Békés Megyei Népújság, 1974. június (29. évfolyam, 126-151. szám)
1974-06-11 / 134. szám
Az Ígéret és a menetrend egyezik, Ki mit tud a Szovjetunióról? Vetélkedő a Barneválnól Főszámnál többen gyűltek. össze szombaton délelőtt a Bé- | késcsabai Baromfifeldolgozó Vállalat csabai kuttúrotthoná- ban, hogy versenyzői vagy legalábbis szurkolói legyenek az MSZBT-tagcsoport Ki mit tud a Szovjetunióról? vetélkedőjének. Tizenheten szálltak a „szellemi ringbe”, hogy összemérjék erejüket: melyikük ismeri jobban Moszkvát, Leningrádot, Gorkijt, Novoszibirszket, s a hatalI más ország történelmét, gazdasági életét, tudományos eredményeit, irodalmát, filmművészetét. A győzelmet Zelenyánszki Judit és Szlávik Viktor előtt Gulyás Anna számlázó szerezte meg, ök és a további három helyezett értékes jutalmakat, vásárlási utalványokat kaptak, s ők képviselik a vállalat színeit a vetélkedő következő fordulójában, a nyár végi megyei döntőn. Év vége az esti egyetemen Ma. június 11-én kezdődnek a Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetem általános és szakosító tagozatának vizsgái az MSZMP Békés megyei Bizottsága Oktatási Igazgatóságán. A megye- székhelyen és a kihelyezett tagozatokon június 27-ig mintegy kétszázan adnak számot államvizsgán és körülbelül ezerkét- százan szigorlaton az elmúlt év_ ben, években szerzett marxista—leninista tudásukról. Átlagok, családok, élelszinvonal Növekszik Magyarországon az életszínvonal? Igen. Mindenkié és folyamatosan? Nem. A két kérdés és a tömör felelet az, ami magyarázatot kíván. Mert sok félreértést okoz, s félremagyarázásoktól sem mentes. Az életszínvonal mértéke nem a fizetés nagyságával egyenlő. Beletartozik abba a sokféle társadalmi juttatás is. Tavaly például ezek közül a pénzbeniek jóval gyorsabban gyarapodtak a béreknél: 19 százalékkal haladták meg az 1972. évit. Nincs varázspálca Csodaszer sincsen. Azaz egyetlen ország sem képes — legyen bármilyen fejlett gazdaságilag — minden család számára megteremteni az életszínvonal-növekedés folyamatos és egyforma feltételeit. Az évről évre szétosztható béremelések összege — ahogy a társadalmi juttatások fedezete szintén — meghatározott, nem a szándéktól, hanem a megtermelt nemzeti jövedelemtől függ. Ezért csak azt az utat járhatjuk, hogy fokozatosan, rendszeres intézkedésekkel differenciáltabbá váljanak a munka után élvezett jövedelmek, ugyanakkor a csa- láddi jövedelmek mindjobban kiegyenlítődjenek. Kádár János a párt X. kongresszusán, a Központi Bizottság beszámolójában leszögezte; „A párt az elmúlt négy évben is azt az elvet követte, hogy a! szocializmus építésével a dolgozók életszínvonala rendszeresen emelkedjék: így lesz a jövőben is. Ugyanakkor ismét hangsúlyozni kell azt is, hogy felelőtlenül nem ígérhetünk, ezután sem lehet semmiféle meg nem termelt nemzeti jövedelmet elosztani, de még a megtermelt nemzeti jövedelemből is csak annyit, amennyi belőle fogyasztásra fordítható.” Sokféle szemüveg Tegyük föl az elsőt. Bizonyos mércéje az is az életszínvonal emelkedésének, hogy 11 százalékkal több, összesen 63 milliárd forint értékű vegyes iparcikk fogyott el 1973-ban, mint 1972-ben. Egyebek között eladott a kiskereskedelem 265 ezer villamos hűtőszekrényt, 67 ezer személygépkocsit. Lássunk csak most egy újabb dolgot, másik szemüveggel. Tavaly, a központi bérintézkedések hatására az állami iparban 9,5 százalékkal növekedett a havi átlagbér, s 2527 forintra rúgott. Ugrás volt ez, de persze nem mindenkit azonos mértékben érintett. A tanácsoknál és az intézményeiknél például 2320 forintot tett ki a tavalyi havi átlagbér, ami mindössze 2,4 százalékkal nagyobb az 1972. évinél. S ha ehhez hozzátesszük, hogy az iparban a havi átlagkereset — i ami az átlagbérből s a részesedési alapból fedezett közvetlen személyi juttatásokból áll — még magasabb volt, 2700 forint, akkor világossá válik az eltérés. Rendezzük tovább a kusza szálakat, s ehhez megint újabb okuláré kell. A teljesítménybérben dolgozó munkásnak lehetősége van a bérnövelésre, feleségének, aki ugyanabban a gyárban mondjuk anyagkönyvelő és havi fix fizetést vesz fel, nincs módja erre. ö hái-om-négy évente jut fizetésemeléshez. Ha a családban a keresők valamennyien fix fizetést kapnak, akkor megtörténhet, hogy átmenetileg „áll” az életszínvonaluk, míg másoké halad. Sőt, mivel az árak emelkednek, rövid időszakra viszonylagos életszínvonal-csökkenés is bekövetkezhet. Ennek fordítottja is történhet: amint egy családnál munkába áll a gyerek, érezhetően javul az életszínvonal; több a kereső, kevesebb az eltartott, nagyobb összeg jut a család egy-egy tagjára. A munkás- és alkalmazotti családokban az egy főre számított összes bruttó havi jövedelem 1971 forint volt 1973-ban, 1588 forint 1970- bén. Azaz mérhető ezen is az életszínvonal növekedése. Persze, amikor viszont születik egy gyermek a családban, akkor kevesebb jut egy főre, négyfelé oszlik az az összeg, ami addig háromra tagolódott. Am nem egészen, ugyanakkor többlet jövedelemhez is jutnak, a két gyerek után élvezett családi pótlékkal... Ahogy tehát a nagyon egyszerű példa bizonyítja, nemcsak az átlagok takarnak jelentős eltéréseket, hanem a család életszínvonala is más és más lehet adott időszakokban. Adni és kapni Sokatmondó tény, hogy 1974 márciusának végén 66,1 miilárd forintot tett ki a lakosság takarékbetétje. Ezerféle dologra gyűlik a pénz, de ne feledjük, a megtakarításhoz az kell, hogy legyen miből félretenni. Hasonló beszédes tény — elgon- dolkoztatóan az —, hogy míg a jövedelmek a munkás- és alkalmazotti családoknál négy év alatt mindenképpen növekedtek, gyümölcsből, főzelékféléből, zöldségből ugyanannyit fogyasztanak, mint 1970-ben. A paraszti és kettős jövedelmű háztartások még kevesebbet... Kapni minden ember, valamennyi család többet szeretne a közösen megtermelt javakból De azt senki nem tévesztheti szem elől, hogy a dolgok sorrendje így kezdődik: többet adni. A nagyobb és értékesebb terméktömeget előállító munka, a társadalom javait gyarapító tevékenység ugyanis nem egyik, hanem egyetlen forrása annak, hogv a jobb élet iránti vágyaink teljesülhessenek, M. O. Építőipari Szolgáltató Vállalat azonnali belépéssel felvesz villanyszerelő, fűtésszerelő, vizszerelő, könnyúgépkezelő szakmunkásokat. Jelentkezés: Bp. X., Venyige u. 1. Valamint fűtőket. fűtő segédmunkásokat, takarítónőket, udvari segédmunkásokat, konyhalányokat, konyhai segédmunkásokat, portásokat, kalandereseket. Jelentkezés: Bp. XI., Bartók Béla út 152. IV. emelet 401. szoba. Vidéki dolgozóknak munkásszállást, kedvezményes üzemi étkezést és hazautazást biztosítunk. {? BÉKÉS WCff/ISr ** 1974. JÚNIUS 11. de hol van az autóbusz? Aki Orosházáról Gyopáros- fürdőre akar utazni autóbusz- szal munkaszüneti napokon és ha csak a menetrendet tekinti ' meg, nagyon is elégedett azzal az ígérettel, melyet a Volán vezetői tettek. Sűrített járat! Ám más az ígéret, a menetrend és megint más a valóság. Nem akarom az elmúlt esztendőt példázni, az úgy fejeződött be, mint ahogy ez a nyári időszak kezdődik; rosszul! Azóta azonban volt egy országgyűlési csoportértekezlet is Békéscsabán, a Volán 8-as számú Vállalatnál. Itt a vezetők bejelentésével — az autóbusz-közlekedés javítására vonatkozóan — nagy volt az egyetértés. Ezt követően volt egy sajtótájékoztató is. melyen az újságíróknak tettek valósnak tűnő íg!ére_ tét, miszerint nyári szezon idején Gyopároson sűrítik az autóbuszjáratokat. Ennek megfelelően el is készítették Orosháza— Gyopárosfürdő között és vissza a menetrendet. Kifüggesztették a megállóhelyeken, a városban is és a fürdőben is. Ezzel elintéződött a pihenni vágyók igényeinek teljes kielégítése — papíron! Csupán egy szépséghibája van ennek az igyekezetnek. mégpedig az az ici-pici, hogy nem menetrend szerint indulnak és térnek vissza az autóbuszok. n A legfrissebb eset június Síén. vasárnap történt. Már a menetrend szerinti reggel 8 órás autóbuszt sem szándékozták indítani, mígnem a reklamáció és a sok ember várakozása mégis jobb belátásra bírta az orosházi forgalmistákat. így 8.12 órakor elindult a gyopárosi busz. Arra a kérdésre: mikor jön visszafelé, egyszerű, menetrend szerinti volt a válasz: „félóránként közlekedünk”. Ezt az állítást a Gyopárosfür- dőn elhelyezett menetrend is igazolta. Így aztán ennek megfelelően igyekeztek a visszautazok az autóbusz-megállóhelyre. Délután 15 órakor már csoportosultak, Ugyanis a menetrend és a kalauz tanúsága szerint 15.15 órakor indult a városba az autóbusz. Gyűlt a nép, gyerekes anyák, öregek, fiatalok, középkorúak, az utazni akarók jöttek, az autóbusz maradt. Üsse kiő! Egy fél órát még kibírunk, 15.45-kor biztosan jön! És nem jött! De nem jött 16.15— órakor sem. de még 16,45-kor sem. Négy járat maradt , ki (!?) Majd úgy kétórai várakozás után egy része gyalog indult el; uccu neki Orosháza — bár előbb tette volna, hamarabb hazaér! Voltak, akik kitartottak. 17.15-kor aztán furcsa módon mégis elindult a busz. Azért furcsa módon, mert ehhez meg nem volt kalauz. A kalauzutánpótlást a szentatornyai autóbuszról kellett „leráncigálni”, mert ő ott teljesít szolgálatot, Amikor átszállt, rögvest kérte a jegyeket, mert mozdulni sem tudott egy tapodtat sem az utasoktól. Az utasok becsületesen kézről kézre adták a pénzt; — hadd boldoguljon a Volán! Csak még annyit ehhez, hogy többen a Békéscsaba felé induló 16.12 órás vonathoz igyekeztek volna, mert bíztak abban, hogy 15.15 órakor elindul a busz. Ám csak 17.15-kor kezdett berregni. A jó két óra hossza alatt viszont volt egy örömük: gyönyörködhettek a pontosan megszerkesztett menetrendben. Ennyi a történet, a többit, a Volán vezetőire bízzuk, hátha mégiscsak lesz összhang a közvélemény tájékoztatása és a valóság között. —rocskár— Öívenhalmillió üdítő ital Magyarországon a legutóbbi felmérés szerint az üdítőitalfogyasztás nem érte el az európai átlagot, összehasonlításként jellemző, hogy 1970-ben például az egy főre eső évi üdítőital- fogyasztás Bulgáriában 52,7, Csehszlovákiában 26 liter, nyugat-európai országokban ennél jóval több volt, Magyarországon viszont mindössze 13,1 liter szénsavas üdítő italt fogyasztott egy év alatt a lakosság. Az igények különösen az utóbbi években nőttek és úgy a lakosság, mint az állami szervek részéről jelentkezett az a követelmény, hogy bővítsék az üdítő italok választékát. A Borgazdasági Vállalatok Trösztje ezt vette figyelembe, amikor hosszas kísérletezés, előkészítés és program kidolgozása után előkészítette a Márka üdítőital-sorozatot. Olvasóink bizonyára már a boltokban és a vendéglátóipari egységekben találkoztak ennek többféle típusával. Érdekessége, hogy külföldi licenc igénybevétele nélkül készült és felveszi a versenyt a legkiválóbb import üdítő italokkal... A Márka sorozatot tovább akarják bővíteni újabbakkal, többek között meggyből, málnából, körtéből és egyéb gyümölcsalapanyagokból készítik. Az elmúlt év második felében Szőregen, Kecskeméten és Sályon megindult a termelés, illetve ez év júniusban az első nagyüzem Kecskeméten 15 ezer/órás kapacitású gépsorral. Az idén ösz- szesen 65 millió üveg Márka üdítő italt hoznák forgalomba és júniustól bemutató jelleggel kapható lesz majd az 1 literes, a jelenlegi két deciliteres mellett. 1975-ben Győrben és 1976-ban Szentendrén létesítenek nagy kapacitású gépsorokkal új üdítőital-üzemeket. Tovább bővítik a szőregi üzemet is. A program második évében már százmillió, a harmadik évben pedig 150 millió két deciliteres és mintegy tízmillió egyliteres üdítő italt adnak a kereskedelemnek. Tervezik az ország több kiváló forrásvizének felhasználását is.. Olasz cirkusz Békéscsabán A ..Moira Orfei" olasz nagycirkusz június 12-én, szerdán este fél 8 órakor tartja bemutatkozó előadását Békéscsabán, a régi Vasas-pályán felállított közel négyezer személyes sátrában. A nemzetközi szereplőgárda — köztük olasz, NSZK-beli, argentin. uruguay-i és amerikai művészekkel — változatos műsort, mutat be. Zsonglőrök, akrobaták, bohócok, egyensúlyoztok mellett lovak, bengéli tigriseik, indiai elefántok és csimpánzok is szereplői lesznek a manézsnak. A nagycirkusz jövő vasárnap este tartja utolsó előadását, csütörtöktől mindennap két alkalommal lesz bemutató: fél négykor és fél nyolckor. A csabai vendégszereplés után más megyékben lép fel az egj'ütt- tes. /
