Békés Megyei Népújság, 1974. július (29. évfolyam, 152-177. szám)
1974-07-24 / 171. szám
Gondot okoz a belvíz Dévaványán Déváványa nagyiközségi Tana_ csa az 1970-es tapasztalatokon okulva az idén felkészült az árvízvédelemre. Erre nagyon is szükség volt a mostani ára. dasok során. Nemrég a végrehajtó bizottság foglalkozott e té_ mával, s megállapította, hogy 15 különböző teljesítményű szivattyú áll rendelkezésre, ezenkívül 14 lánctalpas traktor. 58! vontató, 16 gépkocsi. Az eddigi tapasztalatokon okulva szüfcsé-; ges a Hármas-Köröstől jobbra! levő területen egy körgat megépítése, amely biztosítja a mélyen fekvő részek védelmét. A nagyközség teljes védelmét vi-‘ szont csak egy kilencezer 684 méter hosszú körgát oldaná meg. amelynek költsége több millió forintot kíván, s ehhez állami segítségre is szükség van. Nagy veszélyt jelent a belvíz is a nagyközségben, vannak olyan helyek, ahol már kevés esőzés után is megjelenik az udvarokon, utcákon. A tanács két. könnyen a helyszínre szállítható. nagy teljesítményű szivattyúval vízteleníti a mély fekvésű területeket, de szükséges az is, hogy a lakosság messzemenőkig segítse a munkát, elsősorban a csapadékvíz-elvezető, árkok tisztításával. Növekszik az állatpiacoké» az állami felvásárlás Az állatpiac! forgalmat idén általában az élénk kereslet jellemezte. A felkínált malacok és süldők döntő többségét a háztáji állattartók vásárolták meg. Az állami felvásárlás sok esetben nem is jutott szóhoz, mert a szabadpiaci árak tartósan az állami felvásárlási áraknál magasabban alakultak. Ez a helyzet a nyár közepén némileg módosult, bizonyos kiegyenlítődés mutatkozik az árakban, s ez lehetővé teszi, hogy az állatforgalmi és húsipari vállalatok is hozzájussanak „alapanyaghoz’' az állatpiacokon. Az országos átlagárak a szabadpiacokon egyelőre még mindig valamivel magasabbak az állami áraknál, de egyes megyékben már kiegyenlítődtek a különbségek. Az állami felvásárlás egy hét alatt 1100 malacot és 400 süldőt vett meg az egyéni állattartóktól a szabadpiacokon. Az állami átvételi helyekre további 3500 malacot és süldőt hoztak be, ezeket itt értékesítették az állattartók. A jelentések szerint a szabadpiacokra felhajtott állatok mintegy fele kelt el, 32 000 malacból 15 000-et adtak el, 9 000 süldőből pedig 4500 talált gazdára. A jelek szerint a kínálat túlsúlyba került aiz állatpiacokon. ezért a következő időszakban az állami felvásárlásnak nagyobb feladatai lesznek. Az állatforgalmi és húsipari tröszt szakemberei szerint a második félévben mintegy 300 000 felkínált malacot és süldőt a vállalatok hizlaldáiban nevelnek majd fel. A „szabadpiaci” malacok jó része ugyanakkor az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek hizlaldáiba kerül. Az állatok fogadása egyelőre nem zökkenőmentes, sokfelé karantén-állomásokat kell még felépíteni és berendezni, a meghatározott ideig tartó előzetes állategészségügyi ellenőrzés nélkül ugyanis nem engedélyezik a különböző helyeken vásárolt fiatal állatok fogadását. A hízósertést-felvásárlást és -feldolgozást a nyár közepén maximális ütemben folytatják. A tröszt tájékoztatása szerint a harmadik negyedévben, ha feszített körülmények között is, de fel tudják majd vásárolni a szerződött és a szabadon felkínált sertéseket. Egyes gazdasa- gok kérték, hogy hozzák előre az októberi—novemberi állatátadásokat,' erre azonban nincs lehetőség, a zsúfolt húsüzemek csakis a megfelelő határidőre leszerződött hízókat tudják átvenni a következő időszakban. (MTI) megőrzéséről, a különösen szép helyeket védik az urbanizációtól. A LEMP Varsó megyei lapjának rovatvezetője egészen meghökkentő számokat mondott az építkezés üteméről: Varsó megyében például 1971-ig csak hagyományos házak épültek, ma pedig már hét házgyár (közte egy családi házat építő) üzemel, s 7 500 lakást építenek. A következő két évben újabb hat házgyár lép a termelésbe. Marad a kérdés: hogyan, miből épül a második Lengyelország? Ki építi? Az urbanizációs szakemberek igyekezete ellenére nem marad-e mégis idegen test az első Lengyelországban? Kilenc szövetkezeti forma közül Lengyelországban a lakás- szövetkezet a legelterjedtebb — régi hagyományai vannak. A második világháborúban például az illegális mozgalom egyik legális lehetősége a lakásszövetkezet volt. Lublin mellett, a Napsugár- hegyen van a sok kiváló szövetkezet közül az egyik, (a lakások döntő többsége szövetkezeti erőből épül), amely talán egy kicsit szebb is az átlagosnál. Ebben a mikrotársadalomban megvalósult a teljes önkormányzat. Tizenöt esztendeje kezdődött a lakótelep építése, amelyről a szövetkezet tagjai meg a tervezőasztalon véleményt nyilvánítottak, igényeik szerint alakíttatták! Az újításairól híres Oskar Hansen professzor készítette a terveket — most mégis úgy tartják, a Napsugár hegy a tervezők, építők és lakók közös műve. A járműforgalom elől elzárt sétányrendszert építettek, a szolgáltató pontokat egy centrumba helyezték, a játszótereket fákkal választották el a telep többi részétől. Már a közművesítéskor ott dolgoztak a jövendő tulajdonosok, a házakat átadás előtt a lakók takarították ki. s az így megtakarított összegből a klubokat szerelték fel. Lemondtak a házfelügyelőik munkájáról: maguk takarítják a lépcsőházakat, maguk rendelkeznek a mosókonyhákkal, szárítóhelyiségekkel. A játszótereket sziklakertek díszítik. ezekért. a játékokért a gyermekek egy-egy csoportja a felelős. A másfél évtizede még kiscser készként a játszóterekre ügyelő gyerekek közül többen ma már igazgatók, vezető emberek, de a lakótelepen legfeljebb a feladatuk változott: az újságíró" politikai előadásokat tart, a zeneiskola igazgatója zenei foglalkozásokat vezet. A lakóbizottság mellett a legkülönbözőbb munkacsoportok működnek: a társadalmi munka szervezete most a 18 hektáros park létesítésével van elfoglalva. épül a fédett-uszoda, a két nyitott medence, szánkó- és síle- sikló pálya. A nőbizottság megszervezte a gyermekfelügyeletet, nemrégiben társadalmi óvodát létesítettek. A tervek szerint a második Lengyelországot hasonló önkormányzatú közösségek alkotják majd.... (Következik: A jövendő nemzedéke) Lombosi Jenő A vb üléséről jelentjük Milyen szerepet tölt be Békés megye a dél-alföldi tájegységben? Tegnap, julius 23-án Békés-1 csabán dr. Szabó Sándor általános elnökhelyettes elnökletével j ülést tartott a Békés megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága. Első napirendi pontként a tes-' tület megtárgyalta a végrehajtó bizottsági határozatok végrehajtásáról szóló jelentést. Ezt követően Várhegyi Ferenc megyei tűzoltóparancsnoknak a megye tűzvédelmi helyzetéről szóló beszámolóját vitatták meg. Javult a tűzvédelem helyzete gálatában 79 községi önkéntes r tűzoltóegység tevékenykedik, melyeknek 3939 tagja van. Aj községi önkéntes tűzoltók közül j 388 25 évnél régebbi szolgálati i idővel rendelkezik. Feladatukat nagy odaadással teljesítik. A végrehajtó bizottság a! jelentést jóváhagyta, majd ja- ( vasiatokat fogadott el a megye tűzvédelmének fejlesztésére. Átlagon íelüli jövedelem után 82-en adóznak megyénkben Legutóbb a végrehajtó bizottság 1972-ben foglalkozott a tűzvédelemmel. Az azóta eltelt idő óta különböző intézkedések bevezetésével hatékonyabbá vált az aliami tűzoltók munkája, j Fontos feladatnak tekintik a tűzesetek megelőzését. Folyamatosaik az ellenőrzések. Az elmúlt évben 526 létesítményben 42 szemlét. 1225 ellenőrzést tartottak. Rendszeressé vált a létesítmények éjszakai és munkaszüneti napokon történő ellenőrzése. A rendőrséggel karöltve 170 ellenőrzést végeztek. A tűzesetek okát kutatva 299 vizsgálatot folytattak le. A különböző engedélyezési eljárásoknál szakhatóságként 1467 esetben működtek közre. Az eljárások megalapozottságát bizonyítja, hogy csupán egy esetben éltek a kötelezettek jogorvoslattal. Nagy gondot fordítottak a tűzvédelmi szabályok ismertetésére is. Az elmúlt évben 126 előadást tartottak. A megye állami tűzoltó- egységeit a múlt évben 678 esetben riasztották. 69 alkalom- j mai a szomszédos megyék területére. A gyors beavatkozást több esetben gátolta a tűzesetek késedelmes jelzése. Távbeszélő hiánya miatt mintegy 40 termelőszövetkezetből nem tudták időben jelezni a tüzet. Különböző műszaki mentésekhez 69 esetben hívták ki a tűzoltókat. Megfelelő felszereltség hiánya miatt ezeket a feladatokat kezdetleges módszerekkel és nem egy esetben késedelmesen végezték el. A tűzesetek számát és kárértékét az előző öt év átlagához viszonyítva 1973-ban emelkedett. Ehhez jelentősen hozzájárult a különböző tűzveszélyes gépek, berendezések növekvő száma, ám legtöbb esetben a tűzvédelmi szabályok megsértése. A keletkezési okok közül kiemelkedő helyet foglal el a dohányzás. Ezt követi \ az elektromos áram és a su- j gárzó hő, valamint építési hiba | okozta tűz. A múlt évben a tűzvédelmi hatóságok 3228 sza- j bálytalanságot állapítottak meg, j legtöbb szabálytalanság a termelőszövetkezetekben fordult j elő. A tűzvédelmi feladatok ellátására kötelezett vezetők egy része a szabálytalanságokat pénzügyi fedezet hiányával I magyarázza. A tény az, hogy a , szabálytalanságoknak 2,3 száza- j léka olyan, amelynek megszüntetése jelentősebb költséget igényel. A .tüzek többsége a tűzvédelmi fegyelem megszilárdításával. a vezetők következetesebb intézkedésével megelőzhető lett voln^. A múlt évben a kalászosok betakarítása során az előírásokat következetesen betartották. Ezzel magyarázható, hogy a tűzesetek száma jelentősen csökkent, csupán három ízlben riasztották a tűzoltókat. A szabályok megsértőivel szemben a tűzvédelmi hatóságok 218 alkalommal kezdeményeztek szabálysértési eljárást. Legtöbb esetben amiatt, mert mulasztást követtek el a kötelezettek. Többek között öt termelőszövetkezet és három ipari szövetkezet elnöke ellen folytattak eljárást. A megye tűzvédelmének szolHarmadik napirendi pont-1 ként Király Józsej osztályveze-1 tőnek a lakossági adók jövedelemszabályozó szerepéről szóló j beszámolóját tárgyalta meg a végrehajtó bizottság. Az adó- j fizetők társadalmi rétegződése, eltérő megyénkben. Differen-! ciáltan jelentkeznek az egyes! adózó rétegek tevékenységéhez fűződő társadalmi érdekek. Mivel az adónak jövedelemszabályozó szerepe van, a kivetés alapját képező jövedelmek forrását és nagyságát több olda- lúan kell vizsgálni. Az utóbbi években számos intézkedés J történt az adó társadalompolitikai és közgazdasági funkcióinak fokozott érvényesítésére, i Elsődleges cél az arányos köz- ' teherviselés, az indokolatlanul magas jövedelmek elvonása és j a spekulációs vagyonszerzés j erőteljes korlátozása. Az adók jövedelemszabályozó szerepének ' érvényesülését biztosítják az adórendszerben alkalmazott í különböző kedvezmények, men- j tességek, állami prefrenciáík. ina-1 lamint a korlátozó, visszatartó; intézkedések. Megyénkben éven-1 te a lakossági adók és illetékek j összege megközelíti a 168 mii-1 lió forintot. A lakosság mezőgazdasági te- j vékenységéhől származó jőve- j delmének adóztatása jövedelem, adó útján történik: a földhasználatból származó átlagos jö- I vedelem esetén meghatározott j adótételekkel. az átlagosnál j magasabb jövedelem esetén pe- j dig az adóköteles tiszta jőve-! delem után progresszív adó-! kulccsal. A rendelkezések az í adóztatással kapcsolatos prefe- j reneiákat is magukba foglalják j Az jdős termelőszövetkezeti ta- j gok 50° o-os kedvezményt kap- j nak. Megyénkben a termelőszövetkezeti tagok 90 százaléka kedvezményes adótételekkel, 10 százaléka pedig az egyéni gazdálkodókra megállapított előírások szerint adózik, mivel háztáji gazdaságuk meghaladja a tsz-alapszabálybain meghatározott mértéket. Az átlagon felüli jövedelem- | elvonásra megyénkben a tana- j csők szakigazgatási szervei szé-! les körű adatgyűjtést folytat-1 tak. 1973-ban csupán két adózó fizetett progresszív adókulcs alapján. 1974-ben 82-en fizetnekj átlagon felüli jövedelem ' után adót, A végrehajtó bizottság a beszámolót javaslatokkal és hozzászólásokkal kiegészítve fogad- j ta el. Megállapította, hogy a j különböző adók összehangolt és i egymást kiegészítő hatásuk né-; vén alkalmasak a jövedelemszabályozás által támasztott követelmények érvényesítésére. 1 Az ötödik ötéves tervben 17 ezer lakás épöl Negyedik napirendi pontként j tárgyalta meg a végrehajtó bi-\ i zottság dr. Takács János ősz-1 i tályvezefőnek a dél-alföldi tájegység továbbfejlesztéséről szóló beszámolóját. A dél-alföldi tervezési gazda-1 | sági körzet Bács-Kiskun, Bé- j I kés és Csongrad megyéi foglalj ja magába. Az ország területének csaknem 20 százalékát, népességének pedig 14 százalékát. A tájékoztató jellegű beszámoló alapvető célja, hogy hatékony együttműködés jöjjön létre a három megye között, mégpedig a természeti adottságok, a termelőeszközök, a központi erőforrások minél ésszerűbb fel- használására. Ugyanakkor az összehangolt tervezéshez is viszonyítási állapot nyújt. A dél-alföldi körzet legjelentősebb ásványkincse a kőolaj Az ipartelepítés szempontjából igen fontos tényező a vízkészlet. Különösen Békés megyében, a Körösük mentén vannak kihasználatlan víznyerési lehetőségek. Az ipar viszonylag elszórtan helyezkedik el. Jellemző. hogy csak néhány nagyobb településre koncentrálódik a munkaerő és a termelőeszközök döntő hányada. Békés megye a tájegység területének 35 százalékát foglalja magába, a népességnek pedig 31 százalékát. A „fogyó megyék” közé tartozott, az elvándorlás azonban az utóbbi években megállt. A jellegzetesen mezőgazdasági megyére nagy hatással volt a pártnak az Alföld iparosítására vonatkozó határozata. Ennek nyomán a hatvanas években 79 új ipari üzem létesült. mely 23 ezer dolgozó részére teremtett munkalehetőséget. 1973-ban a foglalkoztatottak száma megközelítette a 200 ezret. A dolgozók 11,9 százaléka naponta ingázik a lakása és a munkahely között. Békéscsabára nyolcezer 783-an. Orosházára háromezer 146-an. Gyulára kétezer 517-en járnak vidékről dolgozni. Az ötödik ötéves tervben Békéis megyében, meggyorsul az ipar fejlesztése. A megyeszékhelyen bővítik a forgácsoló- és szerszámgyárat, a híradástechnikai üzemet:, új, korszerű telephelyet épít a hajtómű- és festékszóró berendezések gyára és a pamuttextilművek. Gyulán a meglevő üzemek korszerűsítésére kerül sor. Orosházán épül fel az OKGT-gyár és bővítik az üveggyárat is. Szarvason, Gyomén és Endrő- dön pedig a szövetkezeti ipart fejlesztik. Az ötödik ötéves tervben fel kell készülnie Békés megyének a Budapestről ki_ települő üzemek fogadására is. Továbbra is fontos feladat a mezőgazdaság fejlesztése. A me. gye öt körzetében különféle bá- zisgazdaságok jönnek létre. Fokozódik a lakásépítés üteme is. Az ötödik ötéves tervben megyénkben mintegy 17 ezer lakás épül. 66 százaléka a megyeszékhelyen és a kiemelt településeken. A végrehajtó bizottság a hozzászólásokkal kiegészítve fogadta el a beszámolót. Végezetül a testület előterjesztéseket és bejelentéseket tárgyalt meg. Jóváhagyta a kedvezőtlen adottságú termelő- szövetkezetek támogatásáról szóló előterjesztést. Elfogadta a Mezőberény és Csárdaszállás közös tanáccsá szervezésére vonatkozó javaslatot. Eszerint a közös tanács székhelye Mezőberény lesz. Csárdaszálláson szakigazgatási kirendeltséget hoznak létre. Az Országos Tervhivatal a célcsoportos lakásberuházási keretet, melyet a negyedik ötéves tervben jóváhagytak, 50 millió forint pótelőirányzattal megemelte. A pót- előirányzat-felhasználatra vonatkozó előterjesztést a végrehajtó bizottság elfogadta. Ebből az összegből hatmillió forintot ebben az évben. 44 millió forintot pedig a jövő évben Békéscsabán használnak fel, cél- csoportos lakásberuházásra. (Seredi)
