Békés Megyei Népújság, 1974. július (29. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-07 / 157. szám

Napozáshoz — fürdéshez kicsiknek BB9BBSB£EBS8BBB9BBBBBS9BBBB!Sfil5&IS!9BiBI Tanítsuk-e iskoláskor előtt olvasni a gyermeket? IPnden éftew - 8Z d“ »ősök között — egy-egy osztály­ban — 3—4 gyermek, aki már tud olvasni. A többi gyermek kicsit „fel­néz” ezekre, irigyli őket, valami­féle tekintélyt ad nekik az, hogy ők más- értik a betűk titkát A nem olvasok szülei Ilyes­félékkel védekeznek a tanítónő­nél: „Mi nem tanítottuk előre!”, „Ha tudjuk, mi is olvastunk vol­na vele a nyáron!” stb„ stb. Az olvasni tudók szülei hiába mentegetőznék, hogy ők bizony nem tanították, magától tanult meg, észre sem vették; Nem hi­szik el nekik. És mit mond a pedagógus? Mit tanácsol? Nagyon helytelen dolog előre megtanítani a gyermeket olvas­ni, de nem akadályozható meg, hogy a fokozott érdeklődésű gyermek magától megtanuljon. Akit előre tanítgatnak a szü­lei, az rendszerint rosszul tanul meg olvasni. Minden első osztá­lyos tanítónő retteg az olyan gyermektől; aki otthon így ta­nulta meg a mássalhangzók kiej­tését: tő, sö, vö, lö. kö, bö, pö, mö stb. Az ilyen gyermek — bár ismeri a betűket — nem tud együtthaladni azokkal a tanulók­kal, akik egyetlen betűt sem is­mernek a tanév elején. Mikor a betűk összeolvasására kerül a sor, a Ma szó összeolvasása, te­hát a M és A hang sima kapcso­lása helyett MöA-t vagy eMA-t fog olvasni. A betűk „felnőttes" megneve­zése is helytelen: há, vé, zé, bé, ká, es, ef, er, en stb. Az a gyer­mek, aki így tanulta meg a betűk nevét, a KÁVÉ szót így írja majd le hallás vagy tollbamon­dás alapján: KV, azzal okos­kodva, hogy az első betű, a K vagyis KÁ, a V pedig VÉ, aho­gyan ő eddig hallotta, tehát a kettő egymás mellett: KV az KÁ-VÉ-t jelent. Az EMESE ne­vet MSE, az ERRE szót RE-nek írja majd le. Ebből a tapasztalatból követ­kezik, hogy tervszerűen nem he­lyes a gyérmeket olvasni taníta­ni. Amennyiben nagyon érdeklő­dik egy-egy betű neve iránt, vá­laszolni kell. Kérdésére azonban a mássalhangzóknak csak a mel­lékhang nélküli nevét szabad mondani, vagyis nem „el” és nem „lö”-nek és nem „té”-nek vagy „tö”-nek, hanem „t”-nek kell hangoztatni a betűket. A magánhangzóknál nincs problé­ma, mert azokat (a, á, e, é, i, í, ö, ő, u, ú, ü, ű) amúgy is mel­lékhang nélkül ejtjük ki. Ha ezután a gyermek ezekből az ap­ránként megismert betűkből előbb-utőbb megfejti a nagy tit­kot és erőltetés nélkül, magától megtanul olvasni, akkor nem történt semmi baj, az ilyen fo­kozott érdeklődésű gyermek nem fog unatkozni az iskolában sem, Oz értelmileg m fejlett hatévesek lépten-nyomon fag­gatják a környezetükben élő «fel­nőtteket: „Mi van ide írva?” Hol egy újságra, hol egy üzlet cégtáblájára, máskor egy fal­ragaszra mutatnak rá kis ujjacs- kájukkal. Várják a számukra még titkot jelentő „rejtvény” megfejtését, a feleletet. Mond­juk meg nyugodtan, hogy „Nép- szabadság?’, vagy „Esti Hírlap”. Olvassuk el nekik: „Közért”, „Trafik”, „Éárva” stb. Ezek a kis korán okoskodók minden ta­nítás nélkül „kibogozzák” a meg­kérdezett szavak alapján az egyes betűket, majd újra szava­A szegény tücsök Vott egyszer egy tücsök, bizony, pó­ruljárt az erdőszélen, mert a jégeső láttát és szárnyát verte, így hát repülni nem tudott, és csak »árt- ttkálva járt szegény- kje. Ahogy a sáros ütőn meg-megállt, elöbuk_ kant Biga uram csi- gáhintója és gazdája leszólt a bakról: — Sánta tücsök, mássz fel nyomban, hazaviszlek a hin­támban! Ingyen fu­var, nincsen ára, s otthon leszel nap­nyugtára. örült eimek a tü­csök, nagy nehezen felkapaszkodott a csigakocsira, Biga uram pedig az ostorát pattogtatná, jó ta­náccsal szolgált: — Mivel gyorsan hajtok én, jól fo­gózz meg, kisöccsém! Az út vége messzi van, s elszédit a nagy iram! Belekapaszkodott a tücsök a csigaház sarkába, hanem egy idő múlva megkér­deztél — Ostor pattog os­tor hátán, mért nem indulsz, Bigá bá­tyám? No, erre méregbe jött a , csigabeli Bi­ga, és ráripakodott: — Fékomadta, üyen szégyen! Hisz robogunk mi már ré­gen, ámde, ha te úgy akarod, szállj le in­nen, s menj gyalog! A szegény tücsök lemászott a kocsiról, és tovább vánszor- gott, de nem sokáig, mert Rák koma dug­ta ki az orrát a pa­takparti bokorból. Aminf meglátta a sántikáló tücsköt, mindjárt ajánlkozott: — A hátamon el­vinnélek, hogyha meg nem sértenélek. És bár én csak las­san mászok, pompás lesz az utazásod. Felült a tücsök a rák hátára, de mivel fáradt is volt meg álmos is, hamar el­aludt szegényke. Amikor egy zökke­nőnél kinyitotta a szemét és körülné­zett, nagyot kiáltott: — Hőhó, rákom, tüstént álljunk, hi­szen rossz irányba járunk! Üt előttem, út mögöttem, s oda vittél, honnan jöt­tem! Le is ugrott a rák hátáról, de még a komának állott fel­jebb: — Ha már hálát nem is várok, tud­hatnád, hogy hátra járok, s nem előre szaladgálok. Most aztán csak bicegj to­va, te bolondos tü­csök koma! Hanem a tücsök nem bicegett. Tán a kis alvás tett jót ne­ki, mert nagyszerű­en mozgatta a lábát. A szárnyával is pró­bálkozott, és annak se volt kutyabaja. Menten haza is re­pült a tanyájára. Zsombok Zoltán kát alkotnak velük. Néhány he­tes boncolgatás után egyszerre csak azt vesszük észre, hogy el­olvasnak mindent. Közülük ke­rül' ki az a 3—4, aki már tud olvasni, mire iskolába kerül. Nem szeretném, ha félreérte­nék kedves Olvasóim és úgy gondolnák, hogy az önmagától nem érdeklődő gyermekkel nem kell foglalkozni iskoláskor előtt. Nagyon is fontos, hogy sok min­denről beszélgessünk vele, meg­tanítsuk arra, hogy szépen, sza­batosan, választékosán fejezze ki magát. A beszéltetésre a leg­egyszerűbb, játékos módszer az ún „képolvasás”. Négy—hatéves korban már nemcsak „mesél­het”, hanem „megállapításokat” is tehet a képről. Például: a kályhában ég a tűz (ez látható a képen). Megállapítás^ kint hi­deg van, tél van, befűtöttek, a szobában jó meleg lehet. Ez már a „sorok mögé” he­lyesebben a „kép mögé” látás, vagyis következtetés. Ha egy képen szénaboglya, traktor, me­zőgazdasági munka látható, kér­dezzük meg: falut vagy várost látunk-e a képen? Miért? Több ház van a képen. Mutassa meg a gyermek, hogy melyik a föld­szintes, melyik a magasabb, leg- i magasabb? Megint másik képen kerestessük meg, hogy mi az, ami él a valóságban (vigyáz­zunk, már ebben a korban tu- nia kell a gyermeknek, hogy a növény is él!) és mi az, ami nem él. Képolvasással a színek felismerését is gyakorltathatjuk. szókincs fejlesztése, a fogalomkör bővítése, az okos be­szélgetések sokkal többet érnek az erőltetett, helytelenül veze­tett olvasástanításnál. Képessé teszik a gyermeket arra, hogy az iskolában a tanítónő szaksze­rű irányításával könnyen tanul­jon meg olvasni; Dr. Gergely Károlyné A napfényt, a vizet a kicsi-' nyék talán még jobban élvezik, mint a felnőttek. A sekély, lan­gyos vízben szinte egész nap képesek elpancsolni, lubickolni. Minél nagyobb bőrfélületet ér a nap, annál jobb, de a jóból is megárt a sok. Napozásnál, vízparton, ahol még erősebb a sugárzás, nagyobb a leégés ve­szélye, helyes, ha kéznél van egy-két praktikus „napvédő”, árnyékoló ruhadarab (jó részü­ket házilag is könnyen elké­szíthetjük) : könnyed, levegős blúzok, atlétatrikók, mellények, karton fürdőruhák. (Arra is szá­mítani kell, hogy ha netán el­borul, szél támad, a vizes für­dőruhát le kell cserélni.) A vá­szon sapka se maradjon ki a napozőholmik közül, amely * gyermek fejét védi az esetleges napszúrástól. X. Napozó kétféle kartonból kislányoknak. 2. A bő, blúz, amely a napozó vagy fürdőruha felett véd a nap ellen, sorthoz és hosszú nad­rághoz is csinos. 3. Karton ingkabát kisfiúk­nak fürdőnadrág fölé, vagy, sort-atlétatrikó összeállításhoz. 4. Gumírozott hátú fürdőru­ha, kislányoknak is praktikus. 5. Kockás anyagból varrt blúz fürdőruhához, hosseú nadrág­hoz. 6. A kis „fiús” vászon mel­lény fürdőnadrághoz, de inggel és hosszú nadrággal is csinos. Gyulai íré» Nyáron könnyebb • ■ Nem ijesztgetésnek szánjuk A GÖRÖGÖK már két és fél ezer évvel ezelőtt sziklába vés­ték a következő jó tanácsokat: „Ha erős akarsz lenni — fuss. ha szép akarsz lenni — fuss, ha okos akarsz lenni — ismét csak fuss!” Pedig ilyen régen még nem volt népbetegség a szívin­farktus, amely — sajnos előfor­dul — már negyvenéves kortól szedi áldozatait. Szovjet statisz­tikai adatok szerint, a 40—50 éves embérek közül minden ti­zediket fenyegeti az infarktus veszélye. A főbűnös: a mozgás­hiány. Manapság egyre többet hal­Függönydivat Nem csak a lakáskultúrával foglalkozó hazai és külföldi ta­nácsadó folyóiratok^ de min­dennapi» tapasztalataink is bizonyítják: életkörülménye­ink változása a divat sok terü­letén hozott szembetűnő válto­zást, fejlődést. Például a füg­gönyök kínálatában — kereslet tében. is. A családok százezrei­nek kedves gondja a várva várt, régen áhított otthon be­rendezése. A nagyszülők házá­ban még a berendezési kellé­kek legiszebbikénék, a féltő gonddal, nagy munkával kike­ményített, a szőnyegen óvato­san gombostűkkel spannolt füg_ gönyt tartották, ám a mai fia­talok már hallani sem akarnak ilyesmiről. Mostanában' elsősorban a szintetikus függönyöket keresik. 1 Világszerte sokfélét kínál az ipar. a kereskedelem? Évről év_ re gazdagodik a választék ná­lunk is. Immár szinte hagyo­mányosnak számít a nylon csip­kefüggöny. Otthon lehet' mosni, nedvesen kell a karnisra, a csi­peszekre felakasztani, s aztán a saját súlyától kihúzódik, si­mára szárad 1974 lakáskultúrájában azon­ban mar nem a nylon csipke» függönyök a legmodernebbek.: A legújabb módi a pamutba- ; zés, elhízás stb. lünk, olvasunk a „gyógyító fu­tásról”, a „Fuss az egészségedért” mozgalomról. Olvassuk, halljuk — de még kevesen gyakoroljuk. KEZDJÜK EL NYÁRON... Ilyenkor valahogy mindent köny- nyebb elkezdeni, hosszabbak a napok, vitamindúsabb az étrend, kellemesebb a közérzet. És ha megszoktuk, talán ősszel és té­len sem hagyjuk'abba... A kijevi orvostudományi egye­tem idős professzora. V? Sz. Nyesszterov, kísérleteivel bebi­zonyította, hogy a szervezet fo­kozatos fizikai megterhelése, a rendszeres futás (vagy kocogás) a legjobb természetes gyógyszer a betegségek leküzdésére. Saját maga a legjobb példa erre. A futást 56 éves korában kezdte eL amikor a korral járó panaszok jelentkeztek, szívműködési zava­rok, szapora pulzus, nehéz lég­KEZDETBEN 300—400 métert futott, aztán még gyalogolt egy keveset. Az időtartamot azután fokozatosan növelte. Az ered­mény nem maradt el. Több, mint húsz éve sportol rendszeresen és nagyszerű egészségnek örvend Felesége is vele tart. A sportot persze diétával egészítik ki, így tású szintetikus függöny. Diva- _ tos a rusztikus, például a cső- : mázott, az egyenlőtlen rácsos ; kialakítású. A háziasszonynak! ezzel sincs gondja. Mosása, szá_ S rítása úgy történik, akár az; előbbié. Üjabban kapható szül- j tetikussal kevert, természetes • szálak felihasználásával készült ■ 1S- P^dau lejrp i • .biztosítják a jó közérzetet, egész- terboi. : séget Nagyon cRvatos az úgyneve- ! zett másod függöny, más néven j kísérő, vagy sötétítő függöny. ■ Hangulatosabbá, barátságosabbá ; varázsolja a szobát. S mindeze_ : ken túl praktikus is. Nyáron- : télen hőszigetel, nyáron meg- ■ szűri a vakító fényt. s például a későn sötétedő hónapokban : kellemesebbé teszi a kora esti ; televízió nézést. A jelenleg kap_ j ható másodfüggöny vagy annak j alkalmas textília főiként terme- ■ szetes alapanyagokból, pamut- • ból. vagy lenből készül. Mosó- i sa, vasalása hosszadalmas, kö- "■ rülményes. Érdemes tisztíttatni. » Annál is inkább, mivel ezek ál­talában sötétebb, az első füg­gönynél vastagabb anyagok, elég évente egyszer-kétszer rendbe hozatni. AMINT AZ EMLÍTETT pél­dából láthatjuk, még 56 éves korban sem késő elkezdeni a gyaloglást, futást, kocogást vagy más — életkorunknak megfelelő testmozgást. .Először csak né­hány percet sportoljunk, nem szabad a szervezetet megerőltet­ni, azután fokozatosan emeljük az edzés időtartamát. Aki vala­milyen betegségben szenved, az természetesen, előzőleg kérje ki kezelőorvosa tanácsát! Fási Katalin s 1974. JŰLIGS X

Next

/
Thumbnails
Contents