Békés Megyei Népújság, 1974. július (29. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-09 / 158. szám

Százharanmckllenc millió forint megtakarítás Nyolcezer fiatal nevében Tanácskozott a Békés megyei ipari szövetkezetek iíjúsági parlamentje Az Építésügyi és Városfej -1 lesztési Minisztérium vezetői-1 nek értekezlete megvitatta az építő- és építőanyagipari válla­latok szervezésfejlesztési prog­ramjainak teljesítéséről, a mun­ka. és üzemszervezés korszerű­sítéséről előterjesztett jelentést. Ebből kitűnik, hogy sok építő­ipari vállalat hozott létre szer­vezési csoportot, s egy év alatt 73-ról 135-re növelték a vál­lal átoknál foglalkoztatott spe­ciális szervezési szakemberek számát, az épitőanvagipari ÉVM- vállalatoknál pecíig 125 szak­ember foglalkozik a munka- és üzemszervezés fejlesztésével. A Statisztikai könyvszemle BUDAPEST STATISZTIKAI ZSEBKÖNYVE 1974. A kiadvány áttekintő ké­pet ad a főváros gazdasági, tár­sadalmi, kulturális életéről az I960—1973. évekre vonatkozóan. Az első fejezet az 1970. évi népszámlálás eredményeit. vala_ mint a budapesti lakosok nép­mozgalmi eseményeit tartal­mazza. Tájékoztat a fővárosban teljesített és üzembe helyezett beruházásokról, külön kiemelve a Fővárosi Tanács beruházásait A Budapesten települt ipar tevékenységiére vonatkozó leg­fontosabb adatok, valamint az építőipari vállalatok és szövet­kezetek termelőtevékenységei, a foglalkoztatottak létszama, átlag­bére. az építőipari gépek szá­ma és teljesítőképessége kerül közlésre. Átfogó képet kapunk a kis­kereskedelem forgalmáról, áru­főcsoportonként és cikkenként. A lakások állományát kerüle­tenként teszi közzé. Felvilágo­sítást nyújt a megszűnt lakások számáról, valamint az ingatlan, kezelő vállalatok tevékenységé­ről is. A Budapest közlekedését szemléltető adatokat tartalmazó fejezet munkaügyi résszel zá­rul. A főváros egészségügyi hely­zete széles körű érdeklődésre szá. mottartó téma, melyet részlete­sen közöl a zsebkönyv. Az „Oktatási és népművelési fejezet” Budapest valamennyi oktatási intézményéről és igény, bevételéről tájékoztatja az ol­vasót Budapest központi szerepkörét az idegenforgalomról közzétett adatok is jól szemléltetik. Ez évben szerepel első ízben a „Városi összehasonlító adatok” c. fejezet,, mely Budapest és az öt megyei jogú város adatait tárja elénk. A zsebkönyv függeléke töb­bek között a centenáriumi év főbb eseményeiről, a főváros aranyérmével kitüntetettekről, az egész évben vasárnan is nvitva tartó élelmiszerboltokról, gyógy, szertárakról stb. ad tájékozta­tást. Sok érdekességet tudhat meg az olvasó továbbá a 100 éves fogaskerekű vasútról, va­lamint a 70 éve elkészült Or­szágházról is országosán egységes foglat.kozAsi (MUNKAKÖRI) JEGYZÉK A kiadvány a munkaügyi tér. vezés. a munkaügvi nyilvántar­tások! a foglalkoztatottak új ál_ lománvcsoportesításában beve­zetendő ú.i rendszer alapjául szolgál. A jegyzék kötelező ér­vénnyel bír majd és ezzel meg. teremti a vállalatok, intézmé­nyek és egyéb gazdálkodó egy­ségek dolgozóinak egységes fog. IgAkozasi besorolását. vállalatok többsége az ágazati kutatóintézeteket is bevonta a korszerű szervezésben rejlő tar­talékok feltárásába, a több éves programok kidolgozásába. Az eredmények elsősorban az építöany ági pari vállalatoknál je­lentkeztek jól mérhetően. Esze­rint a vállalatszervezési felada­tok teljesítésével mintegy 20 millió, üzem. és munkaszerve­zéssel 75 millió, s más szerve­zési munkával 44 millió forint értékű megtakarítást értek el egy év alatt, ami az érintett vállalatok összeredményeinek 5—5,5 százaléka. A vállalatok építési feladatai teljesíté­sét nem új munkaerő felvételé­vel erőltették, hanem ésszerű munkaszervezéssel teremtették meg a hatékonyabb munka, s ezzel egyidejűleg a minőség ja­vításának feltételeit is. Az építőanyagiparban a be­ton- és vasbetonipari művek hajtotta végre a legnagyobb szervezeti korszerűsítést. Több gyárát, telepét összevonta, sza­kosította és korszerűsítette a vezérigazgatóság irányítási rendszerét. Így az alkalmazot­tak számát 10,8 százalékkal csökkentette, a termelékenysé­get pedig 7,2 százalékkal ne­velte. Az építőanyagiparban sok más vállalat is javította munkáját. Az ÉVM, akárcsak tavaly, az idén is tapasztalatcsere-soro­zat megszerzésével segíti, hogy a legjobb kezdeményezések, módszerek az ágazat vállalatai, nak széles körében elterjedje­nek. A minisztérium szorgal­mazza és segíti a Dolgozz Hi­bátlanul munkarendszer széles körű elterjesztését. MEGYÉNK ipari szövetkeze­teiben márciusban és április­ban rendezték meg az ifjúsági parlamenteket. A munkahelyi parlamenteken elhangzott ja­vaslatokat, észrevételeket, a hozzászólások tanulságait a szö­vetkezetek ifjúsági küldöttei nyolcezer fiatal nevében me­gyei ifjúsági parlamenten ösz- szegezték és vitatták meg az el­múlt héten. Harminckilenc ipari szövet­kezetünkben a fiatalokkal való törődésnek az ad külön jelen­tőséget, hogy a 14 ezer szövet­kezeti tag és alkalmazott közül mintegy 8 ezer a harminc éven aluli. E fiatalok közéleti akti­vitását mi sem jelzi jobban, mint az, hogy a munkahelyi if­júsági parlamenteken hatezren vettek részt és közülük nagyon sokan segítették hozzászólásaik­kal a tanácskozások munkáját. Az Ifjúsági Törvény szövet­kezeti végrehajtásának kérdé­seit elemezve a megyei parla­ment megállapította, hogy 2—3 szövetkezet kivételével minde­nütt elkészítették a törvény végrehajtását szorgalmazó in­tézkedési tervet. Ezzel egyidő- ben azonban nem fordítottak kellő gondot arra, hogy a szö­vetkezetek választott szerveinek összetétele is tükrözze a 30 éven aluliak arányát. Jelenleg például a szövetkezeti vezetők között két elnök, egy főköny­velő és három műszaki vezető tartozik a fiatalok korcsoport­jába. Ugyanakkor a szövetke­zett bizottságokban és nőbi­zottságokban a korábbi idő­szakhoz képest nőtt a fiatalok száma. TERMÉSZETESEN a fiatalok érdekképviselete a fentiek mi­att nem szenved csorbát, hi­szen a KISZ-alapszervezetek tit­kárai a szövetkezeti vezetőségi üléseken rendszeresen részt vesznek, itt a fiatalok gondjait, kéréseit szóvá is teszik, azon­ban a vezetőségi határozatok tudatosításában, a határozatok végrehajtását segítő mozgósí­tásban a fiatalok szervezete sokkal többet is tehetne. Kedvezően alakul a szövet­kezeti fiatalok továbbtanulásá­nak lehetősége is. Különösen az utóbbi néhány évben szaporo­dott meg a tanulmányi szerző­dések száma az ipari szövetke­zetekben. Gondot okoz ezzel szemben az, hogy a még meg nem oldott helyes ösztönzés kö­vetkeztében a szaktechnikusi képesítést szerző fiatalok jöve­delme előléptetés után nem nő, hanem csökken. Lényegében az első számú vezetők többsége a továbbtanulás kérdésében is, a munkahelyi beilleszkedés előse­gítésének kérdésében is helye­sen értelmezi az Ifjúsági Tör­vény előírásait, a felszólalók szerint a középvezetők azonban az utóbbiaknak nem minden­kor tesznek még eleget A MUNKAHELYI parlamen­teken ezeket a gondokat a fia­talok őszintén tárták fel. ami­nek eredményeként a megyei tanácskozás küldöttei most jú­liusban már olyan megállapí­tást tehettek, hogy az előbb is­mertetett kérdésekben már egy­két hónap leforgása alatt is A legfontosabb követelmény: a becsületes műnkéi, 25000 íiaíal a KISZ nyári vezetőképző táboraiban Évenként cserélik a HISZ-tagsági igazolványt Sorra megnyíltak, benépesül-1 tek a KISZ nyári vezetőképző | táborai: az elmúlt évekhez ha-) sonlóan az idén is 25 ezer ifjú1 kommunista gyarapítja politikai, szervezeti ismereteit egy-egy he­tes tanfolyamokon, készül az új mozgalmi évre. A leendő vagy már „gyakorló” ifjúsági veze­tőknek — és a szövetség minden tagjának — a korábbinál na­gyobb követelményeknek kell eleget tenniük, hiszen a KISZ-! életet valósággal megújítják azok } a közelmúltban elfogadott hatá- j rozatok, amelyeknek lényege: többet tenni a KISZ eszmei-poli­tikai hatásának, vonzerejének növeléséért, a KISZ-tagság ál­dozatkészségének és politikai ki­állásának fejlesztéséért. A szervezeti újdonságok egyik leglényegesebbje a tagfelvételi követelmények módosítása. Az ifjúsági szövetség tagjainak so­rába lépőknél a követelmények ugyan minden rétegnél azonos tartalmúak, a helyzeti sajátossá­gok azonban megkövetelik, hogy számonkérésük eltérő formájú legyen a tanulóknál, illetve a dolgozó fiataloknál. A jövőben a középiskolások és a szakmun­kástanulók közül azok kérhetik felvételüket, akik eleget tesznek a Kilián-próbának. Az új tanévtől kezdve az is­kolákban Kilián-kóröket. szer­veznek, ezek foglalkozásain, ösz- szejövetelein válik el tulajdon­képpen, hogy alkalmas-e a je-j lentkező a KISZ-tagságfa. A kő- 1 zösség érdekében és az önkép­zés során tett vállalásokat tag­gyűlésen értékelik, ez a minő­sítés egyben döntés a tagfelvétel ügyében is. A dolgozó fiatalok és az egye­temi. főiskolai hallgatók patró- nust kapnak, a KISZ-vezetöség által megbízott fiatal segítségé­vel ismerkednek meg az ifjú­sági mozgalom történetével, a KISZ szervezeti szabályzatával, leendő alapszervezetük hagyo­mányaival, s tájékozódnak a mozgalom időszerű kérdéseiről. Követelmény számukra, hogy kérjenek részt alapszervezetük munkájából, vegyenek részt a munkaverseny-mozgalom, illet­ve a tanulmányi verseny vala­milyen formájában, a KISZ- alapszervezet programjainak elő­készítésében, lebonyolításában. A követelmények, a vállalt fel­adatok teljesítését taggyűlésen bírálják el. Az alapiszervezetek és a K1SZ- csoportok életének szelleme, rendje és fegyelme tegye min­den KISZ-tag természetes köte­lességévé, hogy a mozgalmi év kezdetén meghatározott sze­mélyre szóló feladatokat, meg­bízásokat vállaljon s az esztendő végén számot, adjon azok teljesí­téséről — foglalt állást a KISZ Központi Bizottsága. Ez az egyé- i ni feladatvállalás a szervezeti, élet másik fontos újdonsága. AI legalapvetőbb kötelezettség a I becsületesen, a legjobb képessé-1 gek szerint végzett munka, ta-1 nulás. Az ezen felül vállalt tévé- j kenység alapvetően két irányú lehet: aktív részvétel a közös­ség életében munkájában, a má­sik: az önképzés, a párt politi­kájának megismerése és hirde­tése, különböző ismeretek meg­szerzése. 1975 tavaszától évenként cse­rélik a KISZ-tagsági igazolvá­nyokat. Az egy mozgalmi évre szóló KISZ-tagsági igazolványt csak azok kaphatták meg, akik­nek magatartását, tevékenysé­gét. egész éves munkáiét a tag­gyűlés ifjúkommunistához mél­tónak találja. A változás célja: a KISZ-tagok és az alapszervezeti közösségek aktivitásának növe­lése. a fegyelem erősítése, a nyílt vita, az őszinte számadás és számonkérés demokratikus szellemének fejlesztése, a tag­nyilvántartás, az adminisztráció egyszerűsítése. Nem kaphat ú.i KISZ-tagsági igazolványt, akitől azt méltatlan magatartásáért vagy kötelességei nem teljesíté­séért a taggyűlés megtagadja. Az Új tagsági igazolványra passzivi­tásuk miatt méltatlanná vált fia­talok esetében a tagsági viszony megszűnése nem valamiféle vét­ség elkövetésének hanem a rend­szeres tevékenység hiányának a következménye. Ez a kizárástól eltérő torma, ehhez a döntéshez nem szükséges előzetes fegyelmi eljárás és ugyanakkor időben nem korlátozza az újbóli tagfel­vétel lehetőségét sem (MTI) előreléptek az ipari szövetke­zeteknél. A Gyulai Fa-Fémbú- toripari Szövetkezetnél a közép­vezetők munkaköri leírásában feladatként rögzítették a fiata­lokról való gondoskodást. Több szövetkezet vezetősége külön is hangsúlyozta, hogy szükséges­nek tartja minél több nö és fiatal támogatását a szakkép­zettség megszerzésében. Annak ellenére, hogy néhány szövetkezetben a fiatalok nin­csenek megelégedve az erkölcsi megbecsülés mértékével, álta­lánosan elmondható, hogy az utóbbi három évben a megelőző esztendőkhöz viszonyítva sokat javult a szövetkezeti fiatalok anyagi és erkölcsi megbecsülé­se. Igaz, a fiatalok szóvá tet­ték azt is, hogy az ipari szö­vetkezetek gazdasági fejlődésé­nek ütemétől a szociális és munkakörülmények javulása el­maradt A legújabb beruházá­sok korszerű szociális létesít­ményei e tekintetben is változást hoztak. Érdemes megjegyezni, hogy a munkahelyi tanácsko­zásokon a fiatalok nemcsak bírálták a munkakörülménye­ket, hanem az esetek többségé­ben fel is ajánlották, hogy tár­sadalmi munkában járulnak hozzá a szociális ellátottság ja­vításához. ELISMERŐEN nyilatkoztak a parlamentek résztvevői az ipa­ri szövetkezetek anyagi támo­gatásáról, amellyel egyrészt a családalapítók gondjainak meg­oldását segítik, illetve a sza­bad idő hasznos eltöltését szol­gálják. A szövetkezetek jelen­tős összegekkel járulnak hozzá a fiatalok lakásépítési és -vá­sárlási akcióihoz, és sokat ál­doznak a klubok fenntartására is. A Gyomai Építőipari Szö­vetkezet például saját klubot működtet, de hasonló terveket szőnek a Sarkadi Építőipari Szövetkezetben is. A szövetkezeti sportlétesítmé­nyek hiányosságai ellenére -8 kedvezően fejlődik — a megyei tanácskozás megállapítása sze­rint — a szövetkezeti sportélet, hiszen évente mintegy 3 ezren vesznek részt az OKISZ Kupá­ért folyó, versenyben és me­gyénk 10 Spartacus sportköré­ben is szép számmal élnek a lehetőségekkel az ipari szövet­kezetek ifjai. A fiatalok természetesen a szövetkezetek támogatására nemcsak az Ifjúsági Törvény értelmében jogosultak. A tá­mogatást termelőmunkájukkal érdemlik ki elsősorban. Az ipari szövetkezetek szocialista mun­kaversenyében több mint 50 if­júsági brigád vesz részt. Kö­zülük a Gyulai Fa-Fémbútor- ipari, valamint a Medgyesegy- házi Bőrte* brigádjai Élenjáró Brigád címet nyertek a KISZ megyei bizottsága által meghir­detett ifjúsági brigádverseny­ben. ÖSSZESSÉGÉBEN megálla­pítható, hogy a mintegy 8 ezer ipari szövetkezeti fiatal mun­kahelyén lelkiismeretesen dol­gozik, aktívan vesz részt a ter­melést elősegítő mozgalmakban, és ennek alapján méltán várja el és kapja meg az Ifjúsági Tör­vény értelmében járó kedvez­ményeket. tkőváry)

Next

/
Thumbnails
Contents