Békés Megyei Népújság, 1974. május (29. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-07 / 104. szám

Mit tud az OPW? Az idén ünnepli fennállásá­nak 10. évfordulóját az OPW, a KG ST-országok közös vasúti teherkocsi parkja. A Csehszlovák pfeociaűsta Köztársaság fővárosában, az Italska utca 37. szám alatt nagy volt az izgalom 1964 tavaszán. A hét európai KGST-ország képviselői a prágai vasúti főpá­lyaudvar mögött húzódó domb egyik csöndes utcájában ekkor rendezték be üzemirodájúkat; az épület — korabeli fényké­pek, feljegyzések szerint — úgy festett, mint valami vezérkari centrum: telefonok, telexek, tér­képek tucatja került a szobák, ba. Idézet az OPW megalakulá­sáról kiadott dokumentumok­ból: „A K GST-tagállamok kö­zötti vasúti áruszállítás állandó növekedése, a tehervagonok jobb kihasználása, valamint a szállí­tások gazdaságosságának növe­lésére közös tehervagonparkot szükséges létrehozni." Az OPW-egyezményben s MÁV. a CSD, * PKP, a DR, a CFR, a BZSD és az CCCP vas­úti társaságok vesznek részt az­zal a céllal, hogy maximálisain csökkentsék a tehervagonok üresjáratait mind a hazai, mind az országok közötti forgalom­ban. Az üres kocsikat tehát nem kell visszajuttatni a tulajdonos vasúthoz, hanem a tagországok szabadon használhatják, ezzel is gyorsítva a kocsifondulókat, lehetővé téve a nemzetközi fő­vonalak. a határ- és rendező- pályaudvarok zsúfoltságának mérséklését. Természetesen ex OFW élet­té hívása sem állt előzmények nélkül. Prágában 1959-ben ala­kult meg az európai szocialista országok nemzetközi vasúti ellenőrző irodája. A szervezet jól működő információs hálózata tette lehetővé, hogy az OPW —• Obscsij Parka Wagonow, azaz a közös tehervagonpark — már közvetlenül megalakulása után is hatékony munkát vé­gezhessen. 1964-be<s ex OPW taesiáflo­mányábá Bulgária 4 ezer, Csehszlovákia 20 ezer, Lengyel, ország 36 ezer. Magyarország 9 ezer. az NDK 13 700. Romá­nia 8 ezer és a Szovjetunió — a más európai országokétól elté­rő méretű vasúti nyomvonalai miatt — 2 ezer vagont adott Ez összesen 92 700 teherkocsi. Már az első időszak is bebizo­nyította, hogy az egyezmény­ben résztvevő országok képesek kihasználni az OPW nyújtotta lehetőségeket. Mintegy 20 szá­zalékkal javult a kocsikihasz­nálás, vagyis ugyanazokkal a vagonokkal jelentősen több árut. szállítottak. Magyarország már 1964-65-ben — átlagosan — a .szocialista államokba irányuló exportjának 40 százalékát OPW- vagonokkal bonyolította le, Miután a tapasztalaitok köl­csönösen igen előnyösnek bizo­nyultak, a tagországok elhatá­rozták. hogy bővítik az OPW kocsiparkját. 1972-ben már a 236 ezredik vagonra festették az BfKKmms­1974. MÁJUS % i egyezmény nevének hárombetűs rövidítését, s tavaly a kocsik szá­mát újabb 20 ezerrel gyarapí­tották. Miután a tagországok az OPW vagonparkjába a legkor­szerűbb 2 és 4 tengelyes vago­nokat küldik, mód nyílik a vas­útvonalakon a nemzetközi szál­lítmányokat tartalmazó szerel­vények sebességének növelésére. Tavaly a vasutak már 27 szá­zalékkal több kocsit továbbítot­tak egymásnak a határokon — ami azt jelenti, hogy átlagosan másfél nappal csökkent a ko­csik fordulóideje —. amint 1972- ben. A fejlődés nyilvánvaló, a hatékonyság javulásának dina­mikája évről évre nő. Kevéssé ismert, hogy az OPW-bem részt vevő országok vasútvonalainak hossza megha- ladja a világ vasútihálózatának agyharmadát, Az európai KGST-országofc ugyanakkor a világ vasútjain lebonyolódó áru­szállításokból mintegyg 60 szá­zalékkal részesednek, s ez hűt­ési félszer annyi, mint az Egye­sült Államok teljes vasúti for­galma, s csaknem 17-szier több, mint a Közös Piac országainak együttes vasúti árufuvarozásai Ami Magyarországot illeti; a szocialista országokba irányuló kivitelünk több mint 80 százalé­ka kerül OPW-vagonokba. Na­ponta átlagosan 600 OPW-va- gem gördül át határainkon, meg­rakva ipari és mezőgazdasági üzemeink termékeivel. Ideha­za. a belföldi forgalomban na­ponta 2500—3000 OPW-vagont raknak ki vagy be Egy statisz­tikai kimutatás szerint, ha nem állnának rendelkezésünkre az OPW-kocsdk, a MÁV-nak 4 ezer új tehervagont kellene besze­reznie. Miután egyetlen teher­vagon ára jelenleg 10 ezer ru­bel körül mozog, nem nehéz ki­számítani a közös ya gon park­ból származó gazdasági előnyö­ket. A prágai OFW-közponflha te­lefonon, telexen és újabban a komputerek segítségével napon, ta százezernyi adat érkezik a tagországok vasúti társaságai­tól. Így szintté óráról órára tud­ják: melyik állaimban hány üres vagon található, hány OPW-ko­csi lépte át a határállomásokat, hol hány vagont javítanak és így tovább. A nemzetközi forgalom növe­kedésével. a keietr—nyugati gaz­dasági kapcsolatok szélesítésé­vel szükségszerűvé vált, hogy az OPW-ben részt vevő országok megállapodjanak a nyugat-euró­pai államok közös vasúti szer­vezetével, az Europpal. A meg­állapodás szerint az OPW-te­hervagonok szabadon felhasz­nálhatók Nyugat-Európában is, mint ahogy például a MÁV ugyancsak megrakhatja az Europ-vagonokat áruval. A KGST-országok közős va­gonparkja évről évre gyarapo­dik. szervezete, technikai szín­vonala korszerűsödik. A komp­lex program megvalósulása so­rán pedig várható, hogy az OPW működési köre tovább bő­vül. a teherkocsi üzemeltetése még gazdaságosabb, szervezet­tebb és biztonságosabb lesz, Benedek István Gábor Ilyen lesz a bükki energetikai kombinát Kétezer megawattos erőmű ép&l a Bükk alján előreláthatóan már 1976-5a» Hamarosan új nevet kell meg­tanulnunk; Bükki Energetikai Kombinát. Teljesítménye 2000 MW lesz, annyi, mint a mai viilamosenergia-fogyasztásunk 50 százaléka. Az erőmű a Bor­sod megyei' Bükkábrány szom­szédságában épül fel és a kör­nyéken létesített külszíni fej­tésből kapja a kazánok fűté­séhez szükséges évi maximáli­san 20—22 millió tonna ligni­tet A^ kombinát, amely 1980— 1985 között kezdi meg az ener­giaszolgáltatást megközelítően 50 milliárd forintba kerül, és ez a hatalmas összeg már egyma­gában is jelzi létesítésének fon­tosságát. Dr. Szekér Gyula nehézipari miniszter legutóbbi sajtótájé­koztatóján bejelentette, hogy a Bükki Energetikai Kombinát létrehozására vonatkozó javas­latot jóváhagyták és megkez­dődtek az előkészítő munkák a beruházási program kidolgozá­sára. A fenti időszakban, mint ismeretes, atomerőmű is épül, s ez tükrözi azt a koncepciót, hogy az elkövetkezendő évtize­dek nagy energiaigényét első­sorban szén- és atomerőművek­kel kívánjuk kielégíteni, a kő­olajat és a földgázt pedig a la­kosság, a vegyipar, valamint a kevesebb energiát fogyasztó üzemek céljaira tartják fenn. A bányából és erőműből álló BEK mindkét üzeme méreteiben és megoldásaiban újdonságot jelent Magyarországon. A bükk­ábrányi külszíni fejtés szén­készlete és területe egyaránt két és félszerese a gyöngyösvison- tai fejtésnek. A mintegy 500 millió tonnára becsült lignit- készlet minősége is jobb, mint a visontai fejtésből származóé. — A Bükkábrány térségében levő szénkincs kibányászásának megindításához először a terü­let víztelenítését kell megoldani — mondta Faur György, a ter­vezési feladatokat végző Bányá­szati Tervező Intézet szakosz­tályvezetője. A szénkészletek felszínre hozatalának megkez­dése előtt mintegy 120 millió köbméter mennyiségű fedőréte­get kell letakarítani. A nyitás helyén ez a fedőréteg csak 30 méter vastag, de vannak olyan részek, ahol ez a 100—120 mé­tert is eléri. Kilenc hatalmas NDK gyárt­mányú fej tőgép termeli majd a napi 300—320 ezer köbméter meddőt és hat kisebb gép a napi 70—80 ezer tonna szenet az erőmű számára. A meddőt eltávolító fejtőgép 11 méter át­mérőjű marótárcsával dolgozik, s ez a tárcsa 40 méter hosszú karon kinyúlva, legyezőszerű mozgással „harapja a földet”. A bányát behálózó szállítósza­lag-rendszer tervezett hossza 50 km, s rajta óránként 16—18 km-es sebességgel halad majd a kitermelt szén és meddő A 2000 MW-os erőmű építése megkezdődik. Négy, egyenként 500 MW-os blokkból áll. 1950- ben még az 50 MW-os gépegy­ségek számítottak újdonságnak* s jelenleg is hazánkban a leg­nagyobb teljesítményű blokk 200 MW-os. Öcsay Mihály, az ERŐTERV igazgatóhelyettese elmondotta, hogy az erőművet a jelenleg elképzelhető legkorszerűbb kör­nyezetvédelmi berendezésekkel látják el. A füstgázok pernye- tartalmát 99 százalékos hatás­fokkal dolgozó elektrosztatikus szűrők kötik le. A füstgázok el­oszlatását egy, Magyarországon rekordnak számító méretű, 250 méter magasságú kémény alkal­mazásával oldják meg, s ugyan­csak a magas kémény gondos­kodik arról, hogy a levegőbe jutó kéndioxid ne szennyezhesse káros mértékben a környezetet. A Bükkábrány, Ernőd és Mező- nyárád által határolt mintegy 50 négyzetkilométeres területen levő szén vagy on feltárása szük­ségessé teszi e területen a jelen­leg áthaladó Budapest—Miskolc közötti vasútvonal áttelepítését- Miután fokozatosan haladnak a bányaműveléssel, így a tíz ki­lométer hosszúságú villamosí­tott vasútvonal-szakasz áthe­lyezésére várhatóan csak 1980— 82 között kerül sor. Ugyancsak meg kell változtatni a hármaid számú főútvonal egy négy kilo­méteres szakaszának a helyét] ez az út már 1978-ban elkészül* hogy a szénkitermelés és a fon­tos főútvonal forgalma egyaránt zavartalan legyen. Az erőművet és a bányát 30— 35 éves élettartamra' tervezik* Ennyi idő után az erőmű el­avult és a külszíni fejtés kész­lete is kifogy. Az 500 millió tonna szén kitermeléséhez két­milliárd 500 millió köbméter meddőt Is ki kell emelni, • így a kombinát létesítése a kör­nyezetre nagy hatást gyakorol. (Lakott település, néhány tanya kivételével nincs a létesülő bá­nya területén). A kitermeli meddőt valamint az erőműben keletkező évente 4-5 millió tonna mennyiségű salakot visz- szaszállítják a hányókba, s így a művelés tizedik éve után már megkezdik a szántóföldi terme­lésre ismét alkalmassá tett te­rületek visszaadását a mezőgaz­daságnak. Az ember energlaéhségéne» csillapítása a jövő évezred első évtizedében (nincs is már olyan messze ez az időszak) két hatal­mas 120 méter mélységű, egyen­ként 6 négyzetkilométeres nagy­ságú tavat hagy az utókorra. A népgazdaság fejlődéséhez kell a villamos energia; a tavak pe­dig minden bizonnyal üdülőte­lepekké fejlődnek, s így a kö­vetkező generáció ember ásta kis Balatonokat Is látogathat * Bükk ben. Benedek B, István A Valdivia nyersanyagkutató hajó A technikailag fejlett orszá­gok, így az Egyesült Államok, a Szovjetunió, Japán, Francia- ország, jelentős erőfeszítéseket tesznek a tengerfenéken, elsősor­ban a Csendes-óceán fenekén ta­lálható mangán és egyéb érc­gumók felkutatására és kiterme­lésére. A kiaknázás napjainkban inkább még csak a laboratóriu­mi kísérleti stádiumban van. Az előbb említett országok mellé az NSZK is igyekszik felzárkózni. Érckutató hajója, a Valdivia, a Csendes-óceán különböző térsé­geiben dolgozik. Bázisa a Ha­waii-szigeteiken van. A Valdivia munkája a tenger­fenék érctelepeinek helyzetmeg- határozása és a kőzetek fém­tartalmának mérésére iránya!, A hajó személyzete optikai mód­szerekkel (tv), akusztikai méré­sekkel (Sonar-készülékek) vagy mintavétel segítségével dolgozik. Az ércek előfordulásának a sűrű­sége már egymástól kis távol­ságban is erősen eltérő lehet, ezért fontos az előfordulások he­lyének mindenkori pontos meg­határozása, A különböző fémtartalmú ér­sek lelőhelyének behatárolásá­ban a fedélzeti számítógépes központ, a mesterséges holdakról végzett helyzetmeghatározások, a Doppler-Sonar helyesbítések és mágneses mérések adnak se­gítséget. 1973-ban már ■ 256 ezredik vagonra festették az egyezmény nevének hárombetűs rövidítését (MTI fotó w Lajos György felvétele —)

Next

/
Thumbnails
Contents