Békés Megyei Népújság, 1974. július (29. évfolyam, 152-177. szám)
1974-07-16 / 164. szám
Eredmények, távlatok a KGST szervezetében Ä JJevosirEyf SaJtőilgynültséj le«deményezésére nemrég jubi- leütni „kerekasztal-konferen- *áán” nettek részt Moszkvában a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa vezető személyiségei, a KGST-tagországok képviselői, s az integrációs kérdésekkel foglalkozó ismert szovjet tudósok és szakemberek. Az alábbiakban rövidítve ismertetjük az értekezlet anyagaik Példa nélkül álló eredmények T. Angélov-Todorov, a KGST titkárának helyettese (Bolgár Népköztársaság) a jelentős megvalósulások útjának nevezte a KGST-hez tartozó szocialista államok közössége kialakulásának és fejlődésének negyedszázados időszakát. A KGST-be jelenleg bolygónk három kontinensének kilenc állama tartozik. Ezek az országok közös tevékenységük első lépéseitől kezdve az együttműködés történelmileg új formáit honosítják meg a gazdaságban, a politikában és az ideológiában. A KGST története feltárja a közösségihez tartozó országok nemzeti és internacionalista érdekeit összeegyeztető, szocialista típusú nemzetközi gazdasági kapcsolatok reális előnyeit. A technikai vívmányok bővülő cseréje, a termelés nemzetközi szakosítása és kooperációja, a népgazdaságfejlesztési tervek koordinálásában tanúsított ösz- szehangolt együttműködés lehetővé tette ezeknek az országoknak. hogy lényegesen növeljék a társadalmi termelés hatékonyságát. A KGST-tagországok negyed évszázad alatt az ipari termelést 12-szeresére növelték, ami példa nélkül áll az emberiség történetében. Ugyanebben az időszakiban a fejlett kapitalista országok csupán négyszeresére tudták növelni termelésüket. A KGST-tagországok. a világ legnagyobb ipari komplexumává válva, a világ ipari termelésében való részesedésüket tekintve megelőzték az Egyesült Államokat és körülbelül 1,7-szeresen túlszárnyalják Nyugat-Európa valamennyi tőkés országának együttes részesedését. R fő szervezi éri A gazdasági és a tudományos-műszaki együttműködés elmélyítése a KGST-tagországok kommunista és munkáspártjai által követett politikai irányvonal fontos összetevője. A „ko rekasztal-értekezleten” Szpartak Plakszin közgazdász (Szovjetunió) arról beszélt, hogy milyen. alkotó módon dolgozzák ki a KGST-tagországok kommunista és munkáspártjai a szocializmus és a kommunizmus építésének stratégiáját és taktikáját. A szocialista közösséghez tartozó országok kormányzó pártjai, az államközi gazdasági kapcsolatok új típusát megteremtve, gazdag kollektív tapasztalatokat szerezték, a szocializmusnak mint világrendszemek a fejlesztésében. E tapasztalat alkotó alkalmazása biztosítja a szocialista országok egész társadalmi élete internacionalizá- lásával kapcsolatos elvi elméleti és gyakorlati kérdések megoldását, A gazdasági szervek külgazdasági tevékenységének tökéletesítését célzó kérdések kidolgozása. a nemzeti gazdaságok valamennyi láncszeme érdekeltségének és felelősségének növelése, valamint az integrációs kapcsolatok mechanizmusának tökéletesítése állandóan a testvérpártok figyelmének központjában áll. Most, amá- kar az együttműködés mindinkább kiterjed közvetlenül a termelési szférába, amikor már a dolgozok milliói kerültek az integráció vonzáskörémi. JÚLIUS 16 be, különös jelentőséget kap az együttműködés problémáinak megoldása iránt tanúsítandó internacionalista viszony kiala; kítása. Ezért oly fontos a gazdasági integráció területén a célok, feladatok és eredmények széles körű propagálása, amit a testvérpártok folytatnak, megmagyarázva politikájukat a dől. gozók széles tömegeinek. A KGST-tagállamok kommunista és munkáspártjainak kollektív gondoskodása a szocialista nemzetközi kapcsolatok fejlesztéséről és a közösség további erősítéséről igen világosan megmutatkozott a szocialista integráció Komplex Programjában — állapította meg felszólalásában Z. Hálipsky elv. társ (Csehszlovákia), a szocialista világrendszer közgazdasági problémáival foglalkozó nemzetközi intézet osztályvezetője. — A KGST-tagországok integrációjának fő céljait meghatározva és e célok elérésének útjait megjelölve a Komplex Program a cselekvés konkrét vezérfonalává, afféle nemzetközi tervvé vált. Ennek az okmánynak a pontjait végrehajtva a KGST-országok az integrációban részt vevő valamennyi állam minden eszközzel való erősítésére törekszenek. Ez a megközelítés feltételezi a gazdasági fejlettség szintjében tör. ténelmileg kialakult különbségek tervszerű megszüntetését, elősegíti a nemzeti és az internacionalista érdekék teljesebb összeegyeztetését, üj típusú nemzetközi szervezet A KGST tevékenységének jellegét, funkcióit és irányait a szocialista államok együttműködésének általános elvei határozzák meg — a kapitalista világ nemzetközi szervezeteitől eltérően a KGST demokratikus szövetség. Szervei nem nemzetek feletti jellegűek, döntései pedig csupán a résztvevő tagállamok illetékes nemzeti szerveinek jóváhagyása után kerülnék végrehajtásra. A KGST ama ajánlásai és határozatai, amelyekben egyik vagy másik ország nem érdekelt, számára nem kötelezőek. Ez az ország azonban később csatlakozhat ezeknek az ajánlásoknak vagy határozatoknak a végrehajtásához, ha ezt célszerűnek találja, A szocialista internacionalizmus elveit gyakorlatilag megvalósítva a KGST olyan új típusú nemzetközi szervezetté vált, amelynek tevékenysége évről évre egyre inkább elősegíti a testvéri országok mindegyikének, az egész szocialista közösségnek a fejlődését, A tagországok gazdasági és tudományos-műszaki eredményeire támaszkodva a Tanács megszilárdítja a tagországok világgazda, sági pozícióit, elősegíti a gazdasági kapcsolatok intemacio- nalizálását. Az élet azt bizonyítja, hogy a szocializmus a termelési eszközök társadalmi tulajdonának és a tervgazdálkodásnak az alapján jobb feltételeket biztosít az integrációs folyamatok fejlődéséhez, mint a kapitalizmus a termelés reá jellemző anarchiájával, válságaival, valuta-megrázkódtatásaival és a burzsoá rendszer egyéb bajaival. flz integráció két típusa Jurij Sisktw szovjet tudós elemezte az integráció két típusának megkülönböztető osztályjellemzőit. példákkal szemléltetve a kapitalista gazdasági csoportosulások monopolisztikus lényegét,' munkásellenes irányultságát. A szocialis-ta integráció egyes polgári bírálói megpróbálják elfogadtatni azt a tételt, hogy a KGST, úgymond, azért gyenge. mert nem a piáéi szabályzók szabad érvényesülésén, nem az árak ösztönös mozgásán alapul. ami természetszerűleg ösz- szeférhetetlen a termelési eszközök szocialista össznépi tulajdonával és a tervszerű' gazdálkodással. A tőkés integráció gyenge oldalait a burzsoá propagandisták szerették volna ama problémák megoldásának valamiféle mintaképeként beállítani, amelyek a gazdasági tömbök keretei között a nemzetgazdaságok intemacianalizálásával kapcsolatosak. Az élet, a gyakorlat azonban megcáfolja ezeket a propagamdatéziseket. A kapitalista gazdaság számára a tervszerűség mind nemzeti, mind nemzetközi méretekben elérhetetlen; a kapitalista gazdaságot a kereslet és kínálat folytán ösztönösen kialakuló pJaci erők szabályozzák. Éppen ezek a meghatározó körülmények váltották ki idén a „ki- leneek” körében az újabb nézeteltéréseket, amikor Olaszország és Dánia a legsúlyosabb csapást mérte az Európai Gazdasági közösség alapjaira, Az integráció , különbüzú típusai Mint ismeretes, bármely — akár nemzeti, akár nemzetközi — gazdasági rendszer hatékonyságának az az ismérve, hogy mennyire képes növelni a nemzeti jövedelmet. A KGST-tag- államokban ez a mutató az 1950—1973. években átlagban évi 9.9 százalékkal növekedett. Az. Európai Gazdasági Közösség eredeti hat országában a nemzeti jövedelem átlagban évente körülbelül 4,5 százalékkal, a .,kilenceknél” pedig 4,1 százalékkal növekedett. A KGST-tagországokban az egy lakosra számított nemzeti jövedelem 1970-ben, 1950-hez viszonyítva, 3,7-szeresére nőtt, ami évi 6,75 százalékos növekedést jelent. A „Közös Piac” hat országában viszont ez a mutató 1961 és 1971 között 1.5-szeresé- re. vagyis átlagban évi 4,2 százalékkal nőtt, A gazdasági fejlődés ütemének ezek a különbségei, a társadalmi rendszer szöges ellentéte következtében meghatványozódva, merőben különböző szociális eredményeket adnak. Az egy lakosra számított nemzeti jövedelem például Bulgáriában. 1973-ban 7,9 százalékkal Magyarországom 4,5, az NDK-bam 5,6, Lengyelországban 10, a Szovjetunióban 5. Csehszlovákiában 6,2 százalékkal növekedett. Ugyanebben, az esztendőben az Európai Gazdasági Közösség országaiban viszont elsősorban a megfékez- heteüen infláció hatására, p dolgozók anyagi helyzete lényegesen romlott. Azok a béremelések. amelyeket a dolgozók szívós osztályharctoan érnek el, a fogyasztói árak növekedése folytán gyorsan semmivé válnak. A Szovjetunió Tudományos Akadémiája Szocialista Világ- gazdasági Intézetében vizsgálják az integráció társadalmi-politikai következményeit. E munka eredményeiről Jurij Kormnov, az intézet igazgatóhelyettese tájékoztatta a kerékasztal-konferencia résztvevőit. Megállapította, hogy a fogyasztási cikkek legnagyobb termelői a KGST-tagországok. Noha területükön a Föld lakosságának csak 10 százaléka él, mégis a világon fogyasztott hús 20 százalékát. a cukor 25, az állati zsiradék 30 százalékát ők állítják elő. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar fejlesztésében elért sikerek lehetővé tettek a KGST-tagországok számára, hogy nagy kalóriaértékű élel- tmezést biztosítsanak lakosságuk számára. Hallatlan méreteket öltött e lakásépítkezés. A szocialista közösség országaiban csupán a folyó ötéves tervben 60 millió ember került vagy kerül minden kényelemmel ellátott új lakásba. Ez több, mint az olyan országok bármelyikének lakos, sága, mint Olaszország, Anglia vagy az NSZK. A KGST-tagországokban állandóan emelkednek a nyugdíjak, a nők számára biztosított terhességi és szülési segélyek, a családi pótlékok. Évről évre nagyobb összegeket fordítanak a kórházakban és a poliklini- kákon történő ingyenes gyógykezelésre, az általános, középes főiskolai oktatásra. A világ egyetlen térségében sem tanúsítanak akkora figyelmet az ember alkotó fejlődésének, mint a KGST-tagországokban, R szocialista erők egységének anyagi alapja A dolgozók életének javítása, a gazdasági fejlettségi szint kiegyenlítődése, a mindenoldalú társadalmi haladás biztosítása az integráció folyamán összeforrasztja a szocialista országok népeit, erősíti testvéri egységüket. Amikor a szocialista államok kicserélik egymással áruikat, nagyszabású közös terveket hajtanak végre, megszervezik a munkakollektívák együttműködését, akkor a kapcsolatok gazdasági ésszerűségét egy magasabb cél — a szocialista világrendszer egységének erősítése — szolgálatába állítják. Ezeket a nemes internacionalista élveket hevesem támadják a burzsoá ideológusok, valamint a maoisták, akik az imperializmus ideológusaival ösz- szefogva próbálják befeketíteni a szocialista integrációt és a KGST-tagországok együttműködését. Az egyenjogú kapcsolatokat visszautasítva a „saját erőre való támaszkodás” elméletét propagálják, amely feltételezi a szocialista országok elkülönülését, a Szovjetuniótól való elszakífásukat, a Szovjetunió iránti bizalmatlanság szítását. Am a szocialista gazdasági integráció előrehaladása, a testvéri népek kiemelkedő sikerei egyre jobban megnövelik a szocializmusnak az egész világra gyakorolt hatását és valóbein megmutatják, ki harcol a békéért, a demokráciáért, az emberiség haladásáért, s ki lép fel ellene. llja Dugyinszkijnak, a Szovjetunió Társadalomtudományi Akadémiája szekcióelnökének szavai szerint a szocialista közösség fejlődésének mai szakaszát meghatározva a szocialista gazdasági integráció növekvő hatást gyakorol az egész világ gazdasági és politikai fejlődésére A szocialista országok gazdasági erejének növekedése, politikai egységük megszilárdulása jelentősen hozzájárul a nemzetköz! feszültség enyhülésébe*. Amikor a KGST-tagországole fejlesztik gazdasági kapcsolataikat az ellentétes társadalmi rendszerű államokkal, a békés egymás mellett élés anyagi alapjait erősítik. Az integráció folyamán végbemenő változások új lehetőségeket nyitnak meg ahhoz, hogy. a szocialista közösség országai bekapcsolódjanak az általános európai munkamegosztásba. Egyebek közt lényegesen megnagyobbodnak a KGST-tagországok exporterőforrásai, javul az exportcikkek technikai színvonala és minősége. Az integrál ció lehetőséget nyújt a szocialista országoknak arra, hogy koordinálják a Nyugattal való gazdasági együttműködés politikáját. A gyakorlat tanúsága szerin* a különböző társadalmi rendszerű országok gazdasági együttműködésének megszervezésében mutatkozó nehézségek teljes mértékben leküzdhetők, ha mindkét részről megvan a jóakarat és az őszinte óhaj. Az európai szocialista és kapitalisi- ta államok közti gyümölcsöző gazdasági kapcsolat nem mítosz, hanem realitás, flz együttműködés reális lehetőségei A fokozódó nehézségek közepette a nyugati üzleti köröknek egyre nagyobb érdekük fűződik a szocialista országokkal való gazdasági kapcsolatok fejlesztéséhez. 1973-ban a KGST tagországéi és a nyugat-európai országok kereskedelmi forgalma 27 milliárd dollárnyi rekordszintet ért el. A KGST-tagországok pozitiven értékelik az összeurópai együttműködés távlatait és lerakják továbbfejlesztésének új útjait. Ezen az útow fontos mérföldkő az NDK és Magyarország javaslata, amelyet megvizsgálásra az európai biztonsági és együttműködési értekezlet résztvevői elé terjesztettek. A javaslat előirányozza a gazdasági, a kereskedelmi, a tudományos és a technikai, valamint a környezetvédelem területén való együttműködés fejlesztését. Ugyanakkor tekintetbe veszi, hogy Európában tartós béke lesz, a kontinens országai között a szoros gazdasági kapcsolatok pedig alapul szolgálnak majd az együttműködés sok más területén való megszilárdítására. A KGST-tagállamok és a kapitalista világ közti gazdasági együttműködés konkrét formáinak fejlesztéséről beszélt a ke- rekasztai-konferencián Valerij Karavajev, a közgazdaságtudományok kandidátusa. Megjegyezte, hogy az integráció legnagyobb objektumai, mint például a Szovjetunióban az uszty— ilimszki komplexum központjaivá válnak a széles körű nemzetközi együttműködésnek, amelyben különböző társadalmi rendszerű országok vesznek részt Jó feltételek vannak a tudományos- műszaki és a pénzügyi-hitel- együttműködés, a termelési kooperáció elmélyítésére. A szocialista integráció módszereinek további tökéletesítése lehetővé teszi a szocialista közösség országai számára, hogy még szélesebb alapon kapcsolódjanak be a nemzetközi munkamegosztásba,' a világgazdasági kapcsolatok fej-j lesztésének folyamatába. A találkozó résztvevői egyet-) értettek T. Angelov—Toőorov- nak, a KGST titkárhelyettesének ama zárószavaival, hogy a szocializmus, ahol a termelési eszközök társadalmi tulajdonban vannak és ahol tervgazdálkodás folyik, jobb feltételeket biztosít az integrációs folyamat kibontakozásához, mint a kapitalizmus a maga ösztönös termelésével, válságaival, valutamegrázkódtatásaival és a burzsoá rendszer más bajaival. Kifejezésre juttatták azt az egybehangzó véleményüket, hogy nem a kapitalista, hanem a szocialista integrációé a jövő. (APN)
