Békés Megyei Népújság, 1974. május (29. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-31 / 125. szám

XXIII. pedagógusnap Megsúgom j Magának „tisztelt gépkocsivezetője a GC 6Z—60-as farmotoros autó. busznak, hogy már nem is ha­ragszom magára, amiért rám csukta vasarnap este a vasút­állomásnál levő megállóban a busz ajtaját. Őszinte leszek, ott abban a pillanatban az autó­busz ajtószárnyai közé szorul­va éreztem ugyan némi nehez­telést önnel szemben. Hogy mégis visszatérek az ügyre, annak egy oka van csupán: nem tartom az érdeklődő utas kíváncsiságának kielégítésére a ■ legjobb módszernek azt a drasztikus módot, mellyel ön engem elintézni igyekezett. Em­lékszik? Én tiszteletteljesen megkérdeztem, mikor indul az autóbusz, a kocsin tartózkoaó kalauz pedig mindenáron azt akarta tudni, én hova igyek­szem? Így azután csak vagy ötödször megismételt kérdé­semre kaptam választ, s mi­kor kifogást bátorkodtam emel­ni az Önök modora ellen, ön egy radikális mozdulattal be- lémfojtotta a szót: megnyomta ' az ajtócsukó gombot. Ami pe­dig még egy kifogásolható ma­gatartása utassal szemben sem helyes, mert gondolja csak el, mi történik, ha az ajtónyitás­ban az ajtószámyak csapódását' véletlenül nem a könyökömmel, hanem például az orrom segít, ségével védem ki? Feltehetően nem úszom meg kisebb sérülés nélkül. Persze ön erre mond­hatja, hogy ha Cleopatrának nagyobb orra lett volna, más­képp alakul a világtörténelem. Igaza is van, csakhogy a kór­házak baleseti osztályai tanú­síthatják, az általam emlege­tett .,ha” bekövetkezései jut­tatják rendszerint oda a páci­enseket... Megsúgom Magának, tiszteli gépkocsivezető, hogy nem is az Ön és a kalauztársának visel­kedése ellen akarok kifogást emelni, azt megtettem a hely­színen, Szándékom meglehető­sen ellenkező: az Önök kollé­gáinak védelmét tartom cé­lomnak. Szerencsés helyzetben vagyok: eleget utazom ahhoz, hogy tudjam, nem minden gép­kocsivezető és kalauz modora olyan, mint az Önöké. Tovább megyek. Szerintem az autóbu­szokon szolgálattevő dolgozók többsége szorgalmasan, az álta­lános emberi és szakmai nor­máknak megfelelően végzik munkájukat. Így hát a velem ; történtek bizonyára egyediek — ez az én véleményem. Megsúgom Magának, tudom, talán helyesebb lett volna a kifüggesztett menetrenden, meg_ néznem a járat indulását, ak­kor feltehetően elkerülöm az inzultust. De azért remélem, többször már nem fordul elő, . hogy érdeklődésemet az ajtó- | szárnyak csapódása vágja két- ; té. (Bross) J %ea«M«ttatee-3eftaeases5&cfcS£saaeass2X£S£cs»« ■ n 4 Bemmm.ssr j ími. MÁJUS 31, J61 működő szakosztályok Már 12 vállalat tagja az SZVT Békés megyei szervezetének A Szervezési és Vezetési Tu­dományos Társaság (SZVT) Bé­kés megyei szervezete a szerve­zési és vezetési ismeretek meg­szerzésére és bővítésére nyújt lehetőséget tagjai nák. továbbá azoknak a vállalatoknak, ipari szövetkezeteknek (jogi szemé, lyekndk), amelyek belépnek a társaságba. Jelenleg 109 személy és 12 vállalat tartozik az SZVT. hez. érdemes lenne azoinban a kört szélesíteni; mert a szerve­zési és vezetési készség kellő szinten való elsajátítása egyre fokozottab követelményként je­lentkezik. A megyei szervezet nemrég választotta titkárává dr. Sü- meg'hy Csabát, akitől három kér. desre kértünk -választ. — Mit nyújt az SZVT tag­jainak? Gyermekrajz-kiállitás Békéscsabán A gyermeknap alkalmából Békéscsabán szabadtéri kiállítás nyílt a Kossuth téren gyermek rajzokból. Az ízlésesen meg­rendezett szabadtéri gyermek tárlatnak nemcsak a gyerme­kek körében, hanem a íelnőt lek közptt is nagy sikere van (Fotó: Demény) — Az országos szervezettől mindenki megkapja azokat a ki­adványokat, amelyek szervezési és vezetési kérdésekkel és a ku_ tatások legújabb eredményeivel foglalkoznak. A központ ismer­teti velülk, hogy mikor, hol. ki és milyen témakörökikel kap­csolatos tudományos előadást tart. Ezeken és a szakosztályok munkájában Is részt vehetnek. Egyetemi tanárok és az állami élet vezetői időnként előadáso­kat tartanak Békéscsabán, és a jövőben helyi kiadványokkal is elősegítjük majd tagjaink tájé­koztatását. — Milyen szakosztályai van. nak a szervezetnek? — Elsőként talán az igazgatók klubját kell megemlítenem, amely igen jól működik. A klub nemcsak az igazgatókat, hanem a szervezet tagjait is szívesen látja. Az összejövetelek rendsze­rint vitaindító előadással kez­dődnek, de nincsenek különö­sebb megkötöttségek. Igen hasz­nos tevékenységet folytat az üzemgazdasági és beruházási szakosztály nmelv a főkönyve­lők munkáját segíti elő. A ve­zetési szakosztály a munkahelyi vezetők rendszeres továbbkép­zésével foglalkozik, amihez köz­pontilag készített tananvgg áll rendelkezésre. Az. előadásokat jól képzett szakgárda tartja. Az idén előreláthatólag hat tanfo­lyam lesz. A hallgatók a vizsga után bizonyítványt kapnak. A jövőben nagyobb szerepet kap*a munkatudományi, a pénz­ügyi, a kereskedelmi és a nem­rég megalakult szövetkezeti szakosztály, valamint az ifjúsági bizottság — Mik a tervei a megyei szervezetnek? — Tervezzük, hogy — Oros­házán. Gyuláin, Szarvason, Bé­késen és Szeghalmon — ahol jelentősebb az ipar. helyi cso­portokat hozunk létre. Szeret­nénk több Ipari szövetkezetét is bevonni az SZVT tevékenysé- gébe — fejezte be tájékoztatá­sát dr. Sümeghy Csaba. Pásztor Béla Ünnepség a megyei tanácsnál Szombaton ünnepli az ország a XXIII. pedagógusnapot. Eb­ből az alkalomból június 1-én, szombaton Békéscsabán, a Bé­kés megyei Tanács tanácster­mében megyei ünnepséget ren­deznek. Az ünnepélyt délelőtt 11 óra­kor Mayer Andrásné, a Peda­gógusok Szakszervezete Békés megyei Bizottságának titkára nyitja meg, majd Enyedi G. Sándor, a megyei pártbizott­ság titkára tart ünnepi meg­emlékezést. A legkiemelkedőbb munkát végzett pedagógusoknak az el­ismerő kitüntetéseket Hagy Já­nos, a megyei tanács elnökhe­lyettese nyújtja át. Társadalmi munttában a szocialista brigádok A Körösvidéki Cipész Szövet­kezet 4_es számú mezőberényi telepének 3 brigádja rendszere­sen részt vesz a nagyközség szé- pítési munkáiban. A parkosítás, ban különösen aktívak voltak a brigádok tagjai, összesen mint­egy 50-en. Épp ezért kapták meg nemrég a nagyközségi tanácstól a Társadalmi Munkáért jelvény arany fokozatát. A Kállai Éva, 0 Béke és ba­rátság. valamint a Haladás bri­gád ezenkívül az üzemiben is mindenkor segít, ha közös ügy­ről van szó. A telepen belül egy munkaterem kialakításánál és a padló kicserélésénél közel 200 óra társadalmi munkát végez­tek. A termelésben is élen jár­nak, épp ezért a Béke és barát­ság brigád megkapta az ezüst­koszorús jelvényt, a kollektíva vezetője Gyöngyösi Józsefné. A Kállai Éva brigád Andrási Pál- né vezetésével szintén jó ered­ményeket ért el. a zöld koszorús jelvény tulajdonosa. A harma­dik, Bartolf Ádám brigádvezető irányításával a legjobb úton van a kitüntetés, illetve jelvény meg­szerzésében. / 22. — Nehezebbet nem kérdezi- • hetett volna. De azt hiszem, még megpróbálom, mert hiva­tásomnak érzem az igehirde­tést. Bár megnősülteim, van egy kisfiam is, meg aztán így is lehet igét hirdetni. A ma­gatartásommal. Az életem­mel ... Ez utóbbira gondoltam akkor is, amikor a bányába jelentkeztem. Szükség van itt ilyen emberre. Nem azt. mon­dom, hogy a bányászok dur­vábbak, keményebb besaédűek, mint akár a parasztok, de én azt tartom: jó, hogy itt vagyok. Kezdetben, mikor a munka ne­hézsége, a megtört életpálya tudata gyötört, úgy éreztem, nem bírom. De tudja, mennyi erő Van az emberben? És ha egy kis biztatást kap belülről is? Mert kívülről, másoktól kaptam. Nagyon rendes embe­rek a vezetők. Állítom, hogy kedélyes itt a hangulat. Én pél­dául pertu vagyok mindenki­vel, kivéve az aknászt, akivel jött, mert azt nemrég helyez­ték ide egy másik körletből. De azzal is megiszom a családi esten. — A nehéz fizikai munka idővel érzéketlenné teszi az em­bert a szellemiek iránt. — Többszörös tévedésben van. Először is, nem egyfor­mán nehéz itt valamennyi munkahelyen. Nem mondom, * Késztetek a Gonflnlat Klánénál ax Idei It6ii> vhetre megjelenő riport- kön» vböl. ahol kezdtem, feltörte a tenye­remet a kaparó, a lapát, a ka­lapács, de utána olyan helyre kerültünk, ahol szinte minden szállítást géppel végeztünk. Fent is csak így van: egyszer nehezebb, máskor könnyebb. Nem? Aztán, akinek elmélyült belső élete van, és áldoz arra, hogy ezt megtartsa, ápolja, an­nak nem szűnik meg az érzé­kenysége a szellemiek iránt. Nekem kétezer kötetes könyv­táram van, az apámtól maradt, aki szintén lelkipásztor volt. És ebben a könyvtárban nem­csak Testamentum van, s nem is csak lexikonok, lelki írók művei, hanem ott van például Solohov, Dosztojevszkij, Pablo Neruda, Dürrenmatt, Bertolt Bercht valamennyi magyarra fordított alkotása. Ha éjjeli műszakról térek haza és nem tudok aludni, tudja mennyit olvasok ?! — Utána fáradtan kezdi az új műszakot. — Nem akar kigyógyulni eb­ből a rögeszméből? Az ember harminc körül nagyon fogé­kony. És sokat kibír. A telje­sítménye nem rosszabb, mint másoké. Gondolja, hogy a többi bányász átalussza a pihenő­idejét? — Nem... nem, van, aki kocsmába jár, mulatni... — Most • megint olyat mon­dott, ami nekem kifejezetten fáj. Az mese, hogy fizetéskor velük telik meg az Olimpia. Több ott a pénzes maszek, a külföldi, mint a bányász, ök, ha mennek, leginkább távol mennek a lakásuktól. És ke­vés közöttük a lumpenelem. Még itt is, ahol az ország minden vidékéről találhat em­bert. Igaz, sorsüldözötteket ta­lál közöttük, de ez baj? íbi­szen mind azzal jön, hogy új életet kezd. És ez jó. Nem mindegyiknek sikerült, de sok­nak igen. És ez még jobb. — Elkanyarodtunk. Én ma­gáról szerettem volna hallani, s másokról beszél. — Nem az én bűnöm. Maga tett fel általános kérdéseket. És. amit mondtam, abban én is benne vagyok. Én is egy bá­nyász vagyok. Olyan, aki a munkájával, szeirény példájá­val ízesítő akar lenni ebben a nagy kovászban. Vagy mond­jam magának talán szebben: kohóban? Egyébként a felesé­gemet is így gyógyíthatom, mint önt, ő is tele van elő­ítélettel, és csodálkozik, hogyan tudok dolgozni olyan durva em­berek között, mint az itteniek. Az egész felfogás elavult. — És ha mégis... Sikamlós vicceket mesélnek. meg ha dühösek, csak elszólják magu­kat. Akkor __ — Addig nincs bűn, amíg természetes valami. Almikor valaki kéjeleg, az más. Az szo­morú. Magamban ‘ könyörgök érte. Mást nem. tehetek. A ká­romkodókórt se. De mondja, ott fenn nem hall ilyeneket?! Az, uram, hogy én itt vagyok, igehirdetés. Persze, eljárok egyházi rendezvényekre > is, szeretet-teékra, hangversenyek­re, énekelek istentiszteleteken, s ezt nekem senki se tiltja. Pedig tudják. És nem is nevet­nek rajtam. Pedig megtehet­nék. Ami pedig a szociális gondolkodást illeti. Én hallom és tapasztalom, mit tesznek itt a bányászért. Csak a friss le­vegő milliókba kerülhet. Ál­landó téma, hogyan védjék a bányászok egészségét, oktat­ják, tanítják, kötelezik őket erre. Bármelyik nyugati állam büszke lehetne arra, ha eny- nyit tenne a munkásai érdeké­ben. Én ezért becsülöm a rendszert, bár hivatalos filo­zófiájával nem értek egyet. De politikájával igen. (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents