Békés Megyei Népújság, 1974. június (29. évfolyam, 126-151. szám)
1974-06-18 / 140. szám
Monolóer kérdéssel — kéréssel 1975 a nők nemzetközi öve Őszintén a szarvasi zeneiskoláról Ború és derű a tízéves jubileum előtt Világkongresszus Berlinben— Sara Reddi beszámolója az MDN tanácskozásáról a nők jogait, helyzetét a társaHa Szarvasra ér az ember, valahogy megcsapja a „civilizáció” szele: a két felsőoktatási intézmény, a neves gimnázium, Tessedik, arborétum — lehetne sorolni. De legyünk őszinték: a további felsorolásban nem kapnál helyet a zeneiskola. Amíg az imént említetteket a városon kívül, a megyénk, esetleg határainkon kívül is ismerik, addig a zeneiskoláról nemigen hallhattak. Pedig létezik, 10 éve már nem a békéscsabai fiókiskolája, hanem önálló, saját kenyerén élő intézet. AZ IGAZGATÓ. Vékony, mosolygós, csupaideg ember Lang Gusztáv. Együtt érkezünk az iskolába, kapja le a kabátját, hellyel kínál. Szinte kérdezés nélkül vág bele a tíz év történetébe. S akkor sem lennénk igazságtalanok, ha azt mondanánk: a tíz év kálváriájába. — Látja — mutat ki a főút felőli irodaablakan —, ott szemben állt a régi épület. Lebontották. Nem akarok panaszkodni, meg aztán akkoriban épp elég szó esett róUu. Nagyon rossz körülmények között voltunk. A mostani épületünk volt valamikor a városháza. Olyan „provinciális klasszicista” stílusú, mint sok tucat ilyen szerte az országban. Most már szépen vagyunk, talán minden rendben in van. A tanév elején — hétfőn, június 10-én volt az évzárónk — költöztünk ide^ — fanyar kásán mosolyog. A KÖLTÖZÉS. — Szóval szeptemberben hurcolkodtunk át, még folytak az átalakítási munkák. Igaz, tavaly márciusban kezdték, aztán a kivitelezés pár hónapot szünetelt, majd augusztusban fogtak ismét hozzá. A munkák befejezése húzódott. Januárban és februárban itt, a mostani hangversenytermünkben volt a városi tüdőszűrő vizsgálat. A nagyterem rendbehozatala csak azután kezdődhetett A KÉT TEREM. A szolfézs — e zenei elméleti képzés — a legalapvetőbb egy zeneiskolában. Egy-egy órán igen sokan vesznek részt. A régi épületben általános iskolai oktatás is volt. A zeneiskola két osztályt „örökölt”, egy általános tagozatú és egy zenei első osztályt. Különösebben nem kell magyarázni, hogyan lehet szolfézsórákat tartani az arra mérétei miatt bár alkalmas, de apró padokkal felszerelt iskolai termekben, ahová a zene elméletét tanulni 16—18 évesek is járnak... ígéret, természetesen van számtalan. De hogy mikor lesz a zeneiskola a zeneiskoláé...? Ki tudja!? AZ ELMÜLT TANÉV. A nagyterem alakítása idején növendék-, tanárhangversenyeket nem , tudtak rendezni az épületben. Ez természetesen az oktatási munkájukat is nehezítette. Az első rendezvényt május 18-án tartották meg: a megyei zeneiskolák kamarazenekarainak találkozóját, A tanév utolsó rendezvénye pedig az évzáró ünnepség volt. A sok-sok problémára a vigasztalást a gyermekek, a növendékek lelkesedése jelentette: __ Ott voltam minden vizsgán. A zavaró körülmények miatt sokkal rosszabb eredményre számítottunk De nem látszott meg semmi a teljesítményeken. Mindössze a növendékzenekar folyamatos munkáját húzta át a „zavaró körülmény”. Hol itt, hal ott voltak a • próbák, ha egyáltalán találtak üres termet. A legfőbb zavaró körülmény: nem volt cél! Amatőr együttesnek pedig a céltalanság a végét jelentheti... S erről nem a zeneiskola tehetett. „MUNKAERŐHIÁNY”. A zeneiskola engedélyezett létszám- kerete a következő tanévre 300 növendék. A tanári kar létszáma nyolc. Jelenleg két betöltetlen tanári állás van a zeneiskolában. Évek óta meghirdetik, eredménytelenül. A zenekari hangszereken játszó tanárok nemigen vállalják az oktatást, ami érthető is; anyagi okai vannak. — A nyáron feltétlenül keresek egy tanárt, aki vállalná a hegedűtanítást — s végigveszi a megyei lehetőségeket: — A megyében nemigen fogok találni.» A tanárok túlterheltségéről egy példa. A száz növendéket tanító zongoratanárok hetente 33— 35 órában oktatnak amj 50 százalékos túlórát jelent. S ne felejtsük el: művészetről, s nem „tömegmunkáról” van szó... A távlatokban gondolkozva egy reménységünk van: utánpótlás nevelése. Ha a legjobb növendékeink — a Zeneakadémiára kerülve és ott eredményesen befejezve tanulmányaikat — visszajönnének, nem lenne gondunk. A NÖVENDÉKEK. — Nagyon jó azt elmondani, hogy igen sok középiskolás jár a zeneórákra. Mert ez nem minden zeneiskolában van így. Hiszen megszaporodnak a különórák, s a legelső, amit elfelejtenek, az a zeneiskola. Talán furcsán hangzik, de nekünk a versenysport jelent konkurren ci árt. Ma Szarvason a kosár- és a kézilabda a sláger, a kitűnő bajnokcsapatoknak utánpótlásra van szükségük. Például zenei általános iskolások nagy része is versenyszerűen kosarazik^ A most lezárult tanévben 245 növendék szerzett bizonyítványt. Százan tanultak zongorázni, feltűnően sokan — hatvanan — hegedülni, a többi növendék gordonon. csellón, fa- és rézfúvón tanult. A VÁROS ÉS A ZENE. — Van egy városi kamarazenekarunk, növendékeink, tanáraink, városi lakosok a tagjai. Április végén a filharmónia-sorozatban tartottunk egy igen szép koncertet, sikerünk volt. A művelődési ház hatszáz személyes nagytermében vannak a koncertek, egy-egy alkalomra 200—250 szarvasi jön el, nagy részük zeneiskolás, az óvónőképző diákja. Egyik legnagyobb tervünk, hogy szebbé, változatosabbá tegyük a város zenei életét. Pezsgőbb élet pedig csak akkor lesz, ha például ide, a mi nagytermünkbe tudnánk szoktatni a szarvasiakat, a felnőtt- és a „leendő” közönséget. TERVEK. Novemberben szeretnék megrendezni az iskola fennállásának tizedik évfordulója ünnepségeit. Várják a régi növendékeket, s természetesen minél több szarvasit. A jövő évadban a zeneiskola hangversenytermében sok-sok koncertet szeretnének, közelebb akarják vinni a szarvasiaknak a zenét, a szimfonikus muzsikát. KÉRNI, KÍVÁNNI sok mindent lehet. Mi csak annyit kívánunk, hogy a szarvasi Állami Zeneiskola valóban a város zenei életének központjává, a zene sze- retetét szertehintő bázisává váljék. Hogy megszűnjenek a gondok, a problémák, amelyek megoldásához talán csak egy kis jóindulat szükséges. Nemesi László A Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség elnöksége a közelmúltban Varsóban tanácskozott. A nők legmagasabb nemzetközi fórumának ülésén részt vett delegációk közül az amerikai, a ciprusi, az iraki és a japán néhány naoot hazánkban is eltöltött, s részt vett a Magyar Nők Országos Tanácsának ülésén, ahol beszámoltak hazájuk nőmozgalmáról, az elért eredményekről, feladatokról. Ugyancsak hazánkba érkezett Varsóból Sara Reddi, a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség elnökségének tagja, aki egyben az Indiai Nőszövetség titkára is. Sara Reddi itt-tartózkodása során nyilatkozott a Központi Sajtószolgálatnak a varsói tanácskozásról, az ott hozott jelentős határozatokról. A Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség jövőre ünnepli mega'akulásának 30. évfordulóját. Érdemei közé tartozik, hogy kezdettől fogva részt vesz a nemzetközi békemozgalomban, s tevékeny részt vállalt és vállal a béke megszilárdításáért, a biztonságért folytatott küzdelemben. A nemzetközi szervezetnek jelenleg a világ 101 országában 117 tagszervezete van, s ezeket 225 küldött képviselte a varsói tanácskozáson. A nemzetközi békemozgalom negyedszázados jubileuma fokozottan előtérbe állította a tanácskozáson a nőknek a békemozgalmakban elfoglalt helyét, s a hozott határozatok is a béke és demokrácia megerősítését célozzák, nem feledkezve el a nők sajátos helyzetéről, szerepéről. A tanácskozás felszólította a világ összes államának kormá1974. június 13-án véget ért a kilenc hónappal ezelőtt kezdődő „Játék a könyvtárban” vetélkedő. Az induló 12 csapatból három könyvtár — a szarvasi, a szentesi és az ózdi — csapatai mérték össze tudásukat, fel- készültségüket az izgalmas döntőben. Számunkra külön öröm, hogy megyénk fiatal városa könyvtárának, a szarvasi városi és járási könvvtár csapatának sikerült megszereznie a győzelmet Szentes és Ózd csapatai előtt. A vetélkedőnek tulajdonképpen nem volt vesztese, mert ezzel az egész ország közművelődése nyert, mivel ráirányította a figyelmet könyvtáraink ellátottságára. látogatottságára. a könyvtárosok és az olvasók felkészültségere. Természetes az nyát, hogy írják alá az ENSZ- nek azt az okmányát, amely a nők jogainak tiszteletben tartásáról szól. Az ENSZ-okmány egyenlőséget hirdet a nőknek az egész világon, leszögezi, hogy meg kell szüntetni a nőkkel szemben még sok országban tapasztalható diszkriminációt. A varsói tanácskozáson határozat született, hogy 1975 a nők nemzetközi éve lesz. A Német Demokratikus Női Liga javaslatát és meghívását elfogadva, 1975 őszén Berlinben rendezik meg a nők világkongresszusát. Erre a világméretű tanácskozásra a nemzetközi és nemzeti szervezetek rövidesen megkezdik előkészületeiket. Kongresszust előkészítő konferenciákat tartanaik földrészenként, a nemzeti nőszervezetek pedig részletes munkaprogramokat készítenek a világkongresszus előtti időszakra. Felmérik az egyes országokban Két év múlva, 1976-ban ünnepli fennállásának fél évszáza. dós jubileumát a szeghalmi Péter András Gimnázium és Szak- középiskola. A tervezett ünnepség-sorozat, valamint megyénk és hazánk felszabadulásának közelgő 30. évfordulója alkalmából vasárnapi ünnepi tanévzárót tartottak a tanintézetben. Ekkor osztották ki — immár hatodik ízben — az iskola első igazgatójáról, Nagy Imréről elnevezett ösztöndíjat. Az egykori diákok, tanárok 33 ezer forintot adtak össze a legjobban tanuló, kiváló eredményeket elérő diákok jutalis, hogy az első három helyezett értékes nyereményekkel gazdagította saját könyvtári állományát, hiszen mindhárman színes televíziót és képzőművészeti alkotást nyertek. A győztes csapat tagjai ezenkívül külföldi utazáson, valamint a gyerekek nyári üdülésen vehetnek részt. A vetélkedő fontosságát bizonyítja, hogy a díjakat dr. G aram völgyi Károly művelődésügyi miniszterhelyettes és Szabó Ferenc, a Magyar Úttörők Szövetségének főtitkára nyújtotta át a Magyar Rádió székházában az első, második és harmadik helyezett könyvtáraink vezetőinek. A szarvasi győzelem elérésében jelentős szerepe volt Rap- csányi László kitűnő riporteri munkájának, aki a játékban sziwei-lélekkel vett részt. dalmi és politikai életben, megszabják azokat a tennivalókat, amelyek megoldásához a nők világkongresszusa segítséget nyújthat. Sara Reddi beszámolt arról is, hogy részt vett a Vendéglői és Szállodai Szakszervezetek Nemzetközi Szövetségének budapesti ülésén is, ahol határozatot fogadtak el a szakszervé- zethez tartozó nők helyzetének javításáról. Ez jelentős esemény, hiszen a szolgáltatóiparnak ebben az ágában a világon az összes foglalkoztatottak 70 százaléka nő. Jogaik elismertetése, életkörülményeik javítása tehát elsőrendű feladat, s a nemzetközi tanácskozás is bizonyította, hogy a szocialista országok egységesen szorgalmazzák a határozatok végrehajtását. E. Gy. „Körmünkre égett a győzelemi” Jubileum-sorozat a szeghalmi gimnáziumban mazására. A vasárnapi évzárón 12 tanulónak adták át összesen 15 ezer forintot. Júliusban kedves ünnepségre kerül sor Szeghalomban. A tanintézet első évfolyamának 40 éves érettségi találkozóját rendezik meg. Az ötvenéves jubileum méltó megünneplésére is készülődnek, az iskola történetét, az egykori diákok életútját bemutató album kiadását tervezik. Az évfordulóra szeptemberben irodalmi és történelmi pályázatot, szaktárgyi vetélkedő-sorozatot írnak ki az iskola mai diákjainak. A könyvtár csapatában kiemelkedően szerepelt Czin- koczky János, Elek László, dr. Lovász György, dr. Palov József, Regős Imre, Szatur Géza, Vajda Aurél, valamint a csapat valamennyi felnőtt tagja. A gyermekrésztvevőket szintén dicséret illeti, különösen Bátor András, Almási Gábor. Hunya Ildikó és Farkas Margit járultak hozzá lelkesedésükkel, tudásukkal a győzelemhez. Felkészítésükben nagy segítséget nyújtottak Vajda Aurélné és Kalmár Lászlóné tanárnők, akik szabad idejük jelentős részét áldozták erre a célra. A vetélkedő feltételeinek megteremtésében, a szakkönyvek összeállításában, a lebonyolításban példamutatóan vettek részt a könyvtár dolgozói, különösen Tusjak Györgvné könyvtárvezető. Szatur Gézáné és Szabó Sándorné könyvtárosok. A kitűnő szervezés ellenére a döntő nem minden izgalom nélkül zajlott le Szarvason, ugyanis az utolsó kérdés elhangzása után elaludt a villany — melyet nem sikerült később sem megjavítani —. s így a versenyzők égő paoírda- rabok és meggvúitott syufaszá- lak fénvénél biztosították győzelmüket. Nagvon . találó volt kitűnő riporterünk mpsieewése a vetélkedő vécén: „körmünkre égett a győzelem”. A játék tehát befeieződntt, bebizonyítva. hogy érdemes ilyen vetélkedőket szervezni, mert komolv érdeklődést váltanak ki a rádióhallgatók milliós táborában, s éonen ezért csak nyeriosp van a% ilyen nemes 'cetiéi kedések nek Dr. Pilishegyi József BÉKÉS mm.Sa 1974. JUNIUS 14.
