Békés Megyei Népújság, 1974. július (29. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-11 / 160. szám

Várszínház! levél

Közlekedési úttörők között

A nagyszerű halál

Amikor nyilvánvaló lett, hogy Száraz György új drámájával nyit az idén a Gyulai Várszínház, újra elővettem gyűjteményemből egy kék fedelű iskolai füzetet. Ebben a füzetben szépen vezetett kézírással olvasható az aradi tizenhárom történeté, kijegyezte azt a másoló egy 500 oldalas történelmi könyvből, mely 100 esztendővel ezelőtt jelent meg ... Különös könyv, és azt hiszem, igaz könyv. A világosi fegyver- letételtől a bitófáig eleveníti meg a magyar tábornokok sorsát, vívódásait, reményét a cári tábornok ígéretében, hogy „nem adatnak ki az osztrákoknak",

Száraz György drámája is ezt az időszakot öleli fel, ezt a gyötrő vívódást eleveníti meg, és a véget, az osztrák önkény iszonyú megtorlását.

Nála is Damjanich tábornok a legtisztábban látó, és a legtragikusabb ember. Igaz, mégsem központi hős, és ezt — a központi hős hiányát — sajnos az egész dráma megsínyli eiső jeleneteitől mindvégig. De most még nem tartunk itt, most valamit még arról a vészterhes hetekről, melyek az osztrák elnyomók felett annyiszor győzedelmeskedő magyar tábornokok életének végakkordjai voltak. ,

Ha belegondolunk, az embertelenség vak-kútjába tekintünk. Az . emberi gonoszság mélységeibe, a csak emberképes álnokság és gúnyos megalázás. a' gyilkosság mélységeibe. Különös helyzetet hozott akkor a történelem. Ezt elemzi dialógusaiba^ Száraz György, és erről ír az a régi könyv, melynek másolatát őrzöm. „Haynau. ék rettenetes bosszút akarnak állni a mi hőseinken, akik nekik ennyi csúfságot okoztak. Végigpaskolták hónapokon keresztül a jeles osztrák ármádiát, majd arra kényszerítették, hogy kétségbeesetten dobja oda magát Ausztria az orosz czár lábai elé és könyörületért rimán- ' kodjék. Mikor pedig a muszka czár nagy nehezen megszánta a rimánkodásukat, t betört ha- \ iánkba 200 ezer katonával, újabb szégyent kellett kiállni- uk a dicső osztrák generáloknak. A szövetséges oroszok lenéztek, velük együtt soha nem akartak harczolni; a mieink pedig a megalázás tetejébe: a j honvédsereg sehol sem rakta le az osztrák előtt a fegyvert, mind a muszkának kapitulált

Ha teljes bonyolultságában érteni akarjuk az akkori helyzetet, a fogoly tábornokokra váró ítéletet, csupán e ny - nyit kell megértenünk. Ilyen egyszerűen, világosan, ahogy a százéves könyv is feljegyzi. A gőgös és hiú osztrák uralkodó osztály a szabadságharc idősza. kában vereséget vereségre szenved. és — az ő szemszögükből nézve — számos »megaláztatást: a trónfosztást, majd a cári hadsereg unszimpátiáját is el kell viselniük, és végül Világost, ahol Paskievics a győző, és nem az osztrák. Tény, hogy a bosz- szú elképzelhetetlenül kegyetlen lesz. Damjanichék mégis hittek. Hittek a cári tábornok ígéretében, hogy nem adják ki őket az osztráknak, hittek az osztrák császárban Is, hogy nem áll gyilkos bosszút, és még akkor is, ott is hittek az ellenség lovagiasságában, az uralkodó 'osztályok háborúk felett is elnéző összetartásában.

Tévedtek. Ezt írja meg Száraz György, erre kíván összpontosítani. Azt a drámai helyzetet adni, ami akkor a tábornokokban és körülöttük kialakult. Mindehhez a színhely Gyula, ahogyan néhány tábornok esetében valóságosan is így volt, hiszen átadásuk az osztrákok kezére Gyulán történt, 1849 őse elején.

Azt hiszem, és ezt a várszínházi előadás bizonyítja, hogy ezúttal mégsem volt sikeres a választás. Száraz György drámája nem alkalmazható várszínházi keretek közé, annál sokkal zártabb, kamarajeLle- gűbb; inkább kíván kőszínházat. Nyilván már a darab elolvasásakor érezte ezt a rendező, Sík Ferenc is. és sokoldalú rendezői tudását, rutinját, ötletességét, és a modernnek nevezett színjátszás sokféle eszköztárát felhalmozta itt, hogy bővítse a hatás körét, hogy várszánházivá próbálkozna tenni az előadást. Nem hiszem, hogy rajta múlik az el nem dönthető kérdés: siker volt-e ez az előádás vagy csendes bukás? A főhős nélküli dráma hősei a szivükkel is ott voltak a vár színpadán, de ennél többet nem tehettek. Egykét kitűnő jelenet váltotta egymást unalmasabbakkal, és még jószerével az sem rázta fel a nézőt (ami pedig ősi színházi foga*!), hogy a hajdani gyulai Weinokheirp báró sétált és félt a jövőtől ezen a színpadon, hogy a sarkadi kocsmát emlegetik és a dobozi uradalmat; kiderült azonban, hogy ez sem minden.

Akikre m°gis szívesen emlékezünk: a Damjanichot alakító Paláncz Ferenc, Nagy-Sándor József szerepében Csikós Gábor, Ittebei Kiss Ernőként Pá- kozdy János, Jelis^ikj cári tiszt szerepében Kézdy György, és az ismét remeklő Szoboszlay Sándor, mint Weinckheim báró, végül a tehetséges, emberi pillanatokat teremtő főiskolás: Papdimitriu Athina, Damja- nichné alakítója. Lehetne vitatkozni a díszletmegoldással is. hogy a szereplők nem tudják, csak a nézők, hogy azok, ott fent koporsókon ülnek; viszont nem fér kétség a jelmezek korhűségéhez. A technikailag néhol alacsony színvonalon prezentált hatásos kísérőzenét Vujicsics Tihamér szerezte.

A tizenegyedik várszínházi évad nyitányáról ennyi az, amit feltétlenül el kellett mondani ahhoz, h.ogy igyekezzünk eloszlatni egyfajta tévedést, amely nem biztos, hogy jó irányba jelöli meg a következő évtized arculatát. .

Sass Ervin

Csikós Gábor és Paláncz Ferenc Nagy-Sándor József és Damjanich tábornok szerepében (Fotó: Demény)

Szaktábor Ilezőherenibcn

Egy „baleset”. Mit tesz ilyenkor a közlekedési úttörő?

(Fotó: Demcny)

A mezőberényi úttörőház kapujában piros nyakkendős őrség áll. Nagy Magdi, a békési

3. számú Általános Iskola tanulója igazolványunkat kéri, majd udvariasan a keresett táborvezetőhöz, azaz a „parancsnok elvtársihoz irányít.

Az úttörőház, vagyis a nyári úttörőtábor parkos telke mellett, a strandon találkozunk Békési Imre nyugalmazott rendőr- őrnaggyal és Szerencsi Gábor tanárral, a tábor „parancsno- kai”-val.

— Erre a hétre a közlekedési úttörők vették birtokukba a tábort. Száz csanádapácai, kö- röstarcsaí, békési és mezőbe- rényi pajtás ismerkedik a KRESZ szabályaival, az úttörőélet következő évi feladataival

— kapjuk a tájékoztatást. A strand medencéjéből a vidám fürdőzés félreismerhetetlen hangkaválkádja hallatszik.

— A megyei Rendőr-főkapitányság, a Közlekedésbiztonsági Tanács és a berényi úttörőház közös támogatásával szerveztük meg a tábort. A pajtások az úttörőcsapatok közlekedési őrseinek tagjai. Az iskolák előtt sokszor látjuk, hogy fehér tányérsapkás, piros nyakkendős diákok állítják le a gépjárműforgalmat, hogy a jár- *' da szélén álló gyerekek,. vagy ■ éppen idős emberek biztonsá- 5 gosan kelhessenek át az úttes- : ten. További munkájukhoz 5 adunk most segítséget — mond- ; ja Békési Imre.

— A gyerekeket romantikával < és a technikával lehet a leg- ! jobban „megfogni” <— folytatja 1 mosolyogva Szerencsi Gábor. ■

— Ezt azért is mondom, mert ; nálunk a fegyelemmel semmi ■ probléma sincs. Hiszen másképp ! nem is hallgatnának intő sza- j vukra az iskolában pajtásaik! : ök is tudják, büszkék arra, í hogy közlekedési úttörők.

— A gyermekbalesetek szá- j ma — sajnos — egyre nő. A S he’yes közlekedés — a szabá- í lyok betartását és betartatását : másokkal is már igen fiatal í kor ha n nevelni kell. Ezért hoz- ; tűk létre a tábort.

Az egyhetes táborozás talán ; legérdekesebb programja a jel- j háború volt. A név a számhá- ; ború „KRESZ-esített” változa- * tát takarja. A fejre kötött kar- • tonlapokon nemcsak szám, : hanem egyes közlekedési jelzés : is található. Akit az erdőben ; játszott jelháborúban leolvas- ; nak, az kiesik. A két csapat kő- 5 zül természetesen az győzött, | akik többen maradtak. A győz- : tes csapat helyben fogyasztható ■ jutalmat, csokoládét kapott. ;

A jelháború csak egy prog- • ram a sok közül. A szabadban ■ különböző gyakorlati foglalko- j zásokon vettek részt a pajta- : sok. Az egyiken mi is részt ; -vettünk. S mivel közlekedési ; úttörők szaktáboráról van szó, • természetes, hogy egy baleset ■

körüli teendő gyors, pontos, eredményes elvégzése volt a kis szakasz feladata. A Vésztői úton egy kerékpárral szabálytalanul kanyarodó fiút „ütöttél” egy személyautó. A közlekedési úttörők biztosították az utat, értesítették a rendőrséget, irányították a forgalmat és a „sérültet” elsősegélyben részesítették.

Mezőberény a társadalmi ősz- szefogásái;ól ismert nagyközség. A helyi üzemek és intézmények anyagi támogatásával, szocialista brigádok társadalmi munkájával most egy KRESZ-pálya építését kezdték el. A szeptember 1-i tervezett megnyitó után — egyelőre salakos utakon -í- különböző járműveken gyakorolhatják a berényi gyerekek a szabályos, balesetmentes közlekedést. A pálya 50 ezer forint értékű "szemléltetőeszköze” lesz a berényi iskoláknak.

A fiataloknak még egy létesítmény épül. Tíz év múlva szeretnék átadni a berényi ligetben felépülő tornaparkot. Az évenként bővülő, újabb és újabb szerekkel gazdagodó park nagyszerűen szolgálja a fiatalok honvédelifü nevelését.

A tervek között van * egy olyan is, amely a legközvetlenebbül érinti, érdekli a járás úttörőit. A nyolcadikosok a tábor segítségével kismotor vezetésére jogosító engedélyt szerezhetnek. Az igen alacsony vizsgadíjat akár a zsebpénzből is ki lehet fizetni.

Az egyhetes tábor programja igen gazdag volt. A KRESZ- vetélkedők, előadások, filmvetítések sorát a szabad foglalkozások mindig élménygazdag órái színesítették. Az egynapos szarvasi kirándulásra bizonyára sokáig emlékezni fognak a pajtások, akár a jelháború izgalmas óráira.

— 'Ügy gondolom, hasznos napokat töltöttek itt július első hetében a gyerekek. Otthon, az iskolában bizonyára elmesélik barátaiknak, pajtásaiknak az itt szerzett élményeket, ismereteket. S hogy a jövőben kevesebb baleset legyen, a nevelés odavezető útjait itt, az ilyen táborokban kell elkezdeni. Szívesen adjuk át tapasztalatainkat az úttörőházaknak, táboroknak. Reméljük, kezdeményezésünk követésre talál —- mondta búcsúzóul Békési Imre.

Nemesi László

es*a«aaaaaa«!

Felice Chilantis

Három zászlót Salvatore Giulianónak

6.

Giuliano híre gyorsan szállt. A városi szervek, az államgépezet összeomlása, a szövetséges csapatok parancsnokságain feltűnő sötét amerikai—szicíliai ügynökök — azelőtt közismert gengszterek — és azok a körülmények, amelyek közt a maffia újjászerveződött a rendőruralom összeomlása után, mely uralom egyébként komoly gondokat oko_ zott annak idején a maffiának a hagyományos stílusú vezérek körében — mindez és még niás tényező is hozzájárult ahhoz, hogy Giulianónak legendája kerekedjék a sziget nyugati felének „szicíliai hazafiságra” szomjas népei közt.

Giuliano már első megmozdulásaitól kezdve arra törekedett, hogy bizonyos szabályok vagy törvények szerint gyakorolja hatalmát. Maguk a régi stílusú maffiavezérek környékezték meg: vesse latba minden erejét, hogy megunt legyen valami rend az alvilágban. Es az alvilág akkoriban a társadalom, nak igen széles rétégét jelentette.

A kisebb-nagyobb banditák, akik szabadon garázdálkodtak Nyugat-Szicíliában. valódi veszélyt jelentettek a maifiahata- lom számára.

Csak Giuliano „tartott rendet”. Sikerült összefognia a régi stílusú maffiások hatalmából kicsúszott legerősebb csoportok parancsnokságát. A tiszteletre méltó társaság vezérei „bölcsen döntöttek” Palermóban: bizonyítsák be Giulianónak a barátságukat, és vállalkozásait — állatlopásait, útonállásait, zsarolásait — segítsék információkkal.

Giuliano iß bölcs vezére volt bandájának: a zsákmány elosztásakor nem feledkezett meg a biztonsági alapról: egyre tekintélyesebb tőkét gyűjtött a váratlan kiadásokra es a szervezet erősítésére.

A monteleprei banda a maga eszközeivel tökéletes zsivány. hálózatot épített ki. az állatlopástól egészen a .húskereskedésig. Szakítva a különböző cos- cák hagyományos munkamegosztásával, a működési terület egé_

I