Békés Megyei Népújság, 1974. június (29. évfolyam, 126-151. szám)
1974-06-18 / 140. szám
Vadgazdálkodás — vadvédelem — vadászat Mi a helyxet a megyei eadásstnrftasá goknál ? fi MUVOSZ megyei taüdött- j értekezlete vadásztársaságaink > 1973. évi működését eredményesnek értékelte. A megye mezőgazdasága és vadásztársa- j dalma az egyre javuló együtt- működés kapcsán kiemelkedő sikereiket ért éL Tevékenységük megfelelt mind á megyei, mind az országos vadgazdálkodási célkitűzéseknek. Azt is megállapított» » kSl j döttérttekeziet, hogy a korszerű vadgazdálkodás és a kulturált; vadászati módok gyakorlása vé- i gett már az 1974—75-ös vad-1 gazdálkodási sarasomban a ma- : masabb szinten való működés és irányítás érdekében újabb fel-, adatokat, célkitűzéseket kell ki- I dolgozni. Ezért a megyei intéző bizottság tagjai rendszeresebbé tették a vadásztársaságok közgyűléseinek látogatásait. Ezzel közvetlen segítséget adnak a vadgazdálkodása, a vadászati és az egyesülési élettel kapcsolatos gondok, problémák £eüsme_ réséhez. A vadásztársaságok jól tudják, hogy a vadgazdálkodási terület az állam tulajdona, és azt a vadásztársaságoknak bérbe adja. Amikor a bérlet lejár, az ; újabb 10 évre szóló szerződések megkötésénél módosított j feltételeket szabhat, sőt újabb; vadgazdálkodási egységeket alakíthat ki. Vizsgáljuk meg röviden a megye vadgazdálkodásának és j egyesületi életiének helyzetét. Megyéttftben 83g ezer ka-j tasztrális holdon jelenleg 43 vadásztársaság működik, 1373 vadásszal. Ez a szám. 115-tei több, mint az 1 évvel ezelőtti. Az egy vadászra jutó terület 608 ka- tasztrális hold. A vadásztársaságok közötti szóródás jelentős, de a létszám és a. terület viszonyításánál a vadeltartó képesség nem mellőzhető. Az intéző bizottság érezve a fiatalítással való létszámnövelés fontosságát, a vadásztársaságok létszámát a területi nagyságrend és a vadeltartó ké_ pesség figyelembevételével behatárolta. Ezzel olyan befolyásolást kíván gyakorolni, hogy a társaságok további 350 új vadásszal számoljanak. Ezzel az egy főre jutó terület 520 ka- tasztrális holdra módosul. (Jelenleg a megyében 106 vadászjelöltet tartanak nyilván.) A vadásztársaságok területe -5 ezer és 55 ezer katasztrólis hold között differenciálódik. Meggyőződésünk, hogy a népgazdaság érdekeivel összehangolt korszerű vadgazdálkodást, vadászatot, a példás egyesületi i életet a középkategóriáihoz tárj tozó 15—20 ezer katasztrális j hold körüli területen lelhet j biztosítani. A nagy társaságok! átszervezésével Békés megyében a tervezett tb’OO-as vadászlét- számot — esetleg vadásztársaságok számának gyarapítását is számításba véve — továbbá 100 vadásszal, lehetne növelni. így az egy vadászra jutó terület 450—500 katasztrális hold között változna, amit a terület vadeltartó képessege is ^bírna, ftZ 8Pr6V<HJlí3n gazdag Békés megyében külön kell foglalkozni a fácánitenyésztés mellett a természetes szaporac mmsm latból eredő nagy terítékű fá- j eánvadászatok szervezésevei. Csakhogy probléma van a lő- készséggel. Ezért a nagy terítékű fácánvadászat elérésere szervezzenek társaságaink majális- j szerű korong lőgyakorlatokat. Másik kérdés a tölténnyel va- j itó ellátottság. Mint vendég,1 részt vettem az egyik Körös.. j menti vadásztársaság nagy terí-.j tékű fácánvadászatán 150 töl- ténykésztettel, amiből csak 10 maradt meg. Az egyik vadász^ j társ, aki tagja a vadásztársaságnak, erre az alkalomra 25 tölténnyel és egy fegyelmezett, len kutyával ment ki. Figyeltük tevékenységét. Elhasznált 15 töltényt, az eredmény 20 fá- ; cánkakas. Kapott 4 darabot kompedenciaként, 12 exportképes flácámkakast pedig lődxjté- j rites mellett leadott. Én is meg_ \ kaptam a 4 darab fejadagot. Ha j a vadászfelesétgiek nem tartják, kellő tiszteletben vadász férjük vadászattal járó örömeit, és az ezzel felmerülő kiadásokat, akkor a töltényellátás fedezetét oldja meg a vadásztársaság Elő- j legezaen. mert erre minden I anyagi fedezet és lehetőség ad- ; va van, E példa nyomán nem I értem, miért tartózkodnak tár- { saságaink a nagy terítékű tér- j mélóvadászatok alkalmából a vendéghívástól, amikor ez a leggazdaságosabb. A szépen fejlődő nyúlállomá- j nyunkat továbbra is kímélni j kellene. A lövéssel legyünk | mértéktartóak. Vannak viszont i területek, ahol ina már az ál- j iomány sűrűsége megengedi a j nyűi vadászatát. Űzállományiiffft valóban) növekedett, de nem úgy, mint ahogyan azt az 1973. évi számbavételnél eltúlozták. Egyébként a kívánt mennyiségi apasztás az év során — megí télésem szerint — megtörtént. Nagyon érdekes tapasztalataink vannak néhány vadásztársaságnál. Azok a tisztségviselők vagy hivatásos vadászok becsülték túl az állományt, akiket valamilyen formában érdekeltség köt az őzapasztáshoz. Vannak vadásztársasága tisztségviselők, akik formálisan kisajátították az őz lövését, lődíj, fuvarköltség-tér- rítes megfontolásából. A jelenlegi szakszerűtlen selejtezési, illetve apasztási eljárással veszélyben látom a közeli évek őzállományát, a jó tenyészér- tékű bakok és a nagy testű suta egyedek lövésével. Reformálásra szorul a külföldi vadásztatás jelenlegi gyakorlata is, A devizaoldalát mindenki érti, de az ne menjen az állomány rovására! Amennyiben a törzsállomány szinten- tartásának figyelembevételével mégis vadásztatunk, olyan árat kellene megállapítani, hogy felére csökkenjen a külföldiek ál- j tat lőtt golyóérett bakok szá- ! ma. Az épből eredő árbevétel I viszont szinten maradjon, és ne lehessen egy 500 grammos goiyóérett őzbakot a „szivar- zsebből” kifizetni. Egyébként nem minősül megbocsáthatatlan bűnnek, ha a magyar vadász is lő egy-egy érmes golyó, érett bakot, ha az adott területen' hasonló fiatalkorú, jó utódok megvannak. Érthetetlen számomra, hogy vannak vadásztársaságok, ahol 3-4 golyóérett őzbakot számolnak és mégis külföldivel lövetnek, annak ellenére, hogy 500— 600 ezer forint van a kasszában, Ráadásul még tárgyjutalommal is ellátják a Külföldi vendégeket. Kétségbe vonom, hogy ezzel a gyakorlattal a vadászok többsége egyetért! A vadvédelem javára non. minden vadásztársaság és mező- gazdasági üzem között alakult ki megfelelő kapcsolat, noha pénzbeli vagy természetbeni érdekeltségű vadvédelemre megvan a lehetőséig. B kártevők irtása a megyében csak körülbelül 15 vadásztársaságnál minősül kollektív feladatnak. Bár az is igaz, hogy vadászaink egyénileg járnak a kártevők irtására, de ez a statisztikában végső soron nem jelentkezik, mert nem anyagi megfontolásból teszik és a bizonyítékokat sem adják le a vadászmesternek. Továbbra is kívánatos a kártevők szervezett, kollektív irtása. Több gondot kellene fordítani a vadföldek növelésére, művelései-e. a takarmány betakarítására, megóvására és annak ténylegesen vaddal történő felhasznáw lására, El kellene érni, hogy társadalmi tulajdon elleni vétségnek minősüljön a vadföldön megtermelt takarmány nem rendeltetésszerű felhasználása. A pénzgazdálkodásra vonatkozó állami irányelvek és utasítások a vadásztársaságok pénzgazdálkodására is érvényesek. Vadásztársaságaink árbevétele 1973- ban 500 ezer és 3 millió forint között differenciálódott, A megye összes árbevétele 16 millió forinttal volt több, mint az előző évben. Az álló- és a forgóeszköz-növekedés 1® jelentős. Fontos és sürgős feladat a pénzkezelésre alkalmas, megbízható, a nyilvántartás vezetésében jártas gazdaságvezető alkalmazása. Majdani minden feltételnek megfelelő példás működést tapasztalunk a — demokratizmus kellő tiszteletben tartásával — a köröstarcsai, a szeghalmi, a körösladányi, a békési, a csorvási. a békésszentandrási vadásztársaságoknál. örvendetes a fellendülés — a tisztségviselők újítása után — az okányi, a kon- dorosi és a békéscsabai Nimród vadásztársaságnál. A hivatásos vadászok, a vadőrök helyzetével, megbecsülésével is előrébb léptünk. Ismereteim alapján most is legnagyobb megbecsüléssel és elismeréssel nyilatkozom a békessámsoni, a sarkadkeresztúri, a gyulai, a köröstarcsai, a körösladányi, az újkígyós! vadőrök kiemelkedő szakértelméről és lelkiismeretes munkájáról. Az elmondották alapján — összegezve —; egy-két javaslattol szeretnék élni a vadásztársaságok működésére: gyorsítsák meg a létszámnövelésnél a fiatalítást. A köztiszteletben álló fiatal vadászokból jelöljenek résztvevőt felsőfokú erdő- és vadgazdálkodási tanfolyamra. Így a közeljövőben a vadgazdálkodás tudományát ismerő fiatalokból lehetne választani tisztségviselőket, függetlenített fővadászt, illetve hivatásos vadászt. Vadásztársaságaink pénzeszközei felhasználásával mindenekelőtt a korszerű vadgazdálkodásra. a kulturált vadászatot szolgáló eszközök beszerzésére és a vadvédelemre gondoljanak. Kardos Pál a. Békés megyei IB tagja Oltóanyag állatoknak A nagyüzemi állattartásban jelentkező betegségek ellen a Phylaxia Oltóanyag- és Tápszertermelő Vállalat 68-féle vakcinát (védőoltást), 22-féle di- agnosztikumot és különböző szérum- és vérkészítményekét; állít elő. Itt készítik például a száj- és körömfájás, a baromfl- és a sertéspestis elleni védőoltásokat. Virustenyésztés tojásban (MTI fotó — Fehér József felvétele) Fogorvosi gyakorlófej A fogorvoslás Kényes műveleteinek elsajátításához aligha találnának „élő” pácienseket a> orvos- képző intézmények. Sokáig csupán az erre a célra kis számban rendelkezésre átlő emberi és állati koponyák fogsorain gyakorolhattak a fogorvostan-hallgatók, mígnem a műanyagipar véglegesen megoldotta a problémáikat. A képen láthaté „páciens” nem kiabál, nem nyöszörög, és abbéi sem lesz baj, ha a túró kezdetben félne- csüszlk a műanyagból késztet fogakon. A „fájdalomtűrő fejet” úgy konstruálták meg. bogy a fogorvosi szék fejtámlája fölé szilárdan felerősíthető, fgy ugyanolyan helyzetet foglal el, mint a későbbi „igazi” betegek feje. A plasztikus anyagból készült állkapocsból a fogak erős mozdulattal kiemelhetők, igy a búzásmüvelet is szimulálha tó, de arra Is lehetőség van, hogy az „elfaragott” fog helyébe másikat tegyenek be a gyakorló orvostanhallgatók számára. A fogorvost gyakorlófejhez különféle keménységű fogsoroza tokát szállít az előállító cég. 1874- JÚNIUS IS.
