Békés Megyei Népújság, 1974. július (29. évfolyam, 152-177. szám)
1974-07-26 / 173. szám
Megbecsülik az idős Battonyán Wunkavédelmi útmutató A Szakszervezeteik Békés megyei Tanácsa a szakszervezeti bizottságok, munkavédelmi aktívák részére Munkavédelmi Útmutatót adott ki. A kis füzet bevezetőjében olvasható: „Szándékunk szerint a legfontosabb szakszervezeti, munkavédelmi feladatok megoldáséihoz szükséges ismereteket gyűjtöttük össze”. Az érdekeltek tájékoztatást kapnak többek között a nevelő, a felvilágosító munkával kapcsolatos tennivalókról, a munkavédelmi intézkedési terv elkészítésének módjáról, a dolgozók élet- és munkaikörülményeire vonatkozó szabályok megtartásának ellenőrzési jogáról és a balesetek kivizsgálásának módszereiről. embereket Battonyán 1971. június elsején adták át a húszszemélyes öregek napközi otthonát. Az intézmény széles körű társadalmi összefogással épült, ám az átadás után mintegy három hónapig nem tudták teljesen kihasználni. Az idős, munkában megfáradt emberek — akikkel az eltelt negyedszázáé sem tudta elfeledtetní a Horthy-rend- szer álhumanista intézményének,. a battonyai szegénymen- háznak az emlékét — vonakodtak eljárni az otthonba. Rossu Csedomirné vezetőnő még mindig meghatódik, ha visszagondol a „félénk kis öregekre”, akik ma már felszabadultan töltik itt napjaikat. Amikor szóba kerül három évvel ezelőtti szorongásuk. megmosolyogják akkori magukat. „Rég volt, talán igaz sem volt.” Az otthon hat helyiségből áll, tágas udvar és gondozott kert tartozik hozzá. Dobi Mihályné lelkesen mutatja a tálalóhelyiséget, a villanybojlerrel felszerelt fürdőszobát, az ebédlőt. Minden ragyog a tisztaságtól. Az öltözőfogason lógnak az öregek utcai ruhái, alattuk cipők sorakoznak. A társalgóban az asszonyok egy része kézimunkázik. A gondozónő nem kis büszkeseggel mutatja Bunda Boldi- zsárné, Bartucz Lajosné, Grun- csity Ivánné és Vidity Mláden- né elkészült munkáit. Akiknek a látását az évek már megemésztették, azok emlékeznek, vagy kártyáznak. A „színeket” még felismerik. Tokaji Gyula bácsi az otthon híres embere. Hírességének egyik oka, hogy minden keresztrejtvényt hibátlanul megfejt, de egyet sem küld be. Hírességének másik oka, hogy az otthon tíz nyugágyának megkopott vásznát Vezetés — érdekeltség Tapasztalatok egy mezőgazdasági termelőszövetkezetből 1Szövetkezetünket — ha nem kötne a régi szóhasználat — élelmiszeripari szövetkezeti vállalkozásnak kellene nevezni. Vállalkozásnak, iparszerben működő vállalatnak, mert ilyen a szervezete, működése, gazdálkodási, munkamegosztási, vezetési rendszere. Az itt dolgozók — szakmunkások, különféle szakemberek és szakalkalmazottak — munkájuk jellegében nem különböznek egyetlen más ipari vállalattól vagy állami gazdaságtól sem. Nem tekinthetők a szó eredeti értelmében parasztoknak, nem is vallja magát közülük senki annak. Ha ez kivételes helyzet lenne, szót sem érdemelne. Írásomban ugyan egy szövetkezetről van szó, mégis, elöljáróban meg kell jegyeznem, hogy az ország mintegy 2400 mezőgazdasági termelőszövetkezetének közel egyharma- da hasonlóan, vállalatszerűén működik, alkalmazza a technika és a tudomány legújabb eredményeit, a legmodernebb termelési, munkaszervezési és vezetési eljárásokat. (Pl. kukori- catermelési, sertéstermelési stb. rendszerek.) A fejlődés a nagyüzemi, zárt rendszerű, vállalat- szerű gazdálkodás és vezetés felé mutat. Persze ez a tendencia nem abszolutizálható, egyáltalán nem jelenti és nem jelentheti a nagyvállalkozások zárt monopóliumát, a kisebb üzemek vagy a kisárutermelés létének tagadását a jövő élelmiszergazdaságában. Választott példám azt bizonyítja, hogy nemcsak a vezetésben, gazdálkodásban, de a gondolkodásban, a fogalmak tartalmában is nagyok a változások, még akkor is, ha ezeket nem vesszük mindig és időben észre. A szövetkezet 1962-ben alakult egy életképesebb szakszövetkezetből és két gyengén működő, szanálás előtt álló Pest környéki zöldségtermelő termelőszövetkezetből. Az új, hozzáértő vezetés, a kedvezőbb társadalmi. politikai viszonyok és gazdasági lehetőségek (a gazdaságirányítás 1968-as reformja, önállóság, új fsz-törvény) a modem. rugalmas gazdálkodási, termelési és értékesítési formák, ösztönző módszerek és intenzív fejlesztés (önálló elszámolási egységek, személyekre és kis kollektívákra bontott munka szerinti érdekeltség és műszaki fejlesztés) számolva a dolgozók szakértelmével, szorgalmával és munkakedvével az eltelt tíz év alatt minden téren kimagasló eredményeket produkált, bizonyítva a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben meglevő — szinte elképzelhetetlennek tűnő .— gazdasági, társadalmi lehetőségeket. Vagyis az önálló, a dolgozók érdekeltségére épülő, nem elbürokratizálódott vállalatszerű gazdálkodás életképességét. A gazdasági sikerek és eredmények egyik tényezője a vállalatszerű gazdálkodást biztosító — decentralizált, kollegiális (demokratikus) vezetési modell, mely ügyvitelileg az önálló elszámolási egység szisztémáját valósítja meg. Az önelszámolási rendszert a tsz-ben 1962-ben vezették be. Azóta tökéletesítették és jelenleg jól funkcionál. Az önelszámolási rendszer lényege, hogy minden üzemág teljes önállósággal rendelkezik a terveket, termelést, az értékesítést, a pénzügyeket, az elszámolást, a béreket, a jövedelmeket, az adminisztrációt illetően. Az üzemágakon bélül a tevékenység további alegységekre, munkahelyekre (brigádokra) bontott. Így mindenki tudja (munkacsoporttól kezdve), hogy mi a feladata, mit kap érte, és azzal is tisztában van, hogy az év végi nyereség — amely 1,5— 2 hónapi fizetésnek felel meg — mennyire függ saját teljesítményétől. Emellett — az ösztönzés érdekében — az elfogadott alapszabály szerint a fizikaiakat havonta, a nem fizikaiakat évente a közvetlen vezetőjük sorolja be a különböző bér- kategóriákba, és ezt az adott kollektíva, az üzemági gyűlés hagyja jóvá. Így a nyilvánosság és a tagok bizonyos fájta kontrollja egyként is biztosított. A tsz központi elképzeléseit az éves és középtávú tervek, beruházási és fejlesztési programok, a különböző pénzügyi tervek, elszámoltatások és mérlegek, az ellenőrzés, a vezetői testület rendszeres ülései és döntései biztosítják. A szisztémához szükségszerűen jutottak el- Az élet ugyanis azt követelte, hogy a közös gazdaság jövedelmének és további fejlesztésének megteremtésében minden vezető és minden kollektíva (üzemág, üzemegység, munkabrigád és csoport) képességeihez és adottságaihoz mérten, egyenlően vegyen részt. Mindenki — vezető vagy beosztott — egyaránt munkájának tényleges eredménye szerint jusson előnyhöz, vagy az elégtelen munka miatt a hátrányokat is saját bőrükön, lehetőleg azonnal érezzék. Tudjuk, hogy az önelszámoló rendszer és a nem parancsoláson alapuló kollegiális vezetési modell nem új találmány. Egyes fejlett ipari országokban elterjedten és eredményesen alkalmazzák. Szabó Béfe* olyan szakszerűen kicserélte, hogy egy kárpitosnak is becsületére vált volna. Két nyugágy ott áll az udvaron a filagóriá- ban. Az egyiken Takács András bácsi piheni ki a fűkaszálás fáradalmait, a másikon a 83 éves Vuja János bácsi a kapálásét. Mindketten rendszeresen csinosítják az udvart és a kertet. Izmaik ma is kívánják a több mint fél évszázadon át beideg- ződött mozdulatok megismétlését. Az otthon lakóinak átlagéletkora meghaladja a 79 évet, a legidősebb Baur Jánosné, 92 éves. A battonyai nevelőotthon növendékei rendszeresen eljárnak ide, megemlékeznek az idős emberek születésnapjáról, cukorkával, süteménnyel, cigarettával kedveskednek nekik. Akinek odahaza van egy kis kertje vagy háztáji kukoricája, annak a kapálásban is segítenek a fiúk. Az étkezésért az öregek személyenként 4 forint 59 fillért fizetnek. Ezért tízórait, ebédet és uzsonnát kapnak. Többüknek otthon nincs tisztálkodási lehetősége, ezen segít az itteni fürdőszoba. Dr. Kovács Zoltán körzeti orvos kéthetenként ellenőrzi az öregek egészségét. A legjobb orvosság azonban az, ha a doktor úr leül velük nó- tázni, tréfálkozni. Ezt napokig emlegetik! Az udvaron egy bácsi megemeli micisapkáját. Ez a ragaszkodás és tisztelet a vendégeknek szól. Itt minden látogatás eseményszámba megy. Aki teheti, menjen el egy öregek napközi otthonába. Szívesen látják* Ménesi György A gyulai AFIT-szerviz FELVÉTELRE KERES autó-motor, és autó villamosság - szerelőket, autófényezőket. kocsimosókat és 1 fő tmk-villanyszerelöt. 153151 3 ** 1974. JÚLIUS 36, Huszonöt éve együtt, közös úton A magyar-szovjet műszaki-tudományos együttműködés jubileuma A műszaki-tudományos együtt- j működés egyidős a KGST-vei, | amely Alapokmányának előre- ! tekintő céljai között szerepel- I tette a műszaki fejlődés gyor- j sítását a tagállamokban. Ezért ajánlotta már a kezdet kezdetén, hogy a gazdasági közösség országai szervezett formában cseréljék ki műszaki-tudományos eredményeiket, együttműködésüket ezen a területen is építsék ki. Magyarország alig fél esztendővel a KGST megalakulása után, 1949. július 26-án elsőként a Szovjetunió kormányával kötött — meghatározatlan időre érvényes — megállapodást a két ország műszakitudományos együttműködéséről. Belevesznénk a tények sűrűjébe, ha megpróbálnánk nyomon követni, miként szövődtek, erősödtek — kezdetben felső szinten, majd a minisztériumok, vállalatok, kutatóintézetek között — a műszaki-tudományos együttműködés szálai-kapcsola- tai, amelyeknek produktumai új vállalatokban, korszerű termékekben, gyártási tapasztalatokban, a magyar gazdaság műszaki-technikai színvonalának gyarapodásában jelentkeztek, öltöttek materiális, kézzelfogható formát. Ügy tűnik, egyetlen vállalatunk létrejötte, előrehaladása is beszédesen szemlélteti a dolog lényegét. A Dunai Vasműről van szó, amely születésétől — műszaki terveit a moszkvai Gipromez Tervező Iroda készítette —fejlődésének minden fázisában — a meleg, majd a hideghengermű felépítésében, később a meleghengermű rekonstrukciójában — a közeljövőben pedig az oxigénkonverteres acélmű felépítésében mindvégig elválaszthatatlanul összefonódott a két ország műszaki-tudományos együttműködésével. Mi tagadás, a két ország; együttműködésében hosszú ideig a segítségnyújtásnak volt uralkodó szerepe. Nyilvánvaló, ha a partnerek műszaki-tudományos eredményeiket térítés- mentesen adják át — s a közelmúltig kizárólag ez az elv érvényesült — a nagy, a tudósok százezreivel rendelkező ország — a Szovjetunió — többet nyújthat, mint a kisebb gazdasági és tudományos potenciállal rendelkező. Ez a tény a 25 esztendő összesített adataiban is tükröződik: Magyarország majd 3000 műszaki dokumentációt vett át a Szovjetuniótól s annak mintegy 1800-at adott át, tőlünk több mint 10 000 szakember járt a Szovjetunióban, tanulmányokat folytatott a vállalatoknál, tudományos intézetekben, mi pedig hasonló céllal 3300 szovjet szakembert fogadtunk. Magyar- országon jelenleg csaknem 60 olyan ipari-műszaki létesítmény működik — a Dunai Vasmű ezeknek egyike csupán —, amelyeknek műszaki terve, technológiája, komplett műszaki felszerelése a Szovjetunióból származik, a magyar—szovjet műszaki-tudományos együttműködéshez kapcsolódik. Az együttműködés negyedszázados eredményeit, formáinak gazdagságát ma már — s ebben a Komplex Program is segít — a jelen és a jövő követelményei tükrében is értékelhetjük. A magyar—szovjet műszaki-tudományos együttműködésben is — és már hosszabb ideje — érzékelhető, hogy a hangsúly a meglevő eredmények — ingyenes vagy térítéses — átvételéről — átadásáról a kütatási-fejlesztési tervek ösz- szehangolására és az új eredmények közös kutatására és hasznosítására helyeződött. Ez a törekvés a negyedik ötéves terv kidolgozása és egyeztetése során is érvényesült; a konzultációk során több száz — termelési kooperációval és szakosítással összefüggő — téma közös kutatását irányozták elő. Példának okáért: a két ország vállalatai, kutatóintézetei közösen alakítják ki az Ikarus 200-as típusú autóbuszcsaládját felváltó új városi és városközi autóbusztípusokat, emellett távlati kutatásokat is végeznek a 350—400 lóerő teljesítményű, közúti járművekbe építhető gázturbina kifejlesztésére. A műszaki-tudományos együttműködés új stratégiájának az a jellemzője, hogy a korábbinál szorosabban kapcsolódik a két ország gazdasági együttműködésének csomópontjaihoz, a gazdasági együttműködést — a termelés kooperációját és specializálódását — a tudományos kutatás és műszaki fejlesztés fázisában készíti elő, alapozza meg A Szovjetunióval való gazdasági együttműködést — s ennek része a tudományos-műszaki eredmények cseréje, a kutatási-fejlesztési tervek összehangolása és a közös kutatás — több évtizedes tapasztalataink alapján soroljuk gazdasági előrehaladásunk objektív és nélkülözhetetlen tényezői közé A negyedszázados műszaki-tudományos együttműködés eredményeiről nemcsak a jubileum alkalmával — a megállapodás aláírásának évfordulóján — emlékezünk meg; szeptemberben, a Kohó- és Gépipari Technika Házában, valamint a Szovjet Tudomány és Kultúra Házában több ezer négyzetméternyi kiállítási területen sorakoznak majd fel a két ország tudományos és műszaki együttműködésének azok a tényei, eredményei, amelyek a népgazdaság minden ágában jelen vannak, összetevői gazdaságunk fejlettségének, műszaki-technikai színvonalának. (KS) Kőolaj és földgáz egy lelőhelyről Hatalmas mennyiségű kőolajat és földgázt találtak az elmúlt évben felfedezett nyugat- tyeplovi lelőhelyen. A tudósok előrejelzései szerint a dél-urali terület belseje gazdag földgáz- raktárt rejt. A különböző rétegekben végrehajtott kutatások megerősítik azt a véleményt, hogy valamennyi képes egy nap alatt 600—700 000 köbméter gázt eö majd 120 tonna gázkondenzátot kibocsátani, a mélyebben fekvő rétegek vizsgálata újabb sikert hozott: körülbelül 3 kilométeres mélységben jó minőségű kőolajat találtak. A lelőhelyen jelenleg gyorsított tempóban folytatják a kutatómunkát, hogy a területet a legrövidebb időn belül előkészítsék az ipari kiaknázásra. (BUDAPRESS—APN)
