Békés Megyei Népújság, 1974. június (29. évfolyam, 126-151. szám)
1974-06-11 / 134. szám
Tudomány _Tec^n^° K ísérletező orvosok a gyógyítás szolgálatában A gyakorit» orvosnak akiA’ei mindennapi életünkben nap mint nap találkozunk, az a feladata, hogy megóvja az ember égéssé segét, megelőzze a bajt vagy ha az bekövetkezett, meggyógyítsa a beteget. Ahhoz, hogy a betegnél tapasztalt elváltozások, bői következtetni tudjon, a baj okara, a lehető legtökéletesebben kell ismernie az emberi szervezet normális Janikéiért Az emberi szervezet működésének minden részletét mozgató rugója^ azonban még m® sem ismerjük tökéletesen, A szervezet rendkívül bta»ya- Hilit működésének megértéséért dolgoznak a kísérletező orvosok. Számuk jóval kevesebb, mint a gyógyítóké. Magas szintű kutatómunkájuk nélkül azonban el sem képzelhető a korszerű orvostudomány. Tevékenységük az alapkutatásokhoz tartozik ugyan, tehát hatásukkal a hétköznapi életben nem találkozunk közvetlenül, de kísérleti tj-edményeik elengedhetetlen segítiségiet nyújtanak a gyógyító orvosok munkájához. A Magyar Tudományos Aka, dómja Kísérleti Orvostudományi Kutató Intézetében, dr. Stark Ervin igazgatóval beszélgettünk az intézet munkájáról. — Kísérleteiket áítetokon végzik. Miért? — Az emlős állatok alapvető életfunkciói megegyeznek az emberével. Ez az egyik oka, hogy céljainknak az állatkísérleték is megfelelnék. A másik ok szintén kézenfekvő a kísérletek során, a kutatónak arra van szükségé, hogy a jelenségeket tetszés szerinti fettételek között vizsgálja, és hogy azok azonos körülmények között többször is megbsmételhe- tők legyenek. Emberen ilyen módon, osafc igen ritkán, sőt. bizonyos problémák feltárására egyáltalán nem végezhetők kísérletek. Ezért munkánk jellegét igy határoznám meg; emberközpontú kutatást végzünk, kísérleti alanyaink mégis állatok. — Milyen főbb területen végzik kutatásaikat? — A tudománypolitikai irány. elvék intézetünk munkáját is alapvetően, meghatározzék. Kutatási kapacitásunk mintegy 60—70 százalékát a bioreguláciő kutatást programjában vak) részvétel köti le. — Mi az a bioreguiácíő? — Az életfolyamatok szabályozásának mechanizmusa. Az elő szervezet egyik legfontosabb jellemzője a belső szervek működésének allandosuga. a szükségletekhez, a változó körülményekhez rendkívül gyorsan és zökkenőmentesen tudunk alkalmazkodni. Például olyankor. ha húsz fok hőmérsékletű szobából kilepünk ae utcára, ahol mísáusz tíz fok van. vagy olya» esetben, ha hirtelen rossz hír „kólint fejbe’1 bennünket Ilyen esetekben idegrendszerünk, vérkeringésünk, belső elválasztást! mirigyeink es egy sor más szervünk működése a szükségletek szerint változik. Mindez számos, hihetetlanül pontosan és összehangoltam működő szabályozó mechanizmus munkájának az eredménye. E mechnai)izmusok egyike a hormonális úton megvalósuló szabályozás. Kutatásaink egyik fő kérdése; a hormonális szabályozás mechanizmusának megértése — MUyes* kísérletekkel keresnék. választ ezekre a kérdésekre? — A hamiontemieleis szabályozó mechani2anusait nemcsak a szervezetben, mint egészben, hanem a szervek. a sejtek szintjén, sőt a sejt alatti szintem is kutatjuk. Erre szükség vám az alapvető törvényszerűségek megértéséihez. A harm ontermelő mirigyek sejtjei mindig bizonyos meghatározott működést végeznek; — Egy kisebb munkacsapor- twmkat a bioreguláció problémakörén. beiül az foglalkoztatja. hogyan alakul ki patkányokban a heveny hasnyálmirigy-gyulladás. Ennek a kérdésnek a vizsgálata talán közelebb visz bennünket a betegség gyógyításához. Intézetünkben foglalkozunk a biológiailag aktív vegyül etek k utatásával is — A gyógyító intézmények közül melyekkel allnak közvetlen kapcsolatban? — Az intézet megalakulása óta feladatának tekinti, hogy módszertani segítséget nyújtson a hazad intézeteknek. Tudományos témák kidolgozásában is együttműködünk hazad es külföldi kutatóhelyekkel. Az elmúlt három év során a korábbinál ebnélyültebb kapcsolataink alakultak Isi a magyar gyógyszeriparral is. Az általuk felvetett kérdések megoldásában együttműködési szerződések alapján dolgozunk együtt. A munkán-].; során feltárt számos új összefüggés ífSy válik a ffitakarlati orvostudomány hasznára. Varga. ímum Abroncs vizsgálat — röntgensugárral Eredetileg rákkutató célokra fejlesztették ki Angliában azt a nagy teljesítményű röntgenberendezést, amelyet legújabban a gumiipari kutatóintézetekben az új abroncstipusok hibahelyeinek felderítésére is használnak. A kísérletek eddigi eredményei szerint a röntgensugár olyan parányi belső hibákat is kimutat, amelyek mindeddig nem voltak leleplezhetők a hagyományos módszerekkel. Korábban a roncsolásmentes vizsgálatra nem is volt lehetőség, csapán arra, hogy a gumiabroncs feldarabolása árán szerzett tapasztalatokat összegezzék. Arra is gondolnak, hogy gyártmányellenőrzést is fognak végezni a röntgenberendezéssel, természetesen csak szúrópróbaszerűen. A repülőgép-futómfivek gumiabroncsainak vizsgálata viszont darabonként is indokolt lenne, mivel egy-egy kerék a fel- és leszállásnál nagy igénybevételnek van kitéve, ami még sokkal inkább megkívánja a hibamentességet ÁlKategészség'üg'fi kutatás •• 4» a nagyüzemi állattenyésztésben A nagyüzemi állattenyésztésiben a veszteségek közel kétharmadát a légző- és emésztőszervi megbetegedések okozzák. Az ebből adódó kár elsősorban nem az elpusztult állatok értékéből, hanem a termelékenység, a takarmányértékesítés romlásából adódik. A tüdőgyulladásban vagy emésztőszervi megbetegedésben szenvedő sertés például kevesebb takarmányt fogyaszt, súlygyarapodása így lelassul vagy megáll, s ezáltal a hizlalási idő sokszor hónapokkal meghosszabbodik* A betegségek oka sok esetben — a tartási és takarmányozási hibák mellett — számos kórokozó vírus vagy mikroorganizmus. A Magyar Tudományos Akadémia Állategészségügyi Kutató Intézete a KGST-orszá- gok intézeteivel kooperálva folytatja kutatásait, sőt szoros kapcsolat alakult ki a WHO és a FAO speciális „reference” laboratóriumaival, a világszervezetek témafelelős szakértőivel A tyúkok idült légíoszervi betegségét a mikroorganizmusoknak egy meglehetősen hiányosan ismert csoportja, a mikoplazmák idézik elő, melyek tanulmányozásával már jó eredményeket értek el. ugyanígy a sertést, valamint a szarvasmarhát és egyéb baromfifajokat megbetegítő mikoplazmák tanulmányozásánál is. A legnagyobb gazdasági jelentőségűek jelenleg a sertés idült tüdőgyulladását előidéző mikoplazma-fajok, de gyakran okozzák szarvasmarhák különféle megbetegedesfeit ts ezek a kórokozók. Az emésztőszervi betegségeket előidéző kórokozók közül legjelentősebbek a koli-báktériumok különböző változatai, az úgynevezett szerotípusok. Ha valamelyik változat szélesebb körben terjed el az állatok között, akkor egy bizonyos idő múlva védetté válnak vele szemben, de ekkor egy új. korábban nem észlelt szeratípus betegíti meg az állatokat. Az Állategészségügyi Kutató Intézet és az Országos Állategészségügyi Intézet munkatársai az elmúlt évben állapították meg, hogy a malacvér- hast előidéző koli-törzsek 70—80 százaléka olyan csoporthoz tartozik, amely a 8—10 évvel ezelőtti megbetegedéseknél egyetlen esetben sem fordult elő, így a hagyományos vakcinákkal csak mérsékelt gyógyulási eredményt érhetnek el az új kórokozó változatos fajtája miatt. Az intézet munkatársai különleges tenyésztési eljárással előállítottak egy enterotoxinnak nevezett készítményt, amely nemcsak egyetlen szerotípusra hat, hanem más változatokra is. Ezek a kutatási eredmények reményt keltenek arra, hogy a jövőben a koli-bak- tériumok okozta veszteségek ellen hatékonyabban tudnak majd védekezni Az utóbbi 6—8 évben hazánkban súlyos veszteségeket okozott a heveny Marek-féle betegség is. A kórokozó behurcolása időszakában már sok külföldi adat állt rendelkezésre, de ennek ellenére sok munkát jelentett a kutatóknak a kórokozó ki- tenyésztése, elszaporítása, a vakcinakészítésre alkalmas törzs előállítása. Viszonylag rövid idő alatt sikerült a külföldiekkel azonos értékű vakcinát előállítani, A laboratóriumi előállítás nem elegendő tömegtermelésre, így az intézet és a Phylaxia Oltóanyag- és Tápszertermelő Vállalat szakemberei közös együttműködésével várható, hogy a súlyos pusztulást okozó betegséget rövid időn belül már hazai vakcinával gyógyíthatják. Az állategészségügyi kutatás másik fontos témája az állatoknál fellépő influenzavírus elleni védekezés es gyógyítás, amely spk esetben emberi influ- enzatörzsekböl ered. Járvány esetén leggyakrabban a sertéseket támadja meg, melyek®* ei lenanyagok kimutatásával, valamint vírustörzsék kitenyésztésével is sikerült bebizonyítani. Itt kevés külföldi vizsgálati eredmény áll a rendelkezésre. A libainfluenza kórokozó tulajdonságainak megismeréséhez sokrétű, aprólékos vizsgálatokat kell /végezni. A betegséget átvészelt libákból úgynevezett rekonva- leszcensz szérumot állítanak elő, sőt később ennél biztosabb hatású hiperimmunszérumot. melyre az intézet és a Phylaxia közös szabadalmat kért. Az új szérumot nemcsak Magyarországon használják jó eredménnyel, hanem Franciaországban is hatékony a magyarországi libainfluereaához hasonló betegség ellen. A betegség közel 10 éve ismeretes, de kórokozója még ma sere ismert. További tanulmányozására a Magyar Tudományos Akadémia Állategészségügyi Intézete szorosan együttműködik a moszkvai Össz-Szö- vetségi Állategészségügyi Kutató Intézettel. A legfontosabb céw hatékony vakcina előállítása. Minthogy a betegség számé* országiban előfordul, a Baromfitenyésztők Világszövetségének, liba-munkacsoportja egy viroló- gus bizottságot bízott meg a kí sérleti eredményekkel kapcsolatos kölcsönös információk cseréjével és koordinálásával. A fokozott nem zetközi állat egészségügyi együttműködés várhatóan elősegíti nemcsak a kutatások eredményességét, hanem népgazdaságunk számára a «agyüzemi állattenyésztés további fejlődését iSs v. A. g assu, sv-mm fi.
