Békés Megyei Népújság, 1974. július (29. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-26 / 173. szám

Éi légére 7 millió 980 méter szövetet gyártanak

Kommunista műssak a PATEX mesöberényi gyárában

Mezőberény egyik legrégibb és legjelentősebb termelőüzeme a Pamuttextilművek: helyi gyára, amely a község szélén húzódik meg szerényen. Az elmúlt hét végén látogattunk el ide, megtudtuk ugyanis, hogy a XI. pártkongresszus és hazánk fel- szabadulásának tiszteletére a gyár 'kollektívája szombaton délután és vasárnap délelőtt kommunista műszakot tart.

— A múlt évben hatmillió 361 ezer méter különböző típusú és alapanyagú szövetet készítettünk. Az idei tervünket eredetileg 15 százalékkal emeltük, de a munkaversenyben dolgozóink vállalták, hogy az 1973-as termelési eredményeinket 25 százalékkal túlteljesítjük. Így ebben az évben mintegy hétmillió 980 ezer méter szövetet gyártunk

— kezdte a beszélgetést Török György igazgató.

— 1974-es többlettermelésünket úgy szeretnénk megvalósítani, hogy az első osztályú áruk részarányát 98 százalékban gyártjuk, s ez 0,2 százalékkal több az előző évinél. Nagyon lényegesnek tartjuk az alapanyaggal való gazdálkodást és a fonalmentést, mert a világpiaci árak növekszenek. Ezért azt is vállaltuk, hogy a fonalhulladékot a múlt évihez képest 2 százalékkal csökkentjük.

Jelentős az üzem dolgozóinak társadalmi munkavállalása, ami mintegy háromezer 600 óra és 50 ezer forintnak felel meg. Ezt az összeget a vállalat üdülőjének berendezésére, a szolidaritási alapra és a battonvai Békepark építésére fordítják.

Hiányzik a kezdeményezés

A fonalelőkészítő bejárata mellett balról két „irodista” birkózik a fonallal, jobbról hatalmas motolla keveri a levegőt. A szocialista és a tőkés relációból beszerzett gépek jól kiegészítik egymást, s hasznos társai az embernek.

Hőgye Lászlónétól, aki 10 éve dolgozik az előkészítőben, arról érdeklődtünk, hogy az előkészítő dolgozói mit vállaltak.

— Az üzemrész együttesen tett vállalást. Az itt dolgozók megértették: a vállalatnak és a többi üzemrésznek szüksége van a munkájukra.

— Hogy miért nincs szocialista brigád? Talán azért, mert nagy volt a mozgás az utóbbi években és talán az üzemrész vezetői sem fordítottak erre olyan gondot, mint másutt. Be

nézze meg, dolgozik itt minden.

ki!

Sziráczy Emma 13 éve dolgozik a gyárban, s az üzemrész szakszervezeti bizalmija. Ö is osztotta Hőgye Lászlóné véleményét, de még kiegészítette annyival, hogy egy kezdeményező magával tudná ragadni akár az egész műszakot.

Aho! a jelszó:

J vállaltakat túlszárnyald!”

A szövődében fülsiketítő zajban állandóan három műszakban termelnek a csattogó gépek. Néhány évtizede még korszerűnek számítottak, de ma már nehezen tudnak lépést tartani a rohamos fejlődéssel. De működnek, engedelmeskednek az embernek. A hőség és a párás levegő még nehezebbé teszi az amúgy sem könnyű munkát.

Földi Mária a szövök közt az egyik legfiatalabb, de máris kiváló dolgozó. A gyárban volt ipari tanuló és 1971-től szakmunkás. Az elmúlt évben néhány fiatal szövőnővel megalakították a „Petőfi” ifjúsági brigádot, s most a szocialista cím elnyeréséért küzdenek.

— Első gondolatunk az volt, hogy segítsük a termelést, mert bizony itt a mélyponton volt. S azóta? 102 százaléknál kevesebbet nem termeltünk.

— Megbecsülik a fiatalokat?

— Ügy érzem, igen. Támogatják a továbbtanulásunkat, gondjainkat meghallgatják, s ahol tudnak, segítenek. Ősztől én is textilipari technikumba megyek.

— A brigád mit vállalt a munkaversenyben ?

— Az első osztályú áru részarányát 0,2 százalékkal növeljük. több gépen dolgozunk, ha valaki a brigádból szabadságra megy, s elvégezzük azt a karbantartást, amit tudunk.

Akad olyan is, aki más műszakból jött be dolgozni, így például Szabó Rozália szövőnő, aki az „Április 4” Szocialista Brigád tagja.

Rózával a KISZ-korosztályú j fiatalokról és gondjaikról be- ! szélgettünk, amikor belépett Sza- : bó István párttitkár. így most ■ már négyesben „boncolgattuk” ■ ezt a kérdést. Az a KlSZ-veze- j tőség megállapítása, hogy a tag- j ság nagyobb része aktív és : szívügyének tekinti azt, amit • csinál, a kisebb része viszont ; mindig kapni szeretne és csak j a jogokat ismeri. ugyanak- : kor a kötelességéről megfeled- • kezik.

— Az igazi szervezeti életet még a „helyére kell tennünk”, és jobban segíteni a fiatalokat, annál is inkább, mert a gyár dolgozóinak fele 30 éven aluli. Számottevőbb eredményt csak így remélhetünk. A mostani KISZ-vezetőség eddig jól dolgozott, s ha munkakedvük nem csökken, akkor biztosan mások is felfigyelnek az eredményeikre — mondta a párttitkár.

A minőségre is Ogyelnsk

A tíztagú „Béke” Szocialista Brigád vezetője a Könnyűipar Kiváló Dolgozója: Öllé Péterné. Tizenkilenc éve dolgozik a PA- TEX-ben. Brigádjuk az elsők között alakult, többségük törzs- gárdatag. A versenyvállalásukat akarják túlteljesíteni, terv szerint két százalékkal.

— Nemcsak a mennyiségre, a minőségre is ügyelünk. Vállaltuk, hogy a múlt évi 99,7 százalékos első osztályú arányt tartjuk. A brigád jól összeforrott az évek során. A munkahelyen kívül is összetartanak.

— Járunk moziba, közösen veszünk részt vetélkedőkön vagy brigádon belül vetélkedünk — mondja mosolyogva, s közben már indul is vissza a szövőgépéhez.

Azt még az igazgató e1- mondta, hogy a vállalások teljesítéséért keményen kell dolgozniuk. A PATEX mezőberé- nyi gyárában is gond a létszám- hiány, s ezt még tetézi, hogy majdnem egv műszaknak megfelelő szövőnő gyermekgondozási szabadságon van, további 30 kismama a gépeken már nem dolgozhat. így a termeléskiesést a brigád többlettermeléssel igyekszik pótolni. Az üzem dolgozói bizakodnak. Vállalásukat mindenképpen teljesíteni akar ják és szeretnék elérni az El üzem címet, amit az elmúlt év kivételével egymás után már háromszor érdemeltek ki.

Szekeres András

Legyen szép a gyár

Vállalatok szocialista brigádjainak felajánlásai között lapozgatva, vissza-visszatérő téma — .a mennyiségi és minőségi vállalások után — az üzemek, a munkahelyek szépítése. Általában száz órákban mérhető az a társadalmi munka, amely- lyel a gyárak külső-belső képét kívánják alakítani, változtatni. A gyárak szépítése kissé mellékesnek látszó törekvés. Az üzem termeljen sokat, jó minőségben, gondoskodjanak benne a munkavédelemről, az üzemi demokráciáról, de hogy egy gyár szép is legyen, ezt senki nem kívánhatja. Különben is lehet szép egy gyár? A szépség fogalmába vajon bele- illeszthetőek-e a kígyózó csőrendszerek, ‘ az óriás tartályok és a zakatoló szövőgépek ? Igaz, minden lehet a célszerűség mellett esztétikus is. de az a konstruktőrök, a formatervezők dolga.

Az összképet azonban meghatározza az utak rendezettsége, a terep tisztasága, az ablakok átlátszósága és az is, hogy a gépeiket megvédjék • a felesleges szennyeződéstől. Mindettől lehet, hogy nem lesz azonnal több és jobb a termelés, de valami feltétlenül több és jobb lesz: a munkakedv, a munkahelyi közérzet. Néhány hónapja, mikor az új ajkai timföld- gyár avató ünnepségét tartotta, az ott dolgozók nem csak az üzem műszaki és gazdasági j^lemzőiről beszéltek, sokszor megjegyezték: ugye, milyen

szép?! A tiszta utakra, a gondosan gereblyézett terepre, a frissen festett ajtókra, ablakokra gondoltak. Olyan nagytakarítási lázban voltak, hogy sern_r milyen félmegoldást nem néztek el. Ez a különmunka senkinek sem esett nehezére. A technológia által diktált szigorú, 6—8 órás munkaidő után vidáman, fütyörészve járta^ keltek a seprővel, lapáttal, ao_ laktörlő ruhával a dolgozók. És nagyon büszkék voltak arra, hogy uj gyáruk nemcsak az értelemnek, hanem a szemnek is tetszett.

Félreértés ne essék, nem csipkefüggönyt kívánunk a szövődé ablakába és árvácskát a kohó- vagy műanyagüzem elé, ez nevetséges lenne és a helyhez nem illő. De kívánhatunk rendezett terepet, tiszta műhelycsarnokot, fénybeeresztó ablakokat. És még valami. Az üzemek külleme és a célszerűség szoros egységet alkot, hiszen a kopott külsejű gép nemcsak csúnya, hanem gyorsabban rozsdásodik, a rendezetlenül tárolt anyagok nemcsak a szemet zavarják, hanem nehezen áttekinthetők és balesetveszélyt rejtenek, akadályozzák a munkaszervezést, éppen úgy, mint a szemetes utak, vagy a vasforgáccsal. olajjal terített műhelycsarnokok.

Barta Éva

Kétszáz lexikon

A XVII. század közepétől napjainkig hazánkban körülbelül 200 lexikon jelent meg; ezeknek negyedrésze 1955-től napjainkig. A sort a tudós, Apáczai Csere János Magyar encyklopédiája (1653) nyitotta meg, s napjainkban csak a könyvesboltok kirakatát kell végignézni: egyszerre több lexikon kínálja gazdag tartalmát.

A mindenki lexikonéval a legszélesebb olvasóközönségnek használó művet akart készíteni az Akadémiai Kiadó lexi_ kon szerk esz bős égé. A tapasztalatokat felhasználva, a, közönség hozzászólásait meghallgatva,

gondos válogatással azt a több mint 12 ezer szót dolgozták fel, amelyek a szerkesztőség meggyőződése szerint a mindennapi életben a legkeresettebbek.

Ez az általános kislexikon 12 300 címszót tartalmaz, terjedelme két kötetben 1100 oldal, kéthasábos szöveggel, illusztráció nélkül. Az anyag körülbelül 60 százaléka társadalom tudo- mányis, 40 százaléka természet- tudományis és műszaki tudnivaló. A közönség kívánságát figyelembe véve a mű színházi, filmművészeti és sportanyaga az eddigi hasonló kiadványokhoz képest gazdag. (MTI)

AUTÓSOK FIGYELMÉBE!

A KÖTELEZŐ GÉPJÁRMŰ FELELŐSSÉG BIZTOSÍTÁS

1974. II. félévi díja július 31 -ig pótlékmentes* befizethető.

Felice Chilanti:

Három zá Salvatore Gis

iszló

illan

óoak

19.

— Idehozatta a fegyvereket, és meghagyta, hogy hívják össze a fiúkat. Azt mondja, mindenkinek lőnie kell, annak is, aki nem tagja a bandáinak.

— Helyes.

Hangos motorzúgás hallatszik a Cippibe vezető hegyi útról. Giuliano érkezik Pisciottával. Pisciotta köhög, tüdőbajos.

— Ezúttal ne a magatok érdekében „mókázzatok” — fordul Giuliano a maffiásokhoz. — Az ígéretek záloga különben itt van — és nyitott tenyérrel géppisztolyára csap.

Villám Ciccio, Málészójú, Fehérfenekű és Bubu mind azt mondja: Csak akkor lövünk, ha a többi város is lő.

A maffiavezér Giuliano vállára teszi a kezét.

— Sok város fog lőni a másik hegyről is. Most igazítsuk össze az óránkat: pontosan negyed tizenegykor, ez a terv.

És Giuliano hozzáigazítja óráját a maffiáséhoz.

Gnazio bátyám az arcába néz, és ráncai közül rámosolyog.

— Már nagyon sokat tettél a mi Szicíliánkért — mondja —, és megkapod majd érte a jutalmadat. A legnagyobb jutalmat is meg fogod kapni.

Átnyújt neki egy levelet, és hozzáteszi:

— A lány küldi, Monrealébam vár téged.

Giuliano félrevonul, szótlanul leül egy kőre, és a csillagos eget nézi. Gnazio bátyám elmegy, rövidesen hallani a távolodó autó zaját.

Pisciotta odalép Giulianóhoz.

— Lázas vagyok, de veled megyek. Látom, hogy nem győztek meg, de melletted leszek mindhalálig.

—• Ez nagy csata lesz — mondja a bandavezér —, és most nem leszünk egyedül. Ebben a vállalkozásban sokan vesznek részt, tíz, száz ártatlan fiú is benne lesz: szekerünket az urakéhoz kötjük, s az egész népéhez, meg kell hozniuk az amnesztiareindeletet, ha nem akarnak velünk együtt pokolra jutni.

A közeli Carini városkából gitár- és mandolinszót hoz feléjük a szél az estébe merült házak közül.

A zene Di Lorenzó borbély üzletéből jön, ahol esténként tánciskola van. Di Lorenzo gitározik meg énekel, fiatal segédje mandolinon játszik. Tucatnyi fiú meg lány tanulja a háború utáni amerikai táncokat. Köztük Giuseppe Cucinella, a Giu- liano-banda vérengző , csapatkapitánya, bátyjával meg szépséges barátnőjével, az alig húszéves Angela Bairruanóvai. Cucinella órájára néz, a zenészéknek kiad- pa a parancsot: hallgassanak el, aztán az üzlet mögötti szobából magához veszi géppisztolyát. Másik négy fiú is fegyveréért megy, köztük Cucinella testvére.

" A bandita megparancsolja a lányoknak, hogy távozzanak, de hallgassanak. Néhány fiú is indulna, ám őket nem engedik. A lányok közül csak Angela Barru- ano marad.

A fiúk félénk-ijedt tiltakozására Cucinella durván odavágja:

— Most mindannyiunknak együtt kell lennünk, banditáknak és ártatlanoknak egyaránt. Giuliano parancsa!

Cucinella a tánomesterré vedlett borbélyt meg a segédjét is magával viszi a tragikus vállalkozásra. A banditák meg az ártatlanok csapata keresztülmegy a csöndes városkán: Angela Cucinella mellett halad, vele akar maradni.