Békés Megyei Népújság, 1974. július (29. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-19 / 167. szám

Felkészülten várják a betakarított termést Az elmúlt hét végére a Hi­dasháti Állatni Gazdaság vető­magüzemében befejezték az új szezonra az előkészületeket. Az üzem az országos kukorica- termesztő rendszer egyik pil­lére, s erre alapozták műkö­dését. Minden év tavaszán felmérik az országos kukorica- és kény ér gabona vetőmag- i gé­nyeket, hogy ennek megfelelő­en meghatározzák vetésterüle­tüket. Az üzemben a szezon kezdetét az első gabonaszállít- mény beérkezése jelenti. A gazdaság saját részére mint­egy 40 vagon vetőmaggabonát szárit, a vetőmagvállalatoknak kilencfajta búzából mintegy 166 vagannyit szállít. Három­fajta vetőmagbúzából — Auró­ra II, Kovkáz H és Burgas 11 — még 150 vagonnal tud biztosítani az érdeklődő gaz­daságoknak. A vetőmagüzem 150 vago- nos tételben bérszárítást is vállal. A gabonaszárítást a takarmányborsó szezonja kö­veti, majd nyugatnémet ex­portra ötven vagon olaj retek­vetőmagot készítenek elő. Az üzemben dolgozó Áchim E. András 28 tagú szocialista bri­gád a XI. pártkongresszus tisz­teletére és hazánk felszabadu­lásának 30. évfordulójára vállalta, hogy időben leszállít­ja az érdekelt gazdaságoknak a vetőmaggabonát. A tervezett 380 vagon fémzárolt kukorica- vetőmagot már november vé­géig szállításra előkészítik. s 30 vagonnal túlteljesítik, ami hárommillió forint termelési értéket jelent. Hatszáz vizsgálat a második negyedévben Július 17-én, szerdán a Szak­szervezetek Békés megyei Ta­nácsának székházában értekez­letet tartottak a kereskedelmi, társadalmi ellenőrök brigádve­zetői részére. Részt vett az értekezleten Rózsa Imre, a A tárcaközi zöldség- gyümölcs bizottság ülése Csütörtökön a KlfíM-ben ülést tartott a tárcaközi zöld­ség-gyümölcs bizottság, amely egyebek között az első félévi ellátást értékelte. Megállapí­tották hogy a lakosság burgo­nya-, friss zöldség-és gyümölcs, ellátása az év első hat hónap­jában kiegyensúlyozott volt. A termelői piacokra országosan felhozott áru mennyisége az egy évvel korábbihoz képesít mintegy 6 százalékkal volt na­gyobb, főleg a gyümölcs érté­kesítése nőtt meg. A termelői piacokon valamennyi cikkből kínálati helyzet alakult ki vált, hogy a készülő munka­törvénykönyv fontos feladata lesz a munkaviszony tartóssá­gának a biztosítása. Részletezi mindazokat a normákat, ame­lyek megvédik a dolgozót attól, hogy állását elveszítse. A szak- szervezetnek biztosítja a jogot, hogy ellenvéleményét megte­gye. Ha mégis . megtörténik az elbocsátás, a dolgozó fellebbez­het a fellebbviteli bizottságihoz, majd a miunkaügyi bírósághoz. Az új jogszabályok maximális védelmet nyújtanak a munka- viszonyban álló dolgozóknak'. Eddig élofordulhaitott olyan eset, hogy olyan dolgozónak mondtak fel. aki bírálta az üzemben folyó pazarlást, s más visszaéléseiket. Most kizárják annak lehetőségét, hogy a „ké­nyelmetlen” emberektől az igazgató megszabadulhasson. A lengyel nemzetgyűlés, a Szejm 1973 novemberében el­fogadta a közigazgatást megre­formáló új tanácstörvényt, amely különválasztja a taná­csok népképviseleti és admi­nisztratív szerveit. A tanács a továbbiakban mint választott szerv határozathozatali, fel. ügyelő és ellenőrzési jogait gyakorolja, de a tanácselnök társadalmi munkában végzi munkáját. Erre a tisztségre mindenütt a L.EMP azonos szin­tű pártbizottságának a titkárát Javasolják majd. A reformmal megyei tanács kereskedelmi tanácsának vezetője, dr. Eu- zsányi Laura KÖJÁE-felügye- lő és dr. Hidvégi Imnéné, az élelmiszer vegyvizsgáló inté­zet vezetője. Perjési János, az SZMT köz- gazdasági bizottságának tagja adott tájékoztatást az ellenőri munkáról és értékelte a máso­dik negyedév vizsgálati tapasz­talatait. Elmondta többek kö­zött, hogy a megyében 34 el­lenőrbrigád működik 350 tag­gal. A második negyedév során a társadalmi ellenőrök 600 esetben tartottak ellenőrzést és 25 esetben találták olyan kirívó szabálytalanságokat, amelyet jegyzőkönyvezni kel­lett. A harmadik negyedév ellen­őrzési feladatairól elmondta, hogy sokrétű, átfogó ellenőr­zéseket tartanak. Vizsgálják többek között az olcsóbb fo­gyasztási cikkek, a stabilizált árú gyermekruházati és a nyári szezonális cikkekkel való lelláitást. Természetesen kiter­jed az ellenőrzés a fogyasztói érdekvédelemre, a minőségek vizsgálatára, és a nemrégiben a kereskedelemben bevezetett munkaidő-csökkentés következ­ményeire. .■■■■•■••■nfnnHinunnuinmHHMi* I ■ : egyben az ország legkisebb terű. S leti egysége a nagyközség lett. • Az új nagyközségekben meg- t indulhatnak az urbanizációs fo. : lyamatok, az embereknek nem ■ kell ügyes-bajos dolgaikkal a j járási vagy megyeszékhelyre • szaladgálniuk. A számos reform közül, ame­lyet, megkísérlek ismertetni, a negyedik ugyancsak a parasz­tok életkörülményeinek javítá­sát szolgálja. A lengyel mező­gazdaságban ma •mintegy 380 ezer azoknak a gazd aságoknak a száma — területük 1,5 millió hektár —. amelyek tulajdonosa ■ 50 évnél idősebb, nincsenek • utódaik, korúiknál fogva termé- » szelesen állandóan csökken ter- ■ melőaktivitásuk. A Szejm a kö_ * zelmúltban tárgyalta a járadék. • és részletfizetés fejében állami : tulajdonba kerülő parasztgazda. | Ságokról szóló törvényterveze- : tét. Az állam biztosítja a nyu- : godt öregkort, a jól megérde- ■ melt pihenést azoknak a pa- ; rasztoknak, akik állami tulaj- : donba adják földjeiket. S az ál- : lám gondoskodik, hogy a földe- ; két megfelelően műveljék, meg. ■ akadályozza, hogy a termelés ! csökkenjen azokban a gazdasá- } gokban, ahol a tulajdonosok • már nem képesek intenzíven; dolgozni.,, t Lombosi Jenő jj (Következik:: • Hogyan él a lengyel paraszti) ; ÜLÉST TARTOTT A MINISZTERTANÁCS A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Huszár István, a Minisztertanács elnökhelyet­tese tájékoztatta a kormányt a magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együttműkö­dési kormányközi bizottság Moszkvában meg­tartott 14. ülésszakáról. Az elvtársi, baráti lég­körű tárgyalásokon jóváhagyták az együttmű­ködés 1975 utáni továbbfejlesztésének fő irá­nyait a legfontosabb ágazatokban. Több kor­mányegyezményt írtak alá, valamint újabb ter­melésszakosítási és kooperációs megállapodáso­kat készítettek elő. Megvitattak néhány kiemelt magyar gépipari vállalat, valamint a szovjet rokonvállalatok közötti együttműködésre vonat­kozó javaslatot. A kormány a jelentést jóvá­hagyólag tudomásul vette. A nehézipari miniszter előterjesztése lapján a kormány határozatot hozott a magyar—szov­jet földgázvezeték második. Len in város—Zsám- bok közötti szakaszának megépítésére. A 115 ki­lométer hosszúságú vezeték építését még ebben az évben megkezdik. Az építést szovjet szak­emberek. a további létesítmények kivitelezését pedig hazai vállalatok végzik. A munkaügyi, valamint az oktatásügyi miniszter javaslatot terjesztett elő a munka mellett is­kolai rendszerű továbbtanulásban részt vevő dolgozók munkajogi kedvezményeinek rendezé­sére. A kormány úgy határozott, hogy növeini kell a munka mellett tanulók kedvezményeit és tanulmányi szabadságát. A továbbtanulók uta­zási költség térítésére megállapított kereseti szintet a jelenleginél kedvezőbb feltételekkel határozták meg. A munkaügyi miniszter élőterjesztése alapján a fiatalkorúak iparban történő éjszakai foglal­koztatásának korlátozása érdekében a kormány — a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyet­értésben — úgy rendelkezett, hogy a 16. élet­évét betöltött fiatalkorú csak a textiliparban, a 17. életévét betöltött szakmunkás-bizonyítvány- nyal rendelkező fiatalkorú pedig csak a minisz­ter által kijelölt iparágakban foglalkoztatható éjszakai műszakban. A kollektív szerződések azonban még ezeken a területeken is korlátoz­hatják a fiatalkorúak éjszakai foglalkoztatását. A belügy-, valamint a munkaügyi miniszter­nek és a Minisztertanács Tanácsi Hivatala el­nökének előterjesztésére a kormány elfogadta az állami tűzoltóság területi szervei módosított szolgálati rendszerére vonatkozó javaslatot. A külkereskedelmi és a belkereskedelmi mi­niszter javaslatára a kormány úgy döntött, hogy az idei őszi Budapesti Nemzetközi Vásár — a fogyasztási cikkek nemzetközi szakvásáraként — szeptember 14—22-e között kerüljön megrende­zésre. A. Minisztertanács a külkereskedelmi mi­niszter javaslatára egyben jóváhagyta azt a programot, amely meghatározza, hogy hazánk 1975—1976-bam hivatalosan milyen külföldi ki­állításokon vegyen részt. A kormány megtárgyalta és jóváhagyólag tu­domásul vette az építésügyi és városfejlesztési, valamint az igazságügy- és pénzügyminiszter kö­zös előterjesztését az állampolgárok telek-, la­kás- és üdülőtulajdonáról szóló jogszabályok vég­rehajtásának tapasztalatairól. A jelentés meg­állapítja, hogy a rendelkezések — bár igen sok­rétű társadalmi problémát érintenek — az alap­vető céloknak megfelelnek. A többletingatlanok kötelező értékesítésének előkészítésével kapcso­latos tanácsi munka javult. A Minisztertanács néhány kisebb kérdésben kiegészítő határozatot hozott. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt Pá rta la pszervezeti decentralizáció a tsz-ekben A termelőszövetkezeti párt- szervezetek szervezeti fel­építése az utóbbi fél év­tizedben jelentősen megválto­zott. A nagy létszámú, a szö­vetkezet egészét átfogó párt­szervezetekből a termelőszövet­kezetek egy részében több ki­sebb pártszervezetet hoztak lét­re: a szóhasználat szerint de­centralizáltak. Ezeknek a ki­sebb pártszervezeteknek az irá­nyítására, munkájuk összehan­golására pedig csúcsvezetősége- ket választottak. A pártszervezetek decentrali­zálásának indítékát az utóbbi évtized nagyarányú politikai, társadalmi, gazdasági fejlődésé­ben kell keresni. A gazdaság- irányítás jelenlegi rendszerében a szövetkezetek önálló vállalat- szerű gazdálkodást folytatnak. A szövetkezetek többségében a 70-es évek elejére kialakult két-három olyan termelési ága­zat. amelyekben valóban nagy­üzemi a termelés, s amelyek­nek eredményes vagy ered­ménytelen működése döntő ha­tással van a szövetkezeti tagok jövedelmére, életszínvonalára. A gazdálkodás ilyen irányú fej­lődésének fontos jellemzője, hogy a szövetkezeteken belül az egyes üzemágak, üzemegységek tevékenységi köre szinte telje­sen elhatárolódott: létrejött az ágazati vezetés. Számos szövet­kezetben az üzemágak. terme­lési ágazatok olyan önállóságot kaptak, hogy önelszámoló egy­ségek lettek. U gyanerre az időszakra esik a szövetkezetek éle­tében oly nagy jelentő­ségű koncentráció is. Kezdetben ez főként a szövetkezetek egye­sülésében mutatkozott meg. Két- három, sőt több község termelő- szövetkezete is egyesült, s ez a szövetkezetek területének nagyarányú növekedését ered­ményezte. A területi koncent­rációt követte az anyagi erők' összpontosítása, s ez a folya­mat napjainkban mindinkább erőteljesebbé válik. A pártszervezetek felépítésé­nek módosulása tehát a szövet­kezetek életének fejlődését kö­vette. Így megnyílt, a lehető­ség — sőt esetenként szükséges­sé is vált —, hogy az úgyneve­zett decentralizált alapszerve­zetek politikai tevékenységük­ben figyelembe vegyék terme­lési egységeik adottságait, lehe­tőségeit. Napjainkban már megálla­pítható, hogy az egyes terme­lési egységekben működő párt- szervezetek többsége megtalál­ta helyét, kialakította a sajátos helyzetének, lehetőségeinek meg­felelő munkamódszert, területé­nek gazdájává vált. Szervezeti­leg közelebb kerülve a közvet­len termelésben dolgozó terme­lőszövetkezeti tagokhoz, alkal­mazottakhoz. sokat tesznek a termelés politikai eszközökkel való segítése, ellenőrzése érde­kében. A jól működő pártszer­vezetek nagy érdemeket szerez­tek a területükön dolgozó tsz- tagok, alkalmazottak tudatának formálásában, a jó munkahelyi légkör kialakításában, a kollek­tívák összekovácsolásában Ugyanakkor az is igaz. hogy a decentralizált pártszervezetek tekintélyes százaléka napjaink­ban még nem találja helyét, nem tudta kialakítani helyes munkamódszerét. Nem elég ön­állóak, nem kezdeményezik a helyi gondok, problémák meg­oldását. Azokban a termelőszövetkeze­tekben, ahol a decentralizálást nem célnak, hanem eszköznek, szervezeti keretnek tartották a párt politikája jobb érvényesí­tése érdekében, ott a pártszer­vezetek eredményesebben, na­gyobb hatásfokkal működnek. Ott viszont, ahol csupán magá­tól a decentralizálástól várták a politikai munka „ugrásszerű” fejlődését, jobbára elmaradtak a várt eredmények. Ez egyben azt is jelenti, hogy ezeken a helyeken szembe kell nézni a tényekkel és a nehézségekkel, le kell szűrni a következtetése­ket, s ennek megfelelően kija­vítani a hibákat. E gyes decentralizált párt- szervezetek gyenge, ön- állótlan működéséből azonban nagy hiba lenne olyan- féle következtetést levonni, hogy maga a decentralizálás volt hibás lépés. Ellenkezőleg. Politikai, társadalmi, gazdasági életünk fejlődésének történelmi­leg szükséges következménye ez a párt szervezeti életében. A pártszervezetek decentrali­zálásánál legalább két alapvető feltételt kell figyelembe venni. Az egyik: a termelési egység nagysága, területi elhelyezkedé­se, az ott dolgozók létszáma, a termelési folyamatok elhatá- roltsága. A másik: jelentős po­litikai erőt képviselő, megfelelő számú párttagság. A termelőszövetkezetek éle­tében az előbbiekben említett íölyamatok a jövőben tovább erősödnek. A korszerű, fejlett technika, technológia növeli azo­kat a határokat, amelyek között működtetésük. alkalmazásuk leginkább eredményes. Bár a határok növelésének nem egye­düli útja a szövetkezetek egye­sülése, de a szövetkezetek át­lagos területének növekedése valós folyamat, s számolni kell vele. A szövetkezetek egyesülé­sével például a korábbi önálló szövetkezetek üzemegységekké válnak. Az ilyen termelési egy­ségben mind a nagyság, mind a területi élhelyezkedés, a dol­gozók létszáma, a termelési fo­lyamatok elkülönültsége szük­ségessé teheti külön pártalap- szervezet létrehozását. Ebben az esetben minden bizonnyal a második feltétel — a mintegy 40—50 párttag — is biztosított ahhoz, hogy a létrehozott párt- szervezet jól érvényesítse apart politikáját, képes legyen önál­lóan elemezni, feltárni és főleg megoldani területén a politikai, társadalmi és gazdasági felada­tokat. T ermészetesen a pártszer­vezetek létrehozásának és működtetésének feltételei termelőszövetkezetenként elté­rőek lehetnek. Mindenképpen ar­ra célszerű törekedni, hogy ne aprózzák el az erőket, s csak olyan alapszervezetek jöjjenek létre, amelyek elegendő politi­kai erőt képviselnek. Hiszen a fejlődés folyamata napjainkban a termelőszövetkezetekben is a termelőerők koncentrációja felé halad, s ezt a pártszervezetek szervezeti felépítésében is cél­szerű figyelembe venni. Mihók Sándor BÉKÉS MEOW9 1974* JÜLIUS 18, **

Next

/
Thumbnails
Contents