Békés Megyei Népújság, 1974. június (29. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-19 / 141. szám

I Megkezdődött a KGST XXVIII. ülésszaka A KGST-tagarezágük mi­niszterelnökeinek rövid prog­ram- és munkarend egyezte tő tanácskozása után kedden dél­előtt Szófiában megkezdődött a KGST XXVIII., jubileumi ülésszaka. Röviddel 11 óra után a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága szófiai székhazának kongresszusi ter­mében elfoglalták helyüket a delegációk tagjai és vezetőik. Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, Alekszéj Koszigin szovjet miniszterelnök, Piotr Jaroszewicz lengyel, Lubomir Strougal csehszlovák, Marisa Manescu román, Horst Sin- dermann NDK, Zsambin Batmönh mongol kormány­fő. A kubai delegációt Carlos Rafael Rodriguez miniszter­elnök-helyettes, míg a megfi­gyelői státusú J ugoszlávia küldöttségét Dzsemal Bijedics kormányfő vezeti. Az ülésszakot Sztánko To- dorov bolgár miniszterelnök nyitotta meg. Ezt követően Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, az Államtanács elnöke üdvözöl­te a tanácskozás résztvevőit, majd a küldöttek megkezdték az első napirendi pont: „A KGST 25 éve” — megtárgya­lását. A téma előadója Nyiko- laj Faggyejev, a KGST tit­kára. (MTI) Fock Jenő felszólalása A külföldi delegációvezetök közül elsőként Fock Jenő, az MSZMP KB PB tagja, a Mi­nisztertanács elnöke lépett a szónoki emelvényre. Beszédé, ben az MSZMP KB és a ma­gyar kormány nevében üdvözöl, te a jubileumi tanácsülés részt, vevőit, majd így folytatta: — Negyedszázad távlatából visszatekintve elmondhatjuk: a szocialista országok sokoldalú gazdasági együttműködésének kollektív szervezete, a KGST mind hathatósabban tölti be történelmi hivatását. A KGST keretei között kialakult és fej­lődő, az élet számos területére kiterjedő gazdasági és tudomá­nyos-műszaki együttműködés' az eltelt két és fél évtized folya­mán elválaszthatatlan része, lendítő ereje volt a KGST-(ben szövetségre lépett szocialista or­szágok gazdasági eredményei­nek. Ez, párosulva népeink nagyszerű alkotómunkájával, biz­tos alapja fejlődésünknek. A KGST-vei létrejött a világ leg­dinamikusabban fejlődő gazda, sági közössége, amely hatalmas gazdasági együttműködésének ki erővel, korszerű iparral és mezőgazdasággal rendelkezik. Szocialista közösségünk politikai és gazdasági súlya nagymérték*- ben megnőtt, és egyre elismer, tebb tényezője a világgazdaság­nak. — Visszatekintve a KGST megalakulása óta eltelt negyed­századra, Fock Jenő elmondta: — Az ételt esztendők során a j KGST-országok többségében kü i alakultak azok a feltéteieK, amelyek alapul szolgálnak az egyes népgazdaságok intenzív fejlesztéséhez. A termelőerők nagyarányú fejlődése ugyanak­kor parancsolólag vetette fel mindannyiunk számára: új, magasabb és hatékonyabb fok­ra kell emelni gazdasági együtt­működésünket, hogy a megnö­vekedett követelményeknek megfelelően újabb sikerek for­rása legyen. — Megérettek a feltételek a szocialista integráció folyama, tának erőteljes kibontakoztatá­sára. Három esztendő telt el a komplex program jóváhagyása óta. E három esztendő tapaszta­latai bizonyítják, hogy helyes útra léptünk. — A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága, a magyar kormány nagyra érté­kéi a KGST-országok részéről huszonöt esztendőn át töretlenül megnyilvánuló őszinte, testvéri együttműködési készséget. Szív­ből jövő köszönetét mondok ezért Önöknek, s az Önök útján pártjaiknak, kormányaiknak, népeiknek — mindenekelőtt a Szovjetunió leg ma gyón o törté­nelmi tapasztalatokkal rendel­kező, mindannyiunk által nagy­ra becsült kommunista pártjá­nak, kormányának és népének. — A második világháború után Magyarország elmaradott, félfeudális, súlyos háborús k4_­Nixon elutazott Közel-Keletről Richard Nixon amerikai elnök kedden befejezte közel-keleti körútját, és annak utolsó állo­másáról, Ammanból elindult Washingtonba. Washington felé tartva. Nixon útba ejti az Azori-szigeteket, és ott a tervek szerint- találkozik Antonio Spinola portugál elnök­kel, (Reuter) Zsarol a junta A chilei katonai junta mind­addig nem engedi eltávozni az országból a santiagói olasz nagy- követségen befogadott politikai menekülteket, amíg az olasz kor­mány nem fűzi szorosabbá vele kapcsolatait — írja a Paese Se­ra című római esti lap. A junta most úgy igyekszik ki­törni a nemzetközi .elszigeteltsé­géből, hogy azokat kárhoztatja további kényszer fogságra, 'aki­ket a puccsisták terrorja és vé­rengzése űzött az olasz nagykö­vetségre. (TASZSZ) 7 Kínai atomrobbantás Kedden Ausztrália és Japán erélyesen tiltakozott a Kínában végrehajtott légköri nukleáris kísérlet miatt. Gough Whitlam , ausztráliai miniszterelnök sajtóértekezleten ítélte el a robbantást, amely „mélységes aggodalommal” töl­ti el az ötödik kontinens kor­mányát és népét. Rámutatott, 'hogy a kínai robbantás radioak­tív hamuja nagy térségben fog szétszóródni, és végül eléri Auszt­ráliát is. Ausztrália hivatalo­san is tiltakozni fog a kínai kor­mánynál, A japán kormány szintén eré­lyesen tiltakozott a kínai nukle­áris kísérlet miatt. (MTI) rókát szenvedett ország volt: most a szocialista országok — | immár egész világrendszert al-1 kotó — baráti közösségében, a közösség hatalmas erejére tá- { maszkodva, sikeresen építjük i szocialista' hazánkat: Magyar-1 ország ma már gazdaságilag kö. j zepesen fejlett ország. — Termelőerőink fejlettsége,} a munka termelékenysége je- j len tosen megnövekedett, gazda- | ságunk szerkezete korszerűsö­dött. Természeti kincsekben ugyan nem bővelkedünk, de a szocialista nemzetközi munka­megosztás ‘rendszerében fejlő­désünknek ez a problémája át­hidalható. Negyedszázad tapasztalata meggyőzően bizonyítja: orszá­gaink testvéri összefogása, a kölcsönös előnyökön alapuló gazdasági és tudományos-mű­szaki együttműködés, a KGST szervező ereje nélkül nem ér­hettük volna el eredményein, két. S ezeket a feltételeket tart­juk további tervszerű fejlődé­sünk lendítőjének is. — Az MS2MP Központi Bi- j zottsága és a Magyar Népköz- j társaság kormánya nevében I őszinte, köszönetét mondok mindazoknak, akik az eltelt 25 esztendő során gazdasági együtt­működésünk fejlesztésén mun­kálkodtak. Biztosítom önöket, hogy pár­tunk és kormányunk, dolgozó népünk — csakúgy mint a ma­gunk mögött hagyott két és fél évtized során — erejét nem kímélve dolgozik tovább a szo­cialista országok baráti közös­ségének fejlesztéséért. Kommu­nista meggyőződésünk, hogy csak így, együtt tudjuk bizto­sítani népeink békés életét, bol­dogulását — mondotta befeje­zésül a miniszterelnök. Fock Jenő ezután felolvasta Kjidár Jánosnak, az MSZMP KB eíső.titkárának az ülésszak részt, vevőihez intézett üdvözletét. * * * A tegnapi ülésen szót kaptak a többi küldöttségvezetők is. (MTI) Kádár János üdvözlete a KGST jubileumi ülésszakának KÖIXSÖNÖS GAZDASÁGI SEGÍTSÉG TANACSA XXVIII. ÜLÉSSZAKÁNAK SZÓFIA Kedves Elvtársak! A Magyar Szocialista. Munkáspárt Központi Bizottsága nevében szívből üdvözlöm a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának ju­bileumi ülésszakát. A KGST fennállásának negyedszázada szocialista közösségünk, és hazánk fejlődésének egyaránt történelmi jelentőségű korszaka. A magyar nép kiemelkedő jelentőségűnek tartja a KGST tevékenysé­gét. mert a testvéri országok gazdasági szervezete a maga eszköze­ivel eredményesen hozzájárult a szocialista társadalom építésének kibontakoztatásához és továbbfejlesztéséhez. .4 KGST1 tagállamainak szoros, baráti, internacionalista együttműködése fontos tényezője an­nak, hogy a szocialista közösség ma a világpolitika meghatározó té­nyezőjeként eredményesen harcol a tartós nemzetközi enyhülés győ­zelemre viteléért. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának megalakulásában és tevékenységében kiemelkedő szerepe van annak, hogy a testvéri szo­cialista országok mindenkor számíthattak a Szovjetunió baráti se­gítségére, támaszkodhattak hatalmas gazdasági erejére, impozáns tu­dományos-műszaki eredményeire. Mindez a jövőben is biztos záloga felemelkedésünknek. • Kapcsolatainkat a szocializmus lényegéből fakadó elvek határoz­zák meg. A szocialista internacionalizmus, a függetlenség, az egyen­jogúság és a nemzeti érdekek tiszteletben tartása, a kölcsönös elő­nyök és az elvtársi segítségnyújtás elvei kiállták a gyakorlat próbá­ját. Ezek nagy vonzerőt gyakorolnak a KGST-n kívül álló országokra is. mindenekelőtt a szabadságukért és nemzeti-gazdasági független­ségükért harcoló népekre. Szocialista együttműködésünk eredményessége, a KGST-tagorsza- gok negyedszázados fejlődése kedvező feltételeket teremtett gazdasá­gi kapcsolataink további, sokoldalú elmélyítéséhez, a szocialista gaz­dasági integráció kibontakoztatásához. Ez a felismerés tükröződött a KGST XXIII. ülésszakának munkájában, amely elhatározta a tagor­szágok integrációja komplex programjának kidolgozását, gazdasági együttműködésünk fő irányát ez a program határozza meg. A Magyar Szocialista Munkáspárt szilárd álláspontja, hogy a KGST állandó erősítése, a szocialista gazdasági integráció megva­lósítása jól szolgája a magyardali felemelkedését, minden tagország fejlődését, hozzájárul a szocialista nemzetek együttműködésének sokoldalú fejlődéséhez, a világbéke védelméhez. Meggyőződésünk, hogy a testvéri országokkal való sokoldalú együttműködésünk a népi hatalom erősítésének, szocialista gazda­ságunk hatékony fejlesztésének alapvető feltétele. Pártunknak eltö­kélt szándéka, hogy a jövőben is mindent megtesz együttműködésünk további elmélyítése, testvéri kapcsolataink szilárdítása érdekében. Kívánom, hogy a KGST érjen el további nagy sikereket szocia­lista közösségünk, népeink javára szolgáló tevékenységében. Budapest, 1974. június 18. KADAR .1ANOS a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára Amerikai jobboldal a párbeszéd ellen Vezető szovjet politikai kö­rökben egyértelmű, jóllehet a realitásokkal is számot vető de­rűlátással tekintenek az eny­hülési korszak harmadik szov­jet—amerikai csúcstalálkozója elé, amely Gromiko külügymi­niszter szavai szerint nem lesz kevésbé jelentékeny az előzőek­nél. Leonyid Brezsnyev válasz­tási beszédében, majd vasárna­pi sajtónyilatkozatában is utalt arra, hogy az optimizmus alap­ját az alapos előkészítő munka jelenti. Ügy tudják, hogy a jú­nius 27-én kezdődő körülbelül egyhetes tárgyalássorozat konk­rét megállapodásokra .is alkal­mat ad majd. Mindazonáltal — mint a ko­rábbiakban — a legnagyobb várakozás most is magát a csúcsszintű eszmecserét előzi meg, melytől a politikai meg­figyelők a nemzetközi enyhülés, a stratégiai fegyverkorlátozás, a békés gazdasági együttműködés fő fejlődési vonalainak továb­bi megjelölését remélik a leg­nagyobb lehetőségekkel rendel­kező, de egyben legnagyobb fe­lelősséget viselő nagyhatalmak­tól. A tárgyalási politika folyta­tásának szükségességéről ír az Izvesztyija hétfői számában Lev 2 dteüBBfca 1971 JÚNIUS 19 Tolkunov főszerkesztő, aki a Ponomarjov vezette első szov­jet parlamenti küldöttség tag­jaként járt Washingtonban. „Nyílt dialógus” címmel meg­jelent terjedelmes írásában Tol­kunov figyelemre méltó értéke­lést ad az amerikai jobboldal­ról, mely ezekben a napokban is heves kampányt folytat az amerikai—szovjet párbeszéd folytatása ellen. Henry Jackson szenátorról, az ellentábor ve­zéralakjáról megemlíti, hogy az 1976-os elnökválasztásokra ké­szülve, a most 62 esztendős de­mokrata politikus mindent egy lapra tett fel: enyhülésellenes- sége, denemkülönben a környe­zetvédelem javítását célzó erő­feszítései és az olajtársaságok önkényeskedése elleni hadako­zása egy központi célt szolgál — szavazatokat toborozni a Fehér Ház bevételéért indítandó utolsó ostromához. Az Izvesztyija főszerkesztője az amerikai közvélemény tájé­kozatlanságával és az Izrael- barát politikai körök erős be­folyásával magyarázza, hogy a Jackson-törvénymódosítást. mely a szovjet emigrációs tör­vények felülvizsgálásától teszi függővé a szovjet áruk verseny- képességének biztosítását az amerikai piacon, a kongresszus képviselőháza már elfogadta, s bizonytalan a szenátus állásfog­lalása is. Jelezve, hogy szovjet részről a Jackson-féle módosí­tásban megfogalmazott követe­léseket a belügyekbe való dur­va beavatkozásnak tekintik, s erélyesen elutasítják. Tolkunov azt is kimutatja, hogy az ame­rikai kongresszus bonyolult erő­viszonyaiból eredő nehézségek közepette a szovjet—ámerikal kereskedelem igen eredménye­sen fejlődik. A csúcstalálkozó e várhatóan fontos témájával foglalkozik a Szocialisztyicseszkaja Indusztri- ja című moszkvai lapban meg­jelent interjújában Hughes Scott, az amerikai—szovjet ke­reskedelmi tanács elnöke is. Noha a tavalyi 1,5 milliárd dol­láros kereskedelmi forgalom mindkét fél reményeit igazolta, Scott úgy véli, hogy az együtt­működés ideális formáit még, nem találták meg. Ennek leg­főbb oka, hogy Nyugat-Euró- pátói és Japántól eltérően az amerikai külgazdasági kapcso­latok a multinacionális mono­póliumok, a külföldi tőkebefek­tetések formájában fejlődtek a legutóbbi időkig. Minthogy a Szovjetunió esetében ez nem járható út, az amerikai üzleti élet képviselői ígéretesnek tart­ják az úgynevezett „kompen­zációs megállapodásokat”, me­lyek nem feltételezik, hogy szovjet földön bármi is külföl­di tulajdonba vagy ellenőrzés alá kerüljön. A politikusok egy részétől eltérően az üzletembe­rek — jelentette ki Scott sze­nátor — túlnyomó többségük­ben egyetértenek azzal, hogy addig isv míg a legnagyobb ked­vezmény elvének kérdése meg­oldódik, a kereskedelmi problé­ma megoldását nagymértékben az amerikai hitelek biztosítása jelenti a szovjet vásárlásokhoz.

Next

/
Thumbnails
Contents