Békés Megyei Népújság, 1974. június (29. évfolyam, 126-151. szám)
1974-06-16 / 139. szám
I t >*<<<*■; A Békés—Csongrádi megyeiv képviselőcsoport együttes ülésén elfogadott közös állásfoglalás Mint arról mór tudósításban beszámoltunk, május 24-én nagy sikerű közös tanácskozást tartottak a Békés és a Csongrád megyei ország- gyűlési képviselők Szarvason. A két megye élelmiszergazdaságát, ak fejlesztését taglalták az előterjesztések. A b “számolók, valamint a felszólá- lások alapján közös állásfoglalást alakítottak ki,_ melyet az alábbiakban közlünk. I. Mindkét megyét érintő ajánlásA Tiszai III. Vízlépcső megépítése Békés és Csongrád megy® —■> sőt Bács-Kiskun megye — termelési szintjének további erőteljes növekedését tenné lehetővé. Ezért mindenképpen indokolt a szóban forgó főmű megépítése és ehhez csatlakozóan az üzemi beruházások megvalósítása. E vízlépcső megépítésével Békés megye legjobb területei — a békés- csanádi löszhát — válnak öntözhetővé. Hasonló a helyzet Csongrád megyében is. Csatlakozva Bács és Csongrád megye együttes képviselőcsoport-ülése ajánlásához, a Békés—Csongrád megyei együttes képviselőcsoport-ülés is feltétlenül indokoltnak tartja a Tisza XIX. megépítését Mindkét megyében erőteljesen növekszik a szemestermények termelése. Békésben pl. 1973- ban 49 517 vagon búza, 62 860 vagon kukorica termett, kereken 50%-kal több, mint az 1966—70-es évek átlaga. A megtermelt termények szárítása és tárolása megközelítően sincs megoldva. Az együttes ülés kéri, hogy ezen létesítmények megvalósításához mindkét megye kiemelt állami támogatást kapjon. Az eszközök és erők koncentrálása érdekében szükségesnek látszik a GFV és a termelőüzemek együttműködését megvalósítani — illetőleg szorgalmazni — nagy kapacitású szárítók és tárolók építésére; Békés és Csongrád megyében a műtrágya-felhasználás az elmúlt 4 évben erőteljesen növekedett. Ennek további dinamikus növekedése várható, mivel az öntözés, a melioráció, a termelésrendszerek egyre nagyobb térhódítása a műfc-á- gyaadagok erőteljes növekedését eredményezi. • Ezért az együttes ülés szükségesnek tartja megvizsgálni annak lehetőségét, hogy a dél-alföldi körzet ellátása érdekében egy műtrágyagyár felépítésének milyen lehetőségei vannak. A szállítási költségek csökkentése, a folyamatos árute- rités. a biztonságosabb ellátás kézénfekvően indokolja ebben a körzetben egy ilyen gyár létesítését. Mindkét megyében erőteljesen növekszik a termelési rendszerek szerepe. Az (együttes ülés felhívja mindkét megye élelmiszergazdasági szakigazgatási szervét, hogy a továbbiakban: —- végezzenek fokozottabb politikai felvilágosító munkát a termelési rendszerek növelése érdekében, — ebben a munkában koordináljanak a tsz- ek területi szövetségeivel. — tárják fel az üzem- és munkaszervezésben levő fogyatékosságokat, s ezek felszámolására tegyenek intézkedéseket, — fordítsanak különös figyelmet a szakosított állattenyésztő-telepek eredményes működésére s különösen kísérjék figyelemmel e telepek; szakmunkás-ellátottságának helyzetét. — ajánlásaikban a gazdaságos — olcsóbb — és már jól bevált technológiákat népszerűsítsék. A meliorációs tevékenység további növelése mindkét megye mezőgazdasági termelésében alapvető fontosságú. Az alapvető termelőeszköz — a termőföld — javítása ugyanis mindkét megyében rendkívül nagy feladatot jelent. Az együttes ülés egyetért azzal', hogy nagyobb ütemben kell folytatni ezt a tevékenységet a következő tervidőszakban. Az élelmiszergazdasági szakigazgatási szervek gondoskodjanak arról, hogy az üzemek üzemfejlesztési terveiben ez a kérdés — jelentőségének megfelelően — továbbra is az elsők között szerepeljen. Az együttes ülés kéri, hogy a két megye évente felhasználható meliorációs állami támogatási kerete a következő tervidőszakban 20—25%-kal emelhető legyen. Mindkét megyében dinamikusan növekszik az ■ ÍEtetáUomány3 A jelenlegi feldolgozó-kapacitás megközelítőleg sem elegendő ennek helyben történő feldolgozásához. A munkaerő helyben történő foglalkoztatása is indokolttá teszi mindkét megyében e feldolgozó tevékenység további fejlesztését. Békés megyében a gyulai húskombinát építése folyamatban van ugyan, de ennek ellenére a húsfeldolgozó kapacitás mindkét megyében elmarad a kívánatostól. Ehhez kapcsolódva az együttes ülés indokoltnak tartja a hűtőkapacitás további fejlesztését is. Ezt indokolja a zöldség- és a gyümölcstermelés fejlődése is/ s a hűtőkapacitás bővítése e problémák megoldását is segítené. ' Mindkét megyében növekszik — bár nem kielégítő mértékben — a zöldség- és gyümölcstermesztés. Ennek ellenére a lakossági ellátásban gyakran jelentkeznek zavarok. Az együttes ülés felhívja a két megye élelmiszergazdasági szak- igazgatási szerveit, hogy a termelés és forgalmazás összhangjának megteremtése érdekében tegyék meg á kellő intézkedéseket. A zöldségtermesztés fejlesztésének érdekében az eddiginél jobban kell hasznosítani mindkét megyében a már rendelkezésre álló és a még félnem tárt geotermikus energiát. E feladat végrehajtása elsődlegesen a nagyüzemekre hárul, emellett azonban nem hanyagolható el az ÁFÉSZ-ek társulásainak, valamint a háztáji és kisegítő gazdaságok szerepe sem. Az együttes ülés indokoltnak tartja, hogy mindkét megyében erőteljesebben növekedjen a fehérje alapanyagú takarmányok termelése, a hazai fehérjebázis fokozottabb megteremtése érdekében. Ezért felhívja az illetékes szakigazgatási szerveket, hogy a lucerna, az egynyári pillangósok, a hüvelyesek — főképpen a szója ■— termelését erőteljesebben szorgalmazzák. Az állati fehérje ellátás javítása érdekében Békés megyében indokolt lenne egy fehérjefeldolgozó üzem építése. II. Csongrád megyét érintő ajánlás; A megyében a racionális földhasználat megvalósítása érdekében a gyengébb minőségű talajok művelésből való kivonása indokolt. Elsősorban erdőtelepítés és gyeptelepítés válik szükségessé, mert a jelenlegi szántóföldi hasznosítás a befektetett tőkét nem adja vissza. Az együttes ülés kéri az illetékeseket, hogy a megye részére a következő tervidőszakban az erdőtelepítés és a gyeptelepítés állami célcsoportos beruházási keretének növelését vegyék fontolóra — s amennyiben erre mód es lehetőség van — ezt a keretet 40—50%-kal emeljék meg. III. Békés megyét érintő ajánlás; Az együttes ülés egyöntetű megítélése szerint a nagymúltú Mezőhegyes! Állami Gazdaságban minden személyi és tárgyi feltétel biztosított ahhoz, hogy ez a gazdaság a következő 5—6 évben erőteljesen fejlődjön, s a környező nagyüzemi gazdaságok mintaüzemévé váljon. Szükségesnek látszik a gazdaság további erőteljes fejlesztése, ehhez azonban a gazdaság saját erőforrásai messze, nem elegendőek. Előzetes számítások szerint 600—800 millió forint állami támogatás volna szükséges ahhoz, hogy a gazdaság tervbevett fejlődése megvalósuljon. Békés megye északi részén az öntözés további fejlesztésének előfeltétele a körösladányi duzzasztó és az ehhez csatlakozó tározó megépítése. A főmű programtervezete elkészült, a munka az előzetes információk szerint még 1974-ben beindul. Az együttes ülés feltétlenül szükségesnek és indokoltnak tartja e beruházás megvalósítását. Ezért kéri az illetékes szerveket, hogy az elfogadott program szerint a főmű munkáinak beindítása, és tervezett időre történő befejezése mindenképpen valósuljon meg. * * » A közös állásfoglalást dr. Bícző György, a Csongrád megyei képviselőcsoport, valamint Varga Zsigmond, a Békés megyei képviselőcsoport vezetője írta alá. A közös ajánlást megküldték az illetékes minisztériumoknak és főhatóságoknak. Bízunk benne, hogy a képviselők nagyszerű törekvése megértésre talál. Socskár János Országgyűlési képviselők üzemlátogatása Szarvason A Bökés és a Csongrád megyei országgyűlési képviselők az együttes ülést követően Nagy József, az állami gazdaság igazgatójának kalauzolásával látogatást tettek a - húsüzemben és a rizshántolöban. A képviselőkkel együtt tekintette meg a gazdaságot Győri Imre, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának titkára, dr. Dimény Imre, mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter és Frank Ferenc, a Magyar Szocialista Munkáspárt Békés megyei Bizottságának első titkára. A látottakról elismeréssel nyilatkoztak a képviselők. Nagy József, az ÄG igazgatója. Győri Imre, Üjhelyi Sándoraá és dr. Dimény Imre a rizshántolöban Frank Ferenc, az MSZMP Békés megyei Bizottságának első titkára (középen) a képviselőcsoport tagjaival a húsüzemben Varga Zsigmond, a Békés megyei képviselőcsoport’ vezetője a a hántolóban a rizst szemléli (Fotó: BeméKs* *
