Békés Megyei Népújság, 1974. június (29. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-06 / 130. szám

\ Keresett a mirelit áru — Bútor előrerendelésre — /Voll €» forgalom as ele ki boltokban fflékats ea év első negyedé­ben jelentősen javult a forga­lom az elpző év hasonló idő­szakához viszonyítva. A kiske­reskedelemben —, ebbe beletar­tozik a TÜZÉP is — összesen nyolcmillió 920 ezer forintos forgalmat bonyolítottak le, ami a tavalyi hasonló időszakhoz viszonyítva 104,6 százalékot je­lent. A Gyula és Vidéke ÁFÉSZ nagy gondot fordít a minél jobb áruellátásra. Különösen kere­settek a mirelit áruik, ezek ma már nemcsak a városokban, ha­nem a községekben is kapható­ak, hiszen az ÁFÉSZ-ek a leg­több. boltot hűtőpulttal látták eL Még nagyobb lenne azonban a forgalom, ha ezekből a cik­kekből folyamatosan tudnák biztosítani a teljes választékot. A téli és tavaszi hónapokban különösen keresett vollt a zöld­borsó, melyből viszont csak kor­látozott mennyiséget kaptak. Lényegesen javult a húsellátás és a töltelékáruból is nagyobb volt a választék. Ezt nagyban befolyásolta • az a körülmény, hogy a húsipari vállalaton kí­vül más üzemből is tudtak ilyen árut beszerezni. Többek között lángolt kolbászt, külön­böző szalonnaféléket, kenőmá­jast, tepertőt süb. A baromfi^ feldolgozó vállalattól nagy mennyiségben szereztek be a különböző termékekből, főleg j csirkéből, csirkeaprólékból volt elegendő. Ezek forgalma jelen­tősen nőtt az év első negyedé­ben, a háziasszonyok megszeret­ték, és egyre keresettebbé vál­nak Jó volt a kenyér-, tej- és tejtermékellátás is. valamint a lisztes árukból megfelelő vá­lasztékot tudtak biztosítani. Hiánycikk mutatkozott viszont a különböző konzervekből, be­főttekből és dóiigyümölcsőkből. E cikkekből a nagykereske­delmi vállalat nem tudott ele- gendőt szállítani, így az ÁFÉSZ , megyén kívüli árubeszerzést is: szervezett. Az igények azonban . tovább nőnek, ezért a jövőben még nagyobb gondot fordítanak a hiánycikkek pótlására. Az iparcikkek közül elsősor­ban a ruházat ért el nagyobb forgalmat, s az igény a szin­tetikus alapanyagból készült cikkek felé tolódik. Keresettek ezenkívül a kékfestő kartonok, általában a sötétmintás anya­gok. Jó volt a forgalom a tar­tós fogyasztást cikkekből is. K. J Félmillió - társadalmi munkában A Tótkomlós! községi Tanács és a községben levő gazdasági és társadalmi szervek közötti együttműködés tavaly tovább­fejlődött az azt megelőző évhez képest. Az együttműködési megállapodás alapján elvégzett társadalmi munka, és a ’ pénz­ben! hozzájárulás mértéke is emelkedett, ez utóbbi megköze­líti a százezer forintot. A tár­sadalmi munka értéke pedig az 1972-ben elért 450 ezer fo­rintról 500 ezerre emelkedett. A községi tanács igyekszik azl együttműködés lehetőségeit ki­bővíteni a nem tanácsi szer­vekkel, s ez nagyban hozzájá­rul a település fejlesztéséhez es a lakosság igényeinek jobb kielégítéséhez. A községíejlesz- téshez nagymértékben hozzá­járult a társadalmi munka, me­lyei: a gazdasági, társadalmi szervek és a lakosság nyújtott. OMmimiiBiBümMtiiucmimun»»" „Overlord’Vhoz hasonló partra­szállási akciót még sohasem hajtottak végre. A technikai .ne­hézségek válóban egyedülállóak voltak. A magyarázat azonban elsősorban másban rejlik. Churchill ugyanis azt fontolgat­ta. hol kifizetődőbb megnyitni a második frontot, talán inkább a Balkánon, ho§y megakadá­lyozzák a szovjet hadsereg elő­retörését? Végül is két tényező még Teheránban döntést ered­ményezett. Az egyik: Sztálin tü­relmetlensége. A másik: az an­golszász vezfetés aggodalma, hogy a Szovjetunió egyedül aratja le a győzelem babérjait. Teherán, december 1. Ismét Berezskovra hivatkozhatunk. „Amikor a három nagy a reg­gelinél összejött, Roosevelt ün­nepélyesen kijelentette: — Urak, Sztálin marsallal közölni szeret­nék egy számára kellemes újsá­got. Arról van szó, hogy ma az egyesített parancsnokságok el­fogadták a következő javaslatot: Az Overlord-hadműveletet 1944 májusára tűzik ki...” Négy nappal később kinevezték a fő- parancsnokot, Eisenhower tá­bornokot. Az Overlord végül is egyhónapos halasztást szenve­dett ugyan, de talán még job­ban elodázták volna, ha a szov­jet csapatok nem közeledtek volna már Németország területe felé. Most már csak egv kérdés usaradte Mi volt az Overlord Ez tette lehetővé a volt ikis- vasút helyén parkok kialakítá­sát, gépkoesiparikolók építését. A ligetben megépült az úttörő­ház, mely munkálatoknál több ezer köbméter anyagot kellett megmozgatni. A község fejlesztése érdeké­ben egyre több üzem, intéz­mény. társadalmi szervezet kap­csolódik a mozgalomhoz. Vál­lalt kötelezettségénél nagyobb mértékű munkát végzett a TÖVÁLL, az ÁFÉSZ, a Hala­dás Mg. Tsz és a házüpari szö­vetkezet. Említésre méltó az a tevékenység is, amit a község kisiparosai végeztek, főleg az úttörőház építésénél. A jó társadalmi összefogás nyilvánult még a „Két nap az is­koláért” mozgalomban, melynek hatására 230 ezer forint gyűlt össze. miaBBiBBiiBimiHmBiinBiiunBiBUU» S • szerepe? Zsukov marsall „Visz- ■ szaemlékezések és elmélkedé- S sek” című könyvében így írt: • „A partraszállás valóban stra- ! íégiai és politikai jelentőségű ! lépés volt, A népek lelkesen üd- ; vözölték és örömmel fogadta a ■ hírt a szovjet nép is, amely ak- 5 kor már három éve viselte a • Németország és csatlósai ellen ! vívott harc súlyát. Jól emlék- ; szem’ arra a megelégedésre, ■ amely a szovjet fő- « parancsnokság tagjait is éltől- ! tötte a hír hallatán. • • Tiszteletben tartandó ugyan ■ az angol—amerikai csapatok hő- • siessége, de nem lehet egyet- j érteni a partraszállást túlérte- : kelő nézetekkel. A második ; front megrfyitása a szövetsége- ■ sek egyesített stratégiájának • kezdettől fogva központi kér- ■ dése volt A nyugati hatalmak • vezető körei azonban arra tőre- j kedtek, hogy a háború terheit 5 a Szovjetunióra hárítsák, s ez- ■ zel megakadályozzák, hogy a ■ Vörös Hadsereg Európa népeit ! felszabadítsa. Elgondolkoztató * tényként jegyzem meg: a part- ! raszállást a hatéves háború be- ! fejezése előtt 11, hónappal haj- ! tották végre. A szovjet had- : sereg győzelmei akkor már el- : döntötték a háború kímenete- • lét, a szövetségesek az „Over- ! lord” hadműveletet kivételesen I kedvező körülmények között S kezdték meg”. : * Békés megyei építőmunkások Szegeden A Keiet-magyar-os-szág) Víz­ügyi Építő Vállalat — vagy rö­vidítve KEVIÉP — 1966-ban ala­kult az országos közműves!tési programban meghatározott fel­adatok elvégzésére. A működési területükön négy főépítésvezetőség van. Ezek kö­zül Békés—Csongrád megyében dolgozik a legnagyobb, a béké­si főépítésvezetőség, évente mintegy 90 millió forintos kapa­citással. A KEVIÉP Megyénkben is számos, jelentős létesítményt adott át használatra. Ezek közül a legjelentősebbek: az orosházi, a gyulai vízmű, a békéscsabai vamdháti vízmű, az orosházi BOV víztorony és a város szennyvíztisztító-telepe, a Ket­tős-Körösön a békési duzzasztó­mű, a szeghalmi közúti híd, Bé­késcsaba,’ szennyvízcsatorna- rendszere és szennyvíztisztító- telepe. Mintegy 150 Békés megyei építömúnkás dolgozik a szom­szédos megyében. Szeged város csatornarendszerét építi két ési fél éve Tokai Lajos 32 tagú, | kétszeres szocialista brigádja, j Építésvezetőségük a nagy jhfrü városban több kilométer kisebb- nagyobb átmérőjű szennyvízcsa­tornát készített. Ottjártunkkor a Tolbuchin körút csatornázásánál dolgoz­tak. A brigád egy részével öt méter mélyen, a föld alatt, az épülő csatornában beszélgettünk. A 2,60 méter átmérőjű körszel­vényű csatornában csak a mun­kahelyeken világít egy-egy lám­pa. Felettünk a villamos és a közúti forgalom dübörög, s ré- mítően visszhangzik a tompa morajlás. A hőmérséklet 14 Cel­sius fokkal alacsonyabb, mint a felszínen. A szivattyúk állandó­an'dolgoznak, mert csak így biz­tosítható a munkaterület a fo­lyamatos vízzáró vakolat készí- féséhez, A szenyvízcsatornákat vegyes módszerrel építik. Hely­színi — monolit — betonozástól a Siómé gyár licence alapján előregyártott betoncsőig, minden . megtalálható. Tokai Lajossal, a brigád veze­tőjével végigjártuk a csatorna A Szarvasi Vegyes Háziipari Szövetkezet SZIK-ügyintéző munkakör betöltésére fel­vételt hirdet. Jelentkezés személyesen vagy írásban a szövetkezet elnökénél, , Szarvas. Szabadsás út 12; Telefon: 156. x iftg Q W74, JÚNIUS 6, V 1 A sportcsarnok elkészült szakaszának egy ré­szét. Közben tájékoztat a mun­káról és a brigádról. Ö maga is a vállalat régi dolgozója. — A vállalat elődjétől, a VI- ZÉP-től örököltek — mondja kedélyesen a mokány kőműves. Néhányan egy csoportban dol­goznak. Megállunk mellettük. Aprólékos, begyakorolt mozdu­latokkal végzik a vízzárást. — Kicsit iparkodnunk keli az anyagot eldolgozni, mert a kö- [ tésgyorsító hamar megköt,— szól elsőnek Kopjány Sándor zsadá- nyi kubikos. Nyolc éve dolgozik ennél a vállalatnál, még a bi- harugrai halastó építésekor ke- j rült a KEVIÉP-hez>. korábban a komád! kendergyárban dolgo­zott A kender szezonjellegű, így nem biztosított állandó munkát. — Zsadányban munkát csak a tez-ben és az állami gazdaság­ban találunk — kapcsolódik a beszélgetésbe Kopjány Ferenc, előző beszélőpartnerünk öccse. Fiatalember, bajsza még alig serken. Széles tenyerével erősen markolja á lapátja nyelét. 1968- ban, amikor befejezte az iskolát, akkor jött ide dolgozni. Jó az itt dolgozó kollektíva és a kereseti lehetőség. Nagy Lajos kőműves egyetértőén bólogatott. Ö már koránál fogva is tapasztalt ember, a vállalat elődjénél is dolgozott már nyolc évet. A vi­déki életet, utazgatást megszok­ta már. A szegedi csatornaépítésen nyolc plusz hatos rendszerben folyamatosan dolgoznak. Ez azt jelenti, hogy nyolc napot mun­kával, hat napot pedig otthon pihenéssel töltenek. Ez azért is jó, mert a gépkihasználás jobb és a háztájiban, a veteményes­ben is tudnak segíteni — A hazautazáshoz a vállalat bérelt autóbuszokat biztosít. A munkásszállás és az egyéb szo­ciális létesítmények is megfele­lőek — mondja Kászonyi Lajos művezető —. Szegeden még van munkánk, de tavasszal már kö­zelebb, a ikörösLadányi duzzasz­tó építéséhez megyünk dolgozni * * * Szeged egyik leglátványosabb beruházása a fedett sportcsar­nok építése. Jellegét tekintve Közóp-Burópá egyetlen ilyen korszerű létesítménye. A mintegy 2 500 négyzetméte­res második emeleti szinten 972 rögzített ülést helyeznek el. Az állóhelyek száma 600. A szerke­zet íves, rácsos szerkezetű acél­tartókkal, két végén vasbeton támbakokkal van rögzítve. Épí­tési költsége 75 millió forint. E jelentős sportobjektum meg­valósításában is szép számmal közreműködnek Békés megyei dolgozók, így például az építés- vezető, a kőműveseik, a festő, a kubikosok és a segédmunkások. Az első naptól itt dolgozik Rá­bai Zsigmond vésztői vasbeton­szerelő. Tőle is- arról érdeklőd­tünk, hogy került ilyen messze a családtól. — Otthon a faluban nem tu­dok a szakmában elhelyezkedni. Más vállalathoz meg nem me­gyek, mert ezt megszoktam, megszerettem, ez nekem jó. 3 500—3 60Ö foi’íntot keresek ha­vonta és ez szép summa. Október 11-én már itt akarják tartani Szeged felszabadulásának ünnepségét. Az itt dolgozó Bé­kés megyeiek mindent elkövet­nek, hogy ez meg is valósuljon. Búcsúzunk a Szegeden dolgozó Békés megyei építőktől. Hama­rosan befejezik a sportcsarnok építését, hazajönnek ismét dol­gozni. De munkájukat a magas­ba emelkedő hatalmas, íves épü­let megőrzi. Itthon büszkén mondhatják, ha beszélnek róla, vagy képen látják majd: „Mi építettük!” És ebbe nemcsak ők, a KEVIÉP, hanem Békés megye is beletartozik. Szekeres András A föld alatti munkahelyen

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents