Békés Megyei Népújság, 1974. június (29. évfolyam, 126-151. szám)
1974-06-07 / 131. szám
Megsúgom J Bizalmasunk-e a bizalmi? Az üzemi demokrácia fontos pillére, Magának \ 5 • ...hogy le akarnak szoktatni ! a dohányzásról. De nem ám; akárhogyan! Indirekt módszer- ■ rel. Nem rontanak ajtóstól a 5 házba. Senki sem próbál lebe- « szólni, felemlegetve az ártal- : makat, sötét képet festve jö- ! vömről. Szó sincs róla. Hagy-: jók, hadd vegyem meg minden_ j napos doboz füstölnivalómat, a ! leszoktatás a rágyújtás pillana- : tában veszi kezdetét. Megsú- : gom, az utóbbi időkben már; nem vész kárba ez a szívós : munka, mert a dohányzás ár. ; talmalpan strukturális változás ■ történt. A régi időkben a do- ■ hányzásra azt mondták, hogy • megnyugtat, meg azt is, hogy • fogyaszt. Hát kérem ebből csak • a fogyasztás maradt. Fogyaszt. • ja a pénzt meg az idegeket. Ne- • ur'ötikus hajlamúakáft már a • rágyújtás mozdulatai közben • komoly idegrendszeri károso- ; dás fenyegeti. Igen, a gyufáik... j Eltörnek, kettéhasadnak, nem | gyulladnak, lángot lövellnek, ; meg ki tudja még, mit ki nem ! találnak. Persze van a „biz- > tonsági” gyújtók között, ame- '■ lyik meg is gyullad. Nos, ha j egy ilyennel sikerül meggyúj- ; tam a cigarettát,, abban a mi- nutában kezdetét veszi az elvonókúra. második stádiuma. A páciens orcái behorpadnak, szeme kidülled, ajkai halk átkokat mormolnak. A szivarka ugyanis vagy túl kemény vagy túl nedves, vagy lazán van töltve, esetleg a papírja van kilukadva valahol, miáltal teljesen felesleges a végét szívni, a füst úgy sem arra veszi irányát. Megsúgom Magának, a fentieket kiváló módszernek vélem a leszokásra, illetve az egészségesebb életmódra való rá- szoktatásra. Az egésznek úgyszólván csak egy szépséghibája van. Az, hogy az egészség védelmében történő minőség- romlás maga is egészségtelen. Mert például nehéz elképzelni, hogy a nedves cigaretta fojtó, köhöqtetö füstje egészségesebb a jól kiszárított dohány aromadús füstjénél. Megsúgom, nem tudok mit tenni ellene, tán az is megtör- j ténik. hogy leszokom a dohány- - zásról. Legalábbis a cigaretta tekintetében komolyan foglalkoztat a gondolat. A szivarok minőségét még nem. próbáltam... As idegi ártalmak mindenesetre csökkenthetők némileg egy jól szuperáló öngyújtó beszerzésével, ami mégis csak biz. tonságosabban gyűlt, mint a „biztonsági” gyújtó. Netán, lehetne építeni házi dohányszá- ritót is, félő azonban, hogy ebbe már beleszólnának bizonyos szervek. Megsúgom Magának, én várok is beleszólást bizonyos szervektől. No, nem a ma_ szék dohányszántó ügyében, hanem a cigaretták minőségét illetően. Egyszerűbbnek látszik, mint házilag javítani a minőséget. (Erőss) ■n z emberek, mint mindé-1 ■■ nütt, a munkahelyeiken Bfl is rengeteg gonddal, ne™ ” hézséggel küzdenek, megoldhatatlannak tűnő kérdések előtt torpannak meg időről időre. Kihez fordulhatnak segítségért, kitől kérhetnek tanácsot? Az is lehet, hogy nem segítségre, tanácsra szorulnak, hanem csupán meghallgatást igényelnek. Egy gyártmányminő- ségjavító, munkaszervezést korszerűsítő javaslattal állnának elő. Hol kezdjék? Van azután olyan eset is, amikor sérelem éri őket, jogi vagy becsületbeili. Vagy családi bajok, pénzgondok gyötrik őket. Kinek tárják fel panaszukat? A barát, a kolléga az esetek többségében legfeljebb megértést . tanúsíthat, intézkedni azonban nem az ő tiszte. E fel. adatok Igazán hivatott embere, a szakszervezeti bizalmi kell hogy legyen. Nem akármilyen tisztség ez. Mondhatni az egyik legnehezebb. Mindenkinek a bizalmát élvezni — ez az igazi tisztesség. Mert vegyük csak sorra. Mi minden múlik a bizalmin, akiben nemcsak a munkahely dolgozói bíznak és .remélik tőle ügyes-bajos dolgaik elintézését, érdekeik védelmét, hanem a vezetők is bíznak abban,1 hogy a felső szintű határozatok | végrehajtásában megfelelő és megbízható emberre, a társait szervező aktívára találnak a szakszervezeti bizalmiban. A bizalmival szembeni elvárások teháit egyszerre két sí-1 kon jelentkeznek. Mindenek-1 előtt: amit a szakszervezettől > a szervezett dolgozók elvárnak, azt éppen annak első számú képviselőjétől, a bizalmitól remélik. S ha az jól képviseli őket a gazdasági és mozgalmi szervezetek előtt, ha megvédi jogos érdekeiket, továbbítja javaslataikat, segíti egyéni személyes gondjaik megoldását — mindig is bizalommal fordulnak hozzá. Sokszor még abban az esetben is. ha egyébként inkább hallgatnának! A legdöntőbb tehát, ami ezen a téren a bizalmin állhat vagy bukhat, az az üzemi demokrácia kiteljesedése. A bizalmi, akinek joga és kötelessége a csoportjához tartozó tagok érdekének védelme azzal, hogy nevükben és képviseletülk- . ben gyakorolja e jogokat, funkcióját tekintve, — az üzemi demokrácia fontos Qillére, s legelső lépcsőfoka is egy l>en. A dolgozóknak, mint tulajdonosoknak a vezetésbe való bevonása legközvetlenebbül így éppen a szakszervezeti bizalmi személyén keresztül valósulhat meg. Nem kevésbé fontos a bizalmi szerepének másik oldala sem. Kiindulva abból, . hogy a szakszervezeti munka tartalmi, szervezési része a szakszervezeti csoportokban valósul meg, nem is szorul különösebb magyarázatra a szerep, amit a bizalmi mint a szakszervezeti, csoport tevékenységének mozgató rugó. ja, a csoportfeladatók végre, hajtásában betölt. összefoglalva megállapíthatjuk, hogy a szakszervezeti bizalmi nem csak azért lehet egy kollektíva kulcsembere, mert hivatását betöltve, az adott termelőegység előírásos mozgá i sainak olajozottságát biztosítja. Tevékenységének különös fontosságát az üzemi demokráciában elfoglalt helye adja — abban az esetben, ha csoportjában biztosítani tudja az öntudatos munkafegyelmet és a rejtett tartalékok feltárására való törekvést. Ezzel együtt — s ez világos —, a termelést is segíti. Az itt felsorolt elvárások első olvasásra talán hihetetle nül sóknak tűnnek. Mindezeknek azonban eleget kell tenni ha a bizalmi az akar lenni, amire kiválasztatott: bizalmasunk. hhez pedig az kell, hogy a bizalmi mindenkinél jobban ismerje azokat, akikikel együtt dolgozik, ismeri a tulajdonságaikat, politikai nézeteiket, érdeklődési körüket, munkabírásukat, szakmai felkészültségüket, anyagi és szociális helyzetüket, s végül elengedhetetlenül fontos, hogy maga is állandóan képezze ma gát. örvendetes, hogy ezeket a feltételeket éppen bizalmi funkciót betöltők fogalmazták meg azon a májusi vitafórumon, amelyet a textilszakma szak- szervezete az országban először és Békéscsabán rendezett meg. Kő vary E. Péter Fekete színű Mercedes 220 S személygépkocsi felújítót?, üzemképes állapotban, rendszám nélkül, közület- nek eladó. Ár: megegyezéssel. Megtekinthető: Békéscsaba, Csorvási úti tmk -telep. Békés megyei Állami Építőipari Vállalat E Pártpolitika és közművelődés Az MSZMP Központi Bizottságának a közművelődés továbbfejlesztésének szükségességével kapcsolatban kialakított állásfoglalása új fejezetet' nyitott a pártpolitika és a közművelődés kapcsold tában. A közművelődés ügyének legmagasabb szintű megvitatása a társadalmi fejlődésünk folyamatában központi helyre került ideológiai és kulturális munka egyik fontos területén jelentkező problémák, ellentmondások megoldásához ad elvi útmutatást. Szocialista kultúrpolitikánk alapjai változatlanok, hiszen azok a szocialista építés alapvető gazdasági és társadalmi folyamataira épülnek. A gazdasági fejlődés intenzív szakaszára való áttérés nyomán azonban olyan minőségi változások történtek a társadalmi életben is, amelyek megkövetelik, hogy az ideológiai és kulturális munkát minőségi változásokkal összhangba hozzuk a gazdasági és társadalmi fejlődéssel. A kulturális szféra sajátossága, hogy nemcsak meghatározott a gazdasági és társadalmi fejlődés által, hanem maga is visszahat arra. Ahogy ezt Lenin kifejezte: „Az állam akkor erős, ha a tömegek mindent tudnak, mindenről véleményt alkothatnak és mindent öntudattal vállalnak.'’ Közismert, hogy a gazdaságitársadalmi fejlődés és a kultúra dialektikus viszonyának téves értelmezése nyomán az 50-es évek elején a kulturális tevékenységet mechanikusan alárendelték a gazdasági és társadalmi fő feladatoknak, az éppen időszerű politikai célok kiszolgálására szűkítették le szerepét. Figyelmen kívül hagyták, hogy a közművelődés korábban kialakult formái történelmi fejlődés eredményei, amelyek nagy része megfelelő keretet ad az emberek tudatának folyamatos formálásához. Emiatt átmenetileg vagy elsorvadtak vagy háttérbe szorultak a közművelődés sajátos formái, megrekedt azok szocialista tartalommal való megtöltésének folyamata. Az ellenforradalmat követő években a közművelődés ‘területén is megtörtént a korábbi évek helytelen elméletéből és gyakorlatából származó elvi-ideológiai problémák tisztázása. Pártunk felismerte, hogy a folyamatos tu4 wt JUNIUS ^ 28. — Végül úgy csináltuk, hogy lepedőbe göngyöltük a nőt, és kötélen felhúztuk. Hatan voltunk a szobában, de senki se árult el bennünket. Ott élt két hétig velünk. Mikor elmentünk műszakra, rábíztuk a többiekre. Mikor takarítani jöttek, bezártuk a szekrénybe. Mégis lebuktunk. A szomszéd szobából pénzt loptak. Megjelent a gondnokkal két rendőr. Ku- tatgattak, és hiába tiltakoztunk, kinyittatták a szekrényt is. Ott állít a nő ruhátlanul. — Van aztán olyan napunk is, amikor nem kell a nő. Egyenesen undorodunk tőlük. Akkor, ha van pénzünk, elmegyünk inni, kártyázni. Egyszer én is nyertem háromezer forintot. Akkor fölváltott az apám, hogy tovább játsszék, mert ő jó kártyás, de elvesztette, sőt. az ő pénzét is. Nem volt semmi baj, a haverunk már olyan részeg volt, hogy mozdulni se tudott. Visszavettük a zsebéből a pénzt, kifiRéezleteb a GonSnlat KUfldnáJ u tdel kön\ thtítre ateyjeleoó ciport- kényvbői. zettük a számlát, aztán taxival hazamentünk. Másnap a haver kérdi, hol a pénz. Mondom, kié? Hát az, amit nyert. Részeg vagy te most is, komám, mondtam én, és szájon vágtam. Akkor egy kicsit össze- csókolództunk, ez a kis forradás az orrom mellett megmaradt emlékül. De a barátság azóta is érintetlen. — Köszönöm az ebédet... — Ne nekem köszönje, a jegy az apámé volt. Fizetéskor megvette nekem, magának meg elfelejtett venni. Másnap pedig már csak Harminc forintja volt. Abból meg már nem tellett volna kétheti kosztra, így inkább megittuk. Kaptunk a konyháról jó házizsírt, a szobatársaiknak meg van kenyere, és máris nem gond a kaja... Beletúr a hajába. Fésülgeti az ujjával, és morgolódik. — Még mindig nedves... — Kellemetlen lehet ez a hosszú haj, nehéz tisztán tartani, a kőpor belerakódik, onnan a testbe juthat, és kész a baj... Finborít és nevet. — Járhat még maga jó ideig a bányába, mire kitanulja a dati-ideológlai nevelésben milyen jelentős a sajátos eszközökkel folyó közművelődés szerepe, s ezt a felismerést ültette át a gyakorlati munkába Is. Hatására gyors ütemű fejlődésnek indult a közművelődés. Elterjedt a megfelelő hagyományos formák alkalmazása, az új, korszerű közművelődési formák kialakítása. Az intenzív gazdasági fejlesztésre való áttérés nyomán egy időre elsősorban a gazdasági feladatok végrehajtása volt pártunk központi feladatai Az ideológiai-kulturális területen folyó tevékenység irányítása azonban ekkor sem került le a napirendről. Hosszú évek gyakorlati tapasztalatai és a szocialista építés új szakaszának tudományos igényű elemzése nyomán került sor a tömegek tudati-ideológiai és kulturális nevelése egyik fő területének, a közművelődés helyzetének■ vizsgálatára. Jelentős távlatokat nyit a köz- művelődés továbbfejlődése előtt az az állásfoglalás, hogy a köz- művelődésben fokozni kell a párt elvi-irányító szerepét, növelni kell a közművelődés továbbfejlődésének alapját jelentő munkásközművelődés elősegítésére irányuló erőfeszítéseket. A megfelelő politikai-Ideológiai feltételek mellett az állás- foglalás kimondja, hogy meg kell teremteni a közművelődés továbbfejlődésének másik alapját, a kor színvonalán álló anyagi feltételeket. A korszerű közművelődést csak az állam és a társadalom anyagi és szellemi erőforrásainak koncentrálása és azok átgondolt felhasználása teremtheti meg. A közművelődés továbbfejlődése megköveteli, hogy a párt és az állam hosz- szabb távra kidolgozza a köz- művelődés előtt álló feladatokat* tervszerűen szervezze és irányítsa a közművelődés. A közművelődés, mint á tömegek körében folyó kulturális és ideológiai munka egyik legfőbb- területe, az egyik döntő kapocs, amely a pártot a dolgozók egyre nagyobb tömegével kapcsolja össze. Az itt folyó munka egyre szélesebb tömegek mozgásba hozatalát, tudatának szocialista irányú fejlesztését segíti elő, új generációkat készít fel a szocializmus magasabb szinten ■ történő építésére. Dr, Köteles Lajos szakmát. Nálunk nincs por, hogyan képzeli, a kasnál pör- zik az érc ? Lenn, ott lent, uram, ott van, ha a bányász trehány vagy kapzsi, és ott, azt hiszi, nincsenek beatfrizurás gyerekek? Ez nem hadsereg, uram, ahol vonalzóval mérik, a muki haját...! Na jöjjön, megérkezett a busz! A MUNKÁSBUSZ Az autóbusz az irodaépülethez kanyarodik. Körülötte, mint a csirkék, személyautók, motor- kerékpárok. A faluról bejáró módosabb bányászok tulajdonai, akik műszák után rajtuk vágtatnak haza disznót etetni, tehenet fejni, kapálni, szőlőt permetezni. A munkásszálló lakóié az autóbusz. A vezető mellett ül a küldönc, aki a kézbesítő szerepét is betölti. Hivatalos papírokat, csekkeket, leveleket dob a vasládába, lecsapja a fedelét. A busz dudál és elindul. A hepehupás hegyi úton hamar elpillednek az emberek. Bóbiskolnak. Zökkenéskor felemelik a fejüket, körülnéznek, és tovább' bóbiskolnák. Az előttük ülő újságot olvas, csóválja a fejét. De kivel beszél? — A Dózsa megint kikapott... Én mondom, le kellene váltani... Kihíznak, mint a ponty a tóban, és... Nem nézem meg... Maga Fradi-drukker...? Ez nekem szói? — Nem — mondom —, én senkinek se drukkolok...! . — Azért mondom — vicsorít —, mert nálunk a bányában ráomlasztjuk a falat a Fradi ^-drukkerekre...! Megint lapoz, vörösödik a füle, az tan kék erek rajzolodLÁSZLÓ LAJOS: URÁNBÁNYÁSZOK
