Békés Megyei Népújság, 1974. május (29. évfolyam, 100-125. szám)
1974-05-31 / 125. szám
Sárréti napok, 1974 Népművészeti kiállítás Fiizesgyarmaton (Tndósitónktól) ZcAd Lajos, a művelődési ha?, igazgatója nyitotta meg a sárréti napok keretében megren- dezett népművészeti kiállítást Füzesgyarmaton A mintegy 130 alkotásba! aOo bemutatón érdekesebbnél érdekesebb népi ihletésű munkákat lát a közönség, Igazi sárréti hangulatot idéznek Szűcs Sándomé szalmaképei, Seprenyi Imrémé m tanúéi «képünkön), a furtai és a füzesgyarmati kézimunika- szakkörök munkái. A hélyi ka- áMítolfc közül a legnagyobb sikert Varga István, Vári Mihály és Szécsi József fafaragásai, faintarziai aratták. As elismerés alapja a tanulás és a munka legyen A fogyasztási szövetkezetek ifjúsági parlamentjének ülése Békéscsabán Tabb mint 80 fiatal étkezett május 27-én Békéscsabára, hogy ■küldöttként képviselje megyénk 84 fogyasztási szövetkezetének két és fél ezret számláló ifjúságát a szövetkezetek ifjúsági parlamentjében. Az elnökségben helyet foglalt Irházi Lajosné, a megyei KlSZ-bizottság titkára, Eszenyi József, a SZÖVOSZ ifjúsági bizottságának elnöke, Rákóczi Ferenc, a KPVDSZ megyei titkára, Steigerwald György, a megyei tanács Osztályvezetője, Bankó Pál, a megyei tanács ifjúságpolitikai referense és dr. Tóth Sándor, a MÉSZÖV elnökhelyettese. A résztvevőket Szokai János, a MÉSZÖV ifjúsági bizottságának elnöke köszöntötte. Majd dr. Tóth Sándor tartotta meg vitaindító tájékoztatóját. Bevezetőként az MSZMP Központi Bizottsága .1970. február 18-i ülésén elfogadott határozatot méltatta, és az országgyűlés által elfogadott Ifjúsái- gi Törvény jelentőségét hangsúlyozta. És máris azzal folytatta, hogy a párthatározat óta az ifjúság helyzete Békés megye fogyasztási szövetkezeteinél is mindinkább a figyelem központjába kerül. Még akkor is igaz ez — mondotta —. ha némely szövetkezetnél az ifjúságpolitikai pártba tározat végrehajtásáért nem tettek meg mindent. Jelentős helyet kapott a vitaindítóban a helyi ifjúsági parlamentek tapasztalatainak értékelése. Bírálta az előadó azokat a szövetkezeteket, ahol még mindig nem. vagy tártál- j milag hiányosan készítették el1 az ifjúsági törvényeknek megfelelő intézkedési tervüket. Mindezek ellenére elismerően mondott véleményt a fiatalok többségének felelősségérzetéről, munkaerkölcséről. Tettrekészségüket példázza az is, hogy a két és fél ezer fiatal mintegy 75 százaléka részt vesz a szocialista munkaversenyben. Szólt arról az ezer ÁFÉSZ-fia- talról, akik szakmunkásképzésben, középfokú szakmai oktatásban, ' illetve közép- és felsőfokú továbbképzésben vesznek részt. Ugyanakkor munkájuk és tanulásuk mellett jelentős részük szívesen vállal társadalmi megbízatást. Ott vannak, mint választott tisztségviselők a KISZ-ben, a szakszervezetben, az ÁFÉSZ vezetőségeiben. összegezte és a megyei küldöttek elé tárta a vitaindító a helyi parlamentekben mintegy megismétlődő kérdéseket is. Több más mellett ilyen volt a lakásépítés gondja, az ifjúsági klubok hiánya, a kereskedelmi mupka nem kellő megbecsülése. Befejezésül hangsúlyozta dr. Tóth Sándor, hogy a párt ifjúsági politikájának végrehajtása minden eddiginél nagyobb figyelmet igényel. A vitaindítót hozzászólások követték. Szót kért a tanácskozáson Rákóczi Ferenc, a KPVDSZ megyei titkára is. Eszenyi József, a SZÖVOSZ ifjúsági bizottságának elnöke többek között a fiatalokról való sokoldalú törődést hangsúlyozta. Példákat említett, melyekből kitűnt, hogy sok szövetkezetnél nem értik meg a gazdasági vezetők az ifjúsági parlamentek jelentőségét, ebből következik, hogy a fiatalok nem tudnak érvényt szerezni törvénybe foglalt jogaiknak. Továbbá javasolta, hogy a fiatalok elismerése .minden esetben tanulmányi eredményeiktől és munkájuktól függjön. Irházi Lajosné, a megyei KlSZ-bizott- ság titkára arra kérte a MÉSZÖV vezetőit, hogy ' a fiatalokkal keveset törődő gazdasági vezetőkkel értessék meg az Ifjúsági Törvény jelentőségét. Majd biztatta a fiatalok kül dötteit, hogy bátran tegyék szóvá gondjaikat munkahelyeiken, miközben bizonyítsák is helytállásukat. Végezetül arról szólt, hogy a versenymozgalomban vett fiatalok számára az elismerés anyagi alapjait is teremtsék meg a gazdasági vezetők. Steigerwald György a fiatalok helytállását emelte ki. melyre az elkövetkező években a korábbinál is nagyobb szükség lesz. A tanácskozáson részt vett fiatalok ezután megválasztották azokat a küldötteket, akik az országos ágazati ifjúsági parlamenten képviselik megyénk fiataljait. A parlament befejező «ktusaként Rákóczi Ferenc, a KPVDSZ megyei titkára három fiatalnak — Farkas Károlynak Mezőkovácsháza, Széplaki Etelkának Sarkad és Bánfi Máriának Újkígyós — átnyújtotta a SZOT oklevelét és pénzjutalmát Balktts Imre A — BUBIV — Gyulai Bútorgyára 2 női közgazdasagi technikumot végzett, gjors- és gépírni tudó általános adminisztrátort, továbbá férfi és nói segédmunkásokat vesz fel azonnali belépéssel Jelentkezni lehet: Gyula, Zrínyi M. tér 5., munkaügyi-személyzeti csoportnál. 134 900 Forgalomkorlátozás a szolnoki Tisza-hidon A 4-es főút rekonstrukciója során korszerűsítik a szolnoki Tisza-híd burkolatát. A szolnoki belvárosban most zajló bontások ütemétől függően, június első napjaiban, fél szélességben a híd város felőli első százméteres szakaszát lezárják a forgalom elől. A felújítás ideje alatt a hídon egyirányú lesz a forgalom, a Budapest, illetve Debrecen felöl érkező járműveket jelzőlámpákkal irányítják. A szolnoki TiszaJhul burkolatának cseréje, a közlekedési korlátozás előreláthatólag október 31-ig lesz érvényben. Lábunk alatt vágják a fát? L egfrissebb adatként az 1973. évire hivatkozhatunk Ebben az áll, hogy a Békés megyei Állat- forgalmi és Húsipari Vállalat a tanácsi szektorból 479 ezer 650 hízott sertést vásárolt fel, melyből a háztáji 169 ezer. Tehát a háztáji állattartóktól közvetlenül ennyi hízott sertést vásárolt fel az állatforgálmi. A valósághoz feltétlen hozzátartozik még az, hogy a 310 ezres tételben is szép számmal található a tsz- tagok udvarából kikerült sertés. Ezeket a szövetkezet neve alatt a háztáji bizottságok értékesítették. Becslés szerint ez a szám 100 ezer lehet így a Békés me. gyei háztáji gazdaságok 260— 270 ezer hízott sertést adták a népgazdaságnak 1973-ban! Idézzük Kardos Pál áruforgalmi igazgatót: A vállalat szárazáru termelési feladatát azért tudta teljesíteni, mert a háztáji gazdaságokból 125 kiló átlagsúlyú, 250—270 ezer sertést kapott. De nemcsak a szárazáru gyártásához jelentett forrást a háztáji sertés, hanem az ország szalonna- és zsírellátásához is. Az utóbbi években szépen fellendült a, sertéstartás a háztájiban. Á nagyüzemek sertéstenyésztésének fejlesztésével így vált lehetővé a lakosság kiegyensúlyozottabb ellátása húsból és húskészítményekből. Az országgyűlés mezőgazdasági bizottsága. a közelmúltban vizsgál, ta, hogy a háztáji gazdálkodás milyen mennyiségű árut adott a népgazdaságnak 1973-ban. Előkelő helyen szerepel a sertéshizlalás és a marhatartás. Nem kétséges; a népgazdaság húsbázisa egy lábbal a nagyüzemeken, a másik lábbal pedig a háztáji gazdaságokon áll. És amikor a termelés gépezete jól működik, egyesek különböző rendeletekre hivatkozva, egyik lábuk alatt ei akarják vágni a faágat. Veszik a fűrészt azért, mert helyt adnak annak a vélt igazságnak, hogy a sertéstartásai 60 százalék a haszon! Mióta az adócsoportoktól kiszivárgott ez a haszonkulcs, a háztáji és egyéni állattartók köreben, a megye állatpiacain nyugtalanság tapasztalható. Nem az adó fizetésétől félnek az emberek. Azt mondják, aki nagy bevételre tesz szert, az adja meg az államnak azt, ami meg. illeti. De ha nem tett nagy bevételre szert, hanem csak megfordította a pénzét, akkor az „adóhivatal” ne zaklasson! Sok igazság van ebben. Azt is mondják az emberek, hogy aki megfogalmazta a 60 százalék hasznot a sertéstartáson, az nem ismeri a mezőgazdasági munkát, de még a közgazdasági számításokban is gyengécske. Tréfásan jegyezte meg az egyik újkígyósi tsz-tagi aki azt mondja, hogy a sertéstartásán 60 százalék a ha. sziMV jöjjön Újkígyósra, a többi emberhez hasonlóan dolgozzon, hizlaljon jószágot. Ha a 60 százalék hasznot felmutatja, akkor ők maguk javasolják Áilarm- díjra. Különben érdemes újra és újra számítást végezni arról, hogy mibe kerül az egy mázsás sertés „előállítása”? A háztájiban külterjes viszonyok között hizlalnak. Ezért, ha egy mázsa takarmánytól 16—18 kiló súlygyarapodást elérnek, ez már nagyon jó eredmény. Egy mázsa takarmányból azonban nem mindenhol hoznak ki 16— 18 kiló élősúlyt. Hiszen ebből a darálásnál 5 százalék vámot is elvisznek. S ha azt számítjuk, hogy 100—110 kiló élősúlyhoz 6 mázsa szemes termény szükséges, akkor ez mázsánként 300 forintos átlagárral 1800 forint. S mennyiért vásárolják fel a százkilós sertést? 2450 forintért. Az állattartónak tehát ma. , rád 650 forintja, amely legfeljebb a malac megvásárlására I elegendő. Ha a takarmányaitséghez még odaírunk 100 forint állatorvosi költséget, a biztosítás dijat, akkor bizony egy-egy százkilós élő sertésen nincs semmi haszon. Amikor az egyik adóhivatali vezetővel erről beszélgettünk, azt mondta: a számok mást mu- , tatnak, mint ami a rendeletben van. De ha ráfizetéses az ágazat a háztájiban, akkor miért hizlalnak sertést a parasztok? Amim. ka szeretettből meg azért, hogy legyen az országnak ennivalója. Öntudatból! Igen, az öntudat a paraszti hivatásszeretet, a felelősségérzés ösztönöz. Valami haszon azonban mégis csak akad, de csak a tsz-tagoknál, akik munkaegységre szemes terményt: árpát, luoemalisztet,,kukoricát kapnak. Csakhogy, amikor a tag jövedelmét számolják, akkor a munkaegységre kapott terményt is állami áron veszik számba s így írják a többi közé, nem pedig önköltségi alapon. A megye több szakosított set- tos tenyésztő telepén jövedelmező a sertéstartás. Több száz millió forintos beruházás volt szükséges ahhoz, hogy egy kevés jövedelmet érhessenek el. Ha azonban az általános költséget felszámítják, akkor a hizlalás egykét helytől eltekintve, ráfizetéses. A korábbi években az állom kilónként a felvásárlási ár felett még 2 forint felárat is fizetett azoknak a tsz-eknek, melyek a régi hizlaldákat is igény be vették. Még így is ráfizetéses volt az ágazat Eg most miután a háztájira‘„ráfogták”, hogy 60 százalék jövedelemmel dolgozik, s ennek megfelelően számolják el az adóalapot, félő, hogy a megyében nagyon sokan abbahagyják a sertéshizlalást. Nem teszik magukat ki fölösleges zaklatásnak. Szó, ami szó. A jelenlegi adókiszámítás elég bonyolult. Az egyszerű emberek nem tudnak eligazodni a milliónyi rendel e- ten és a számítási kulcsokon. Egyszerűsíteni kellene ezt ig oly módon, hogy a tsz-tagok is számítást tudjanak tenni a jövőre nézve, mit érdemes csinálni és nut non? Volt olyan javaslat is, hogy a nyers bevételből kellene bizonyos összeget adó címén a kifizetések alkalmával visszatartani. Ilyen módon adóznak a vállalatok a dolgozóknak kifizetett összegek után. Mások azt mondják: aki jószágot tart, figyelembe véve a magas takarmány árakat, egyéb költségeket, nem nagy tételű hizlalás esetöl ne adózzanak. Aki a társadalom ellátásán saját lehetőségek kihasználva javítani akar — öntudatból —, ezért ne fizessem adót. Volt már arra példa,, hogy bizonyos cikkek termelése és állami értékesítése után adóengedmény* adtak a termelőnek Jelenleg a zöldségtermesztés! programban résztvevők élveznek ilyen előnyt. Meg kellene vizsgálni, hogy miként lehetne kiterjeszteni ezt a háztáji állattartásra is. A z ország hús- és húskészítmény-ellátása ma két erős lábon áU. Nagy és szívós politikai munka eredménye ez. A kiegyensúlyozott sertéstartás most viszont veszélyben főne«. A termelői piac pang az érdektelenségtől Az emberek várják a fejleményeket. Az okoskodók, a 60 százalék jövedelemre apellálok valami jóvátehetetlent akarnak elkövetni. Idézzük dr. Soós Gábor MÉM államtitkárt: „A sertéstartás a perselyhez hasonlítható. Apránként beleteszi az ember megtakarított forintjait, és azután egy összegben visszakapja”. A számok és a tények ezt a józan szemléletet igazolják. Fölösleges belemagyarázni a nagy jövedelmet. Ezzel csak az egyszerű emberek kedélyét borzolják. Legfeljebb azt érik el, hogy lábunk alatt elvágják a fát. 1974, MÁJUS 31. önpsí Kár«*?
