Békés Megyei Népújság, 1974. június (29. évfolyam, 126-151. szám)
1974-06-02 / 127. szám
a Körösvidéki Társulatok Együttműködési Szervezetét 1968 áprilisában a megyében működő akkor még három, azóta négy vízgazdálkodási társulat: a gyulai, békési, szeghalmi és békésszent- andrási aláirtották meg olyan meggondolás és megfontolás alapiján, hogy Békés megyében a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság működési területével azonosan az itt levő mezőgazdasági üzemek részére távlatban is elfogadható komplex-meliorációs tervezési tevékenységet végezzen. A megalakulás időpontjában a résztvevő társulatok nagy A feladat megoldását vagy az arról történt tárgyalásokat a mostani aszályos években esetleg kézlegyintéssel el lehetne intézni. Jó példa azonban, amit a Vésztő térségének' mezőgazdasági üzemvezetői így fogalmaztak meg: „Ismerve rapszodikus, változékony időjárásunkat, a gondos mezőgazda az aszályos években készül fel az esetlegesen bekövetkező belvízkárok kivédéséré’. Feltétlen ez a helyes elmélet. Mindig jobbam és erőteljesebben előtérbe kferül mező- gazdasági üzemeinkben a nagy értéket jelentő és kincset érő vízgazdálkodási társulatoknál is, hogy a tervek készítése magas műszaki színvonalat biztosítson, a gyakorlathoz minden körülmények között alkalmazkodjék, önköltségesen készüljön a kivitelezésre, alkalmas legyen a víz- gazdálkodási társulatoknak. Alakulásunkkor 2 mérnök, 4 technikus és 4 magas műszaki ismeretekkel rendelkező szakemberünk volt. Első éveink az indulás nehézségeivel, hely- és felszereléshiánnyal teltek el, 1968-ban azonban már így is a tervezők elkészítették a gyulai Köröstáj Tsz komplex vízrendezési tervét, mintegy 14 millió forint kiviteli értékben. Ettől az Eredményeink részese fiatal, lelkes műszaki gárdánk, felkészülten várja a feladatokat gyakorlattal rendelkező műszaki gárdájukat biztosították e fontos, a vízgazdálkodás minden, ágában ismeretet igénylő tervezési munkára. Ez a tevékenység megyénkben teljesen újszerű volt A kormányrendeletek szabályozták és meghatározták az alapvető feladatokat, a helyi körülmények kialakítását azonban a mezőgaz. dasági üzemek igényeinek megfelelően .ennek a műszaki gárdának kellett kidolgoznia, ezt követően magasszintű terveket készítenie. Erre az időszakra jellemző volt a változékony, rapszodikus időjárás. A belvizek, a fakadó vizek a mezőgazdasági üzemekben 100 millió forint nagyságú terméskieséseket okoztak. Jellemző példa erre a szeghalmi járás mezőgazdaságának belvízkára. amely 452 millió forintot tett ki, vagy a Békés—Csongrád megyei Állami Gazdaság megyénkben levő gazdaságainak 1970. évi 127 milliós belvízkára. Együttműködési szervezetünk, re várt az a feladat, hogy a távlati vízügyi szempontokat mesz- szemenően figyelembe véve, az öblözeti terv szigorú szem előtt tartásával készítsen olyan komplex-meliorációs terveket, amelyek magukban foglalják a vízkárelhárítást, az ésszerű mezőgazdásági, gyakorlatban nélkülözhetetlen vízgazdálkodást, nagyüzemi igényeknek megfelelő úthálózat terveinek készítését, a táblásítási tervek elkészítését, talajjavítási javaslattal, az öntözés lehetőségének feltárásával komplexen segítse a% ebben a térségben működő nagyüzemeket. vízzel való gazdálkodás. A jelenleg termesztett kultúrnövényeink biológiai képességeit csak akkor és ott tudják maximálisan kihozni, ahol minden fellelhető tápanyag rendelkezésre áll és ehhez, illetve ennek felvételéhez a megfelelő víz megtalálható. Ilyen előzmények mellett megyénk gazdasági vezetői helyénvalónak tartották olyan szervezet felállítását, amely helyi gyakorlattal és ismeréttel rendelkezik s amelynek dolgozói a megyében kívánnak élni és. tevékenykedni. A megalakulás ideién az alapelv az volt, mint általában a időponttól kezdve szervezetünk fejlődése dinamikus, nem volt túlméretezett. A megyei és já-. rási szervekkel jól sikerült koordinálás alapján lehetőleg any- nyl tervet készítettünk el, ami ,egy-egy időszak kivitelezéséhez elégséges volt. A tervek alapján vízgazdálkodási társulataink fel tudtak készülni feladataik meg- oldá ára munkáikat gépesíteni tudták, ami azon túlmenően, hogy a megvalósítás gyorsabb és'termelékenyebb volt, gazdaságosabbá Is vált. Az 1969—70-es, majd az ezt követő évek is egy-egy öblözet területére történő tervkészítései lehetővé tették, hogy az öblöiliogy fejlődött együttműködési sze rvezetünk, úgy kellett gondoskodni megfelelő irodákról üt. Nagyszerűen bevált a mélykúti tsz által készített faépület, amely télen-nyáron kellemes körülményeket biztosit Felkészültünk az elkövetkező idők nagy tervezési feladataira A Körösvidéki Társulatok Együttműködési Szervezetének reklámoldala i zeten belül az alátervezés metodikáját követve, a magasabb- rendű állami művek kapacitása kihasznált legyen. Ez természetesen megkívánta nagy kiviteli értékű műszaki tervek készítését. így 1969-ben a kiviteli tervek értéke már 24 millió forint, 1970-ben 26 millió, 1971-ben 30 millió volt, 1972-ben pedig megközelítette a 40 milliót. Természetes, ezek a kiviteli értékeik nem csupán vízrendezési meliorációs tevékenységet, hanem a mezőgazdasági üzemek igényednek megfelelően öntözőtelepek, öntözött legelők, rizstelepek tervezési és kiviteli munkáit is magukba foglalják. Régi közmondás tartja azt. a terv annyit ér, amennyit megvalósítanak belőle. Ezen a téren nincs mát szégyenkeznie együttműködési szervezetünknek, mert az általunk készített tervek nem fiókokban vagy szekrényekben porosodnak, hanem a kivitelező forgatja azokat megvalósítás közben. Bátran mondhatjuk, hogy kiviteli terveink ez ideig mintegy 7# százalékban megvalósultak. a helyszínen vizsgálva ,a műszaki átadások utáni helyzetet, bizonyosak vagyunk abban, hogy ezeknek a mezőgazdasági üzemeknek az esetleges belvízkára meg sem közelítheti az 1967-es vagy az 1970-es belvízkár nagyságát. Ebből adódóan a tervek bírálói elsősorban a mezőgazdasági üzemek, nem utolsósorban a kivitelezők Mindkét partnerünk az általunk készített tervek műszaki színvonalát, gyakorlati hasznosságai magasfokúan jónak ítéli meg. Természetes, hogy a megalakulás óta eltelt hat év szervezetünknél kialakította a jól képzett műszaki-tervezői gárdát, amely képes arra, hogy ne csak nyomon kövesse és regisztrálja a mezőgazdasági üzemek elképzeléseit és igényeit, hanem előrelátóan javaslattal tud élni a nagyobb mezőgazdasági termelékenység, magasabb terméseredmények eléréséhez szükséges eszközök, berendezések és elképzelések megvalósításához. Ahhoz, hogy ez kialakulhatott, politikailag érett, a párt politikáját magáévá tevő műszaki gárdára volt és van is szükség. Itt kell elismeréssel szólni azokról a kommunista műszakiakról, akik mindennapi feladatuk mellett a fiatal generációt e szép és nemes ügy szolgálatára nevelik. A mindennapos munka szervezetünknél összekovácsolt olyan műszaki gárdát, amely szocialista brigádmozgalomba tömörülve, még hatékonyabban, még gazdaságosabban tud termelni. Ennek tudható be, hogy tavaly a brigádmunka értékelésénél geodéziai csoportunk a városfejlesztésért kifejtett tevékenységéért megkapta a „Gyuláért” kitüntető jelvényt és oklevelet. Nekik köszönhető, hogy a kongresszus és .hazánk felszabadulása 30. évfordulója tiszteletére mint-' egy 100 000 forint értékű társadalmi munkát ajánlottak fel. örülünk annak is, hogy több dolgozónk részesült eddig is kitüntetésben. Egyik dolgozónk kiérdemelte a Vízgazdálkodás Kiváló Dolgozója, tizenketten pedig a vállalati Kiváló Dolgozó kitüntetést Műszaki és agrártervezőink jövőbelátóan készülnek fel a következő időszak nagy feladatainak tervezésére. Mindig jobban és jobban előtérbe kerül az üzemen belüli nagy. 120—150 hektáros táblák kialakítása. Ismerve Békés megye heterogén talajviszonyait, mikrodombor- zati helyzetét, a nagy táblák kialakítását gátolnák a beépített táblaegységekről levezető szivárgók. Műszakilag megkerestük és keressük továbbra is annak a megoldásnak gyakorlati kivitelezését, hogy lokális jelleggel a táblán belül e foltoknak a káros vizét a táblákról elvezessük. Ennek lehetősége jelenleg műanyag dréncsövekkel képzelhető el. Szervezetünk intéző bizottsága nyugat-németországi tanulmányútra küldte el az együttműködési szervezet vezetőjét, aki igen hasznos és megyénkben is megvalósítható tapasztalatokkal tért haza. Ennek széles körben történő kiértékelése után javaslatot teszünk felsőbb megyei vezetőinknek a kérdés gazdaságos megoldására. C élunk az, felkészültségünkkel, tudásunkkal segítsük a mezőgazda- sági üzemek termelést ■á nyitó szakembereinek nehéz, elelősségteljes munkáját. S ha az elkövetkező évek bármelyikében netán keletkező komolyabb belvízkárt eddigi munkákkal 70 százalékban már elhárítottuk. I Elmondhatjuk, tőlünk telhető módon mindent megtettünk azért, hogy dolgozó népünk asztalára Békés megyéből, az itteni mezőgazdasági üzemekből több kenyér, több tej és több hús jusson. ( __) G eodéziai csoportunk pontos munkára! segíti a sarkadi szene yvizosa- toraa építésének elé készítő munkáit
