Békés Megyei Népújság, 1974. május (29. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-07 / 104. szám

As aranycipő A békési zeneiskola bemutatója Az ifffl varosban, Békése*». «*- «ittál (május negyedikén) a leg­ifjabb lakók gyarapította* a kulturális értékeket. Az Álla­mi Zeneiskola növendékei, a gimnázium énekkara és az, ÁFÉSZ kamarazenekara bemu­tatta Steiner Béla báromfelvo- nástw gyermeíkoperáját. Az aranycipőt. A vállalkozásnak a zsúfolásig megtelt színházte­remben osztatlan sikere volt. Hogy amatőrök játszanak H egy ilyen, egész estéit betöltő darabot, arra eddig hazánkban csak Csongradon és Szombathe­lyen volt példa. A békési zene­iskola ezzel a bemutatóval bizo­nyította: a mi vidékünkön is le­het olyan amatőrm unkát alkot­ni, aminek színvonala már-már a hivatásosok által létrehozott művészi értéket éri el. Az aranycipő gyermekszerep­lői meglopó biztonsággal mo- swigtak a színpadon. Tiszta éneik_ hangjuk, szép kiejtésük mesebe­li hangulatot keltett az ízléses és stílusos jelzett-díszletek kö­zött. A mintegy százötven ta­gú operaegyüttes teljes harmó­niáját a békési kamarazenekar teremtette meg. Színvonalas já­tékuk könnyeddé tette az ének­kar, a táncosok és valamennyi szereplő egyébként ® kitűnő előadását. A bemutatóért külön elisme­rés illeti a zenekart dirigáló Fejes Antalt és az operát ren­dező Fejes Antalnét. Az együttes május 31-én a békéscsabai ifjúsági házban, a nyáron a szegedi Bartók Szín­padon mutatkozik be. R. L Vasipari Szövetkezet? Békéscsaba felvételre keres G V A RT MAN ¥FEJ LESZTÖI MUNKAKÖRBE GÉPIPARI TECHNIKUST, MŰSZAKI RAJZOLÓT’ (lehet nő is), KÖZGAZDÁSZT, közgazdasági egyetemi vagy számviteli főiskolai végzettséggel, gépírni tudó adminisztrátort (gyorsírni tudók előnyben). SZERKEZETLAKATOS SZAKMUNKASOKAT. SZAKKÉPZETLEN DOLGOZÓKAT DRÓTFONASRA betanítunk és alkalmazunk. Betanulási idő: 1 hónap, melyre biztosított bért fizetünk. KÉSZARURAKTARBA SEGÉDMUNKÁSOKAT (lehet nő is). Jelentkezés: Vasipari Szövetkezet, Békéscsaba, Berényi u. 124. sz. alatti központjában, személyzeti felelősnél. * A Viharsarok mezőgazdasága 30 év diján Most megállás csak annyi I időre van, hogy megfelelő mó­don értékeljük az eltelt 30 évet. Azonban az élet nem áll meg, a megkezdett úton tovább kell mennünk. Elkészült a megye élelmiszergazdaságának távlati terve, mely a kitűzött cél érde­kében a mezőgazdaságnak is, az élelmiszeripárnák is meghatá­rozza feladatait. Készülőben van a megye vízgazdálkodásának távlati terve, mely az igények­nek megfelelő vízháztartás meg­teremtését célozza. A közeli években a kiskörei vízlépcső ön­tözőrendszerének öntözőtelepeit kezdik építeni megyénkben az érintett gazdaságok. Ugyancsak a közeljövőben megvalósul a kö- rösladányi duzzasztómű. Ez év­ben megkezdjük a Gyulai Hús­kombinát építését. Tervezés alatt van a Tisza III. (csongrádi víz­lépcső). mely remélhetőleg me­gyénket is fogja érinteni. Ez mind-mind szép, nagy feladat, de egyben a megye mezőgazda­ságának, élelmiszeriparának ra­gyogó jövőjét is mutatja. Megyénk felszabadításáért^ sok száz szovjet katona adta a leg­drágábbat, életét. Ma is kegye­lettel és örök hálával ápoljuk sírjukat és gondolunk rájuk. A nagy szovjet nép a felszabadulás óta is kimondhatatlanul sokat segített népünknek, megyénknek. A több ezer szovjet gép — trak­tor, munkagépek, kombájnok —, a sok kiváló új növény- és állat­fajta, a nagyüzemi termelés szer­vezésében összegyűjtött sok ta­pasztalat átadása és így tovább. Az önzetlen, igazi testvéri segít­ség nélkül nem tudtunk volna ilyen eredményeket elérni. A kö­szönő szón kívül szorgalmas munkánkkal bizonyítjuk, hogy jó helyre került a segítség. II menye mezőgazdasága ilyetén való alakulásában döntő tényező a munkásosztály, a párt * 7. Nincs megállás vezető szerepe. A munkásosztály és pártjának kezdeményezésére valósult meg a földosztás és szűnt meg az anyagi bázisa a parasztságot évszázadokon ke­resztül sanyargató földesúri, nagybirtokos osztálynak. A párt javaslatára a munkásosztály ve­zette rá szövetségesét a szocia­lista nagyüzemi gazdálkodás út­jára. Menet köziben állandóan se_ gíti és biztosítja a mezőgazdaság számára mindazon iparcikket — gépet, felszerelést, anyagokat stb. —, melyek a nagyobb és nagyobb termések eléréséhez szükségesek. A párt helyes, általános politi­kája — melynek szerves része a jó gazdaságpolitika — biztosí­totta a szükséges feltételeket a népgazdaság ,és benne megyénk mezőgazdasága ütemes fejlődé­sének. Különösen jellemző ez az MSZMP agrárpolitikája tézisei­nek meghirdetése óta eltelt idő­szakra. Számos természeti csapás — ár-, belvíz, járványos állatbe­tegségek, aszály stb. — sújtotta időnként megyénk mezőgazdasá­gát, de a testvéri osztály segít­ségével, az állam támogatásával kiheverte azokat. E katasztrófák így csak átmenetileg lassították a fejlődést, de megállítani nem tudták. Leoerqett harminc év a történelem homokóráján. Mivel is lehetne befejezni ezt a három évtizednyi históriát? Ügy vélem, legméltóbb erre Ö. az EMBER lenne. Bár lényegében eddig is róla volt szó, hisz magát a törté­nelmet is emberek csinálják, for­málják, alakítják. Az elért ered­mények említésekor is — habár névtelenül — lényegében a dol­gozó emberről, munkájának ter­méséről emlékeztünk meg. Itt azonban most különállóan is es­sék szó a dolgos békési paraszt­emberekről, az állami szektor-! ban dolgozó mezőgazdasági mun-' kasok, a termelőszövetkezeti ta­gok tízezreiről. A felszabadulás előtt a paraszt lenézett tagja volt a társadalom­nak, a tudatlanságot, az elmara­dottságot jelentette. Az úri po­litika. az uralkodó tőkés-földes­úri osztály politikája a paraszt­ságot nem engedte közel a tu­dáshoz, a tudományhoz. Mond­ták hogy „elég, ha a parasztnak csak annyi esze van, hogy ami­kor esik az eső, a csurgás alá ne álljon”. „Csak kapálni, ka­szálni, ganét teríteni, ökröt haj­tani meg barmot terelni tudja­nak”. Ebből a politikailag, tár­sadalmilag, gazdaságilag elnyo­mott osztályból a felszabadulás kiemelte a békési parasztot is és megteremtette minden feltételét annak, hogy a szocializmust épí­tő társadalom egyik alapvető osztályának tagjává váljon. Az a parasztember, akinek a múlt­ban a kapa, a kasza jelentette a legfejlettebb technikát, ma ő ma­ga és családja már korszerű gé­pekkel végzi, illetve végezteti a legnehezebb munkákat is. Bi­zony nem is olyan régen még nagyon ismerősök voltak a kife­jezések: első kaszás, marokverő, bandagazda, kanász és így to­vább. Hol vannak már ezek? Hiszen a mai általános iskolások nagy része már a cséplőgépet se ismeri. És ez így van rendién. A hajdani Viharsarok földet sze­rető, dolgos népe korszerű szo­cialista mezőgazdasági nagyüze­meket, virágzó mezőgazdaságot és békés, boldog életet hozott létre a Körösök völgyében. Hogy ez lehetővé vált, köszönjük a hős szovjet harcosoknak, a testvéri Szovjetuniónak. MOLNÁR LAJOS ** MSZMP Békés megyei Bizottságának politikai munkatársa VÉGE Ismét a felemelkedés útján Parlament a „Kötöttében Őszinte, meghitt baráti han­gulatban tanácskoztak a fiata­lok. A Békéscsabai Kötöttáru- gyárban a napirendi pontok is­mertetése után Szajbély Mihály — a vállalat igazgatója — emel. kedett szólásra. Beszédében megemlékezett hazánk felszaba­dulásának 29-ik évfordulójáról, majd méltatta a Komszomol munkáját. A továbbiakban bő terjedelemben foglalkozott a vállalat gazdasági, kulturális, szociális helyzetével, a dolgo­zók elért kiváló eredményeivel. Annáik az örömnek adott kifeje­zést, hogy több „viharos év” után, ismét a felemelkedés út­jára lépett a vállalat, Így az 1973-as évről — jó munkánk eredményeképpen — az elért nyereség alapján, mintegy hat napnak megfelelő nyereségpót­ló jutalom kifizetésére kerülhe. tett sor 1974. április 11-én. A kifizetett összeg nagy örömet váltott ki a dolgozók körében. Szajbély Mihály ismertette a parlamenttel, hogy az üzem nyolcvan százaléka nődolgozó, akiknek közel 50 százaléka fia­tal. Nagy elismeréssel beszélt a vállalatnál dolgozó ifjúmunká­sokról. Valamennyi üzemrész­ben dolgozó fiatal példamutató helytállását mindenkor csak di­cséret illet — mondotta. Beszámolójában külön hang­súlyozta. hogy az utóbbi évek­ben nőtt az ifjúság szerepe a társadalomban. Érdekes megvi- lágitás’ban beszélt az Ifjúsági Törvényről és arról, hogy a vál­lalati intézkedési tervben meg­fogalmazottakat sikerült meg­valósítani. Majd megemlítette a továbbtanulás szükségességét és a textilszakma iránti szeretetet méltatta. Élénk vita követte a beszá­molót. A több mint harminc hozzászóló bátran elmondta ész­revételeit, javaslatait és gond­jait. Előtérbe helyezték az üzem­részek általános problémáit is. Kitűnt az észrevételekből, hogy a fiatalok igénylik a szakmai továbbképzést az ak_ tívabb és a jobb munka érde­kében. Tyirják Jánosné versenykihí­vásához a békési telephely is csatlakozott. A központi, békési, mezőkovócsházi és a sarkadi te­lephelyek képviselői az ottani tisztálkodási lehetőségekről, az öltözök felújításáról és a spor­tolás körülményeiről tették meg észrevételei két. Faragó Józsefné üzemi KISZ- titkár széles látókörű beszámo­lójában vetette fel észrevétele­it, javaslatait és az üzemrészek fontosabb problémáit. Bíró Béla. az üzemi pártbi­zottság titkára a szülők iránti tiszteletadásról, az üzem álta­lános problémáiról és az Ifjú­sági Törvény megvalósításáról tájékoztatta a résztvevőket. Ér­zékeltette, hogy az általános törvény végrehajtása mindenki­re nézve kötelező, legyen az fia­tal vagy idősebb. Szuchy László, a vállalat fő­mérnöke többek között így fej­tegette véleményét: sajnálattal kellett megállapítanom, hogy az üzem fiatal műszaki dolgozói nem vetették fel 0gyes-bajos dolgaikat, problémáikat. Kulcsár Ferencné, a konfek­ció üzemiész vezetője az üzemi négyszögről és az üzemi de­mokráciáról számolt be. Hang­súlyozta, hogy mindkét szerv vezetői igen komoly és felelős­ségteljes munkát végeznék az Ifjúsági Törvény és a vállalati intézkedési terv végrehajtása ér­dekében. György János, a SZOT mun­katársa ifjúsági politikánk meg­valósításáról adott tájékoztatót a fiataloknak. Ahhoz, hogy a törvényeket végrehajtsák. forradalmi tettekre van szükség — mondotta. Az ifjúsági parlament az őszinte barátság jegyében zaj­lott le. Igen tanulságos volt a gazdasági vezetők és a fiatalok számára, de igazán csak ak*Tor lesz hatása, ha maradéktalanul végre is hajtják a terveket. Az ifjúsági fórum egyhangú­lag Vasas Pálnét választotta meg a felsőbb szintű parla­mentbe, aki majd képviselni fogja vállalatunkat. Vasas Pál- né (Békési Anna) gépi varró keresetlen szavakkal mondott köszönetét a jelenlevők bizal­máért. s ígéretet tett, hogy igyekszik hűségesen képviselni a fiatalok ügyét. Vhrin János BÉKÉS HCCyBSnr 5 1974. MÁJUK 7.

Next

/
Thumbnails
Contents