Békés Megyei Népújság, 1974. június (29. évfolyam, 126-151. szám)
1974-06-06 / 130. szám
Borbándí János Moszkvában Ivan Arhipov miniszterelnök-helyettes (Jobbról) a Kremlben fogadja Borbándi Jánost, a Minisztertanács elnökhelyettesét. aki hivatalos, baráti tárgyalásokra utazott a szovjet fővárosba. (Telefotó — TASZSZ—MTI—KS) Púja Frigyes vidéki körúton flz iraki köztársasági elnök fogadta a magyar külügyminisztert Bagdad Koprcda Dezső, az MTI kiküldött tudósítója jelenti: A hivatalos baráti látogatáson az Iraki Köztársaságban tartóz, kodó Púja Frigyes keddi programjában vidéki út szerepelt. Külügyminiszterünk edlátogatott a Bagdadtól 120 kilométerrel északra fekvő Szamarrába, amely mintegy ezer évvel ezelőtt — bár csak mintegy ötven évre — Bagdad helyett az iszlám világ központja volt. A város mai arculata tükrözi a haladó iraki rendszer gazdaság- fejlesztési politikáját. Nagy jelentőségű hidroenergetikai rendszere mellett Púja Frigyes meg_ tekintette a város szovjet segítséggel épült gyógyszergyárát iá, amely jelenleg a belső szükségletek mintegy háromnegyed ré- | szírt fedezi. i Űtiban Számárrá felé, Púja Frigyes felkereste az iraki fővárostól mintegy 20 kilométernyire épülő izzólámpa- és fénycsőgyárát, amelyhez a gépi berendezéseket az Egyesült Izzó szállítja. A tervek szerint a gyárait ez év vége előtt adják át rendeltetésének. Az építkezés- j nél jelenleg is tíz magyar szak- I ember tevékenykedik. Púja Fri. | gyes délután visszatért Bagdadba. , • i A hivatalos baráti látogatáson az Iraki Köztársaságban tartózkodó Púja Frigyes ' külügyminisztert szerdán délben fogadta Hasszán Al-Bakr köz- társasági elnök. A szívélyes, baráti légkörű találkozón Hasszán Al-Bakr és Púja Frigyes eszmecserét folytatott a magyar' külügyminiszter iraki látogatásának tapasztalatairól, a két ország kapcsolatainak állásáról és bővítésük lehetőségeiről, valamint a nemzetközi helyzet kölcsönös érdeklődésre számot- tartó időszerű kérdéseiről. A látogatásnál jelen volt hazánk bagdadi nagykövete is. Tiszamenti Regionális Vízmű j és Vízgazdálkodási Vállalat Gyulai Kirendeltsége E—852 kotróvá' V ■ ■ csatornaépítést. kotrást és egy eb földmunkákat. ? MTZ árokásóval ! : csatornaépítést és rakodási munkákat vállal. * 0 & 1 • GYULA, Lenin u. Telefon: 377 és 584. 67 883 í . íl i •* Pravda-cikk a napy tanácskozás 5. évfordulójáról Moszkva A Pravda az 1969-es nemzetközi kommunista és munkáspárti értekezlet ötödik évfordulójával kapcsolatos szerdai szerkesztőségi cikkében hangsú. lyozza. Az elmúlt évek eseményei meggyőzően bebizonyították, hogy a kommunista és munkáspártok 1969-es nemzetközi tanácskozása nemcsak újabb szakaszt jelentett a kommunista mozgalom fejlődésében, hanem történelmi szerepet játszott az egész emberiség életében is, az egyik fontos tényaző volt, amely előmozdította azt a jelenlegi fordulatot, amely a j nemzetközi eseményeket a népek szempontjából kedvező mederbe terelte. A gyakorlat bebizonyította — folytatódik a cikk —, hogy az értekezlet alapvető értgjce'.éöei j és következtetései helyesek, j hogy hatékony az értekezleten i elfogadott egységprogram, amely az élenjáró társadalmi erők akcióit határozza meg az imperializmus ellen, a békéért és a népek biztonságáért folytatott harcban. .Történelmileg rövid idő alatt sikerült hatalmas eredményeket elérni* az- anti- imperialista küzdelem alapvető irányzataiban, amelyeket az értekezleten megjelöltek. Az 1969-es értekezlet óta eltelt öt esztendő alatt a kom-, raunisták nemzetközi politikai i és eszmei egysiége ■ minőségileg j új fokra emelkedett. A testvér-1 partok internacionalista együttműködése számottevően megerősödött. A testvérpértok között ma széles körű az egyetértés és azonosak a nézetek a forradalmi mozgalom, az arnti- imperialista harc döntő problémáit illetően. Lényegesen leszűkült azoknak a kérdéseknek a köre, amelyekben különlböző- 'ék az értékelések. A világforradalmi folyamat által felvetett űj problémák megkövetelik a politikai élcsa- I pat. a nemzetközi kommunista | mozgalom további erősítését és | szerepének növelését, e mozga-1 lom valamennyi osztagának szorosabb akcióegységét — mu- j tat rá a Pravda. (MTI) 0 DIFX (él 1969. június 6. — Nixon amerikai elnök és Thieu, a saigoni rezsim vezetője már befejezte tárgyalásait Honoluluban, amikor váratlanul a hírügynökségek világgá röpítik a hírt: Valahol Dél-Vietnam felszabadított övezetében a népképviseleti kongresszus résztvevői kikiáltották a Dél-vietnami Köztársaságot és megválasztották annak ideiglenes kormányát. Az amerikai elnök első ingerült kifakadásában „rizsföld kormánynak” titulálta. Igaz, aligha képzelhette, hogy néhány éven belül a reális helyzet kényszerű _ tudomásulvételével de facto äz Egyesült Államok is álismerni kényszerül a „rizsföld kormányt’’, a tiél-vietnarhi Ideiglenes Forradalmi Kormányt vagy ahogy egyszerűen nevezzük, a DtFK-et. A DIFK megalakítása történelmi esemény volt, új szakaszt indított el a vietnami nép fetsza- badítási harcában. Megalakulása azt. jelentette, hogy a felszabadított területeken megkezdődhetett az alkotmányos élet, olyan önálló törvényhozó és kormányzó szerv jött létre, amely nemcsak a belső renden őrködik, de a nemzetközi jog értelmében is képviseli a lakosságot. Az ideiglenes forradalmi kormány — a legkülönbözőbb irányzatokat tömöríti — egyben jelképe annak az egységnek is, amely az egyik- titka a vietnami nép több évtizedes hazafias, an- tlimperialista harcának. Ez a kormány valóban a dél-vietnami nép kormánya. Paradox módon Nixon Ingerült megjegyzése, a „rizsföld kormány” — igaz. Mert a DIFK — a szűnni nem akaró évtizede harc közepette — földet osztott, megteremtette a helyi önkormányzatot a felszabadított övezetekben. És nagy része volt azokban a katonai, politikai és diplomáciai sikerekben, amelyeknek következtében az Egyesült Államok rákényszerült a vietnami békeegyezmények aláírására Párizsban. Azóta már a DIFK több tucat országgal létesített diplomáciai kapcsolatot es nemzetközi tekintélye szüntelenül erősödik. Most, június 6-án, fennállásának ötéves évfordulóját ünnepli a forradalmi kormány. És bár hivatalosan véget ért a vietnami háború, igazi béke még mindig nem köszöntött Dél-Vietnamra. A saigoni rezsim — az Egyesült Államok támogatásával — mindent elkövet a párizsi megállapodások szabotálására, Visszautasítja a DIFK reális javaslatait, zsákutcába juttatta a Párizs környéki politikai tárgyalásokat, csapatai pedig szüntelenül folytatják területrabló akcióikat. A DIFK, miközben joggal védelmezi fegyveresen is a felszabadított övezeteket, soha sem mondott le arról, hogy megmegújuló javaslataival próbálja kimozdítani a holtpontról Dél- Vietnam ügyét, végrehajtatni a párizsi egyezményeket. Ebben a harcában maga mögött tudhatja a világ haladó, demokratikus erőit. Most, amikor évfordulóján köszöntjük a DtFK-et, emlékeztetünk rá: hazán* a Nemzetközi Ellenőrző és Felügvelő Bizottság tagjaként azon munkálkodik, hogy Dél-Vietnamban érvényre jussanak al párizsi megállapodások e'őírásai és a sokat szenvedett nép élvezhesse a békét. (KS) Aláírlak a szirial—izraeli csapatszétválasztási megállapodás okmányait Genf | A Genfben tárgyaló sziriai és izraeli katonai küldöttség veze-1 tője szerdán délelőtt a Nemzetek j Palotájában aláírta a csapat- j szétválasztási megállapodás vég-1 rehajtásával kapcsolatos dokumentumokat. A múlt pénteken kötött általános megállapodás értelmében a szétválasztásit húsz napon belül, tehát június 25-ig végre kell hajtani. (UPI). »01 ei'Iord * — 20. évforduló Ma 30 éve, hajnali 3 órakor Dél-Anglia partjainál, Plymuth- t ól a Wight szigetekig ötezer hajócsavar kavarta meg a Csatorna vizét, s több tízezer repülőgépmotor dörgése zúgott a levegőben. Az 1. amerikai, a 2. angol hadsereg „meglódult”, s aznap — 1944. június 6-án — reggeli adásában a londoni BBC, a Sors-szimfónia hangjai után, már hírt adhatott róla; „Az Invázió megkezdődött, csapataink nar',rászállták Cherbourg térsé- ségében ...” Ma pontosan 30 éve annak, hogy eljött az úgynevezett . D- day” az angolszász csapatok partraszállása a második front megnyitásának napia a nagy háború egyik fordulópontja. Egyik — jogosan írhatjuk ezt le, mérlegelve a háború menetét, az akkorra kialakult fronthelyzetet. Azóta ugyan a nyugati történet- írás gyakorta eltorzította, mondhatni felnagyította a második front megnyitásának a háború végső kimenetelére gyakorolt szerepét, nyilván azzal a szándékkal, hogy ezzel is csökkentse a Szovjetunió hősi harcának jelentőségét. Akkor, 1944. június 6-án azonban az antifasiszta koalíció résztvevői, a fasiszta megszállók ellen küzdő partizán - mozgalmak — érthetően — örömmel fogadták az „Over- lord” hadművelet megindítását. A második front megnyitása az antifasiszta koalíció közős harcának legfontosabb megnyilvánulása volt. Ez az összhang csak később tört meg. paradox módon a béke útvesztőiében. A frontok megbomlottak és a nagy háborút a hidegháború követte. Sok időnek kellett eltelnie ahhoz, hogy — természetesen egészen más történelmi körülmények között, de nem utolsósorban a régi tanasztalatok al aulán — az antifasiszta koalíció két vezp+0 hatalmának. a Szovjetuniónak és az FsvesüH Államoknak a kaocso'otqihtm ismét a békés < együttműködés, gyakorta a köz,ős fellépés irányvonala törjön "tat. A7. hogy a józan ész. a közös érdek és a történelem narancsa szerint isméi együtt esd el -ienek a békéért. a biztonságért. Persze mindez nem változtat azon, hogy a második front előkészítése, jelentősége, az angolszáz hatalmak szándék«: ma is gyakorta képeznek vitatémát. A továbbiakban néhány érdekes részletet Idézünk fel a visszaemlékezésekből, memoárokból. ..Az első teljes ülés november 28-án 16 órakor nyílt meg. A legfőbb kérdés az európai második front megnyitása volt” — így emlékszik vissza Sztálin, Roosevelt és Churchill 1943-as teheráni találkozójára V. Be- rezskov szovjet diplomata, „Tolmács voltam Teheránban” című memoárjában. ..Roosevelt megértő volt, Churchill taktikázott. Sztálin észrevette ezt, és kijelentette a szovjet fél arra számít, hogy a szövetségesek Észak-Franciaországban fognak partraszállni, méghozzá késedelem nélkül, mivel csakis ez a hadművelet könnyíthet* a szovjet front helyzetén”. Csakhogy ekkor még sem időpont, sem részletes terv nem volt. mint ahogy az „Overlord”- ért felelős katonai parancsnokot sem nevezték még ki. S a vita hevességét Berezskov így jellemzi: ..Az Overlord-probléma zsákutcába jutott. Ügy tűnt, hogy a tárgyalások folytatásának semmi értelme. Sztálin hirtelen felállt. Molotovhoz és Vörös 11 övhöz fordulva. így szőtt: „Gyerünk, nekünk itt nincs keresnivalónk. Sok dolgunk van a fronton . .." Vajon miért, volt er, a huzavona, taktikazgatás, Igaz, az
