Békés Megyei Népújság, 1974. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)
1974-08-15 / 190. szám
Görögország kilépett a NATO katonai szervezetéiről Súlyos Karcok Cipruson A Biztonsági Tanács állj-t követel Az ENSZ Biztonsági Tanácsának szerda délelőtt tartott ülésén 10 perces tanácskozás után a Tanács 15 tagja egyhangúlag elfogadta a brit küldött' által előterjesztett határozati javaslatot. Ezúttal a Biztonsági Tanács 1974. július 20-i 353-as, az 1974. július 23-i 354-es és az 1974. augusztus 1-i 355-ös határozatra, és „mélységes sajnálkozásának ad hangot, hogy a július 20-i 353-as határozattal ellentétben. Cipruson felújultak a harcok”, majd valamennyi cikkelyében megerősíti az 1974. július 20-án elfogadott 353-as határozatát és felszólítja az érdekelt feleket, hogy haladéktalanul alkalmazzak • határozat előírásait, ezenkívül felszólítja a harcok résztvevőit, hogy „azonnal szüntessenek be minden tűzharcot és katonai cselekményt” és követeli a „tanácskozások azonnali új rafelvételét a térség békéjének helyreállításáért és a ciprusi alkotmányos kormány visszaállításáért”. Az történt ugyanis, hogy szerdán teljes kudarccal értek véget a ciprusi kérdésről folyó genfi tárgyalások. Mint ismeretes, a török külügyminiszter elutasította, hogy a konferencia munkájában 38 órás szünetet tartsanak és azonnali választ követelt az ultimátumszerű török követelésekre. Mavrosz görög külügyminiszter szerda hajnalban tartott sajtóértekezletén kijelentette, hogy az értekezlet teljes kudarccal végződött és a záróülés „nyomorúságos, sajnálatos” látványt nyújtott. „Olyan értekezletről távozunk el, amelynek kimenetele nemcsak Ciprus, ha- ■iiem a környező térségek biztonságát is befolyásolja” — mondotta és hozzáfűzte, hogy „Ciprus belügyeiben a dzsungel törvénye érvényesül. Törökország úgy viselkedett, mint a bá_ rányok őrzésével megbízott farkas.” •M A görög külügyminiszter szerint miközben Genfben a ciprusi kérdés megoldásáról tanácskoztak, illegális módon török csapatok szálltak partra a szigetországban és kiterjedt hadműveleteket indítottak a lakosság ellen. Mavrosz hozzáfűzte: „A törökök azzal az előre eltökélt szándékkal jöttek Ciprusra,'hogy a szigetet kettéosszák”. • • • Hírügynökségi jelentések szerint Karamamlisz görög miniszterelnök vezetésével szerdán három óra hosszat ülésezett a görög legfelső védelmi tanács. Az ülés befejezése után fogadták el azt a határozatot, hogy Görögország kilép a NATO katonai szervezetéből. Görögországnak erről a döntéséről beszámolt Mavrosz görög külügyminiszter is, aki Görögországot képviselte a ciprusi kérdésről folytatott genfi tár- i gyalásokon. Mavrosz kijelentet-! te, hogy „a NATO nem létezik I Görögország számára ’ és „Görögország többé nem tekinti magát a NATO tagjának”. Arra a kérdésre válaszolva, hogy Görögország kiválta-e az Észak- Atlanti Tömbből, a külügyminiszter hangoztatta: „Nekem úgy tűnik, hogy ez már megtörtént”. A hír hallatára azonnal ösz- szehívták a NATO-szex-vezet brüsszeli központjába a tagállamok nagyköveteit. Az állandó képviselők tanácsa röviddel dél előtt ült össze, hogy meghallgassa Görögország képviselőjét. Az ülésen a görög képviselő hivatalosan is bejelentette kormányának azt a szándékát, hogy kilép az Atlanti Szerződés Szervezetéből. Egyidejűleg közölték, hogy visszavonják a NATO különböző integrált katonai parancsnokságaiból és egyéb katonai szerveiből a görög tiszteket és katonákat. NATO-körökiben kritikusnak tartják a helyzetet. Görögország kulcsszerepet tölt be a katonai szervezet földközi-tengeri sti-atégiájában, egyúttal alapvető fontosságú a Földközi-tengeren állomásozó amerikai haditengerészeti egységek szempontjából. amelyek legfontosabb Jól tájékozott washingtoni megfigyelők szerint az amerikai kormányt megdöbbentette a Karamanlisz-kormánynak az a bejelentése, hogy Görögország — válaszként Törökország újabb ciprusi akciójára — kivonul a NATO katonai szervezetéből. Amerikai külügyi tisztviselők ezt sok tekintetben súlyosabb fejleménynek tekintik, mint annak idején Franciaország kilépését a NATO katonai szervezetéből. Amiatt aggódnak, hogy a görög kivonulás „levágással” fenyegeti a NATO délkeleti szárnyát és kérdésessé teszi az amerikai 6. flotta görögországi támaszpontjainak hozzáférhetőségét a kulcsfontosságú közel-keleti térségben. Jóllehet a Ford—Kissi nger-ta- nácskoaásról nem adtak érdemi támaszpontjai a görög szigete ken vannak. Pireusz kikötője' pedig a flotlaegységek „anyakikötője”. • * * Makariosz érsek, Ciprus törvényes elnöke Londonban közzétett nyilatkozatában felszólította a világ országait, hogy lépjenek fel Ciprus védelmében. Makariosz nyilatkozata kijelenti, hogy amit a törökök a genfi értekezleten zsarolással és ágyú- naszád-diplomáciával nem tudtak elérni, most brutális erővel próbálják megvalósítani. Elér. kezett annak az ideje, hogy a nagyhatalmak, a békeszerető országok közbelépjenek és Ciprust megszabadítsák a barbár török inváziótól — hangoztatja Makariosz. (MTI) hivatalos tájékoztatást, megbízható források szerint Washington a ciprusi tűzszünet helyreállítására sürgeti Ankarát, a görög kormányt pedig katonai ellenlépéstől próbálja visz- szatartani. Kissinger állítólag mindkét kormányt figyelmeztette, hogy beszünteti az amerikai fegyverekkel felszerelt görög ás török hadsereg fegyverutánpótlását. ha a két NATO- partner háborúba keveredik egymással. Washingtoni megfigyelők rámutatnak: az amerikai politika „ingadozása” Athén és Ankara között nagy szerepet játszott abban, hogy első fokon a hallgatólagos amerikai támogatást élvező — azóta megbukott — görög junta cipi-usi államcsíny- jével kirobbantotta a válságot, majd az amerikai diplomácia „kétértelmű semlegessége” katonai beavatkozásra bírta Törökországot, most pedig a válság legújabb szakaszában a Ciprus felosztására irányuló török tárgyalás' javaslat alig burkolt amerikai támogatása arra bátorította Ankarát, hogy a genfi háromhabalrni tanácskozáson benyújtott ultimátumát katonai akcióval támassza alá. Diplomáciai megfigyelők megállapítják : a Görögországban erősödő Amerika-ellenes hangulatot aligha ellensúlyozhatja az a megkésett gesztus, amely- lyel Ford elnök kedden felmentette athéni amerikai nagykövetét, aki a ciprusi puccsba belebukott katonai juntáinak nyújtott amerikai támogatás jelképévé és megtestesítőjévé vált a görögök szemében. „Az új Ford-kormányzat azzal a veszéllyel került szembe, hogy újra kirobbannak az ellenségeskedések két amerikai fegyverekkel felszerelt NATO- szövetségese között, annak a tűzszünetnek a nyomán, amelyet Washington a múlt hónapban még az amerikai diplomácia és a NATO állóképességének győzelmeként ünnepelt” — állapítja meg szerdán a Washington Post diplomáciai szem- leírója DT-HATÁBOZAT BISSAI-GIMNEA EASZ-IEL VÉTELÉRŐL Az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén egyhangú határozat született arról, hogy az ENSZ következő közgyűlése a világszervezet független tagjaként vegye sei Blssau-Gulneát. Képűn kön: Julio Semedo, Bissau-Guinea ENSZ megbízottja a Biztonsági Tanács ülése előtt üdvözli •fosé Veiga Simast, Portugália ENSZ-képviselőjét. (Telefotó — AP—MTI—KS) Washington zavarban van Az MTI tudósítója jelenti Orosházi városi Tanács Kórháza FELVÉTELRE keres 3 éves munka melletti általános ápolónői tanfolyamra érettségivel, illetve 8 általános iskolai végzettséggel - rendelkezőket 17—30 éves korig. Bérezés: a fennálló rendelkezés szerint. Jelentkezés: a személyzeti vezetőnél. Magyar küldöttség utazott az ENSZ népesedési világkonferenciájára Az ENSZ az 1974. évet világ- népesedési evnek nyilvánította, amelynek keretében- augusztus második felében Bukarestben ENSZ népesedési világkonferenciát rendeznek. Az ENSZ tagállamai kormányszintű delegációval vesznek részt a konferencián, amelyre szerdán utazott el a magyar kormányküldöttség dr. Szabadi Egonnak, a Központi Statisztikai Hivatal elnökhelyettesének vezetésével. A konferencián megtárgyalják a világ népesedésé- % ben bekövetkezett változások tapasztalatait, és a várható fejlődés irányait, a népesség, az erőforrások és a környezet közötti összefüggéseket, más fontos témákat, s világnépesedési akciótervet dolgoznak ki. Korea (elszabadulásának , évlorilulőián Európában és a Távol-Keleten dúlt a világháború, amikor — 1945 íebrúárjában — Jaltában a szövetséges nagyhatalmak vezetői már a háború utáni rendezésről tárgyaltak. Nyilatkozataik arról szóltak, hogy minden potenciális tűzfészket likvidálni szeretnének. Így került szóba, hogy a Távol-Kelet ősi viharzónájában, a japán megszállást nyögő Koreában stabilitást kell teremteni. A> „három nagy” elhatározta, hogy közös szovjet—amerikai erőfeszítéssel szabadítják fel a félszigetet. majd a 38. szélességi foktól északra eső terület ideiglenesen szovjet, a délre eső terület ideiglenesen amerikai katonai közigazgatás alá kerül, később pedig megadják a lehetőséget a független, egységes Korea megteremtéséhez. Ma huszonkilenc éve a szovjet hadsereg, a jaltai egyezményhez híven, felszabadította Korea északi részét: a félsziget területének 56. lakosságának 32 százalékát. Északon a japán hódítók kitakarodását forradalmi. demokratikus átalakulás követte. Földet osztottak, gyárakat, bankokat államosítottak. S — ismét a jaltai egyezményhez híven — 1948 karácsonyán a szovjet hadsereg utolsó katonája is elhagyta Korea földjét. Nem így Délen. Az amerikai hadsereg állandó tartózkodásra rendezkedett be Alig két év múltán véres háborút provokált. s bár csökkentett létszámmal, de a mai napig fegyveres erejével tartja fenn a szöuli rezsimet. A 29 évvel ezelőtti egyezményt és a felszabadítást — ez ma már vitathatatlan történelmi tény — csak a Szovjetunió és a koreai hazafiak haladó frontja vette komolyan. Washington és a zsoldiából élő szöuli rezsim kezdettől máig az „elsüllyeszt- hetetlen repülőgép-anyahajó” szerepét szánja a stratégiailag rendkívül fontos félsziget déli részének. A „koreai kérdés” ezért a mai napig sincs rendezve. A koreai nép azonban fúgzet- lenséget, egységet, haladást akar, s támogatja a KNDK kormányának erre irányuló, mind szélesebb körű diplomáciai erőfeszítését. Javaslatuk az. hogy új, békés államot, konföderatív köztársaságot teremtsenek. E javaslatot Délen, a szöuli rezsim a fegyveres provokációk ezreivel szabotálja. Észak és Dél közvetlen párbeszéde hónapok óta zsiákutcában van, A KNDK kormánya azonban nem tesz le a békés, független egyesítés céljáról, s erőfeszítésében maga mellett tudhatja a békeszerető emberiséget. (KS) Szadat nyilatkozata Szadat egyiptomi elnök kifejezésre juttatta: reméli, hogy az Egyesült Államok Gerald Ford elnök vezetésével is folytatja a Richard Nixon által kezdeményezett közel-keleti politikát. Az A1 Szajad clmú bejrúti hetilapnak adott nyilatkozatában hangoztatta, Nixon az októberi háború idején minden más előző amerikai elnöknél többet tett Izrael vereségének megakadályozására, de később azzal a céllal változtatott az amerikai politikán, hogy lehetővé váljék a „tisztességes békerendezés” elérése. Szadat kijelentette: amikor Nixont mond, ezen az e;»'«z amerikai rendszert érti. Amennyiben Nixon követői változtatnak azon, amit Nixon közel-keleti politikájában kezdeményezett, Egyiptomnak új következtetéseket kell levonnia — hangsúlyozta nyilatkozatában az egyiptomi elnök. (DBA)
