Békés Megyei Népújság, 1974. június (29. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-19 / 141. szám

WM- JÚNIUS 19., SZERDA Ära: 8« fillér XXIX. ÉVFOLYAM. 141. SZÁM

Kádár János kitüntetése

A nemzetközi é& a magyar

békemozgalom rnegülakulásának 25. évfordulója alkalmából a Béke-világ tanács Kádár Jánost, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkárát a béke-világmozga- iom legmagasabb kitüntetésével, a Joliot Curie aranyéremmel tüntette ki.

A kitüntetést Romesh Chandra, a Béke-világtanács főtitkára kedden délelőtt a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának székházéban nyújtotta át Kádár Jánosnak, hangsúlyozta: a kitüntetéssel

azt a széles körű és eredményes munkát kívánta a Békevilágtanács elismerni, amelygt a Magyar Szocialista Munkáspárt, a Magyar Népköztársaság kormánya, népe és személyesen Kádár János a béke, a társadalmi haladás, a népek függetlensége, egyenlősége nemes esz, méinek érvényesülése érdekében kifejtett.

Kádár János közvetlen szavakkal köszönetét mondva az elismerésért, hangsúlyozta: a békéért vívott harcban részt vevő mozgalmak, szervezetek, százmilliók nagy megelégedéssel állapíthatják meg, hogy a nemzetközi toékemozg'alom a világ- politika jelentős tényezője, amely hatalmas politikai és erkölcsi erőt képvisel. Jó érzéssel tölt . el bennünket — folytatta Kádár János —hogy a béke-vüágmozgalom aktív tényezőjeként tartják számon a Magyar Szocialista Munkáspártot, a .Magyar Népköztársaság kormányát, népi demokráciánkat, a békeszerető magyar fié- pet: Biztosíthatom önt, továbbra is számíthatnak a magyar nép tevékeny részvételére, erejére, a békeért folytatott harcban.

A kitüntetés átadását követően a Központi Bizottság első titkára szívélyes, baráti eszmecserét folytatott a Béke-vílag- tanáes főtitkárával. (MTI)

A világ ú $’§á form

nagy szerepet vállalt a békemozgalom

Béke-nagygyűlés a budapesti Sportcsarnokban

Nagyszabású béke-nagy gyűlést tartottak kedden délután a budapesti Sportcsarnokban, a nemzetközi és a magyar bekemozga. j lom megalakulásának, valamint az első magyar béke-i kongresszus megrendezésének 25. évfordulója alkalmából.■ A nagy. gyűléssel egyben befejeződött a tizennyolcadik béke és barátsági | hónap magyarországi rendezvény- sorozata.

A nagygyűlés elnökségeben foglalt helyet többek között Kal. I lai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja. a Hazafias j . Népfront Országos Tanácsának elnöke. Katona Imre, az MSZMP budapesti bizottságának első titkára, Szépvölgyi Zoltán, a Fővá- \ rosi Tanács elnöke.

A Himnusz hangjai után szavalat hangzott el, majd Sebestyén j Nándorné, az Országos Béketanács főtitkára köszöntötte a résztvevőket. Külön szeretettel üdvözölte az elnökségben helyet fog- \ lalt Romesh Chandrát, a Béke-világtanács főtitkárát.

Az elnöki megnyitó után Péter János, az MSZMP KB tagja, az országgyűlés alelnöke mondott ünnepi beszédet.

Péter János beszéde

— Az emberiség soha nagyobb veszélyek között nem élt, mint most, a termonukleáris habon) lehetőségének korában, ugyanakkor soha még nem álltunk annyira közel a tartós béke biztosításához, a világháború veszélyének végleges elhárításához. mint napjainkban — mondotta bevezetőben. Az utóbbi 25 év megváltoztatta, j újjáformálta egész világunkat, s a nagyarányú átalakulást előidéző történelem- és társadalomformáló erők soréban jelentős szerepet vállalt a szervezett békemozgalom is.

A továbbiakban megemlékezett a mozgalom 25 évvel ezelőtt megtartott első magyar- i országi konferenciájáról, a bé- i kemozgalom negyedszázados te: . vékenységéről, amelynek kima- ‘ gasló érdemei vannak abban, S hogy földrészünk a különböző j rendszerű országok békés egy- | más mellett élésének sok -szép !

példáját nyújtja. Európa soha- J sem élt olyan hosszú ideig be- j kében, mint most: különböző í nemzetei és nemzetiségei soha- J sem, voltak egymásnak ilyen jó | szomszédjai. Készülőben van az | európai kormányok államközi konferenciája a béke és biz-1 tonsag megszilárdításának szol- j gálaiában. Kevesen tudják, hogy I az európai kormányok bizton- j sági konferenciájának a gondo- | iatái elsőnek a Békervilágta- j nács terjesztette Európa nemzetei elé 1954-ben — fűzte hoz- j zá.

Péter János a továbbiakban a I békemczgalonmak világunk ior_ ' múlásában vállalt sajátos sze- j repéről beszélt. Az átalakulás- ! nak fontos előfeltétele volt, I hogy a Szovjetunió megállja J helyét mások védelmében és a ráerőszakolt fegyverkezési ver- , seriyben. Lényeges tényező volt a szocialista világrendszer Iá- j alakulása, a' gyarmati sortból!

Tanácskoznak az egészségügyi miniszterek

Hétfőn kezdődött meg a szocialista, országok egészségügyi minisztereinek IS. konferenciája Budapesten, amelynek határozatait pénteken írják alá. A megnyitó beszédet dr- Schultheisz Emil «gészségügyi miniszter taxtotja (MTI-fotó—KS)

feltörő népek hősies küzdelme, Vietnam. Korea, az arab nép bátor feliepése az agresszorok ellen. Szükség volt a nyugati országok tömegeinek.- haladó mozgalmaira. s arra, hogy kormányaink felismerjék és helyesen értékeljék a mai követelményeket. Mindezek mellett pedig ■ szükség volt a szervezett békemozgalom, ra, amely mindig azt tette, ami_ re éppen szüksége volt: a BVT mindig a legközvetlenebb .ve. szélyre hívta fél a figyelmet, akciókat szervezett az atomhá ború veszélye elten, mozgósított a koreai népért, Kubáért, Algériáért, Vietnamért, Chiléért, A nemzetközi élet iskolája volt. Ázsia, Afrika, Latin>-Arnerika népeinek képviselői a Békevilágtanács keretében jelentek meg először világméretű távlatokat .jelentő nemzetközi fórumon. A szocialista és a lcapi talista országok képviselői itt találkoztak először egymással és a fejlődő országok képviselői, vei nemzetközi keretben. A különböző. ideológiák, politikai,

1 társadalmi, rendszerek képviselői számára ez vplf a párbeszéd első fóruma.

Az új feladatokról szólva kiemelte: szükség van ma az ebei’ figyelemre, mert a ‘közöny is veszélyes lehet. Az emberek esetleg úgy vélik, hogy minden rendiben van Európában, Vietnamban, a Közel-Keleten. El- lankadíhat a termonukleáris háború veszélyét jelző éberség. Pedig a harc minden téren tovább folyik, de új feltételek között. Az elért eredményeket visszafordíthatatlanná keil tenni. Legfőbb tennivalónk, hogy

vívmányainkat megszilárdítsuk, s -hogy újabb sikereket érjünk el. Csakis az hozhat új eredményeket, ha szélesítjük a mozgalmat: ez történt ősszel a bé- keszerető erők Moszkvában tartott világkongresszusán is.

— Mindezért sokat tett es sokat tehet. Magyarország. A fel- szabadulás és az új társadalmi rendszer, a szocialista országok közössége nyitotta meg előttünk az igazi élet és fölemelkedés útját. Most a felszabadulás 30. évfordulójára készülünk, a. Magyar Szocialista Munkáspárt pedig XI. kongresszusára. Ez a kongresszus elsősorban a párt tagjait, a kommunistáikat érinti. De a párt nemcsak a kommunistáké, hanem mindenkié, mert pártunk az egész nép szolgálatára kötelezte magát. Ügy készülünk erre a két nagy alkalomra, hogy javítani igyekszünk az ország életét. Azt akarjuk, hogy ■ szocialista életünk. eredményeink híre még kedvezőbb legyen mind a barátok, mind mások körében. Arra törekszünk, hogy a nemzetközi kapcsolatok ápolásában szövetségeseinkkel. mindenekelőtt a Szovjetunióval még szorosabban együttműködjünk. így a Magyar Népköztársaság az eddiginél is eredményesebben járulhat hozzá a békemozgalöm új feladatainak megoldásához, az emberiség legszentebb álmamaik valóra váltásához, fJUTI)

A minősítés felelőssége

Az állami személyzeti munka szabályozáséról szóló minisztertanácsi határozatok az utóbbi években kötelező érvénnyel' rendelkeznek a minősítések elkészítéséről. A vezetői és érdemi ügyintézői munkakörökben foglalkoztatottak munkáját — — hangsúlyozza a Minisztertanács ez év tavaszán hozott határozata — az arra illetékes vezetőnek rendszeres időközöm^ ként értékelnie kell. S nemcsak a munkáját, hanem politikai, emberi, magatartását is azzal a céllal, hogy ily módom elősegítse a minősített sskmai, jellembeli fejlődését. Kimondja a határozat: „Minden lényeges

személyi kérdés elbírálásánál, (előléptetés, kitüntetés, áthelyezés, továbbképzés, munkaviszony megszüntetése stb.) a minősítést kell alapul venni."

Talán nem szükséges bővebben indokolni a határozatban kifejezésre jutó követelmények célszerűségét, hasznosságát. Ha mégi* találkozunk vezetőkkel, akik nem fordítanak kellő gondot arra, hogy az alapminősi tést négyévenként felfrissítsék, kiegészítsék, úgy ennek fő oka legtöbbször a feladat lebecsülése. Hiszen amúgyis ismerjük beosztottainkat — halljuk; gyakran.

Nem elegendő, hogy csak elvezető ismerje beosztottait. A minősítés tükröt tart a minősített elé, tartalmazza , munkája elismerését éppúgy, mimt fogyatékosságait, azokat a hibákat, amelyeken túljutva értékesebb emberré válhat. Módot nyújt számára ahhoz, hogy amivel nem ért egyet, azt elmondja, leírja, vitázhasson!

Lehetséges, hogy épp ez a nyíltság, a minősített várható ellenérvei lennének kényelmetlenek a minősítést készítőnek? Vagy talán egyszerű szűk látó - körűség okozza az idegenkedést, aminek következtében egyes vezető emberek nem látják, hogy a munkahelyi intrikáknak, a vezetők és beosztottak egymás közötti viszonyában mutatkozó torzulásoknak egyik nem lebe, csülhető ellenszere éppen a minősítések kölcsönös komolyan vétele.

A Minisztertanács határozata világosan kimondja, hogy a személyzeti nyilvántartásokban csak olyan minősítéseket szabad tartani, amelyeket a dolgozóval ismertettek és; ezt a dolgozó a minősítésen aláírásával igazolta. A vezető és a személyzeti vezető egyaránt felelős azért, hogy ez minden esetben megtörténjen. Amennyiben pedig a minősített megtagadta a róla kialakított vélemény aláírását, ezt fel keli tüntetni a minősítessem.

Mint látható: a határozat állásfoglalás is egyben, amely a kádermunka demokratizmusát juttatja érvényre. Ezt erősíti az a rendelkezés is, amely előírja, hogy 1974. második félévében, ezt követően pedig kétévenként a minisztereknek, valamint az országos hatáskörű szervek vezetőinek meg kell tárgyalniuk a felügyeletük alá tartozó szervek vezetőivel és személyzeti vezetőivel a személyzeti munka helyzetét, a soros tennivalókat és> mindezekről be kell számolniuk a Minisztertanácsnak.

Ha pedig tovább próbálunk tekinteni, arra is rá kell jönnünk, hogy az ügy társadalmi hordereje igen nagy. Érinti a szocialista emberi viszonylatok összességét. Hatással van a közéleti tisztaság követelményeinek maradéktalan érvényesítésére. Előmozdítja a vezetők és beosztottak kapcsolatának javítását. Érvényre juttatja a szocialista társadalmi berendezkedés mély humánumát. Hasznos ambíciókat hoz felszínre mindazokban, akik a minősítésekkel nevelni akarnak, s akik a .jó akaratot látják ebiben.