Békés Megyei Népújság, 1974. július (29. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-04 / 154. szám

Pártkilidöttségünk Szíriából Libanonba utazott Négynapos szíriai látogatásá- jiak befejeztével Damaszkuszból elutazott Libanonba a magyar •pártküldöttség, amelyet Puttói Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának titkára vezet. A delegáció búcsúztatásán je­len voltak Jasszar Aszkari es iszom Naib, a Baath-párt veze­tőségi tagjai, a Szíriái nőszövet­ség. szakszervezet szövetség, parasztszövetség és több más tömegszervezet vezetői * * * A Libanoni Kommunista Part Központi Bizottságának meghí­vására Bejrutba érkezett az MSZMP Központi Bizottságának Pullaí Árpád vezette küldöttsé­ge. (MTI) KÖZLEMÉftl az MSZMP KB küldöttségének á Szíriái Arab Köztársaságban tett látogatásáról Az Arab Újjászületés Szocia­lista Pártja nemzeti vezetőségé­nek meghívására a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának küldöttségé, Pul- lai Árpádnak, az MSZMP Központi Bizottsága titkárának vezetésével június 29-e és jú­lius 2-a között látogatást tett a Szíriái Arab Köztársaságban. A küldöttséget fogadta Hafez Asszad, köztársasági elnök, az Arab Újjászületés Szocialista Pártja nemzeti vezetőségének főtitkára. Az MSZMP küldöttsége meg­beszéléséket folytatott az Arab Újjászületés Szocialista Pártjá­nak küldöttségével, amelyet Jasszar Aszkari, a párt nemzeti vezetőségének tagja, a külügyi iroda vezetője vezetett. A megbeszélések a barátság és a kölcsönös egyetértés légkö­rében zajlottak le. A küldöttsé­gek véleménycserét folytattak az MSZMP és a Baath-párt együtt­működéséről. Az MSZMP kül­döttsége tájékoztatást adott a párt tizedik kongresszusa hatá­rozatainak végrehajtásáról. Az Arab Újjászületés Szocia­lista Pártjának küldöttsége tájé­koztatást adott az arab töme- geknek az imperializmus és cionizmus ellen folytatott har­cáról. Ismertette a párt harcát, a Szíriái Arab Köztársaság for­radalmi vívmányait, az anyagi- gazdasági alapok létrehozása és az ország védelmi képességének erősítése terén elért eredménye­it. E vívmányok továbbfejlesz­tése arra irányul, hogy előse­gítse a progresszív társadalmi átalakulásokat, szétzúzza az im­perialista—cionista terveket és felszabadítsa az elfoglalt arab területeket. A küldöttség szólt a dembkratikus politikai átala­kításokról,' a haladó nemzeti front létrehozásáról, a nemzet- gyűlés és a helyi tanácsok meg­választásáról és tevékenységük tapasztalatairól is. A delegáció kifejezte a Szíriái Arab Köztár­saság eltökéltségét, hogy minden rendelkezésre álló eszköz alkal­mazásával felszabadítsa a megszállt arab területeket és elérje a palesztinai arab nép törvényes jogainak helyreállítá­sát. Az ' MSZMP küldöttsége nagyra értékelte a Szíriái Arab Köztársaságinak az izraeli ter­jeszkedő tervekkel szentben ta­núsított határozott álláspont­ját. Támogatta az arab népnek az elfoglalt arab területek visz- szaszerzéséért és a társadalmi haladásért folytatott harcát. Nagyra értékelte az Arab Újjá­születés Szocialista Pártjának a haladó arab egység megteremté­se érdekében kifejtett erőfeszí­téseit, A két küldöttség megvitatta az időszerű nemzetközi kérdéseket, különös tekintettel a közel-ke­leti helyzetre. Izrael és támoga­tói mesterkedései következtében a Közel-Keleten a helyzet fe­szült, airni gátolja a rendezést és veszélyezteti a térség békéjét. A két küldöttség ismételten leszö­gezte. hogy a a közel-keleti vál­ság tartós és igazságos rendezé­sének alapvető feltétele az iz_ raeli csapatok maradéktalan ki­vonása a megszállt arab terüle­tekről és a palasztinai arab nép törvényes jogainak helyreállí­tása; Az MSZMP és a Baath- párt küldöttsége szilárd támo­gatásáról biztosította a palesz­tinai arab nép harcát és elítélt minden olyan törekvést, amely a palasztinai felszabadítás! moz­galom ellen irányul. Elítélte Iz­raelnek a megszállt arab terü­leteik lakossága elleni fajgyű­lölő, megtorló politikáját, az emberi jogok megsértését. A szíriai—izraeli csapatszétválasz­tási megállapodást a közel-ke­leti rendezés, a tartós, igazsá­gos béke felé tett első lépésnek tekinti, és síkra száll a genfi békekonferencia valamennyi érintett fél részvételével törté­nő mielőbbi összehívásáért és az ENSZ Biztonsági Tanácsa 338. számú határozatának vég­rehajtásáért. > Az európai térség fejlemé­nyei azt mutatják, hogy meg- szilárdulóban vannak a földrész népeinek érdekeit szolgáló bé­ke és a biztonság feltételei. Az európai béke szoros kapcsolat­ban áll más térségek, közöttük a Közel-Kelet népeinek békéjé­vel és biztonságával. A két kül­döttség támogatja az európai biztonsági és együttműködési konferencia záró szakaszának mielőbbi megtartását a leg­magasabb szinten. Az MSZMP és az Arab Üjjá- / születés Szocialista Pártjának küldöttsége kifejezte eltökéltsé­gét a baráti kapcsolatok továb­bi fejlesztésére és elmélyítésé­re. (MTI) Áz európai biztonság és együttműködés magyar nemzeti bizottságának ülése Az összeurópai biztonsági és együttműködési konferencia munkájáról, az európai bizton­ság és együttműködés nemzet­közi bizottságának tevékenysé­géről, valamint a nemzetközi békemozgalomnak Európa bé- * kéjéért folytatott harcáról ta­nácskozott szerdán az Ország­ház delegációs termében az euró­pai biztonság és együttműködés magyar nemzeti bizottsága. Kállai Gyula, a bizottság el­nöke megnyitó beszédében hangsúlyozta, hogy az elmúlt egy évben a világ és kontinen­sünk erőviszonyaiban bekövet­kezett kedvező irányú változá­sok lehetővé tették a fokozatos előrehaladást; Európa és a vi­lág’ népei ma még aktívabban szorgalmazzák, hogy a nagy re­ményekre jogosító enyhülési fo­lyamat ne torpanjon meg, ha­nem folytatódjék. A beszámoló után vita követ­kezett, majd megválasztották a bizottság új tisztségviselőit és Kállai Gyula zárszavával befe­jeződött az ülés. (MTI) Közös kincsünk: az idő népgazdaságunkban még | vzanaottevőek azok a tartalé­kok, melyek pótlólagos befek_ tetés nélkül, vagy minimális anyagi ráfordítással, de jobb szervező munkával feltárhatók, es a növekedés szolgálatába állíthatók.«, „ . a munkaidő alapkihasz. Hálása átlagosa** mindössze SS—9o százalékos* esetenként és hegenként ennél Is alacso­nyabb „ * ftiázai* György-; a munka» és üzemszervezés kérdései) T árcsázok. A gyár igazgató­jával szeretnék beszélni. Értekezleten van. Akkor a főmérnökkel. Ö is ott van. A fő­könyvelő is? Igen, valamennyi vezért magához kérette a fő­nök. (Vezér, főnök. Ezek a kife­jezések is megérnének egy külön misét.) Két óm múlva újból próbál­kozom. A helyzet változatlan. Sőt az értekezlet még ebéd után is tart. Öt és fél óra telt el. Tu­lajdonképpen elvesztegettem egy napot. Igaz, ez az én bajom. De tni van akkor, ha közben — mi­közben a gyár vezetői értekez­tek — az üzemiben a gépeknél elfogyott az anyag, vagy valami más okból megállt a munka, j Nincs, aki pillanatok alatt intéz-1 kedjen, mert az illetékes érte- , kezleten van. Pedig a gépek mel-1 lett még a másodperceket is fo­rintban mérik. Tévedés ne essék: nem az ér­tekezletek ellen emelek szót, hi­szen ez az egyik fóruma a kol­lektív döntéseknek. De azért al­kalmazzák a vállalatoknál a dön­tés-előkészítőket — a kalkuláto- j* rókát, a szervezőket, a piackuta- i tókat, a tervezőket —, hogy a l vállalat vezetői minél gyorsab-; ban határozhassanak a teendők- ; ről. Minél gyorsabban, mert az ; idő: pénz. Fenti idézetünk sze- [ rint ugyanakkor népgazdasági: átlagban a rendelkezésre álló ! munkaidőalapot üzemeink csu- j pán 85—90 százalékban használ- ! ják ki. Mit jelent ez? O '" riási veszteséget. Hiszen így ■ egy évben tulajdonképpen ; mindenből 10—15 száza- í lékkai kevesebbet állítunk elő, : mint amennyit előállíthatnánk. C Mintegy 40 milliárd forint — fej- ; lesztésre és fogyasztásra — él- 3 költhető nemzeti jövedelemtől 5 esik így el az ország évente. De ha a megyét nézzük is és ; valamennyi gyárunkban, üze- ; műnkben 90 százalékosnak vesz- ■ szűk a munkaidő-kihasználást, : akkor is: 1972-ben 3880 lakás 5 épült. Épülhetett volna 4268. ; Azaz csaknem 400-zal több csa- ; Iád kaphatott volna még lakást. 5 De ugyanígy például a 2200 ■ tonna gyulai kolbász helyett » majdnem két és fél ezer tonnát ■ készíthettek volna. Arról nem is ■ beszélve, hogy a fizetések is ma- * -gasabbak lehetnének 10—15 szá- 3 zaléklcal. Az átlagfizetés 2000 fo- • rint helyett 2200—2300 lehetne. 3 Vagy fordítsuk meg: az egy év 3 során elért termelési értéket 15 jj százalékkal kevesebb idő — 3 azaz napi 8 óra helyett napi 7 óra 5 alatt — lehetne előállítani, ha... • ■ H a munkára fordítanánk a j munkára szánt idő minden * percét. S hogy ez nem 3 megy, az nemcsak a gépeken ■ dolgozókon múlik. A gépeken « dolgozókat a megfelelő anyagi ■ ösztönzés amúgy is a nagyobb 3 teljesítményre sarkallja. ök j bosszankodnak a legjobban, ha 3 a termelés ütemessége ingadozik, • ha nem biztosított a termelési ; folyamat összhangja, ha gyakran 3 kell leállítani a gépet, gyakran 3 kell megállni anyag- vagy szer.; számhiány miatt, vagy azért, | mert elavult, minduntalan el-1 romló berendezéseket tartanak I üzemben. Kell-e ezek után bizonygatni a szervezés fontosságát, döntő je­lentőségét? Kell-e külön magya­rázni a szervezés elsőrendű cél­ját, lényegét? Hiszen világos, hogy a harc a percekért folyik, s világos az is, hogy a termelés­ben résztvevők valamennyien — a munkás is és az igazgató is — > egyben szervezők is a maguk te- j rületén. Éppen csak komolyan kell ezt venni. Legalább any- j nyira, mintha az életűik függne tőle. Mert függ tőle. Az idő •— az elpazarolt is — szalad. Vissza­hozni nem lehet. Minden eltéko- zolt munkaórával tulajdonkép­pen magunkat rövidítjük meg. Jelen pillanatban is még nap j mint nap 10—15 százalékkal jut 1 kevesebb egy embernek a Föld javaiból, mint amennyi juthat­na. Ez tulajdonképpen olyan, mintha 70 év helyett csak 60-ait élne. Vagyis a lazítok, a fölöslegesen értekezők, az indokolatlanul ki­alakított munkakörben dolgozók, a munka nélküli pénzszerzők, az ügyeskedők, a hanyagok, a táp­pénzes egészségesek, a hozzá nem értők mind-mind, akiit miatt munkaórákat veszít a termelés, tulajdonképpen súlyos vétséget követnek el a többiek ellen: éve­ket vesznek el tőlük. veket, amelyeket pihenés­sel, szórakozással, művelő­déssel, alkotással, esetünk­ben 10—15 százalékkal jobb élet­körülmények között tölthetné­nek el ....... ha mindenki úgy b ánna az idővel, mint értékkel. Közös értékünkkel. Közös kin- csürfkkel. Kövary E. Péter 100 lakást A Békési Építőipari Szövet­kezet az idén eddig egy 18 la­kásos OTP-fcár,sasházat és 4 csa­ládi házat adott át. Az év vé­géig még 73 társasházi, illetve szövetkezeti lakás, valamint három családi ház építését fe­jezi be. A munkát meggyorsít­ja. hogy részben középfalblok- bot alkalmaz és a termelést bé­relt gépekkel is igyekszik elő­segíteni. építenek A szövetkezet vállalásainak mintegy 8—10 százalékát épü­letek, házak, lakások felűjítá- tása, átalakítása képezi. A közeljövőben a szövetkezet újabb 89 lakás építését kezdi el, amit jövőre ad ált. A követ­kező években különösen a szak. és szerelőipar fejlesztését ter­vezi. Ennek megfelelően képe® szakmunkásokat. uinHi8iiai»iiiiiiiHiiiiiiiinsaiitiiiiiinniHiiHiaiiiNniiMnun8nniiHtia>> De régen volt.« Egy villanásnyi emlék a múltból. Aratás idején kaszát kala­pálnak. De régen volt, amikor kövér rendet vágtak a kézi kaszások. Ma kombájnok aratnak, igaz, még nem kezdődött el a nyári betakarítás, de a munkára készen állnak az embe­rek. Köböl János éles kaszáját nem a gabonatáblába ereszti, hanem pázsitot kaszál az újkígyósi Aranykalász Tsz központi majorjában (Fotó: Gál)

Next

/
Thumbnails
Contents