Békés Megyei Népújság, 1974. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)
1974-08-11 / 187. szám
Sátortábor 9SZB9*Z®lSHaMa9ire««C>SSSSKSM'S«9BS99XSSlS£S19S93£9S99'H”!!S««*V9!eSCSa*«*B8S9«£9SS«aUISI3S!ft«S«M>lMI»KW Levelező gyermekek Ki Moszkvából, ki a tanyavilágbó] vár postát Egyre nő a számúit. Ez örvendetes jelenség. De nézzük csak, kikkel ég miért leveleznek a tizenévesek? És miért" örülünk mi annak, hogy egyre többen választják a szabad idő kellemes eltöltésének: ezt a módját. Volt tanítványaim közül sokkal beszéltem. Zsuzsa az orosz tanárnőjétől kapta a címeket. Egy moszkvai és egy leningrádi kislányét. Megkérdeztem, miért kezdett él levelezni velük. Zsuzsa gyerekes őszinteséggel így felelt: „Tetszik tudni, olyan jó dolog levelet várni és olyan érdekes arról olvasni, hol él, milyenek a szórakozásai, a hobby- jai egy szovjet kislánynak” Csak ennyit mondott Azt nem tette hozzá, hogy kedvtelése révén egyben gyakorolja az orosz nyelvet, helyesírást, fogalmazást. Későbbi tervek szerint egy-egy nyáron kölcsönösen ellátogatnak egymáshoz. Fényképet már cseréltek. Gyűjtők, modellezők Anikó hazai pajtással levelez; Mindketten szenvedélyes levelezőlap-gyűjtők. Azon is írnak és leveleikben mellékelnek egy- egy ..lap-csemegét”. A gyűjteményben majd lassan összeáll a világ— Péter repülőgépmodellező. Olyan társat keresett, akivel modellezési problémákról levelezhet. Megállapodtak egymással, hogy a feltett kérdésekre kötelesek felelni. Gabi budapesti kislány. Levelező társa tanyán éL Olyan kedvesen írta le az ő nehéz életüket (messze van az iskola, nagy a sár stb.), hogy Gabiék az elmúlt tanév tavaszi szünetében meghívták magukhoz Julikét egy kis városnézésre. Gabi most van náluk, gondolom, sok újat lát 6 is, hiszen nem érdektelen megismerkedni a tanyavilággal sem, Levelezni — olyan „felnőttes” dolog.-. Elgondolkoztam, vajon mi készteti a kamaszodó lányokat és — kisebb számban — fiúkat arra, hogy levelező partnert keressenek. Meg is kérdeztem né- hányukat. Többen azt válaszolták, amit Zsuzsa is mondott: jó levelet várni és kapni, mások pedig, hogy a levelezés olyan „íelnőttes” dolog. Volt, aki kifejezetten egy témára szorítkozott (pl. bélyeggyűjtés) és a tapasztalatcserét — meg persze a bélyegcserét — tartotta érdekesnek. Pajtáskeresési, barátságkötesi, közlesi vágy is szerepet játszik ebben a hasznos szórakozásban. De nézzünk csak egy konkrét példát! A KUTYA című lap júniusi számában olvasom, hogy egy ózdj kislány levelezne kutyabarátokkal, főleg boxertulaj- donosokkal. A júliusi számban «gy nagyberényi és egy kondo- rosi kislány keres levelezőpartnert. Nyilván ők is kutyaügyben. Elmondanák egymásnak: mit tud már a kiskutyus, hogyan ta- nítgatják, idomítják, szoktatják, mivél etetik, hogyan gondozzék, milyen oltásokat kapott stb. Tanulnak egymástól És közben fogalmaznak, igyekeznek szépen írni, gondolataikat értelmesen, szabatosan kifejezni. Tanulnak egymástól, ki nyelvet, ki mást, ki a gyűjtőszenvedélyét elégíti ki. Megtanulják, hogy a levelezés is a kölcsönösségen alapszik: aki szeret tartalmas, színes, értékes beszámolókat kapni, annak magának is igyekeznie kell hasonlókkal kedveskedni társának. Hasznos szórakozás ez a gyermekeknek! Ne becsüljük le. Ellenkezőleg. Segítsük hozzá, hogy megfelelő társat találjon. Végül még egy tanács: ne bontsuk fel a címére érkező levelet! Ö olvassa el először, hiszen neki szól. Dr. Gergely Károlyné «sseimitiecsssessssisssEsste«!! !999S9SSa93999SS«C3t1 A «| r n a r **» • világűr hírnökei az augusztusi égbolton — Hullócsillag H Látod? Ott!_. Ott! Felhőtlen augusztusi estéken gyakran felhangzik ez a kiáltás, s ha szerencsések vagytok, még véletlenül is megláthatjátok a hullócsillagot. De szánjatok rá egy türelmesen eltöltött órát, s a csillagok milliárdjaitól fénylő augusztusi égbolton akár több mozgó fénypontot (hullócsillagot) is megfigyelhettek. Fényesen suhan, mintha egy kis csillag esne le az égből, de a fény gyorsan elenyészik, s a tűzijáték alig tart tovább a másodperc- tört részénél. Aztán újra — nézd, most! — kettő, három rövid felvillanás és suhanás, majd kihuny a kis csillogó pont, de akkor már felajzott kíváncsisággal várjátok az újabb és újabb csodát... „Hullócsillag5*,, Nagyon szép és többértelmű magyar szó. Ezt a szép kifejezést csillagászati szempontból nem tekinthetjük teljesen szakszerűnek. Csillaghulláskor nem csillagok hullanak, hiszen a csillagok hatalmas tömegű, magas hőmérsékletű, saját fénnyel rendelkező, izzó gázgömbök, melyeknek tömege több százezerszeresen, sőt több milliószo- rosan felülmúlja Földünkét. Ezzel szemben a hullócsillagok tömege, Földünkhöz viszonyítva elhanyagolható, az esetek nagy többségében néhány gramm; A hullócsillagok meteorok. A kis méretű, gyakran gombostűié jnyi, hideg és a világűrben önálló fénnyel nem rendelkező meteortest másodpercenkénti 15—70 km-es kozmikus sebességgel érkezik a világűrből a Föld légkörébe. A légkörben anyaga a súrlódás és ütközés következtében a Föld felszínétől kb. 130 km magasan felizzik (fel- villanási pont), majd az egyre sűrűbb légrétegekbe zuhanva, pillanatok alatt elég, elgőzölög és eltűnik. A felizzó meteortestet (a hullócsillagot) nevezzük meteornak. A meteorpályának az a pontja, ahol a fény kialszik, a fékezési pont. Ez kisebb meteorok esetében 70—80, nagyobb méretűeknél 20—30 km magasságban van. Ha a meteortest nagyobb, mondjuk almanagyságú, akkor a sűrűbb légrétegekben annyira erős lehet a fényjelenség. hogy az éjszakában olyan világosság támad, akár holdtöltekor. Az ilyen, az egész égboltot beragyogó, szikrákat szóró és maga után tündöklő csóvát húzó meteorokat tűzgömböknek (bolidáknak) nevezzük. Megfigyelték. hogy a tűzgömb csóvája gyakran még órák múlva is látható az égbolton. Mi történik akkor, ha a nieteortest tömege nagy, esetleg több tonna nagyságrendű? Ezeket már nem tudja a légkör elégetni és a meteortest egy része becsapódhat a Föld felszínére és méretétől függően súlyos természeti katasztrófákat is okozhat. A Földre lehullott meteormaradványok a meteoritek. A Földfelszínen nagyon sok meteorbecsapódás okozta kráter van, köztük olyanok is, melyeket meteoritóriások hoztak létre. Ezek közül talán a legismertebb az USA-ban található Ari- zona-kráter, mely 1,3 km átmérőjű és 134 m mélységű. Az óriás bombatölcsérhez hasonló krátert a számítások szerint egy 450 000 tonna tömegű, 55 méter átmérőjű meteorit becsapódása hozta létre a törtékem előtti időkben. Az ezen a területen élő Navaja-indiánok körében még ma is él az a legenda, hogy az égből indián isten szállt le tűzfelhőn, hogy itt eltemetkezhessen. Ennek a mondának az alapján elképzelhető, hogy az itt élő indiánok ősei láthatták a meteor becsapódását. II Földünkön megtalált meteoritok nagy többsége kő-, 10%-a vasmeteorit. A tudósok megállapították, hogy a” meteoritok anyagában ugyanazok a kémiai elemek találhatók, amelyeket Földünkön is ismerünk. A hullócsillagok tehát a világ- egyetem anyagi egységének fontos bizonyítékai. Berciid Mihály Vidám gyermekhangok zavarták fel a máskor csendes, kis tisztást; Jókedvű úttörök, diákok érkeztek, hogy szünidejükből két hetet sátortáborban töltsenek el. Laci bácsi, a vezetőjük az utolsó eligazítást tart- ' ja. — Mire keli ügyelni a sá- ix>r verésnél? — kérdezi. — Arra, hogy a bejárat ne nezzen észak felé, mert az az uralkodó szélirány. — Misi, állapítsd meg, írem« van észak! — Megvan; Az erdészház esik tőlünk északra. — No, akkor kezdjünk a táborveréshez, U alakba helyezzük el a sátrakat. Tisztítsátok meg a terepet az apró kövektől. gallyaktól. A fenéklap rögzítésénél ügyeljetek pr- ra, hogy a négyszög szabályos legyen! — így szól Laci bácsi utasítása. Szorgos kezek nyomán egyre több sátor áll. Csaba, az őrsvezető harsány vezényszóval irányítja a munkát; A fenéklap teljes rögzítése után hozzátok a tartó rudazatot! Géza, Jóska, (1. ábra) ti az ors> cövekekkel feszítsétek ki a sátrat! Egyszerre és egyformán húzzátok, mert megdől az egész! Jó. Gyertek ti is ide, most az oldalfeszítőket cövekel- jük le. Vigyázzatok, a szemben levők egyszerre húzzák a zsineget, mert különben nem feszül lei a tető! (2. ábra) Laci bácsi közben sátortól sátorig megy, Fenéknél megáll, rosszallóan csóválja a fejét. — Nem lesz ez így jó, gödörbe, mélyedésbe nem szabad sátrat verni. — Van feneke a sátornak, nem ázunk be. — Tévedsz, kiskomáml A környékről is idefolyik a víz és a fenéklap átázik. Ha már ilyen helyre kell vernetek a sátrat, akkor oífcvetlen árkoljá- tok körül. Az árok a lebemyeg alá kerüljön, hogy a vizet elvezesse. (3. álbra). Laci bácsi továbbmegy az egyik kész sátorhoz, mindent: rendben talál, s a fiúkat az őrsátor felverésével bízza meg. Jenő ránéz, majd félénken megszólal, hogy ő még nem vert sátorlapból készített sátrat — Nem baj, gyere megmutatom. Egyszerű az egész. Először összegombolod a sátorlapokat, majd a négy sarkát lerögzíted, éppúgy, mint a másik sátornál. Itt is ügyélni kell a mértani alapra. Ezek után a közbülső cövekeket vered le. Ha megvagy vele, szétgombolod a bejáratnál, de csak annyira, hogy beférj rajta. Kösd a bőrkarikákhoz a zsineget, amivel a sátrat felfüggesztjük a fára. Vigyázz, csak annyira húzd meg a kötelet, amennyire a tö- vekek engedik! A fára legjobb szorítónyolcassal felerősíteni! (4. ábra). Ezeket a gúlasátrakat mindig körül kell árkolni! — Laci bácsi, az ilyen sátrakat csak fára lehet felerősíteni? is '•••***»sseissas3«sa>fi2sa&*B£«s9sssBsae85scgcsffi>saasB*£sl£siaflS9i3i>sssgis»BftfaiBKii felhajtania rögzíteni — Nem, ügy is felverheted, hogy a bőrkarikákba egy meg felelő, kb 1,2 méteres rudat vagy botot helyezel el. Itt is arra kell ügyelned, ki ne rántsd a töveket. Akik közben elkészültek a sátorveréssel — beköltöznek. Fekhelyeiket, csomagjaikat az előírás szerint helyezik el, majd elkészítik takaróikból a hálózsákokat. (5. ábra). Szatmári Tamas niimilHiiiiiiHiHiumifinitMiitai Egyszer volt, hol nem volt. volt egyszer egy kert. De nem mespkert volt, hanem olyan, amilyen a falusi udvarokban honos, ahol paradicsom, paprika, zöldség termett és még rózsa is virult. A kert végében egy. szer, két kő között kicsi juharfácska dugta ki a fejét és ahogyan a többi növény teszi, ő is a fény felé nyújtogatta a nyakát. Az esőből kortyolgatott, a harmatból szürcsölgetett, így éldegélt. Egy napon Péter bácsi arra járt és rácsodálkozott a kis juharra, hogy volt ereje a szoros kövek közül kiméA kis juhar részkedni. Azontúl mindennap meglátogatta. A kis juhar pedig szívós elszántsággal küzdött az életéért. Hiába szorította a két kemény kő marka, ő nem félt, nekifeszítette a gyökerét, a derekát és ha nagyon kicsit is, nagyon lassan is, egyre feljebb ért. Péter bácsi meg-meg- locsolgatta a kis juhart, majd egy napon így szólt hozzá: — Kiszabadítalak a kövek közül, mert kiálltad a próbát. Derekasan megtettél mindent, ami csak az erődből tellett. Meg is jutalmazlak érte és ezután szép, szellős. napsütötte helyen fogsz élni. Péter bácsi kezébe vette az ásót és kényelmes, mély gödröt ásott. Azután az ásóval szétfeszítette a köveket és kiszabadította a köbörtönből a kis fa gyökereit. Az olyan boldog volt, mint még előtte egyetlen juharfa sem. Gyökerei, amelyeknek eddig kövek között kellett utat törniük, most puha talajban nyújtózkodva úgy helyezkedtek el, hogy jól felvehessék a táplálékot és így szép, sudár fa lett belőle. Péter bácsi naponta gyönyörködött benne. Hát ez történt a kis ■juharral, a kerti rózsa is tudja már! Tudja a Nap, a Szél meg a fii között járó kis bogár. Ez a mese azért született,- hogy ti is megtudjátok. lang Etelka
