Békés Megyei Népújság, 1974. június (29. évfolyam, 126-151. szám)
1974-06-19 / 141. szám
Védelem — gondoskodás az emberekről AHást foalalt a megyei tanács végrehajtó bizottsága: Biztosítani kell a Körös-völgy árvízvédelmét A billenőplatós ZIL-ből nem csúszott tó a föld A súlypont eltolódott a gépkocsi eleje a magasba emelkedett. A teherkocsi elejét lánctalpas traktor húzta vissza ismét a földre. A védelmi munkáknál gyakran előfordul ilyen eset, mint * képen látható dobozi Kis Gáborral te Ahol az emberek dolgoznak, napjában többször is megjelenik az élelmiszerkisker büfékocsija hűtött, szeszmentes italokkal Belvízrendezésre 680 millió forintot fordítanak — utolsó évében 50 ezer hektárt öntöznek Tegnap, június 18-an ülést tartott Klaukó Mátyás elnökletével a Békés megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága. Első napirendi pontként a végrehajtó bizottsági határozatok teljesítését ismertető jelentést', majd Takács Lajosnak, a KÖVIZIG igazgató-i jának. a megye vízgazdálkodási negyedik ötéves tervének időarányos teljesítéséről szóló beszámolóját tárgyalta meg az ülés. A megyénk területének mintegy kétharmadát kitevő 3591 négyzetkilométer mély fekvésű árterület a Körösök és a Berettyó vízgyűjtőjéhez tartozik. Ennék árvízvédelmét 340,6 kilométer hosszú fővédvonal és 110,8 kilométer másodrendű védvonal biztosítja. Az árvédelmi műveknek az ártéren élő 265 ezer ember élet- és vagyonbiztonságát kell megnyugtatóan szolgálnia. A védendő népgazdasági vagyon értéke is jelentős. 1970-ben 65 milliárd forintot tett ki. A negyedik ötéves terv fejlesztési célkitűzéseit a Körös-völgy biztonságának fokozása határozza meg. Elkészült a román határ menti új lokalizáló töltés, Elek és a Sebes- Körös között. Helyreállították az 1970. évi árvízkor megrongálódott árvédelmi töltéseket. Több helyen hullámtér rendezésére is sor került. A töltés alatti vízszivárgás megakadályozására elvégezték a résfalazásí munkákat. A még hátralévő feladatok közé tartozik a hullámtérrendezés és a töltéserősítés a Kettős- Körös mindkét oldalán, a dobozi híd közelében, valamint a Sebes-Körös bal oldalán, a ko- mádi hídnál, A beszámoló kitért a belvíz- rendezésre is. Noha a mély árié- í ri területen az állami vízrende- i zési művek kiépítettsége jobb az i országos átlagnál, ennek ellenére : az 1970-es évi rendkívüli bel-1 víz megyénkben 914 millió forint kárt okozott. A nagyarányú károsodás nemcsak a kedvezőtlen időjárással, hanem elsősorban az üzemközi művek állapotával, a szabályozás hiányával magyarázható. Az üzemközi művek nélkül ugyanis az állami műveli sem tudnak megfelelő hatásfokkal dolgozni. A megye vízrendezésének feladataival 1970-ben a megyei pártbizottság is foglalkozott. Itt Fehér-Körös töltésén épült a képen látható állványzat. A gyulai ÄKSZ dolgozói áramló viz további pusztításától védik a gátat (Fotó: Gál) született az a kezdeményezés, melynek alapján a vízügyi igazgatóság elkészítette a vízrendezési művek összehangolt fejlesztésének tervét. Az üzemi vízrendezés ugyan a harmadik ötéves terv időszakában már megindult, ám az egységes szemléletet és tudományos megalapozottságot a megyei pártértekezlet után készült átfogó tanulmányterv adta meg. Elkészült több község vízrendezési terve is. Jelenleg a vízrendezési főművek naponta 11.5 millió köbméter belvizet képesek elvezetni. A községek és városok közműves vízellátását és csatornázását elsősorban a társulatok és a tanácsok valósítják meg. Megyénkben öt városnak és 32 községnek van vízműve, hat községben pedig most épül. Nagyobb | fejlődésre ezen a téren csak az utóbbi 10—12 évben került sor. Megyénk közműves vízellátása j 1960-ban 10 százalékot tett ki.' 1973-ban már 69,2 százalékra emelkedett A rohamosan növekvő ivóvíz- igényt azonban a községeink, városaink alatt levő mélységi vízkészletek nem képesek kielégíteni, így több helyen vízellátási ne- j kézségekkel kell számolni. Ez el- i sősorban az öt városra, valamint | Gyomára. Dévaványára, Füzes- j gyarmatra, Szeghalomra, Vésztő- 1 re, Körösladányra, Mezőberény- re vonatkozik. Ugyanakkor I a szennyvízkezelés is egyre több j gondot okoz. A csatornaművek í csak a települések központjait. ! valamint az új lakótelepeket! mentesítik a szennyvíztől. Leg- j több helyen csak a gerincvezeték épült meg. Megyénk jelentős hévízkésziettel rendelkezik. Sok irányú hasznosításával azonban nem élnek kellőképpen. Az adottságok jobb kihasználása a jövő feladatai közé tartozik. A beszámoló foglalkozott a következő ötéves terv célkitűzéseivel* is. A megye’ ötödik ötéves tervében a vízgazdálkodás fejlesztésének biztató távlatai rajzolódnak ki. Továbbra is elsőrendű feladat a Körös-völgy árvízvédelmének biztosítása. 1985-re az ártéren lévő népgazdasági vagyon értéke megközelíti a 144 milliárd forintot. A kiemelt feladatok közé tartozik a belvízrendezés is. Erre a célra 680 millió forintot fordítanak. Az öntözési feladatok között első helyen szerepel a Tisza II vízlépcső további bővítése, valamint a körösladányi duzzasztó építése. Az ötödik ötéves tervben a főművi fejlesztés révén mintegy 12 ezer hektárnyi területtel növekedik az öntözött terület. s így az ötéves terv utolsó évéiben megközelíti az 50 ezer hektárt. Kondoros és Murony térségében 7000 hektárt. Elek és Kétegyháza között 1500 hektárt, Szeghalom környékén pedig 2 500 hektárt öntöznek majd. Ugyanakkor fokozott gondot keli fordítani a szennyvíz félhasználására is. A vízellátás megjavítása indokolttá teszi a regionális vízellátó rendszer tanulmánytervének kidolgozását. Fokozni kell elsősorban Békéscsabán, Gyulán és Békésén a szennyvízcsatornázás és tisztítás ütemét. Egyre égetőbb problémaként jelentkezik a víz minőségének védelme. 1973-ban 38 üzemet, vállalatot, illetve'szóAz ötödik ötéves terv megyénkben vetkezetet, intézményt, bírságoltak meg szennyvíz kibocsátása miatt. A KÖVIZIG 100 üzeme közül 34 üzem esett birság alá. A bírságolás évi összege 2—4 millió forint. Megyénk vízkészlet-gazdálkodási helyzete kedvezőtlen. A folyók hasznosítható vízkészlete különösen a nyári időszakban elenyésző. Ezen csak tarozással és a Tiszából történő víz átvezetésével lehel változtatni. A helyzeten sokat javít majd a csongrádi vízlépcső megépítése. Takács Lajos a napokban bekövetkezett árvízveszélyről is beszámolt. Elmondta, hogy az 1970- es árvízhez képest, amikor a Körösökön a víz 14 nap alatt tetőzött. a mostani veszélyhelyzet három nap alatt állt elő. Június 15- én, délután a nagyobb katasztrófa megelőzése indokolttá tette a partrobbantást és a víz a Fehér - Fekete-Körós deltájába zúdult A becslések szerint a kár megközelíti a 100 millió forintot. A végrehajtó bizottsági beszámolót javaslatokkal és kiegészítésekkel fogadta el. Megállapította. hogy az öntözéses gazdálkodás feltételeit tovább kell javítani. Javaslatot fogadott el a termálvíz felhasználásának tervezésére. Állást foglalt a körösladányi duzzasztómű építése tárgyában. Megállapította, hogy továbbra is első feladat a Körösvölgy árvízvédelmének biztosítása. Indokolttá vált a korábbi árvízvédelmi tervek felülvizsgálata. Határozatot fogadott el. hogy a vízügyi igazgatóság dolgozzon ki új tervet a gátrendszer erősítésére, a tározók kialakítására. Elvi állást foglalt, hogy a Fekete- és Fehér-Körös deltájának területére az illetékes' tanácsok ne adjanak építési engedélyt. Ebben a kérdésben végső soron a gyulai, illetve a gyulavári tanácsnak kell döntenie. Utasította .az illetékes szerveket, hogy az árvíz visszavonulása után nyomban mérjék fel a károkat és a kiadásokat, s erről jelentést tegyenek. Majd elismerését fejezte ki a Gyulai Vízügyi Igazgatóságnak, a rendőrségnek, a munkásőrségnek, a gyulai tanácsnak azért a munkáért, amelyet az árvízsújtotta lakosság vagyonának mentésében, illetve elhelyezésében tettek. Második napirendi pontként Krivik Andrásnak. megyénk testnevelési helyzetéről és sport- helyzetéről szóló beszámolóját tárgyalták meg. A beszámolót az ülés elfogadta. Jóváhagyta a tanácsi vállalatok továbbfejlesztésére vonatkozó javaslatot. Tudomásul vette a Gyulai városi Tanács Végrehajtó Bizottságának beszámoltatásával kapcsolatos határozatot, valamint a szeghalmi járásban működő tanácsok önkormányzati jelegét ismertető beszámolóra vonatkozó határozatot. Végezetül a testület elfogadta az 1974. évi vállalati bérpolitikai keret felhasználásáról szóló jelentést. Ezt követően bejelentéseket tárgyalt meg a végrehajtó bizottság, majd személyi ügyekben döntött. (Scrédi) 3 Bimjsmsm 4874 ÍÜMUS 4*. Szakadá'tfíamil ömlik az anyag a Fekete- és a Fehér-Körös átszámított védőtöltésére. Az OVH árvízvédelmi' készenléti szolgálata is megérkezett. A töltésű- csowkdkaifc szádlemez-fallal vé_ dik meg a további károsodástól. Gyulaváriban változatlanul folyik a körgát erősítése. A megyei tanács szaíkigazgatási ősz. tályai felkészültek a keletkezet károk számbavételére. A Gyulai városi Tanács intézkedett í Fehér- és a Fekete-Körös del- tájából kimenekített családal időszakos, majd végleges elhe lyezéséről: számításba vették ű porták juttatását a szenitpálfal vai területen.
