak jóról és rosszról, ha nem ragadnak meg a jelenségeknél, hanem folyamatokat, irányza­tokat tárnak fel. s azokról be­szélnek. Ezek szerint mégis lenne re­cept? Igen. Annyi, hogy —Le­nint idézve — „a marxizmus élő lelke: a konkrét helyzet konkrét elemzése” . S ha e konkrét helyzet konkrét elem­zése során esetleg a mulasztá­sok nyomnának többet a lat­ban. akkor súlyos hibának bi­zonyulna az „arányok” kedvé­ért kozmetikázni. Hiszen az adott munkahelyen úgysem szá­mítanak titoknak a nehézsé­gek, a mulasztások... s ki más beszéljen róluk, mint a kom­munisták testületé? S persze úgy, hogy elsősorban saját so­raiban keresse a felelősöket. Tartalom és forma A kongresszusi felkészülésnek a púrtalapszervezeíekben is megvannak a maga formái, s e formák tiszteletben tartása kötelező. A formák azonban megkövetelik a tartalmat! Azért szükséges figyelmeztetni erre, mert némely pártalapszer- vezetnél föllelhető a rutin diktálta magabiztosság, mond­ván, „beindítjuk a gépezetet". Ügy gondolják, az események bizonyos rendje önmagában biztosítéka a sikernek. Holott fedezete csakis a tai'talom, a sokoldalúság, az elmélyültség' lehet. Ezért elengedhetetlen, hogy a vezetőség minden tagja tiszta képet alkosson a rábízott területről, s hogy a vezetőség, mint testület, ne puszta össze- illesztője legyen a rész-beszá­molóknak, hanem elemző, érté­kelő feldolgozója, s ezzel meg- ítélője a végbement események­nek. Véleményt kérni minden kommunistától. összehívni a pártcsoportokat, összegezni a gazdasági vezetés beszámoló­ját .. ezernyi eleme van a pártalapszervezetekben a kong­resszust megelőző időszak te­endőinek. A módszerek termé­szetesen különböznek, de le­gyen mindenütt közös a? elv: minél többet megvalósítani a X. ^kongresszus határozataiból, minél több tettel, aranyfedeze­tei adni mindannak, ami szám­adásként a kommunisták kö­zössége elé kerül. Msjor Mátyás Kongresszusi felkészülés A taggyűlési beszámolók aranyfedezete

Next

/
Thumbnails
Contents