Békés Megyei Népújság, 1974. július (29. évfolyam, 152-177. szám)
1974-07-21 / 169. szám
KÖRÖSTÁJ KULTURÁLIS MELLÉKLET A felnőttoktatás helyzete megyénkben 37 százaléka! Figyelembe véve a termelési kultúra A megyei tanács oktatási és közművelődési bizottsága 1972-ben, rendes ülésén tárgyalta megyénk lakosságának iskolai végzettségi állapotát és a felnőtt- oktatás helyzetét. Az 1970. évi népszámlálás adatait elemző, a művelődésügyi osztály által összeállított tájékoztató megdöbbentő képet tárt a bizottság elé. A 15 és 50 év közötti lakosságból nem végezte el az általános iskolát 81 136 fő, az életkorcsoportnak a E megdöbbentő adatokat látva azonban azt is meg kell említeni, hogy a fel- szabadulás óta megyénk lakosai közül közei 80 000 ember tanult különböző szintű iskolákban (mivel 1955-nél élőbbről pontos statisztikai adatok nincsenek, ezért ez a szám valós, de nem pontos). A dolgozók általános iskolai továbbtanulásában fontos tényező volt, hogy elsősorban azok iratkoztak be. akiknek az iskolai végzettség megszerzése munkakörük betöltéséhez kellett, vagy szerettek volna továbbtanulni középiskolában. Ez a folyamat 1965/66-ra lezárult, 1969/70- re csak 219, 1971/72-ben mintegy 250 dolgozó iratkozott be a dolgozók általános iskolájába. Az 1971-ben kiadott 1014-es kormányhatározat és végrehajtási utasításai, rohamos fejlődését, szocialista művelődéspolitikánk célkitűzéseit — amelyek egyaránt minél jobb felkészültségű embert kívánnak —■, komoly problémát jelent megyénk további általános fejlődésében. S még inkább az, hogy közöttük jelentős számban vannak fiatalok is. Nem rendelkezik 8. osztályos végzettséggel a 3061 fő (8%) 9709 fő (16%) 26 637 fő (46%) 42 737 fő (68%) az 1972-ben megjelent párthatározat, a Békés megyei Tanács 4/1972. évi határozata, valamint a Művelődésügyi Minisztérium tananyagcsökkentő és tanulmányi időt módosító rendelkezései ismét népszerűvé tették a tanulást, megyénkben társadalmi ügy’ lett a felnőttoktatás. 1971/72-es tanévre 3178 dolgozó iratkozott be az általános és középiskolai osztályokba, 1972/73-as tanévben 5170 dolgozó, míg 1973/74-es tanévben már 7 585-en ültek iskolapadban megyénkben. Általános iskola 1972 szeptemberétől megyénkben széles körű társadalmi akció indult annak érdekében, hogy minél több dolgozó rendelkezzen az alapműveltséget biztosító nyolcosztályos végzettséggel. A megyei tanácsülés határozata értelmében felnőttoktatási ope_ ratív bizottságok alakultak a községekben a dolgozók beiskolázására. A városi tanácsok és a járási hivatalok művelődésügyi osztályai 1980-ig szóló beiskolázási középtávú terveket készítettek. A munkahelyek támogatásával két év alatt sikerült tízszeresére emelni a dolgozók általános iskolájába beiratkozok számát. A szervező, felvilágosító munka hatása a középkorúak körében nem maradt él. Az elmúlt évben és most is az a tapasztalatunk, hogy a 30. év felettiek komolyan, rendszeresen tanulnak, érzik, a tudás hiányát és mindent elkövetnek, hogy eredményesen végezzenek. A 30. év alattiaknál a továbbtanulás nem olyan pozitív. Az ebben a tanévben beiskolázott 3 065 dolgozó közül 822 fő 30 év alatti (26,8 százalék). Tapasztalatunk, hogy főleg a 15—25 évesek között nagyon sok azok száma, akik beiratkozás után rögtön lemorzsolódnak, vagy rendszertelenül járnak iskolába (egyesek a nappali tagozatról is ilyen ok miatt maradtak ki), nehezen illeszkednek be az idősebbek közé, az első órákon hangadók és hamar megsértődnek, ha leintik őket. Otthon keveset tanulnak, nem mindig van előttük továbbhaladási cél. Ott, ahol a félévi vizsgák után erős osztályközösségek alakultak ki vagy az üzemi KISZ-szervezet segített (Békéscsaba, téglagyár, 1. sz. telep), sikerült a fiatalok nagy részét megtartani és őket a rendszeres tanulásra szoktatni. Az 1972/73. tanévben sikeres kísérletet folytattunk Békéscsabán — a Művelődésügyi Minisztérium engedélyével — az általános iskolában túlkorossá vált és felmentett tanulók körében. Tízhónapos, heti négy délutánon dolgozók általános iskoláját szervezünk szá_ mukra a békéscsabai 1. sz. Általános Iskolában. Tizenkilenc olyan 16 év körüli tanulót sikerült beiskolázni, akik nappali tagozaton elvégezték a 7. osztályt, azonban magatartásuk miatt az iskola eltanácsolta vagy felmentette őket. E tanulók a nyolcadik osztály elvégzésének lehetőségét örömmel fogadták, a délelőtti munkavállalástól azonban húzódoztak (4 óra). A hűtőház által felajánlott munkát 12 fő vállalta. Saj- nos_ azonban két hét alatt a fiatalok fele otthagyta a munkahelyét. Az osztályban tanító nevelők lelkiismeretességén és az osztályfőnök V rengeteg utánajárásán és biztatásán múlott, hogy mind a 19 fő eredményesen elvégezte a 8. osztályt. Az 1973/74-es tanévben sajnos Békéscsaba ezt a jól bevált — bár igen sok gonddal, törődéssel járó — kísérletet nem folytathatta. E tanítási évben Békésen' és Orosházán indult be, mintegy 60 fővel, túlkoros osztály. Tájékozódásmik szerint a tapasztalatok hasonlóak, mint a békéscsabai kísérletnél voltak. Véleményünk szerint ennek a formának létjogosultsága lenne a városokban, azonban előbb meg kellene teremteni az anyagi feltételeket, főleg az ilyen osztályokban tanító nevelők bérezésénél. Dolgozók középiskolája Az elmúlt évhez viszonyítva az 1973/74-es tanévben tovább emelkedett a dolgozók középiskolájába jelentkezők száma. Több helyen újabb szakmákban indítottunk szak- középiskolát és bővítettük a gimnáziumi levelező tagozatok számát. Nagy hatással volt ezekre az iskolatípusokra is a párthatározat. Különösen a fiatalok körében nagy az igény a továbbtanulásra. Ezt bizonyítja, hogy az 1973/74. tanévben beiratkozott 4 520 hallgatóból 3 606-an 30 éven aluliak (79,7 százalék). A párthatározat megjelenése előtt a gimnáziumba jelentkező szakmunkások száma mérsékelt volt. Egyes vállalatok arra az álláspontra helyezkedtek, hogy a vállalatnak elsősorban a szakmai képzés az érdeke, s nem szívesen járultak hozzá a gimnáziumi továbbtanuláshoz, nem biztosították a továbbtanuló dolgozót megillető kedvezményeket. A párt- határozat „megjelenése után a jelentkezések száma megnövekedett, s a vállalatok egy része megadja a támogatást a gimnáziumban továbbtanuló dolgozói részére is. A hallgatói létszám növekedésével újabb problémák kerültek felszínre. Az emelt szintű szakmunkás-bizonyítvánnyal rendelkező fiatalok történelem és biológia tantárgyi különbözeti vizsga után mennek a gimnázium III. osztályába. Itt derül ki. hogy a matematikai és fizikai tudásuk mennyire hiányos, s így a pótlás az anyag megértését akadályozza és rendkívüli nehézzé teszi a tanán munkát. Ennek a súlyosságát a hallgatók látják, érzik és többségük mindent elkövet a hiányok pótlása érdekében (rendkívüli korrepetálásira járnak). A 30 éven aluliak közül külön csoportot alkotnak a 20 éven aluliak. Ezek a fiatalok hamarabb meghátrálnak, mint a 20 éven felüliek. Egy részük nem tudatoséin tanul tovább, hanem sodródik az iskola félé, ismerősök és barátok hatására. Kellő kitartással nem rendelkeznek, s ha nem morzsolódnak le, akkor igen gyenge a tanulmányi eredményük, pedig ezen korosztálynak van a legtöbb szabad ideje, mivel többségük még a családalapítás előtt áll. A lemorzsolódásuk okait még a következőkben látjuk: — rendszertelen az óralátogatásuk, emiatt nehézségük van a tananyag megértésében (a rendszertelen óralátogatás egyik oka a munkahelyi probléma), több műszakban dolgoznak; — nehezen sajátítják él az egyéni tanulás módszerét; — nem tanulnák gondolkodva, szelektálni nem tudnak; — egyszerre szeretnének mindent tudni, nem tudják a lényegest a lényegtelentől elválasztani. Problémát jelent a fiataloknál, hogy a munkahelyen az idősebb, magasabb órabérben dolgozó, de kellő iskolai végzettséggel nem rendelkező dolgozók nem nézik jó szemmel a fiatalok továbbtanulását, tartva attól, hogy a fiatal tanulmányainak befejeztével a helyükre kerülhet. Ez ellentéteket szül az üzemen belül, s nem ösztönöz továbbtanulásra, sőt a fiatal részéről munkahely-változtatáshoz vezethet. Ennek következményei természetesen kivetítődnek iskolai munkájukra is, befolyásolják tanulmányi eredményeiket. Az elmondottakat szem előtt tartva az is megállapítható, hogy a 30 éven aluliak továbbtanulási szándékában fontos motiváció a nagyobb kenyér, a magasabb órabér igénye, ennek a célnak az elérése. Egyik megoldásnak a magasabb iskolai végzettség megszerzését tartják. Sok esetben — ezen túlmenően vagy e mellett, sőt ettől függetlenül — egyszerűen műveltebbek akarnak lenni. Sok fiatal hallgatóban jelentkezik a „művelt munkás” igénye, s ezt feltétlenül pozitívnak kell értékelnünk. Szólni kell még az emelt szintű szakmunkásképzésre épülő 2 éves gépész szak- középiskolákról. Az elmúlt években és most is, Békéscsabán, Orosházán és Gyulán működik ilyen típusú tagozat. Az 1973—74. tanévben 368-an iratkoztak be az első és második évfolyamra. Itt a legidősebb hallgató 23 éves, többségük 17—18 éves. Heti három délután járnak iskolába és két év alatt szakközépiskolai végzettséget szereznek. A fiatalok körében igen nagy az érdeklődés, azonban a heti háromszori. rendszeres iskolába járás és a több műszakos munkabeosztás gátolja továbbtanulásukat. A rohamosan, fejlődő ipar állandóan új gépeket és technológiai folyamatokat produkál. A szakmunkások csak akkor képesek az új gépek kezelésének és az új technológiai folyamatoknak elsajátításéra, ha megfelelő elméleti felkészültséggel rendelkeznek. A termelékenység fokozását csak megfelelő alapképzettséggel rendelkező szakmunkások tudják végrehajtani. Több vállalatnál érdeklődtünk (vízgépészeti vállalat. MEZŐGÉP, Sar- kadi Cukorgyár, harisnyagyár, forgácsoló, stb.), a vezetők egyhangú véleménye, hogy az emelt szinten végzett szakmunkás- tanulók a szakközépiskola elvégzése után megfelelnek a korszerű ipari követelményeknek. Bár ezen iskolákban legnagyobb a lemorzsolódás, a tanulmányi szint is ritkán emelkedik a közepes fölé, a lemorzsolódás itt elsősorban a bejárási nehézségekből (távoli a munkahely, télen nem tud heti háromszor bejárni), valamint a több műszakos munkabeosztásból ered. A gyengébb tanulmányi eredmény pedig abból. hogy nem a szakmunkásképzőiskola tananyagára építették a 2 éves szakközép- iskola tananyagát. E hibák ellenére is a kétéves dolgozók szakközépiskolájának jelenlegi létjogosultsága vitathatatlan. Róta Pál a Békés megyei Tanács V. B. művelődésügyi osztálya felnőttoktatási szakfelügye_ lője Megjelent a Megyei Művelődési Központ ,,Békési Műhely” című kiadványának ez évi 3, számában.) Katona Judit versei; . • Bújócska Arcom kendővel elfedem fiam keze lendül s lerántja, Szeme ragyog, hogy megvagyok míg pillanatnyi rémületben a meglátás örömét várja. Játszunk. Én bújok, ő keres. Kutató keze felém repül, hirtelen megmerevül bennem a kedve. Nem játszom. Nem tudok nevetni. Mi lenne ha újra keresne félve, hogy arcom felfedezze és a kendő mögött nem lenne senki? Lábjegyzet Halott anyámat költögetem, szólítgatom húr-csönd apámat. Kezem mögé nem rebben arcom, már nem ölelnek és nem aláznak. Nem kékülök daccal a földön, nem várok csókra, büntetésre, egyszerre elsírt könnyeim perdülnek csillagvenyigékre. 38 269 fő 15—19 éves közűi 60 517 fő 20—29 éves közül 57 445 fő 30—39 éves közül 62 204 fő 40—49 éves közül
