Békés Megyei Népújság, 1974. június (29. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-18 / 140. szám

Monolóer kérdéssel — kéréssel 1975 a nők nemzetközi öve Őszintén a szarvasi zeneiskoláról Ború és derű a tízéves jubileum előtt Világkongresszus Berlinben— Sara Reddi beszámolója az MDN tanácskozásáról a nők jogait, helyzetét a társa­Ha Szarvasra ér az ember, valahogy megcsapja a „civilizá­ció” szele: a két felsőoktatási in­tézmény, a neves gimnázium, Tessedik, arborétum — lehetne sorolni. De legyünk őszinték: a további felsorolásban nem kap­nál helyet a zeneiskola. Amíg az imént említetteket a városon kí­vül, a megyénk, esetleg határa­inkon kívül is ismerik, addig a zeneiskoláról nemigen hallhat­tak. Pedig létezik, 10 éve már nem a békéscsabai fiókiskolája, hanem önálló, saját kenyerén élő intézet. AZ IGAZGATÓ. Vékony, mo­solygós, csupaideg ember Lang Gusztáv. Együtt érkezünk az is­kolába, kapja le a kabátját, hellyel kínál. Szinte kérdezés nélkül vág bele a tíz év törté­netébe. S akkor sem lennénk igazságtalanok, ha azt monda­nánk: a tíz év kálváriájába. — Látja — mutat ki a főút felőli irodaablakan —, ott szem­ben állt a régi épület. Lebontot­ták. Nem akarok panaszkodni, meg aztán akkoriban épp elég szó esett róUu. Nagyon rossz körülmények között voltunk. A mostani épületünk volt valami­kor a városháza. Olyan „pro­vinciális klasszicista” stílusú, mint sok tucat ilyen szerte az országban. Most már szépen va­gyunk, talán minden rendben in van. A tanév elején — hétfőn, június 10-én volt az évzárónk — költöztünk ide^ — fanyar kásán mosolyog. A KÖLTÖZÉS. — Szóval szep­temberben hurcolkodtunk át, még folytak az átalakítási mun­kák. Igaz, tavaly márciusban kezdték, aztán a kivitelezés pár hónapot szünetelt, majd augusz­tusban fogtak ismét hozzá. A munkák befejezése húzódott. Januárban és februárban itt, a mostani hangversenytermünk­ben volt a városi tüdőszűrő vizs­gálat. A nagyterem rendbehoza­tala csak azután kezdődhetett A KÉT TEREM. A szolfézs — e zenei elméleti képzés — a leg­alapvetőbb egy zeneiskolában. Egy-egy órán igen sokan vesz­nek részt. A régi épületben általános is­kolai oktatás is volt. A zeneis­kola két osztályt „örökölt”, egy általános tagozatú és egy zenei első osztályt. Különösebben nem kell magyarázni, hogyan lehet szolfézsórákat tartani az arra mérétei miatt bár alkalmas, de apró padokkal felszerelt iskolai termekben, ahová a zene elméle­tét tanulni 16—18 évesek is jár­nak... ígéret, természetesen van számtalan. De hogy mikor lesz a zeneiskola a zeneiskoláé...? Ki tudja!? AZ ELMÜLT TANÉV. A nagy­terem alakítása idején növen­dék-, tanárhangversenyeket nem , tudtak rendezni az épületben. Ez természetesen az oktatási mun­kájukat is nehezítette. Az első rendezvényt május 18-án tar­tották meg: a megyei zeneisko­lák kamarazenekarainak talál­kozóját, A tanév utolsó rendez­vénye pedig az évzáró ünnepség volt. A sok-sok problémára a vi­gasztalást a gyermekek, a nö­vendékek lelkesedése jelentette: __ Ott voltam minden vizsgán. A zavaró körülmények miatt sokkal rosszabb eredményre szá­mítottunk De nem látszott meg semmi a teljesítményeken. Mindössze a növendékzenekar folyamatos munkáját húzta át a „zavaró körülmény”. Hol itt, hal ott voltak a • próbák, ha egyáltalán találtak üres termet. A legfőbb zavaró körülmény: nem volt cél! Amatőr együttes­nek pedig a céltalanság a végét jelentheti... S erről nem a zene­iskola tehetett. „MUNKAERŐHIÁNY”. A ze­neiskola engedélyezett létszám- kerete a következő tanévre 300 növendék. A tanári kar létszá­ma nyolc. Jelenleg két betöltet­len tanári állás van a zeneisko­lában. Évek óta meghirdetik, eredménytelenül. A zenekari hangszereken játszó tanárok nemigen vállalják az oktatást, ami érthető is; anyagi okai van­nak. — A nyáron feltétlenül kere­sek egy tanárt, aki vállalná a hegedűtanítást — s végigveszi a megyei lehetőségeket: — A me­gyében nemigen fogok találni.» A tanárok túlterheltségéről egy példa. A száz növendéket ta­nító zongoratanárok hetente 33— 35 órában oktatnak amj 50 szá­zalékos túlórát jelent. S ne fe­lejtsük el: művészetről, s nem „tömegmunkáról” van szó... A távlatokban gondolkozva egy reménységünk van: utánpót­lás nevelése. Ha a legjobb növen­dékeink — a Zeneakadémiára ke­rülve és ott eredményesen befe­jezve tanulmányaikat — vissza­jönnének, nem lenne gondunk. A NÖVENDÉKEK. — Nagyon jó azt elmondani, hogy igen sok középiskolás jár a zeneórákra. Mert ez nem minden zeneiskolá­ban van így. Hiszen megszapo­rodnak a különórák, s a legelső, amit elfelejtenek, az a zeneis­kola. Talán furcsán hangzik, de nekünk a versenysport jelent konkurren ci árt. Ma Szarvason a kosár- és a kézilabda a sláger, a kitűnő bajnokcsapatoknak után­pótlásra van szükségük. Például zenei általános iskolások nagy része is versenyszerűen kosara­zik^ A most lezárult tanévben 245 növendék szerzett bizonyítványt. Százan tanultak zongorázni, fel­tűnően sokan — hatvanan — he­gedülni, a többi növendék gor­donon. csellón, fa- és rézfúvón tanult. A VÁROS ÉS A ZENE. — Van egy városi kamarazenekarunk, növendékeink, tanáraink, városi lakosok a tagjai. Április végén a filharmónia-sorozatban tartot­tunk egy igen szép koncertet, si­kerünk volt. A művelődési ház hatszáz személyes nagytermében vannak a koncertek, egy-egy al­kalomra 200—250 szarvasi jön el, nagy részük zeneiskolás, az óvó­nőképző diákja. Egyik legna­gyobb tervünk, hogy szebbé, vál­tozatosabbá tegyük a város ze­nei életét. Pezsgőbb élet pedig csak akkor lesz, ha például ide, a mi nagytermünkbe tudnánk szoktatni a szarvasiakat, a fel­nőtt- és a „leendő” közönséget. TERVEK. Novemberben sze­retnék megrendezni az iskola fennállásának tizedik évforduló­ja ünnepségeit. Várják a régi növendékeket, s természetesen minél több szarvasit. A jövő évadban a zeneiskola hangver­senytermében sok-sok koncertet szeretnének, közelebb akarják vinni a szarvasiaknak a zenét, a szimfonikus muzsikát. KÉRNI, KÍVÁNNI sok mindent lehet. Mi csak annyit kívánunk, hogy a szarvasi Állami Zeneis­kola valóban a város zenei éle­tének központjává, a zene sze- retetét szertehintő bázisává vál­jék. Hogy megszűnjenek a gon­dok, a problémák, amelyek meg­oldásához talán csak egy kis jó­indulat szükséges. Nemesi László A Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség elnöksége a közel­múltban Varsóban tanácskozott. A nők legmagasabb nemzetközi fórumának ülésén részt vett de­legációk közül az amerikai, a ciprusi, az iraki és a japán né­hány naoot hazánkban is eltöl­tött, s részt vett a Magyar Nők Országos Tanácsának ülésén, ahol beszámoltak hazájuk nő­mozgalmáról, az elért eredmé­nyekről, feladatokról. Ugyan­csak hazánkba érkezett Varsó­ból Sara Reddi, a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség el­nökségének tagja, aki egyben az Indiai Nőszövetség titkára is. Sara Reddi itt-tartózkodása so­rán nyilatkozott a Központi Sajtószolgálatnak a varsói ta­nácskozásról, az ott hozott je­lentős határozatokról. A Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség jövőre ünnepli mega'akulásának 30. évforduló­ját. Érdemei közé tartozik, hogy kezdettől fogva részt vesz a nemzetközi békemozgalomban, s tevékeny részt vállalt és vállal a béke megszilárdításáért, a biztonságért folytatott küzde­lemben. A nemzetközi szerve­zetnek jelenleg a világ 101 or­szágában 117 tagszervezete van, s ezeket 225 küldött képviselte a varsói tanácskozáson. A nemzetközi békemozgalom negyedszázados jubileuma fo­kozottan előtérbe állította a ta­nácskozáson a nőknek a béke­mozgalmakban elfoglalt helyét, s a hozott határozatok is a bé­ke és demokrácia megerősíté­sét célozzák, nem feledkezve el a nők sajátos helyzetéről, szerepéről. A tanácskozás felszólította a világ összes államának kormá­1974. június 13-án véget ért a kilenc hónappal ezelőtt kezdődő „Játék a könyvtárban” vetél­kedő. Az induló 12 csapatból három könyvtár — a szarvasi, a szentesi és az ózdi — csapa­tai mérték össze tudásukat, fel- készültségüket az izgalmas dön­tőben. Számunkra külön öröm, hogy megyénk fiatal városa könyvtárának, a szarvasi vá­rosi és járási könvvtár csapa­tának sikerült megszereznie a győzelmet Szentes és Ózd csa­patai előtt. A vetélkedőnek tulajdonkép­pen nem volt vesztese, mert ez­zel az egész ország közművelő­dése nyert, mivel ráirányította a figyelmet könyvtáraink ellá­tottságára. látogatottságára. a könyvtárosok és az olvasók fel­készültségere. Természetes az nyát, hogy írják alá az ENSZ- nek azt az okmányát, amely a nők jogainak tiszteletben tar­tásáról szól. Az ENSZ-okmány egyenlőséget hirdet a nőknek az egész világon, leszögezi, hogy meg kell szüntetni a nőkkel szemben még sok országban ta­pasztalható diszkriminációt. A varsói tanácskozáson határozat született, hogy 1975 a nők nem­zetközi éve lesz. A Német De­mokratikus Női Liga javaslatát és meghívását elfogadva, 1975 őszén Berlinben rendezik meg a nők világkongresszusát. Erre a világméretű tanácskozásra a nemzetközi és nemzeti szerveze­tek rövidesen megkezdik előké­születeiket. Kongresszust előké­szítő konferenciákat tartanaik földrészenként, a nemzeti nő­szervezetek pedig részletes mun­kaprogramokat készítenek a vi­lágkongresszus előtti időszakra. Felmérik az egyes országokban Két év múlva, 1976-ban ün­nepli fennállásának fél évszáza. dós jubileumát a szeghalmi Pé­ter András Gimnázium és Szak- középiskola. A tervezett ünnep­ség-sorozat, valamint megyénk és hazánk felszabadulásának kö­zelgő 30. évfordulója alkalmából vasárnapi ünnepi tanévzárót tar­tottak a tanintézetben. Ekkor osztották ki — immár hatodik ízben — az iskola első igazgató­járól, Nagy Imréről elnevezett ösztöndíjat. Az egykori diákok, tanárok 33 ezer forintot adtak össze a legjobban tanuló, kiváló eredményeket elérő diákok jutal­is, hogy az első három helye­zett értékes nyereményekkel gazdagította saját könyvtári ál­lományát, hiszen mindhárman színes televíziót és képzőművé­szeti alkotást nyertek. A győz­tes csapat tagjai ezenkívül kül­földi utazáson, valamint a gye­rekek nyári üdülésen vehetnek részt. A vetélkedő fontosságát bizonyítja, hogy a díjakat dr. G aram völgyi Károly művelő­désügyi miniszterhelyettes és Szabó Ferenc, a Magyar Úttö­rők Szövetségének főtitkára nyújtotta át a Magyar Rádió székházában az első, második és harmadik helyezett könyvtá­raink vezetőinek. A szarvasi győzelem elérésé­ben jelentős szerepe volt Rap- csányi László kitűnő riporteri munkájának, aki a játékban sziwei-lélekkel vett részt. dalmi és politikai életben, meg­szabják azokat a tennivalókat, amelyek megoldásához a nők vi­lágkongresszusa segítséget nyújthat. Sara Reddi beszámolt arról is, hogy részt vett a Vendéglői és Szállodai Szakszervezetek Nemzetközi Szövetségének bu­dapesti ülésén is, ahol határo­zatot fogadtak el a szakszervé- zethez tartozó nők helyzetének javításáról. Ez jelentős ese­mény, hiszen a szolgáltató­iparnak ebben az ágában a vi­lágon az összes foglalkoztatot­tak 70 százaléka nő. Jogaik el­ismertetése, életkörülményeik javítása tehát elsőrendű fel­adat, s a nemzetközi tanácsko­zás is bizonyította, hogy a szo­cialista országok egységesen szorgalmazzák a határozatok végrehajtását. E. Gy. „Körmünkre égett a győzelemi” Jubileum-sorozat a szeghalmi gimnáziumban mazására. A vasárnapi évzárón 12 tanulónak adták át összesen 15 ezer forintot. Júliusban kedves ünnepségre kerül sor Szeghalomban. A tan­intézet első évfolyamának 40 éves érettségi találkozóját ren­dezik meg. Az ötvenéves jubi­leum méltó megünneplésére is készülődnek, az iskola történetét, az egykori diákok életútját be­mutató album kiadását tervezik. Az évfordulóra szeptemberben irodalmi és történelmi pályáza­tot, szaktárgyi vetélkedő-soroza­tot írnak ki az iskola mai diákja­inak. A könyvtár csapatában ki­emelkedően szerepelt Czin- koczky János, Elek László, dr. Lovász György, dr. Palov Jó­zsef, Regős Imre, Szatur Géza, Vajda Aurél, valamint a csapat valamennyi felnőtt tagja. A gyermekrésztvevőket szintén di­cséret illeti, különösen Bátor András, Almási Gábor. Hunya Ildikó és Farkas Margit járul­tak hozzá lelkesedésükkel, tu­dásukkal a győzelemhez. Felké­szítésükben nagy segítséget nyújtottak Vajda Aurélné és Kalmár Lászlóné tanárnők, akik szabad idejük jelentős részét ál­dozták erre a célra. A vetélkedő feltételeinek megteremtésében, a szakköny­vek összeállításában, a lebo­nyolításban példamutatóan vet­tek részt a könyvtár dolgozói, különösen Tusjak Györgvné könyvtárvezető. Szatur Gézáné és Szabó Sándorné könyvtáro­sok. A kitűnő szervezés ellenére a döntő nem minden izgalom nél­kül zajlott le Szarvason, ugyanis az utolsó kérdés el­hangzása után elaludt a vil­lany — melyet nem sikerült később sem megjavítani —. s így a versenyzők égő paoírda- rabok és meggvúitott syufaszá- lak fénvénél biztosították győ­zelmüket. Nagvon . találó volt kitűnő riporterünk mpsieewése a vetélkedő vécén: „körmünk­re égett a győzelem”. A játék tehát befeieződntt, bebizonyítva. hogy érdemes ilyen vetélkedőket szervezni, mert komolv érdeklődést válta­nak ki a rádióhallgatók milliós táborában, s éonen ezért csak nyeriosp van a% ilyen nemes 'cetiéi kedések nek Dr. Pilishegyi József BÉKÉS mm.Sa 1974. JUNIUS 14.

Next

/
Thumbnails
Contents