Békés Megyei Népújság, 1974. június (29. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-07 / 131. szám

Megsúgom J Bizalmasunk-e a bizalmi? Az üzemi demokrácia fontos pillére, Magának \ 5 • ...hogy le akarnak szoktatni ! a dohányzásról. De nem ám; akárhogyan! Indirekt módszer- ■ rel. Nem rontanak ajtóstól a 5 házba. Senki sem próbál lebe- « szólni, felemlegetve az ártal- : makat, sötét képet festve jö- ! vömről. Szó sincs róla. Hagy-: jók, hadd vegyem meg minden_ j napos doboz füstölnivalómat, a ! leszoktatás a rágyújtás pillana- : tában veszi kezdetét. Megsú- : gom, az utóbbi időkben már; nem vész kárba ez a szívós : munka, mert a dohányzás ár. ; talmalpan strukturális változás ■ történt. A régi időkben a do- ■ hányzásra azt mondták, hogy • megnyugtat, meg azt is, hogy • fogyaszt. Hát kérem ebből csak • a fogyasztás maradt. Fogyaszt. • ja a pénzt meg az idegeket. Ne- • ur'ötikus hajlamúakáft már a • rágyújtás mozdulatai közben • komoly idegrendszeri károso- ; dás fenyegeti. Igen, a gyufáik... j Eltörnek, kettéhasadnak, nem | gyulladnak, lángot lövellnek, ; meg ki tudja még, mit ki nem ! találnak. Persze van a „biz- > tonsági” gyújtók között, ame- '■ lyik meg is gyullad. Nos, ha j egy ilyennel sikerül meggyúj- ; tam a cigarettát,, abban a mi- nutában kezdetét veszi az el­vonókúra. második stádiuma. A páciens orcái behorpadnak, sze­me kidülled, ajkai halk átko­kat mormolnak. A szivarka ugyanis vagy túl kemény vagy túl nedves, vagy lazán van töltve, esetleg a papírja van ki­lukadva valahol, miáltal tel­jesen felesleges a végét szívni, a füst úgy sem arra veszi irá­nyát. Megsúgom Magának, a fenti­eket kiváló módszernek vélem a leszokásra, illetve az egész­ségesebb életmódra való rá- szoktatásra. Az egésznek úgy­szólván csak egy szépséghibá­ja van. Az, hogy az egészség védelmében történő minőség- romlás maga is egészségtelen. Mert például nehéz elképzelni, hogy a nedves cigaretta fojtó, köhöqtetö füstje egészségesebb a jól kiszárított dohány aroma­dús füstjénél. Megsúgom, nem tudok mit tenni ellene, tán az is megtör- j ténik. hogy leszokom a dohány- - zásról. Legalábbis a cigaretta tekintetében komolyan foglal­koztat a gondolat. A szivarok minőségét még nem. próbáltam... As idegi ártalmak minden­esetre csökkenthetők némileg egy jól szuperáló öngyújtó be­szerzésével, ami mégis csak biz. tonságosabban gyűlt, mint a „biztonsági” gyújtó. Netán, le­hetne építeni házi dohányszá- ritót is, félő azonban, hogy eb­be már beleszólnának bizonyos szervek. Megsúgom Magának, én várok is beleszólást bizo­nyos szervektől. No, nem a ma_ szék dohányszántó ügyében, hanem a cigaretták minőségét illetően. Egyszerűbbnek látszik, mint házilag javítani a minőséget. (Erőss) ■n z emberek, mint mindé-1 ■■ nütt, a munkahelyeiken Bfl is rengeteg gonddal, ne­™ ” hézséggel küzdenek, megoldhatatlannak tűnő kérdé­sek előtt torpannak meg idő­ről időre. Kihez fordulhatnak segítségért, kitől kérhetnek ta­nácsot? Az is lehet, hogy nem segít­ségre, tanácsra szorulnak, ha­nem csupán meghallgatást igé­nyelnek. Egy gyártmányminő- ségjavító, munkaszervezést kor­szerűsítő javaslattal állnának elő. Hol kezdjék? Van azután olyan eset is, amikor sérelem éri őket, jogi vagy becsületbeili. Vagy családi bajok, pénzgondok gyötrik őket. Kinek tárják fel panaszukat? A barát, a kolléga az esetek többségében legfeljebb megér­tést . tanúsíthat, intézkedni azonban nem az ő tiszte. E fel. adatok Igazán hivatott embere, a szakszervezeti bizalmi kell hogy legyen. Nem akármilyen tisztség ez. Mondhatni az egyik legnehezebb. Mindenkinek a bizalmát élvezni — ez az igazi tisztesség. Mert vegyük csak sorra. Mi minden múlik a bizalmin, aki­ben nemcsak a munkahely dolgozói bíznak és .remélik tő­le ügyes-bajos dolgaik elintézé­sét, érdekeik védelmét, hanem a vezetők is bíznak abban,1 hogy a felső szintű határozatok | végrehajtásában megfelelő és megbízható emberre, a társait szervező aktívára találnak a szakszervezeti bizalmiban. A bizalmival szembeni el­várások teháit egyszerre két sí-1 kon jelentkeznek. Mindenek-1 előtt: amit a szakszervezettől > a szervezett dolgozók elvárnak, azt éppen annak első számú képviselőjétől, a bizalmitól re­mélik. S ha az jól képviseli őket a gazdasági és mozgalmi szervezetek előtt, ha megvédi jogos érdekeiket, továbbítja ja­vaslataikat, segíti egyéni sze­mélyes gondjaik megoldását — mindig is bizalommal fordul­nak hozzá. Sokszor még abban az esetben is. ha egyébként in­kább hallgatnának! A legdöntőbb tehát, ami ezen a téren a bizalmin állhat vagy bukhat, az az üzemi demokrácia kiteljesedése. A bizalmi, akinek joga és kö­telessége a csoportjához tartozó tagok érdekének védelme azzal, hogy nevükben és képviseletülk- . ben gyakorolja e jogokat, funk­cióját tekintve, — az üzemi de­mokrácia fontos Qillére, s leg­első lépcsőfoka is egy l>en. A dolgozóknak, mint tulajdono­soknak a vezetésbe való bevo­nása legközvetlenebbül így ép­pen a szakszervezeti bizalmi személyén keresztül valósulhat meg. Nem kevésbé fontos a bizal­mi szerepének másik oldala sem. Kiindulva abból, . hogy a szakszervezeti munka tartalmi, szervezési része a szakszervezeti csoportokban valósul meg, nem is szorul különösebb magyará­zatra a szerep, amit a bizalmi mint a szakszervezeti, csoport tevékenységének mozgató rugó. ja, a csoportfeladatók végre, hajtásában betölt. összefoglalva megállapíthat­juk, hogy a szakszervezeti bi­zalmi nem csak azért lehet egy kollektíva kulcsembere, mert hivatását betöltve, az adott termelőegység előírásos mozgá i sainak olajozottságát biztosít­ja. Tevékenységének különös fontosságát az üzemi demokrá­ciában elfoglalt helye adja — abban az esetben, ha csoport­jában biztosítani tudja az ön­tudatos munkafegyelmet és a rejtett tartalékok feltárására való törekvést. Ezzel együtt — s ez világos —, a termelést is segíti. Az itt felsorolt elvárások el­ső olvasásra talán hihetetle nül sóknak tűnnek. Mindezek­nek azonban eleget kell tenni ha a bizalmi az akar lenni, amire kiválasztatott: bizalma­sunk. hhez pedig az kell, hogy a bizalmi mindenkinél jobban ismerje azokat, akikikel együtt dolgozik, ismeri a tulajdonságaikat, poli­tikai nézeteiket, érdeklődési körüket, munkabírásukat, szak­mai felkészültségüket, anyagi és szociális helyzetüket, s végül elengedhetetlenül fontos, hogy maga is állandóan képezze ma gát. örvendetes, hogy ezeket a feltételeket éppen bizalmi funkciót betöltők fogalmazták meg azon a májusi vitafórumon, amelyet a textilszakma szak- szervezete az országban először és Békéscsabán rendezett meg. Kő vary E. Péter Fekete színű Mercedes 220 S személygépkocsi felújítót?, üzemképes állapotban, rendszám nélkül, közület- nek eladó. Ár: megegyezéssel. Megtekinthető: Békéscsa­ba, Csorvási úti tmk -te­lep. Békés megyei Álla­mi Építőipari Válla­lat E Pártpolitika és közművelődés Az MSZMP Központi Bizottsá­gának a közművelődés tovább­fejlesztésének szükségességével kapcsolatban kialakított állás­foglalása új fejezetet' nyitott a pártpolitika és a közművelődés kapcsold tában. A közművelődés ügyének leg­magasabb szintű megvitatása a társadalmi fejlődésünk folyama­tában központi helyre került ideológiai és kulturális munka egyik fontos területén jelentke­ző problémák, ellentmondások megoldásához ad elvi útmuta­tást. Szocialista kultúrpolitikánk alapjai változatlanok, hiszen azok a szocialista építés alapvető gazdasági és társadalmi folyama­taira épülnek. A gazdasági fej­lődés intenzív szakaszára való áttérés nyomán azonban olyan minőségi változások történtek a társadalmi életben is, amelyek megkövetelik, hogy az ideoló­giai és kulturális munkát minő­ségi változásokkal összhangba hozzuk a gazdasági és társadal­mi fejlődéssel. A kulturális szfé­ra sajátossága, hogy nemcsak meghatározott a gazdasági és társadalmi fejlődés által, hanem maga is visszahat arra. Ahogy ezt Lenin kifejezte: „Az állam akkor erős, ha a tö­megek mindent tudnak, minden­ről véleményt alkothatnak és mindent öntudattal vállalnak.'’ Közismert, hogy a gazdasági­társadalmi fejlődés és a kultúra dialektikus viszonyának téves értelmezése nyomán az 50-es évek elején a kulturális tevé­kenységet mechanikusan aláren­delték a gazdasági és társadal­mi fő feladatoknak, az éppen időszerű politikai célok kiszol­gálására szűkítették le szerepét. Figyelmen kívül hagyták, hogy a közművelődés korábban kiala­kult formái történelmi fejlődés eredményei, amelyek nagy része megfelelő keretet ad az embe­rek tudatának folyamatos formá­lásához. Emiatt átmenetileg vagy elsorvadtak vagy háttérbe szorultak a közművelődés sajá­tos formái, megrekedt azok szo­cialista tartalommal való meg­töltésének folyamata. Az ellenforradalmat követő években a közművelődés ‘terüle­tén is megtörtént a korábbi évek helytelen elméletéből és gyakor­latából származó elvi-ideológiai problémák tisztázása. Pártunk felismerte, hogy a folyamatos tu­4 wt JUNIUS ^ 28. — Végül úgy csináltuk, hogy lepedőbe göngyöltük a nőt, és kötélen felhúztuk. Hatan vol­tunk a szobában, de senki se árult el bennünket. Ott élt két hétig velünk. Mikor elmentünk műszakra, rábíztuk a többiek­re. Mikor takarítani jöttek, be­zártuk a szekrénybe. Mégis lebuktunk. A szomszéd szo­bából pénzt loptak. Megjelent a gondnokkal két rendőr. Ku- tatgattak, és hiába tiltakoztunk, kinyittatták a szekrényt is. Ott állít a nő ruhátlanul. — Van aztán olyan napunk is, amikor nem kell a nő. Egyenesen undorodunk tőlük. Akkor, ha van pénzünk, elme­gyünk inni, kártyázni. Egyszer én is nyertem háromezer fo­rintot. Akkor fölváltott az apám, hogy tovább játsszék, mert ő jó kártyás, de elvesz­tette, sőt. az ő pénzét is. Nem volt semmi baj, a haverunk már olyan részeg volt, hogy mozdulni se tudott. Visszavet­tük a zsebéből a pénzt, kifi­Réezleteb a GonSnlat KUfldnáJ u tdel kön\ thtítre ateyjeleoó ciport- kényvbői. zettük a számlát, aztán taxival hazamentünk. Másnap a haver kérdi, hol a pénz. Mondom, kié? Hát az, amit nyert. Ré­szeg vagy te most is, komám, mondtam én, és szájon vág­tam. Akkor egy kicsit össze- csókolództunk, ez a kis forra­dás az orrom mellett megma­radt emlékül. De a barátság azóta is érintetlen. — Köszönöm az ebédet... — Ne nekem köszönje, a jegy az apámé volt. Fizetéskor megvette nekem, magának meg elfelejtett venni. Másnap pedig már csak Harminc forintja volt. Abból meg már nem tel­lett volna kétheti kosztra, így inkább megittuk. Kaptunk a konyháról jó házizsírt, a szo­batársaiknak meg van kenye­re, és máris nem gond a ka­ja... Beletúr a hajába. Fésülgeti az ujjával, és morgolódik. — Még mindig nedves... — Kellemetlen lehet ez a hosszú haj, nehéz tisztán tar­tani, a kőpor belerakódik, on­nan a testbe juthat, és kész a baj... Finborít és nevet. — Járhat még maga jó ideig a bányába, mire kitanulja a dati-ideológlai nevelésben mi­lyen jelentős a sajátos eszközök­kel folyó közművelődés szerepe, s ezt a felismerést ültette át a gyakorlati munkába Is. Hatására gyors ütemű fejlődésnek indult a közművelődés. Elterjedt a meg­felelő hagyományos formák al­kalmazása, az új, korszerű köz­művelődési formák kialakítása. Az intenzív gazdasági fejlesz­tésre való áttérés nyomán egy időre elsősorban a gazdasági fel­adatok végrehajtása volt pár­tunk központi feladatai Az ide­ológiai-kulturális területen fo­lyó tevékenység irányítása azon­ban ekkor sem került le a na­pirendről. Hosszú évek gyakor­lati tapasztalatai és a szocialista építés új szakaszának tudomá­nyos igényű elemzése nyomán került sor a tömegek tudati-ide­ológiai és kulturális nevelése egyik fő területének, a közmű­velődés helyzetének■ vizsgálatára. Jelentős távlatokat nyit a köz- művelődés továbbfejlődése előtt az az állásfoglalás, hogy a köz- művelődésben fokozni kell a párt elvi-irányító szerepét, nö­velni kell a közművelődés to­vábbfejlődésének alapját jelentő munkásközművelődés elősegíté­sére irányuló erőfeszítéseket. A megfelelő politikai-Ideoló­giai feltételek mellett az állás- foglalás kimondja, hogy meg kell teremteni a közművelődés to­vábbfejlődésének másik alapját, a kor színvonalán álló anyagi feltételeket. A korszerű közmű­velődést csak az állam és a tár­sadalom anyagi és szellemi erő­forrásainak koncentrálása és azok átgondolt felhasználása te­remtheti meg. A közművelődés továbbfejlődése megköveteli, hogy a párt és az állam hosz- szabb távra kidolgozza a köz- művelődés előtt álló feladatokat* tervszerűen szervezze és irányít­sa a közművelődés. A közművelődés, mint á töme­gek körében folyó kulturális és ideológiai munka egyik legfőbb- területe, az egyik döntő kapocs, amely a pártot a dolgozók egyre nagyobb tömegével kapcsolja össze. Az itt folyó munka egyre szélesebb tömegek mozgásba ho­zatalát, tudatának szocialista irányú fejlesztését segíti elő, új generációkat készít fel a szocia­lizmus magasabb szinten ■ történő építésére. Dr, Köteles Lajos szakmát. Nálunk nincs por, hogyan képzeli, a kasnál pör- zik az érc ? Lenn, ott lent, uram, ott van, ha a bányász trehány vagy kapzsi, és ott, azt hiszi, nincsenek beatfrizurás gyerekek? Ez nem hadsereg, uram, ahol vonalzóval mérik, a muki haját...! Na jöjjön, megérkezett a busz! A MUNKÁSBUSZ Az autóbusz az irodaépülethez kanyarodik. Körülötte, mint a csirkék, személyautók, motor- kerékpárok. A faluról bejáró módosabb bányászok tulajdo­nai, akik műszák után rajtuk vágtatnak haza disznót etetni, tehenet fejni, kapálni, szőlőt permetezni. A munkásszálló lakóié az autóbusz. A vezető mellett ül a küldönc, aki a kéz­besítő szerepét is betölti. Hi­vatalos papírokat, csekkeket, leveleket dob a vasládába, le­csapja a fedelét. A busz du­dál és elindul. A hepehupás hegyi úton ha­mar elpillednek az emberek. Bóbiskolnak. Zökkenéskor fel­emelik a fejüket, körülnéznek, és tovább' bóbiskolnák. Az előt­tük ülő újságot olvas, csóvál­ja a fejét. De kivel beszél? — A Dózsa megint kikapott... Én mondom, le kellene válta­ni... Kihíznak, mint a ponty a tóban, és... Nem nézem meg... Maga Fradi-drukker...? Ez nekem szói? — Nem — mondom —, én senkinek se drukkolok...! . — Azért mondom — vicso­rít —, mert nálunk a bányá­ban ráomlasztjuk a falat a Fra­di ^-drukkerekre...! Megint lapoz, vörösödik a füle, az tan kék erek rajzolod­LÁSZLÓ LAJOS: URÁNBÁNYÁSZOK

Next

/
Thumbnails
Contents