Békés Megyei Népújság, 1974. június (29. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-22 / 144. szám

KÖZLEMÉNY a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1974* június 20-i üléséről (Folytatás az 1. «»Idáiról) ben, Uruguayban és másutt szüntessék be a demokráciáért, a szabadságért küzdők üldözését, vessenek véget a megtorlásnak. Követeljük Louis Corvalán és Rodney Arismendi elvtársak, az összes bebörtönzött hazafi sza­badon bocsátását. ® A párt és a kormány nem­zetközi tevékenysége arra irányul, hogy elősegítse a béke, a szocializmus és a haladás ügyét. Cselekvőén részt veszünk a szo­cialista közösség országainak együttes erőfeszítéséiben. Hoz­zájárulunk a szocialista országok összefogásának, a kommunista mozgalom egységének erősítésé­hez. — Nagyra értékeljük a Ká­dár János elvtárs vezetésével a testvéri Csehszlovákiában járt párt- és kormányküldöttségünk tárgyalásait és a látogatás ered­ményeit. Párt- és államközi kapcsolatainkban kiemelkedő fon­tosságú esemény volt Joszip Broz Tito magyarországi látogatása. Országaink és népeink közötti testvéri barátságot erősítette a Vietnami Demokratikus Köztár­saság parlamenti küldöttségének és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormányküldöttsé­II A Központi Bizottság megtár­gyalta és elfogadta a népgazda­ság időszerű kérdéseiről előter­jesztett jelentést. Megállapította, hogy az 1973. év és az idei első öt hónap gazdasági fejlődése ki­egyensúlyozott, tervszerű, kedve­ző. A szocialista ipar terme­mé lésének növekedése az első öt hónapban meghaladta a ter­vezettet. A termelés emelkedé­sének 32 százaléka a termelé­kenység javulásának eredménye. A központi fejlesztési progra­mok megvalósítása, a vállalatok és az irányító szervek szervezet­tebb munkája nyomán kedvezően változik az ipais termelési szer­kezete. Népgazdaságunk energe­tikai mérlege és alapanyagellá­tása kiegyensúlyozott. Az építő- és építőanyagipari vállalatok és szövetkezetek termelésének nö­vekedése meggyorsult, a terme­lékenység is számottevően ja­vult. Kedvezően alakult a lakás­építés. ütemesebbé vált az át­adás. A beruházások általában a tervnek megfelelően alakulnak. Az iparban változatlan feladat a termelés gazdaságosságának javítása, a termelékenység növe­lése, az önköltség csökkentése, a minőség javítása, az energiá­val és nyersanyaggal való éssze­rű takarékosság, a beruházások kivitelezésének gyorsítása. Tovább javult a munkaerőgaz­dálkodás, kevesebb az indokolat­lan munkahely-változtatás. A foglalkoztatottak száma — első­sorban a szolgáltató ágazatokban — a tervnek megfelelően növe­kedett. A kedvező irányzatok el­mélyítése érdekében továbbra is fontos feladat a munka haté­konyságának fokozása, a terv­szerű munkaerő-átcsoportosítás, az alkalmazotti létszámgazdál­kodás lazaságának felszámolása, az anyagmozgatás gépesítése. A szocialista bérezés alapelvének jobb érvényesítése is megköve­teli a teljesítménykövetelmények egységes, következetes érvénye­sítését. Az éves népgazdasági terv végrehajtása a mezőgazdaságban is megfelelően folyik. Az állami gazdaságok, a termelőszövetkeze­tek fejlődése kiegyensúlyozott. A termeiőszövetkezetekben a gaz­dálkodás szocialista vonásai erő­södtek. A mezőgazdaság termés­kilátásai kedvezőek. A növé­sének hazánkban tett látogatása. — A kölcsönös egyetértés és » testvéri szolidaritás légköré­ben folytattunk véleménycserét pártközi kapcsolataink, s a nem­zetközi kommunista és munkás- mozgalom időszerű kérdéseiről, a Chilei Kommunista Párt. az Amerikai Egyesült Államok Kommunista Pártja, a Görög Kommunista Párt és a Szíriái Kommunista Párt hazánkban járt vezetőivel'. — A szolidaritás és együttmű­ködés szellemében tárgyalt ma­gas szintű parlamenti küldöttsé­günk Egyiptomban és Szíriában, külügyminiszterünk Szíria és Irak vezetőivel. — A békés egymás mellett élés elve, a kölcsönös érdekek alap­ján képviselőink tárgyalásokat folytattak Líbia és Irán minisz­terelnöke által vezetett küldött­ségekkel, a Német Szövetségi Köztársaság, Olaszország kül­ügyminiszterével, Argentína gaz­dasági miniszterével és mások­kal. Pártunk és kormányunk to­vábbra is cselekvőén közreműkö­dik minden olyan nemzetközi akcióban, amely a szocializmus, a haladás, a béke ügyét szolgálja. nyék az ország egész területén jól fejlődnek, az állatállomány gyarapodik. A mezőgazdaságban is általános követelmény a jobb üzem- és munkaszervezés, a ren­delkezésre álló kapacitások jobb kihasználása, a termelékenység növelése. Most közvetlenül leg­fontosabb feladat az időszerű nyári munkákra, a termés beta­karítására való jó felkészülés. O Népgazdaságunk fejlődé­sében nagy jelentősége van a nemzetközi gazdasági te­vékenységnek. A nemzeti jöve- #delem mintegy 40 százaléka a külkereskedelmi áruforgalom­ban realizálódik. Nemzetközi gazdasági kapcsolataink tovább bővültek, külkereskedelmi for­galmunk dinamikusan nőtt. Nemzetközi gazdasági kapcsola­taink további fejlesztése nép­gazdasági érdek. Gazdasági építőmunkánknak szilárd bázisa a testvéri szoci­alista országokkal való szoros együttműködés; külgazdasági kapcsolatainkban a döntő helyet a KGST-országok foglalják el. A szocialista gazdasági integ­rációból adódó előnyök maxi­mális kihasználása állandó fel­adatunk. A kölcsönös előnyök alapján bővítjük gazdasági kapcsolata­inkat a tőkés és a Vejlődő or­szágokkal is. Ugyanakkor min­den lehetséges eszközzel védjük népgazdaságunkat a tőkés vi­lágban kibontakozó infláció, energiaválság és nyersanyagár- emelkedés negatív hatásaitól. Gazdasági munkánk ered­ményeivel összhangban emelkedik dolgozó népünk élet- színvonala, javulnak életkörül­ményei. A lakosság jövedelme és fogyasztása — az 197Ó évi tervnek megfelelően — gyor­sabban növekszik, mint az elő­ző években. A tervezett köz­ponti béremeléseket és szociál­politikai intézkedéseket szerve­zetten és határidőre megvalósí­tották, illetve a szükséges elő­készületeket megtették. A tava­lyi béremeléseket követően ez év január elsején és azt köve­tően végrehajtott központi bér­emelések újabb 440 ezer mun­kást és alkalmazottat érintet­tek. Április í-től további 510 ezer dolgozó munkaideje csök­kent. A lakosság áruellátása ki­egyensúlyozott és — kevés ki­vételtől eltekintve — megfelelő. A fogyasztói árszínvonal a ter­vezettnek megfelelően alakult. Életszínvonal-politikánkban fokozódik a társadalmi juttatá­sok, s ezen belül a szociálpoli­tikai intézkedések szerepe. 1974-ben kiemelt jelentőségű fel­adat a népesedéspolitika még kiterjedtebb anyagi és szociá­lis megalapozása, a több gyerme­kes családok támogatása. A né­pesedéspolitikai határozatot kö­vető intézkedések hozzájárulnak a születésszám kedvező alaku­lásához. III. A Központ? Bizottság határo­zatot hozott személyi kérdések­ben: — Katona István elvtársat, a Központi Bizottság tagját, a KB agitációs és propaganda­osztályának vezetőjét e meg­bízatása alól felmentette és ki­nevezte a Népszabadság főszer­kesztőjévé; — Dr. Berecz János elvtársat a KB külügyi osztályának, Grósz Károly elvtársat a KB agitációs es propagandaosztá­lyának, Rácz Sándor elvtársat a KB közigazgatási és adminiszt­ratív osztályának vezetőjévé ne­vezte ki. — A Központi Bizottság aján­lásokat fogadott el állami tiszt­ségek betöltésére. IV. A Központi Bizottság üdvözli és nagyra értékeli azt a széles körű munkaversenyt, amely a márciusi ülését követően orszá­gosan kibontakozott. Ebben a mozgalomban jut kifejezésre az a hangulat, amellyel pártunk, munkásosztályunk, dolgozó né­pünk készül a XI. pártkong­resszusra, hazánk felszabadulá­sának 30. évfordulójára. A Központi Bizottság helyesli és támogatja azokat az irányel­veket, amelyeket a Szakszerve­zetek Országos Tanácsa, a Kom­munista Ifjúsági Szövetség és a Hazafias Népfront verseny­felhívásukban kidolgoztak. Fel­hívja a párt-, az állami és a társadalmi szerveket, a gazda­sági vezetőket, hogy támogas­sák a kongresszusi és felszaba­dulási munkaverseny alkotó kezdeményezéseit és segítsék a vállalások teljesítését. A Központi Bizottság elha­tározta, hogy a kongresszusi versenyben legkiemelkedőbb eredményeket elérő vállalatok­nak és szövetkezeteknek az 1974. évi eredmények alapján 1975. május 1-én 22 „Kongresz- szusi Zászló” és a kimagasló eredményeket elérő szocialista brigádoknak 220 „Kongresszusi Oklevél” kitüntetést adományoz. A Központi Bizottság felszó­lítja a kommunistákat és a pártszervezeteket, hogy járjanak élen a munkaverseny helyi szervezésében, lebonyolításában. Mutassanak példát a lelkesítő feladatok teljesítésében, erősít­sék tovább a párt és a dolgozó tömegek kapcsolatát. A Központi Bizottság meg van győződve arról, hogy a XI. pártkongresszus tiszteletére tett felajánlások új lendületet adnak a szocialista építőmunkának, növelik hazánk gazdasági ere­jét, további lehetőségeket te­remtenek népünk jólétének nö­veléséhez, boldogulásához. (MTI) Közleményt hoztak nyilvánosságra a KGST ülésszakáról Pénteken délután a bolgár fő­városban közleményt hoztak nyilvánosságra a KGST 28. ülés­szakáról. Az ülésszakon részt vevő kül­döttség-vezetők felsorolása után hangsúlyozza a közlemény: Az ülésszak résztvevői ki­fejezték meggyőződésüket: a kommunista és munkáspártok vezetőinek elismerő értékelése a KGST-nek a szocialista közös­ség fejlesztésére és megerősíté­séré irányuló tevékenységéről, lelkesítő ösztönzés a szocialista gazdasági integráció további el­mélyítéséhez, valamint a test­vérországok közötti sokoldalú együttműködés tökéletesítéséhez. Ezután számot ad a végzett munkáról: — Nyikolaj Faggyejev, a KGST titkára beszámolót terjesztett be a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa fennállásának 25. év­fordulója alkalmából. Az ülésszak részletes határoza­tot fogadott el, mely tartalmazza a KGST 25 év alatt végzett munkájának főbb eredményeit és meghatározza a komplex program megvalósítására irá­nyuló további feladatokat. Az ülésszak megvizsgálta a végrehajtó bizottság beszámoló­ját a KGST-nek a 27. és 28. ülés­szak között végzett tevékenysé­géről, amelyet Tano Colov, a végrehajtó bizottság elnöke, a BNK minisztertanácsa elnökének első helyettese mondott el. Az ülésszak megvitatta továbbá a KGST tervezési együttműködési bizottságának beszámolóját az 1976—80. évekre szóló gazdasági együttműködési problémáknak a KGST-tagállamok népgazdasági terveinek koordinációja során történt kidolgozása előzetes eredményeiről. A beszámolót Ivan Hiev, a KGST tervezési együttműködési bizottságának el­nöke, a BNK minisztertanácsá­nak elnökhelyettese mondta el. Nagy megelégedéssel állapítot­ták meg, hogy a kommunista és munkáspártok vezetőinek 1973-as Krím-félszigeti találkozóján ho­zott határozatok alapján aktí­vabbá vált a komplex program megvalósítására irányuló mun­ka. a gazdaságban és egyéb te­vékenységi területeken sokré­tűbb és szorosabb lett a tagálla­mok sokoldalú együttműködése. Eredményesen teljesítik az 1971—75. évi árucsereforgalom fejlesztéséről szóló megállapodá­sokat. A KGST-tagállamok köl­csönös árucsereforgalmának nö­vekedése meghaladja a hosszú lejáratú kereskedelmi megálla­podásokban foglaltakat. A köl­csönös árucsereforgalom 1971— 73-ban 34 százalékkal, ezen belül a gépek és berendezések cseréje másfélszeresére növekedett. A nemzetgazdaságok közötti kölcsönhatás bővítése elősegíti az ötéves társadalmi-gazdasági fejlesztési tervek teljesítését. 1973 folyamán a KGST-tagálla­mok nemzeti jövedelme több mint 8 százalékkal nőtt az 1972. évi 5 százalékkal szem­ben, az ipari termékek terme­lése 8 százalékkal, a mezőgaz­dasági termékeké pedig 11 szá­zalékkal volt nagyobb. Szemmel láthatóan emelkedett a lakos­ság életszínvonala. Fejlődött az együttműködés a tervezés területén. Véget ért a KGST-tagállamok 1976—80. évi népgazdasági terveinek koordi­nálására irányuló munkák első szakasza. A tanács tevékenysé­gében első ízben kezdtek hoz­zá a sokoldalú integrációs in­tézkedések egyeztetett ötéves tervének kido’ gozásához, amely az együttes tervezés minőségi­leg új, magasabb formája. Az ülésszak ideje alatt Bul­gária, Csehszlovákia, Lengyelor­szág, Magyarország, az NDK, Románia és a Szovjetunió kor­mányfői aláírták az orenburgi gázmező kiaknázásában, vala­mint Orenburg körzetéből * Szovjetunió nyugati határáig haladó gáztávvezeték felépíiésé- ben való együttműködésről szóló általános egyezményt. Az egyezményben meghatározták a Szovjetunióból ezen országokba évente 15,5 milliárd köbméter földgáz szállítását végző 2750 km-es gázvezeték felépí ésében részt vevő országok kötelezett­ségeit. Az említett intézkedés megvalósítása fontos lépés a közösség országai fűtőanyag- energetikai problémáinak együt­tes megoldásában. Az ülésszak ideje alatt Bul­gária, Csehszlovákia, Lengyel- ország, Magyarország, az NDK, Románia, a Szovjetunió és a JSZSZK kormányfő-helyettesei a hiánycikként jelentkező ve­gyiszálak gyártásának gyors ütemű fejlesztése céljából alá­írtak egy új nemzetközi gazdál­kodó egyesülés — az tnter- chimvolokno — létrehozásáról szóló egyezményt. Az ülésszak megbízta a KGST szerveit, hogy általáno­sítsák a KGST-tagállamok nemzetközi gazdasági és tudo­mányos-műszaki szervezeteinek tapasztalatait és dolgozzanak ki ajánlásokat e szervezetek tevé­kenysége hatékonyságának nö­velésére, valamint e szerveze­tek és a KGST-szervek közötti szorosabb együttműködésre — hangsúlyozza többek között a közlemény, majd így folytatja: Az ülésszak jóváhagyta a végrehajtó bizottságnak és a KGST tervezési együttműködé­si bizottságának a komplex program megvalósítására és a KGST-tagállamok 1976—80. évi népgazdasági terveinek koordi­nálására irányuló tevékenysé­gét. Az ülésszak különös figyel­met fordított a KGST-tagálla­mok népgazdasági terveinek koordinálására irányuló mun­kák eredményes befejezésének és a sokoldalú integrációs in­tézkedések ötéves időszakra egyeztetett tervek kidolgozásá­nak szükségességére annak ér­dekében, hogy a közös terve­zés eredményeit az eddigiekhez hasonlóan figyelembe vegyék a soron következő hosszú lejára­tú kereskedelmi megállapodások megkötésénél. Jóváhagyták az érdekelt KGST-tagállamok egyesített energetikai rendszereinek az európai KGST-tagállamok egye­sített energiarendszerei és a Szovjetunió egységes energia- rendszere bázisán történő létre­hozására vonatkozó javaslatot A KGST-szervek kidolgozzák az érdekelt KGST-tagállamok egységes energiarendszereit ösz- szekötő távvezeték 1990-ig tör­ténő fejlesztésének általános vázlatát Az országok 1990-ig terjedő igényeinek kielégítése céljából kidolgozásra kerülnek továbbá a KGST-tagállamok között a főbb fűtőanyag- és energiafajták termelésének fej­lesztése területén való együtt­működés távlati programjai is. Az ülésszakon jóváhagyták a „KGST-szabvány alapokmá­nyát” és elfogadták a KGST- szabványok alkalmazásáról szó­ló konvenciót, amelyet az ülés­szak ideje alatt Bulgária, Cseh­szlovákia. Kuba, Lengyelország, Magyarország, Mongólia, az NDK és a Szovjetunió kor­mányfőinek helyettesei írtak alá. A KGST 28. ülésszaka jóvá­hagyta a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa alapokmányá­nak. valamint a KGST jogké­pességéről, kiváltságairól és mentességéről szóló konvenció­nak a komplex programiból és a tanács korábbi ülésszakain hozott határozatokból eredő mó­dosításait. A 28. ülésszak munkája a barátság, az elvtársi együttmű­ködés és a teljes nézetazonosság szellemében folyt le. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents