Békés Megyei Népújság, 1974. július (29. évfolyam, 152-177. szám)
1974-07-16 / 164. szám
Mnanyagfediasználás a mezőgazdaságban A Kazincbarcikai Borsodi Ve- gyücombinát és az AGROBER Vállalat együttműködési megállapodást kötött arra, hogy az olefin-program keretében 1977- ben üzembe lépő pvc 3. üzem műanyag termékeinek felhasználási lehetőségeit megvizsgálják a mezőgazdaságban. Bár az új — óriásiizem — termelésbe állításáig még három év van hátra, már most megkezdik a piackutatást, hogy a felmerülő igényeket számba véve, azok alapján szervezzék mag a gyártást és határozzák meg a termékválasztékot. Kémény nélküli hntacsarnok Elkészült • Nagykanizsai Üveggyár legkorszerűbb gyáregysége, a kémény nélküli huta- csarnok. Műszaki érdekessége a kemence, amelyben Július 15-e után megkezdik az üvegolvasztást. Az olvasztókemence eddig nálunk nem alkalmazott technológiával működik: a földgáztüzelést elektromos pótfűtés egészíti ki, az olvasztótégelyekben elhelyezett elektródák sokkal jobb minőségű olvasztott üveget adnak. Gazdaságosabban, kevesebb «Hőenergiával, nagyobb hatékonysággal működik az új típusú kemence, mert a beépített fém-rékuperátorok a távozó füstgázban levő hőenergiát újból hasznosítják. Ezek tették feleslegessé a gyárkéményt is. Az új h utacsam okban még a* idén üzembe helyezik a második, majd a jövő évben a harmadik korszerű olvasztókemencét is. Az első félévben: Csaknem egymillió liter tej a fogyasztóknak Látogatóban a töviskesi „Tehenész” Szocialista Brigádnál Megyénk egyik legnagyobb | tejtermelője a Szeghalmi Állami Gazdaság. A hatvanas évektől í folyamatosan, tudatosan válogatta ki a tehénállományból a to- vábbtenyésztésre alkalmas egyebeket, 1969-ben már kialakult a jelenlegi állomány gerince. Azóta zárt rendszerű, tbc- és brucellózismentes tenyészállomány- nyal rendelkezik. A gazdaság tehenészete és az itt dolgozó „Tehenész” Szocialista Brigád mész. sze földön híres. * • • A gazdaság töviskesi tehenészeti telepén Pántya Pétert, a 29 tagú szocialista brigád vezetőjét keressük — Péter otthon ,van. az éjjel jött haza németországi üdülésből. — tájékoztat a portás. S már mutatja is, melyik szolgálati lakásban lakik. A teleptől néhány száz méterre takaros családi házak sorakoznak. A legutolsóban él családjával a brigádvezető. Éppen élménybeszámolót tart a kéthetes üdülésről. Röviddel a bemutatkozás után indulunk a telepre. Űtközben elmondja, hogy 1963-tól dolgozik a gazdaságban. A tavasszal nyerték el a szocialista brigád címet, azóta munkájuk, eredményük még jobban Javult. A komplex brigád 530 tehenet gondoz és fej. A XI. pártkongresszus és hazánk fel- szabadulásának évfordulójára a brigád verseny felajánlást tett. Tehenenként a tejtermelést 3450 literre tervezték évente, s ez ösz_ szességében egymillió 818 ezer liter tej. Ezt verseny felajánlásukban 26 ezer 500 literrel akarják túlteljesíteni, ami tehenenként átlagosan évi 50 liter többlettejet jelent. A mennyiséggel arányosan a minőség javítását is feladatuknak tartják. A tej zsír- tartalmát 3,7 százalékban garantálták, ami 922 kilogramm tej- zsírnak felel meg. A „Tehenész” Szocialista Brigád vállalása mintegy 800 ezer forint. I Pénz viszont kell az emberek fizetésére, jutalmazására az akciók után. Minden új harcosnak is kell toborzópénz meg jutalom a támadások után. Családos fiúk ezek. És kérte, hogy lássák el pénzzel, mint a zsoldosvezéreket. Ezek a nagyurak azonban sürgősen kijelentették. hogy koldusszegénvek, és azonnal az eszmékre hivatkoztak. a szicíliai hazafiságra. Giulianónak szüksége volt „arra n zászlóra”, nem akarta megszakítani a tárgyalásokat. Később azt mondta erről Gaspare Pisciottának: — Ha akkor meg akartam volna gazdagodni és titeket is gazdaggá tenni, annyi pénzt szerezhettem, volna, hogy vehessünk egy repülőgépet vagy egy hajót, megvesztegessük a tisztviselőket. Kivándorolhattunk volna, és egész életünkben gondtalanul vigadhattunk volna, ha kiadom a parancsot: elfogni mind! Ott volt Oarcaci herceg. ha Mattá báró és ott volt Szicília leggazdagabb' földbirtokosa, dón Lucio Tasea, Ror- donaro hercege, százmilliós váltságdíjakat követelhettem volna, minden család kifizette volna. Ám épp ezek a dúsgazdag emberek ajánlották fel Giulianónak az első zászlót, és ő ki akarta elégíteni vágyát, részese akart lenni egy ügynek, meg akarta váltani az életét, bujkáló bűnözőből illegalitásban élő frontharcos alkart lenni. A báró felajánlotta szakértelmét, hogy milyen gazdag embereket raboljon, el váltságdíjért Giuliano. A bandita azon- bBMi visszautasította ajánlatát. — ilyesmit egyedül is tudok csinálni. A keleti szeparaítisták katonai vezetőjének sürgető ajánlatát is elutasította, hogy néhány csapatát dobja át hozzájuk, és vegyen részt egy ütközetben Catania 'környékén. Ez az összecsapás arra szolgált volna, hogy rávegye az állami katonai parancsnokságokat, hogy erőiket erre a területre összpontosítsák, így könnyebb lett volna a sziget többi részén kirobbantani a gerillaháborút. Giuliano azonban nem volt hajlandó kimozdulni birodalmából. Végrehajtotta első támadását s bellolampói csendőrlaktanya ellen, és sikerült fegyverhez is jutnia. Giuliano számára a csendőrség volt „az ellenség”, az állami elnvomás szimbóluma. Ha a csendőrök ellen harcolt, úgy érezte, azért küzd. hogy Szicíliát csatolják az Amerikai Egyesült Államokhoz. Szinte az összes nyugat-szicíliai csendőrőrsön bombák robbantak, az épületek megrongálódtak, sok csendőr pusztult el az összecsapásokban. Giulianónak. mint a szeparatizmus katonai vezetőjének, két terrorakciója volt különösen súlyos: a gr isi laktanya elleni támadás és egy csendőrökkel megrakott teherautó csapdába ejtése Mtontelepre területén. Ezt a két glerillaakciót, Giuliano ak!kor hajtotta végre, amikor a szeparatizmus már politikai válságha jutott. Az ellenállásiból kiépült új római kormány elhatározta ugyanis, hogy véget vet a zendülésnek és rendet teremt Szicíliában. (Folytatjuk.) — Hogyan alakult meg a brl- I gád? — kérdezem Pántya Pétertől. — Valamennyien részt akartunk venni a szocialista brigádmozgalomban, ezért az egy helyen és az egy munkát végzők brigádokat alakítottak. így született meg a mi csoportunk is. Azóta érezzük, hogy tartozunk valahová. Mert korábban mi volt? Mindenki úgy dolgozott, ahogy tudott, úgy boldogult, ahogy tudott, szóval a másik eredménye nem nagyon érdekelte. A brigád megalakulásával a helyzet egészen más lett. A vezetők is más szemmel néznek ránk. Az itt dolgozók élete megváltozott és fizetéskor a borítékunk is vastagabb lett. * * » Dr. Juszku István állatorvossal és Nagy Imre telepvezetővel az istálló ajtajában beszélgetünk. — Nem csináltunk egetrengető dolgot. Csak olyan magyartarka állományt alakítottunk ki. amelyik egyenletes és okszerű takarmányozással és a természetszerű tartással maximálisan hasznosítja a hulladéktakarmányt is. Szarvasmarha-telepünket gépesítettük, és ez évben már elértük a törzstenyészet szintet — mondja az állatorvos. — Ezen felül évente 100—150 tenyésztiszót értékesítünk, s lehetőségünk van az állandó és folyamatos selejtezésre. Jó kezekbe adtuk a tehénállományt — veszi át a szót a kerületvezető, s közben az istállóban serénykedő tehenészekre mutat. * * * A távolban már látszik, megindult a csorda az istállók felé. Csendben, valamennyi tehén meg is találja a helyét és az abraktakarmányt. Az első istállóban jászolt takarít Nagy József tehenész, aki hét éve gondozza a rábízott jószágállományt. Hogyan telik el egy tehenész napja? — Hajnalban, 3 órakor kezdünk és reggel 8 óra tájban végzünk. Ebben az időben etetünk, fejünk, rendbe tesszük az állatokat, majd kihajtjuk a szabadba. Napközben otthon vagyunk. Délután 4 órakor kezdünk újra és este fél 9-kor fejezzük be. A gépi fejés és a gépesítés minden folyamatot megkönnyíteti - és meggyorsított. Két évem van még a nyugdíjig, amit itt szeretnék eltölteni. * * • A „gyengélkedő” mellett sétálunk el. Ha az állatoknak bármilyen bajuk van, azonnal elkülönítik a többitől, s csak orvosi engedéllyel kerülhetnek ismét vissza a csordába. A központtól a legtávolabb eső istállóban három fiatalember kosárral hordja a szecskázott zöldtakarmányt. Gyorsan fordulnak, tréfásan ugratják egymást. Ebben az istállóban dolgozik a három Elek- testvér — Lajos, Zsigmond és András, valamint Faragó Pál. Az Elek-fiúkat jól ismerik Tövis- kesen, ugyanis szüleik a majorban élnek immár 25 éve, ók is itt születtek, gyerekkorukat a jószágok körül töltötték. Rövid pihenőt engedélyeznek maguknak, rágyújtanak. Munkájukról, életükről beszélgetünk. — Szeretjük az állatokat és a munkánkat. A pénzünk is megvan, mert havi 3500 forintnál kevesebbet soha nem viszünk haza. Elek Lajos az elmúlt évben fejezte be a szakiskolát, aminek elvégzésére a gazdaság küldte. Tíz hónapot dolgozott 1973-ban. s ez idő alatt 76 ezer liter tejet fejt. Jó munkájának eredményeként ez évben elnyerte a „Kiváló Dolgozó” kitüntetést. Elek Zsigmond a legfiatalabb. Bátyjaival jól megértik és kiegészítik egymást. — Ügy érzem, szeretik a fiatalokat nálunk, minden segítséget meg is adnak nekünk. Ez évben megyek én is a szakiskolába, amit a testvéreim már elvégeztek. Nekem csak egy dolog nem tetszik... Ez az istálló, amiben mi dolgozunk, egy régi rendszerű épület. Jóval több fizikai munkával tudunk annyit keresni, mint a többiek. Ezen kellene valamit változtatni... — Napközben mit csinálnak? — Pihenünk, szórakozunk, nto torozunk. Esténként ritkán érünk rá és ilyenkor pótoljuk szórakozásban a „lemaradásunkat”. A tehenek hangos bőgősükkel tudtunkra adják, hogy ott vannak, s várják már a takarmányt. Miközben a másik istállóba ballagunk Elek Sándorral és Sipos Lajossal, nótaszót hallunk... Egy törékeny, középkorú asszony da- lolsat, miközben a fejőshez készülődik. Amint megpillant bennünket, elhallgat. Kölcsönös bemutatkozás után megtudom, hogy Karajos Andrásné, négy gyermek édesanyja. Férje is itt dolgozik a telepen. — Nem nehéz ez a munka egy asszonynak? — érdeklődöm. — Kicsit nehéz, de a férjem segít, mert a pénz egy kasszába megy és nem mindegy, menynyit viszünk haza. — Hogy alakult a keresetük? — Kettőnknek megvan a 7200 forintunk havonta. Beosztással elég, jut ruhára, meg amire kell — válaszol szűkszavúan. Időközben megkezdődik a fejés. *** A brigád vállalásának időarányos részét 10 százalékkal túlteljesítette és ez is egyik alapja volt annak, hogy a Szeghalmi Állami Gazdaság az első félévben 991 ezer 743 liter tejet adott a fogyasztóknak. Ezzel a Békés és Csongrád megye területén működő 18 gazdaság közül a legjobb termelési eredménnyel dicsekedhetnek. Szekeres András Térelválasztó szekrénysorok Az építő- és a bútoripar a lakóépületekben az egymás mellett elhelyezkedő szobák válaszfala helyett térelválasztó szekrénysor beépítését javasolja. Az első ilyen kísérlet színhelye Zalaegerszeg. A térelválasztó szekrénysort — KGST-megbízás alapján — a Székesfehérvári Bútoripari Vállalat gyártotta, beépítését, illetve szerelését a Zala megyei Állami Építőipari Válla- lat végezte. A beépített térelválasztó szekrénysor előnyeként jelölik meg a tervezők, hogy a lakóknak nem kell külön szekrényeket vásárolniuk, növekszik a lakótér alapterülete, s a 2 szoba nagysága gyakorlatilag tetszés szerint variálható. Ritka régészeti leletek A Heves megyei Kisköre határában útépítés közben felbecsülhetetlen értékű régészeti leletekre bukkantak. A feltárás során az első századtól a hetedik századig három nagy korszak régészeti emlékei kerültek elő. A leletmentés során nem kevesebb, mint 50 sírt bontottak fel. A sírokban edényeket, nyakláncokat, csatokat, színes gyöngyöket találtak. Az ékszereket nők és gyermekek viselték. A csatok között több az ezüsttel díszített. A leletek egy része a szarmaták és a hunok idejéből való. A kiskörei lelőhely legnagyobb szenzációja a gepida település felfedezése. Ez a germán néptörzs a Visztula vidékéről költözött hazánk területére. A gepida leletek jelentős történeti értékűek. 4 Budapesti Kőolajipari Gépgyár azonnali belépésre keres központi telephelyére, továbbá műszer, és technológiai szerelési munkahelyekre (Algyő, Százhalombatta) kül- szolgálatos munkakörbe: lakatos, villanyszerelő, esztergályos. asztalos, kőműves, kovács, lemezlakatos, iv-, lánghegesztő, csőszerelő, marós szakmunkásokat, továbbá öltözőőröket, őröket és férfi segédmunkásokat 'Tidéken minden szombat szabad. Jő kereseti lehetőség. Munkásszállás. üzemi konyha van. A munkásszállás vidéken ingyenes, a központban havi 75 Ft térítésért. Felvétel esetén az útiköltséget megtérítjük. Próbaidő alatti kilépés esetén az útiköltséget visszavonjuk. Segédmunkásoknak hegesztőképzés. Jelentkezés a vállalat! munkaügyi osztályon. Budapest, XVIII., Győmrői út 79—83, vagy a vidéki munkahelyek vezetőinél.
