Békés Megyei Népújság, 1974. július (29. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-21 / 169. szám

KÖRÖSTÁJ KULTURÁLIS MELLÉKLET A felnőttoktatás helyzete megyénkben 37 százaléka! Figyelembe véve a termelési kultúra A megyei tanács oktatá­si és közművelődési bizott­sága 1972-ben, rendes ülé­sén tárgyalta megyénk la­kosságának iskolai végzett­ségi állapotát és a felnőtt- oktatás helyzetét. Az 1970. évi népszámlálás adatait elemző, a művelődésügyi osztály által összeállított tájékoztató megdöbbentő képet tárt a bizottság elé. A 15 és 50 év közötti la­kosságból nem végezte el az általános iskolát 81 136 fő, az életkorcsoportnak a E megdöbbentő adatokat látva azonban azt is meg kell említeni, hogy a fel- szabadulás óta megyénk lakosai közül közei 80 000 ember tanult különböző szintű iskolákban (mivel 1955-nél élőbbről pontos statisztikai adatok nincse­nek, ezért ez a szám va­lós, de nem pontos). A dolgozók általános iskolai továbbtanulásában fontos tényező volt, hogy elsősor­ban azok iratkoztak be. akiknek az iskolai vég­zettség megszerzése mun­kakörük betöltéséhez kel­lett, vagy szerettek volna továbbtanulni középisko­lában. Ez a folyamat 1965/66-ra lezárult, 1969/70- re csak 219, 1971/72-ben mintegy 250 dolgozó irat­kozott be a dolgozók ál­talános iskolájába. Az 1971-ben kiadott 1014-es kormányhatározat és végrehajtási utasításai, rohamos fejlődését, szocia­lista művelődéspolitikánk célkitűzéseit — amelyek egyaránt minél jobb fel­készültségű embert kíván­nak —■, komoly problémát jelent megyénk további ál­talános fejlődésében. S még inkább az, hogy közöt­tük jelentős számban van­nak fiatalok is. Nem rendelkezik 8. osz­tályos végzettséggel a 3061 fő (8%) 9709 fő (16%) 26 637 fő (46%) 42 737 fő (68%) az 1972-ben megjelent párthatározat, a Békés me­gyei Tanács 4/1972. évi ha­tározata, valamint a Mű­velődésügyi Minisztérium tananyagcsökkentő és tanulmányi időt módosító rendelkezései ismét nép­szerűvé tették a tanulást, megyénkben társadalmi ügy’ lett a felnőttoktatás. 1971/72-es tanévre 3178 dolgozó iratkozott be az általános és középiskolai osztályokba, 1972/73-as tanévben 5170 dolgozó, míg 1973/74-es tanévben már 7 585-en ültek iskola­padban megyénkben. Általános iskola 1972 szeptemberétől megyénkben széles körű társadalmi akció indult an­nak érdekében, hogy minél több dolgozó rendelkezzen az alapműveltséget biz­tosító nyolcosztályos vég­zettséggel. A megyei ta­nácsülés határozata értel­mében felnőttoktatási ope_ ratív bizottságok alakultak a községekben a dolgo­zók beiskolázására. A vá­rosi tanácsok és a járási hivatalok művelődésügyi osztályai 1980-ig szóló be­iskolázási középtávú ter­veket készítettek. A mun­kahelyek támogatásával két év alatt sike­rült tízszeresére emelni a dolgozók általános iskolá­jába beiratkozok számát. A szervező, felvilágosító munka hatása a középko­rúak körében nem maradt él. Az elmúlt évben és most is az a tapasztala­tunk, hogy a 30. év felet­tiek komolyan, rendszere­sen tanulnak, érzik, a tu­dás hiányát és mindent el­követnek, hogy eredmé­nyesen végezzenek. A 30. év alattiaknál a tovább­tanulás nem olyan pozitív. Az ebben a tanévben be­iskolázott 3 065 dolgozó közül 822 fő 30 év alatti (26,8 százalék). Tapasztala­tunk, hogy főleg a 15—25 évesek között nagyon sok azok száma, akik beiratko­zás után rögtön lemorzso­lódnak, vagy rendszertele­nül járnak iskolába (egye­sek a nappali tagozatról is ilyen ok miatt maradtak ki), nehezen illeszkednek be az idősebbek közé, az első órákon hangadók és hamar megsértődnek, ha leintik őket. Otthon keveset tanul­nak, nem mindig van előt­tük továbbhaladási cél. Ott, ahol a félévi vizsgák után erős osztályközösségek ala­kultak ki vagy az üzemi KISZ-szervezet segített (Bé­késcsaba, téglagyár, 1. sz. telep), sikerült a fiatalok nagy részét megtartani és őket a rendszeres tanulás­ra szoktatni. Az 1972/73. tanévben si­keres kísérletet folytattunk Békéscsabán — a Művelő­désügyi Minisztérium enge­délyével — az általános is­kolában túlkorossá vált és felmentett tanulók körében. Tízhónapos, heti négy dél­utánon dolgozók általános iskoláját szervezünk szá_ mukra a békéscsabai 1. sz. Általános Iskolában. Tizen­kilenc olyan 16 év körüli tanulót sikerült beiskolázni, akik nappali tagozaton el­végezték a 7. osztályt, azon­ban magatartásuk miatt az iskola eltanácsolta vagy felmentette őket. E tanulók a nyolcadik osztály elvégzésének lehe­tőségét örömmel fogadták, a délelőtti munkavállalástól azonban húzódoztak (4 óra). A hűtőház által felajánlott munkát 12 fő vállalta. Saj- nos_ azonban két hét alatt a fiatalok fele otthagyta a munkahelyét. Az osztályban tanító nevelők lelkiismere­tességén és az osztályfőnök V rengeteg utánajárásán és biztatásán múlott, hogy mind a 19 fő eredménye­sen elvégezte a 8. osztályt. Az 1973/74-es tanévben sajnos Békéscsaba ezt a jól bevált — bár igen sok gonddal, törődéssel járó — kísérletet nem folytathat­ta. E tanítási évben Béké­sen' és Orosházán indult be, mintegy 60 fővel, túl­koros osztály. Tájékozó­dásmik szerint a tapasz­talatok hasonlóak, mint a békéscsabai kísérletnél vol­tak. Véleményünk szerint ennek a formának létjo­gosultsága lenne a vá­rosokban, azonban előbb meg kellene teremteni az anyagi feltételeket, főleg az ilyen osztályokban ta­nító nevelők bérezésénél. Dolgozók középiskolája Az elmúlt évhez viszo­nyítva az 1973/74-es tan­évben tovább emelkedett a dolgozók középiskolájá­ba jelentkezők száma. Több helyen újabb szak­mákban indítottunk szak- középiskolát és bővítettük a gimnáziumi levelező ta­gozatok számát. Nagy hatással volt ezekre az is­kolatípusokra is a pártha­tározat. Különösen a fiata­lok körében nagy az igény a továbbtanulásra. Ezt bi­zonyítja, hogy az 1973/74. tanévben beiratkozott 4 520 hallgatóból 3 606-an 30 éven aluliak (79,7 száza­lék). A párthatározat megje­lenése előtt a gimnázium­ba jelentkező szakmunká­sok száma mérsékelt volt. Egyes vállalatok arra az álláspontra helyezkedtek, hogy a vállalatnak első­sorban a szakmai képzés az érdeke, s nem szívesen járultak hozzá a gimná­ziumi továbbtanuláshoz, nem biztosították a tovább­tanuló dolgozót megillető kedvezményeket. A párt- határozat „megjelenése után a jelentkezések szá­ma megnövekedett, s a vállalatok egy része meg­adja a támogatást a gim­náziumban továbbtanuló dolgozói részére is. A hall­gatói létszám növekedésé­vel újabb problémák ke­rültek felszínre. Az emelt szintű szakmunkás-bizo­nyítvánnyal rendelkező fiatalok történelem és bio­lógia tantárgyi különböze­ti vizsga után mennek a gimnázium III. osztályába. Itt derül ki. hogy a ma­tematikai és fizikai tudá­suk mennyire hiányos, s így a pótlás az anyag meg­értését akadályozza és rendkívüli nehézzé teszi a tanán munkát. Ennek a súlyosságát a hallgatók látják, érzik és többségük mindent elkövet a hiányok pótlása érdekében (rendkí­vüli korrepetálásira jár­nak). A 30 éven aluliak közül külön csoportot alkotnak a 20 éven aluliak. Ezek a fiatalok hamarabb meg­hátrálnak, mint a 20 éven felüliek. Egy részük nem tudatoséin tanul tovább, hanem sodródik az iskola félé, ismerősök és barátok hatására. Kellő kitartással nem rendelkeznek, s ha nem morzsolódnak le, ak­kor igen gyenge a tanul­mányi eredményük, pedig ezen korosztálynak van a legtöbb szabad ideje, mi­vel többségük még a csa­ládalapítás előtt áll. A le­morzsolódásuk okait még a következőkben látjuk: — rendszertelen az óra­látogatásuk, emiatt nehézségük van a tananyag megértésé­ben (a rendszertelen óralátogatás egyik oka a munkahelyi probléma), több mű­szakban dolgoznak; — nehezen sajátítják él az egyéni tanulás módszerét; — nem tanulnák gon­dolkodva, szelektálni nem tudnak; — egyszerre szeretnének mindent tudni, nem tudják a lénye­gest a lényegtelentől elválasztani. Problémát jelent a fia­taloknál, hogy a munka­helyen az idősebb, maga­sabb órabérben dolgozó, de kellő iskolai végzettséggel nem rendelkező dolgozók nem nézik jó szemmel a fiatalok továbbtanulását, tartva attól, hogy a fiatal tanulmányainak befejezté­vel a helyükre kerülhet. Ez ellentéteket szül az üzemen belül, s nem ösz­tönöz továbbtanulásra, sőt a fiatal részéről munka­hely-változtatáshoz vezet­het. Ennek következmé­nyei természetesen kive­títődnek iskolai munkájuk­ra is, befolyásolják tanul­mányi eredményeiket. Az elmondottakat szem előtt tartva az is megállapítha­tó, hogy a 30 éven alu­liak továbbtanulási szán­dékában fontos motiváció a nagyobb kenyér, a ma­gasabb órabér igénye, en­nek a célnak az elérése. Egyik megoldásnak a ma­gasabb iskolai végzettség megszerzését tartják. Sok esetben — ezen túlmenő­en vagy e mellett, sőt et­től függetlenül — egysze­rűen műveltebbek akar­nak lenni. Sok fiatal hall­gatóban jelentkezik a „művelt munkás” igénye, s ezt feltétlenül pozitívnak kell értékelnünk. Szólni kell még az emelt szintű szakmunkásképzésre épülő 2 éves gépész szak- középiskolákról. Az elmúlt években és most is, Békés­csabán, Orosházán és Gyu­lán működik ilyen típusú tagozat. Az 1973—74. tan­évben 368-an iratkoztak be az első és második év­folyamra. Itt a legidősebb hallgató 23 éves, többsé­gük 17—18 éves. Heti há­rom délután járnak isko­lába és két év alatt szak­középiskolai végzettséget szereznek. A fiatalok köré­ben igen nagy az érdeklő­dés, azonban a heti há­romszori. rendszeres iskolá­ba járás és a több műsza­kos munkabeosztás gá­tolja továbbtanulásukat. A rohamosan, fejlődő ipar állandóan új gépeket és technológiai folyamato­kat produkál. A szak­munkások csak akkor ké­pesek az új gépek kezelé­sének és az új technoló­giai folyamatoknak elsajá­tításéra, ha megfelelő el­méleti felkészültséggel rendelkeznek. A termelé­kenység fokozását csak megfelelő alapképzettség­gel rendelkező szakmun­kások tudják végrehajta­ni. Több vállalatnál ér­deklődtünk (vízgépészeti vállalat. MEZŐGÉP, Sar- kadi Cukorgyár, harisnya­gyár, forgácsoló, stb.), a vezetők egyhangú véle­ménye, hogy az emelt szinten végzett szakmunkás- tanulók a szakközépiskola elvégzése után megfelel­nek a korszerű ipari kö­vetelményeknek. Bár ezen iskolákban legnagyobb a lemorzsoló­dás, a tanulmányi szint is ritkán emelkedik a köze­pes fölé, a lemorzsolódás itt elsősorban a bejárási nehézségekből (távoli a munkahely, télen nem tud heti háromszor bejárni), valamint a több műszakos munkabeosztásból ered. A gyengébb tanulmányi ered­mény pedig abból. hogy nem a szakmunkásképző­iskola tananyagára építet­ték a 2 éves szakközép- iskola tananyagát. E hibák ellenére is a kétéves dolgozók szakkö­zépiskolájának jelenlegi létjogosultsága vitathatat­lan. Róta Pál a Békés megyei Tanács V. B. művelődésügyi osztálya felnőttoktatási szakfelügye_ lője Megjelent a Megyei Mű­velődési Központ ,,Békési Műhely” című kiadványá­nak ez évi 3, számában.) Katona Judit versei; . • Bújócska Arcom kendővel elfedem fiam keze lendül s lerántja, Szeme ragyog, hogy megvagyok míg pillanatnyi rémületben a meglátás örömét várja. Játszunk. Én bújok, ő keres. Kutató keze felém repül, hirtelen megmerevül bennem a kedve. Nem játszom. Nem tudok nevetni. Mi lenne ha újra keresne félve, hogy arcom felfedezze és a kendő mögött nem lenne senki? Lábjegyzet Halott anyámat költögetem, szólítgatom húr-csönd apámat. Kezem mögé nem rebben arcom, már nem ölelnek és nem aláznak. Nem kékülök daccal a földön, nem várok csókra, büntetésre, egyszerre elsírt könnyeim perdülnek csillagvenyigékre. 38 269 fő 15—19 éves közűi 60 517 fő 20—29 éves közül 57 445 fő 30—39 éves közül 62 204 fő 40—49 éves közül

Next

/
Thumbnails
Contents