Békés Megyei Népújság, 1974. július (29. évfolyam, 152-177. szám)
1974-07-10 / 159. szám
Szigorúan ellenőrzik <3 munkavédelmi előírások betartását az aratásnál Több mint 13 000 arató-csáp- I Tógép dolgozik a következő he- [ leikben az aratáson; a gépek egy részét idén. vásárolták m^g a gazdaságok, és várhatóan több száz fiatal, eléggé gyakorlatlan ' szakember fe bekapcsolódik a munkába, Ezért is különösen j fontos, hegy — miiként a MÉM és a MEDOSZ illetékesei elmondották: —* az idei aratásnál is szigorúan ellenőrzik a munkavédelmi előírások betartását és minden lehetséges módon igye- j keznefc elejét venni a balesetek, j nék. Az aratási munkánál használt j gépeket a munkára alaposan fel kell készíteni. Alapvető feladati a biztonságtechnikai és tűzrendészet! szemlék megtartása. Ezeken kell meggyőződni űrről, : hogy a gépeik megfelelnék-e a j munkavédelmi követelményeit, j nék. Külön gondot kell fordítani a védőberendezések ellenőrzésére. Az illetékesek figyelmez. tetnek: a traktorokat -védőkerettel kell felszerelni, s erre annál is inkább szükség van. mert az elmúlt időszakban, több -halálos baleset történt a traktorok felborulásánál, a szükséges biztonságtechnikai berendezések hiánya miatt. A rendelet szerint ugyan 1975. január elsejéig kell felszerelni a gépekre a védőkeretet. de jó, ha a gazdaságok ezt a határidőit: előbbre hozzak. A 1 gépszem lék nem teszik feleslegessé az erő- és munkagépek napi műszaki felülvizsgálatát. A vezetők felelősek azért, hogy a gépkezelők munkába indulás előtt meggyőződjenek a gépek műszaki állapotáról, Az aratási munkáknál használatos gépek kezelésére. az egészségi ártalmak és a tűz meg., előzésére a gazdaságokban áltáléiban megtették a szükséges intézkedéseket A még gyakorlatlan szakembereket íkictetatták. arra, hogy mit kell tenniük üzemzavar esetén. A javításnál igen lényeges szempont: csak leállított gépet lehet megvizsgálni. Mozgó gépen nem kerülhet sor javításra. Lényégé*, az is. hogy az arató- cséplőgépet nem szabad 15 fokosnál meredékebb lejtőre vinni. Szigorúan ellenőrzik majd a tűzvédelmi előírások betartását is. Az elmúlt évi aratásnál, a szállításnál egész sor baleset történt, ezért nagy gondot kell fordítani a járművek és a pótkocsik műszaki állapotának ellenőrzésére és az utak karbantartására. A munkavédelemihez tartozik még az aratásban részt vevő emberek ellátása pihenő- sátrakkal, védőételekk^l. a meleg étel biztosítása, és a szélsőséges időjárási tényezők hatásának lehetőség szerinti, mérséklése. (MTI) „Az ipar kenyere" — a népi Koreában A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság szénlelőhelyekben gazdag: csak az eddig feltárt készletek mintegy Mi milliárd tonnát tesznek ki. Napjakokban az egy főre eső szénkitermelés már eléri a fejlett ipari álla- mok színvonalát, A népi Korea dóFgoző! most az 1971—76-os hatéves terv határidő előtti teljesítésén munkálkodnak. s ilyen körülmények között különösen nagy jelentősége van a bányászati ipar fejlesztésének. A szénki- j termelés további növelését kő- j veteli a számos új gyár és vál- i lalat üzembe lépése is, amelyek í számára nélkülözhetetlen azj ..ipar kenyere'5 — a szén'. 1946-ban, a japán megszállás alóli felszabadulás után az ország széntermelése alig haladta meg az évi 4 arillió tormát. A népi hatalom első éveiben a legnagyobb erőfeszítéseket a bányászati ipái- helyreállítására és felújítására fordították. 1950 és 1960 között hatalmás összegeket emésztett fél a bányászat modernizálása, a munkaigényes folyamatok gépesítése, az új munkamódszerek bevezetése. A szállítással kapcsolatos munkafolyamatokat csaknem teljesen gépesítették, a bá_ nyákban táwezérlésű rendszereket létesítettek. Az új technika bevezetésének eredményeként sok bánya modern vállalattá változott. A népi Korea bányászai 1971- ben, a hatéves tervidőszak első évében 27,5 millió tonna szenet termelt ki. A tervek szerint a termelés 1976-ra meghaladja az -50 millió tonnát. A Békéscsabai Építőipari Szövetkezet (Békéscsaba. Vörös Október sor) FELVÉTELT HÍRÜK? az alábbi munkakörök betöltésére: — faipari teljesítményelszámoló, — építőipari tel.jesítményelszámoló, — faanyagismerettel rendelkező raktáros. 44 órás munkahét, minden szombat szabad. Fizetés: megegyezés szerint. Jelentkezni lehet: fenti címen, a személyzeti eloadonal. 300290 D Békéscsabai Bútoripari Szövetkezet felvesz faipari technikust gyártáselőkészítöi munkakörbe, , gyakorlftttal rendelkező titkárnőt, l faanyagraktárost, asztalos szakmunkásokat, férfi és női segédmunkásokat Jelentkezni • Békéscsaba, Berényj út 122. Mitől város a város? Gondolatok egy előadás után F igyelemre méltó előadás. hangzott ed a minap Szarvason. Dr. Romany Pál, az MSZMP Központi Bizottságának gazdaság- politikai területfejlesztési ősz-, tályvezetője többek között a városi ranggal összefüggő kérdéseket fejtegette. Mitől város a város? — tette fel a kérdést. És azután erre a választ is megfogalmazta. A toronyháztól? A házgyári házaktól? Az új lakótelepektől? A bölcsődéktől, az óvodáktól? Az Iskoláktól? A kövezett utaktól? A kommunális művektől? A kulturális intézményektől? A gépkocsik számától? A lélek szám- ’ tói? Az egyéb intézményektől? A földrajzi fekvéstől? A közutak forgalmától? Folyóközelségtől ? Mindez hozzátartozik ahhoz, hogy a város város legyen, de ehhez még valami szükséges. A belső tartalom. Mitten az élet az adott helyen? Milyen kulturált a környezel? Milyen az emberek megnyilvánulása, egymáshoz való viszonyú, a társadalmi rend igenlése, az áldó- j zatos munka a közügyért és { így tovább. Összességében a \ város külső és belső megjele- i nése az, ami rangot ad egy településnek. Az utóbbi időben megyénk városaiban több idegen megfordult. Az idegenforgalom növekedésével számolnunk kell azzal, hogy az eddigieknél még többen tekintenek be megyei hétköznapjainkba. — Ha megvizsgáljuk, hogy Szarvas mitől város, akkor csak a mai előadás résztvevőire kell tekintenünk — mondotta az előadó. A megye valamennyi településéről eljöttek az előadás meghallgatására .. 5 de sajnos csak mezőgazdasági szakemberek. Romány elvtársat ugyanis korábbi beosztásánál fogva — mivel a gazdaságpolitikai osztályt vezette — erről az oldaláról ismerték. Lehetett volna több tanácsi ' vezető, várostervező mérnök, műszaki ember, aki fejtegetését meghallgatta volna, és munkájában, valószínű, nagy hasznát is venné. De nem volt felesleges a városi rang témakörének kibontása, hiszen a mezőgazdasági szakemberek többsége érdekelt abban, hogy az egyre városiasodó nagyközségekben milyen feladatok előtt állnak a várossá válás útján; A vonzáskör — tálán ez lehet a mérvadó a megítélésben. Milyen a kisugárzása, a hatása egy adott településnek a környezetre. Persze ennek számtalan kezdőpontja és pályája lehet; gazdasági {mezőgazdasági, ipari), kulturális, közigazgatási és egyéb. A szarvasiakhoz legközelebb áll a gazdasági és a kulturális. Ezt tanúsította a kétszáznál több ideutazó részvevő is. Egyetlen meghívóval, j néhány soros közleményre jöttek, s bizony jócskán voltak olyanok, akik a 220 ülőhelyes előadóteremből égy másikba szorultak. Az agrár klub és a főiskola szervezte a programot. Mindez növeli a város vonzerejét, hiszen ez az egész megnyilvánulás nem államhatalmi, hanem társadalmi úton jött létre. N yugodtan mérlegre tehetnénk megyénk városainak ilyen értelmű munkáját. Békéscsaba szerepe, vonzási körzete az egész j megyére elvitathatatlan. Bár- I milyen rendezvénye — gazda- | sági, kulturális — százakat, ez- j reket vonz, Most már bátorságot vesznek az országos szervek \ is, hogy e megyeszékhelyen rendezzenek nagy jelentőségű tanácskozásokat. Legutóbb az Állattenyésztési Kutató Intézet-5 nek volt ilyen programja, mélyre a távoli.Dunántúlról is eljöttek a messzi Békésbe. ‘ Az utóbbi években valahogy közelebb kerültünk egymáshoz, az országhoz és a világhoz. Ennek bizonyítására elegendő a napi eseményekre hivatkoznunk. Gyulán most folynak a nyári eszperantó egyetem előadásai. A Tiszántúl Sopronja ezzel a világra tekint. Kapcsolataink az országgal .bővülnek. Mégis, ha ezeket "mérlegre tesszük, akkor nagyon őszintén meg keli mondanunk, hogy ezek többsége gazdasági természetű. A kulturális életben még nagyon sók a pótolnivalónk. A gyulai Várszínház nem minden! Vannak múzeumaink : Szarvason, Orosházán, Békés- ! csabán. Gyufán, Békésen. Ezek látogatottsága nem kielégítő. Az érdekődés hiányos. Pedig akadnak itt is olyan műkincsek, melyekről jó lenne, ha a megyeiek tudnának. A külföldiek ilyen tekintetben jobbár, ismerik a megyét, mint mi, sok esetben. A színházi élet, érdek lődés a művészetek iránt kicsi vei több lehetne. A kulturális igény még nem tart ott, mint a Dunántúlon. Az ott élő emberek nagyön jól vigyáznak értékeikre, városaik szépségéire, belső tartalmára, környezeti hatására. A jótól tanulni pedig nem, szegyem I gaz, nem lehet azonos, hiszen hol volt. Békés megye, amikor Pannóniában már magas fokú római kultúra honolt. Akkor ezen a részen mocsár, nád és láp volt Most ez a terület adja a népgazdaságnak a legértékesebb és a legtöbb terméket a mezőgaz dasági ágazatból. Az ipar is rohamosan fejlődik. A megyék sorában előrébb lépett Békés. Most, miután a termeléssel jól előrehaladtunk, munkánkban egyre több energiát kellene fordítani a kulturális élet fellendítésére. Az olvasásra, a színházlátogatásra, a múzeumok értékeinek megismerésére, a közkincsek közkinccsé tételére. Talán arra is gondolnunk kellene, hogy abból a rövid történelemből, melyet a Körös-vidéken élő ember magáénak mondhat, egy darabkát fenntartsunk az utókornál;. Egy sarkot, egy skanzent olyan utcából, mint amilyen Békés Csabán a Déli sor is volt. Nagyon jellegzetes szlovák építkezése volt ez a városnak, sajnos egy réséé már a múlté. Kicsinyben egy göcsej lehetett; volna ez, vonzotta volna a környéket, az országot, bizonyságául annak, hogy a nádtetők alól hová fejlődött a város. R omány elvtárs előadása talán azért volt nagyon figyelemreméltó, mert helyi értékeink nagyságára, történelmi gazdagságára, fenntartására irányította az érdeklődést. A megkapó ebben az egészben az, hogy erről a témáról a párt Központi Bizottságának osztályvezetője beszélt. D. K. Évforduló előtt Az NDK megalakulásának 25.1 évfordulója alkalmából az ország múzeumai különféle kiállítások megrendezésére készülnek. amelyek az első német munkás, és parasztállam eddigi útját hivatottak tükrözni. Az egyik berlini múzeumban az NDK képzőművészeinek legjobb alkotásaiból rendeznek tárlatot. Egy másik kiállítás az NDK és a Szovjetunó baráti kapcsolatait & együttműködését mutatja he. Munkások javaslata A jugoszláviai ,, Dalmácia^ Cementgyár munkásai javasolták, hogy Splitben állítsanak emlékművet Vlagyimir Iljics Lenin tiszteletére. A kezdeményezést az egész város közvéleménye támogatta. A javaslat »megvalósítására bizottságot alakítottak. melynek tagjai a közvélemény képviselői, a „Dalmácia'’. Cementgyár munkásai és építészek. A bizottság arszá- I gos pályázatot hirdetett a Le- j nin-emlekmü megtervezésére. Szokatlan víz Maud királynő földjének part menti öbleiben szokatlan összetételű vizet találtak a szovjet Novolazarevszkajai Dé! sarki Kutatóállomás munkatársai. A hat öböl vizének vegyelemzése szenzációs tényeket mutatott: a 150 méteres mélységig vett vízmintáikban a sónak nyomát sem lelték. A titokzatos öblöjj kora mintegy 2200 év. Valószínűleg a gleccserek olvadása, nyomán alakultak ki.
