Békés Megyei Népújság, 1974. május (29. évfolyam, 100-125. szám)
1974-05-04 / 102. szám
Ünnepi ülés a KGST megalakulásának 25. évfordulója alkalmából (Folytatás az 1. oldalról) KGST e huszonöt év alatt a földkerekség legdinamikusabban fejlődő gazdasági közössége lett. Tagállamai, amelyekben földünk lakosságénak tíz százaléka él, egyharmaddal részesednek a világ ipari termeléséből. Ez csaknem kétszerese a huszonöt év előttinek. Szocialista gazdasági közösségünk minden alapvető területen nagyobb ütemben fejlődött, mint a kapi_ talista országok. A szocialista közösség gazdasági kapcsolataiban, a KGST létrejöttében és működésében megkülönböztetett szerepe volt és van ma is a Szovjetuniónak, amely kezdettől fogva a legtöbb segítséget adta a KGST-országoknak, mindig önzetlenül osztotta meg gazdag tapasztalatait a testvérorszagokikal. Ez, párosulva azzal, hogy a Szovjetunió a KGST-országok legnagyobb nyersanyagszállítója és késztermékeik legfőbb vásárlója, hatalmas lendítőerőt jelent. Ezért is lehet olyan imponáló a mi gazdasási közösségünk fejlődése. Szilárd elhatározásunk, hogy a nemzetközi együttműködésben csakúgy, mint a szocializmus építésében idehaza az eddigi utat követjük, mindent megteszünk azért, hogy szüntelenül szilárdítsuk a szocialista közösség marxista—leninista egységét, hogy erőnkhöz, lehetőségeinkhez mérten elősegítsük a KGST XXV. ülésszakán elfogadott, a szocialista gazdasági integráció fejlesztését célzó komplex program megvalósítását. Meggyőződésünk, hogy a szocialista országok együttműködé- se és gyors fejlődése, az államok és a népek békés egy ült- munkálkodására irányuló törekvés növekvő rokonszenvet kelt és mind nagyobb vonzerőt jelent a világ dolgozóinak szemében. S ahogy eddigi együttműködésünk döntően járult hozzá a békés egymás mellett élés elvének gyakorlati érvényre- juttatásához, a jövőben, amikor a szocialista gazdasági integráció még jobban, még sokoldalúbban kibontakozik, ez még inkább így lesz. Németh Károly megnyitója után Lázár György, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese mondott ünnepi beszédet. Lnstír Gyúr gr: A cél változatlan: Gyorsítani a fejlődést, versenyezni a tőkés országokkal Tisztelt Elvtársitok, tisztelt Elv-1 társak! Huszonöt éve annak, hogy az [ európai szocialista országok1 kommunista és munkáspártjai létrehozták a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsát. A nemzetközi együttműködés e szocialista szervezete történelmi küldetést teljesített a múltban, napjainkban pedig új távlatokat tár elénk. A mi közösségünk együttműködésének alapja a marxizmus— leninizmus eszméitől áthatott proletár internacionalizmus, az a testvéri szövetség, amely a közös cél érdekében egyesít bennünket. Ezért válhatott a Kölcsönös. Gazdasági Segítség Tanácsa születésének első pillanatában olyan szervezetté, amelyben a résztvevő kis és nagy országok egyenlő jogokat élveznek, amelyben érvényre jut a szuverenitás a nemzeti érdekek tiszteletben tartása. A Szovjetunió, internacionalista kötelességét teljesítve, hitelek, gabona-, nyersanyag-, gép-, berendezés- és egyéb áruszállítások formájában gazdasági segítséget nyújtott a népi demokratikus országoknak, bár abban az időben maga is a háború következményeiből származó anyagi nehézségekkel küzdött. Már ekkor, a helyreállítás időszakában felmerült a Szovjetunió és a népi demokratikus országok szélesebb alapon nyugvó sokoldalú együttműködésének szükségessége. A fejlődés hatalmas méreteit jól példázza, hogy a KGST-tag- államok összesített nemzeti jövedelme 1948-hoz képest több mint nyolcszorosára, ipari termelése több mint 12-szeresére nőtt, eközben átalakult és minden országban korszerűbb színvonalra emelkedett a mezőgazdaság. A KGST-országok egymás közötti kereskedelmi forgalma 1973-ban elérte a kb. 48 milliárd rubelt, vagyis az 1950. évinek tízszeresét. Az egykor elmaradt magyar gazdaság felzárkózót a gazdaságilag közepesen fejlett országok sorába. Jelentősen megnőtt súlyunk és szerepünk a nemzetközi munkamegosztásban. Több mint tíz éve, hogy az európai KGST-tagországok létrehozták a közös villamosén orgia-rendszert, amelynek jelenlegi hálózata több ezer km hosszú, 20 fővezetékből áld. A „Béke” egyesített energiarendszer csupán 1973-ban mintegy 17 milliárd kW óra villamasenergia-cse- rét tett lehetővé. A fejlődés újabb nagyszerű távlatait nyitja meg az az elhatározás, hogy az érdekelt országok megkezdik ja műszaki szempontból is kiemelkedő teljesítménynek számító 750 kilovoltos távvezetékrendszer kiépítését, amelynek egyik fontos csomópontja éppen hazánkban lesz. Hasonlóan kiemelkedő szerepet tölt be a „Barátság” kőolaj- vezeték, amelyen 1962-től napjainkig Magyarország, az NDK, Lengyelország és Csehszlovákia számára mintegy 270 millió tonna kőolajat szállított a Szovjetunió. Tovább bővül a gázvezetékek hálózata. Napjainkban sikeres tárgyalások folynak az Orenburg körzetéből induló és a Szovjetunió nyugati határáig húzódó újabb hatalmas gázvezeték közös erővel való megépítéséről. Mindez a mi számunkra is létfontosságú. A Barátság-vezetéken hozzánk érkező olaj — aminek mennyisége ebben az évben el fogja érni a kb. 6 millió tonnát — nemcsak energiaforrást, hanem nélkülözhetetlen nyersanyagot is. biztosát mindenekelőtt vegyiparunk számára. Lázár György ezután rámutatott, hogy a KGST-országokkal, s mindenekelőtt a Szovjetunióval kötött megállapodásaink számunkra rendkívül fontos nyersanyagok beszerzésére, korszerű iparágak kiépítésére nyújtanak lehetőséget A továbbiakban a komplexprogramról szólt, amely 15—20 évre felvázolta az integráció fejlesztésének feladatait, főbb útjait, eszközeit. A komplex program végrehajtásának feltételeit két síkon kelj nemzetközileg összehangol- i ni, egyrészt az országok közötti közvetlen kétoldalú, másrészt a ] KGST keretében szervezett sok-' oldalú kapcsolatokban. A gazdasági integráció kibontakozásának folyamatában is csak a gettó együtt, tehát a két- és sokoldalú együttműködés együtte- 1 sen hozhat kielégítő eredményt. A gyakorlat azt is megkíván-1 ja, hogy a két- és sokoldalú | együttműködés közgazdasági fel-! tételeit is állandóan elemezzük és szükség szerint tökéletesítsük. E tekintetben mindenekelőtt a termelők és fogyasztók érdekeit egyaránt kifejező árak, a valuták pontosabb értékelése, a va- lutáris rendszer korszerűsítése, a hitelrendszer továbbfejlesztése került a figyelem középpontjába. Az áruforgalom a KGST-tagországok között hosszú időn át kétoldalú elszámolások keretében folyt. Amikor ez a megoldás lassítani kezdte a kapcsolatok bővítését, a sokoldalú elszámolások módszere került előtérbe. Ennek eredményeként hozták létre a tagországok — még a 60-as években — a Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bankot, a sokoldalú elszámolások és a hitelnyújtási ügyletek intézésére. A szocialista integrációban egyre fokozódik a műszaki-tudományos együttműködés jelentősége. A KGST-országok eddig összesen mintegy 42 ezer komplett műszaki dokumentációt adtak át egymásnak ipari objektumok építéséhez, gépek és berendezések gyártásához és egyéb célokra. Különösen sokat tett a Szovjetunió, amely a baráti országoknak 27 ezer komplett műszaki dokumentációt adott át térítésmentesen. A komplex program a fejlődés kulcsirányait megragadó 18 tudományos kutatási témát határozott meg az együttműködés legfontosabb feladatai között. Ezek alapján alakulnak ma már a tudományos együttműködés legújabb szervezeti formái, közös intézetek1, laboratóriumok, tudós kollektívák és koordinációs központok. Magyarországon például a szegedi biológiai központ is ilyen nemzetközi tudományos koordinációs központ. A KGST negyedszázados fennállása alatt a tanács szervezete is jelentősen kiszélesedett. A legutóbbi időszakban — a komplex programban előirányzott feladatok megoldására —• olyan új szervezetek, nemzetközi gazdálkodó egyesülések jöttek létre, mint pl. az Interatomenergo és az Interatominstrument. Ezek az új nemzetközi gazdálkodó szervezetek többségükben éppen a kor fő fejlődési irányzatait képviselő ágazatokban születtek meg: az atomerőm űvi berendezések, a nukleáris műszerek gyártásában összpontosítják és koordinálják a tagországok szellemi, anyagi kapacitásait. A szocialista országok közötti nemzetközi munkamegosztás, a gazdaságok integrálódása szigorú követelményeket állít a tagországok és köztük a magyar gazdaság elé. A szocialista integráció, mint a tagállamok nemzeti gazdasága fejlesztésének fontos tényezője, egyben hozzájárul ahhoz, hogy a szocialista közösség állampolgárainak életszínvonala folyamatosan és megtorpanás nélkül emelkedjék. A Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusa, amikor meghatározta a gazdasági építőmunka feladatait, a nemzeti és egyben a szocialistainternacionalista érdekkapcsola - tok egységéből indult ki. A X. kongresszus gazdaságpolitikai iránymutatásai népgazdaságunk negyedik ötéves tervében testesülnek meg. Tervünk — egyezően a világgazdaság jelenkori tapasztalataival — a fejlődés kulcstényezőjeként a hatékony- i súg javítását jelöli meg. A hatékonyság színvonala, akár az egész népgazdaság, akár egyetlen vállalat esetében is, pontos választ ad arra a kérdésre, mennyit ér a munka, milyen eredménnvel jár a gazdálkodás. A szocialista országok nemcsak az egymás közötti együttműködésben internacionalistáik. Számottevő segítséget nyújtanak a fejlődő országoknak nemzeti iparuk kiépítéséhez, szakembereik kiképzéséhez, politikai és gazdasági önállóságúikért vivott harcukhoz. Az utóbbi esztendők ezeknek az elveknek újabb sikeres gyakorlatát hozták el a fejlődő or_ szágok és a KGST-tagországok kapcsolatában, valamint a kelet—nyugata gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok bővítésében egyaránt. A KGST-tagországok soha és semmilyen irányban sem alkalmaztak diszkriminációt. A 'KGST-tagországok egymást sem korlátozták sohasem abban, hogy bármelyikük — szuverén állam I módjára — bekapcsolódjék bárhol, bármilyen formában a nemzetközi munkamegosztásba. Mindezek az elvek — és az ezekre alapított sikeres gyakorlat — hozzájárultak ahhoz, hogy ma az egész világon nagyra értékelik és szorgalmazzák a KGST-országokkal való gazdasági kapcsolatok felvételei és bővítését. A cél változatlan: az együttműködés előnyeivel élve gyorsítani a fejlődést, versenyezni a tőkés gazdaságokkal, és elősegíteni a kevésbé fejlett tagországoknál' az átlagosnál gyorsabb haladást. E célok jegyében nagy utal tettek meg a szocialista országok, nagyszerű gazdasági fejlődést értek el két és fél évtized alatt. Lázár György végül á Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Magyar Nép- köztársaság Minisztertanácsa nevében köszönetét mondott a testvéri szocialista országok népeinek, a testvérpártoknak és kormányoknak — mindenekelőtt a Szovjetunió népeinek, pártjának és kormányának —. azért a felbecsülhetetlen segit- ségért és együttműködési készségért, amellvel a szocialista országok gazdasági együttműködése keretében kiszélesítették hazánk gazdasági perspektíváit, lehetővé tették népünk gyors felemelkedését. Lázár György ünnepi beszéde után Nyikolaj Faggyejev, a KOcT titkára emelkedett szólásra. IXyiliolaj Faggyeiev". A 25 esztendő bebizonyította népeink közösségének erejét Bevezetőben a KGST Titkársága nevében üdvözölte az ünnepi ülés résztvevőit, s rajtuk keresztül az egész magyar népet, majd így folytatta; A KGST alapításának 25. évfordulóját a gazdasági élet nagymérvű fellendülésének, a tudomány és a kultúra virágzásának, népeink életszínvonala töretlen növekedésének, a szocializmus pozíciói, a béke világméretű megerősödésének időszakában ünnepeljük. A KGST-vei létrejött a világ legdinamikusabban fejlődő ipari komplexuma, amely hatalmas gazdasági és tudományos-műszaki érövéi, korszerű iparral és fejlett mezőgazdasággal rendelkezik. A KGST-lag- ailamok, amelyek a lakosság számát teivinive, a földkerekség egytizedét adják, a világ nemzed jövedelmének egynegyedét, ipari termelésének egy- harmadát állítják elő. Országaink gazdasági élete stabilan és gyors üteműén fejlődik. 1951 és 1973 között a KGST-tagállamok nemzeti jövedelme 5,7-szeresé- re, az ipari termelés 8,4-szere- sére nőtt. Ilyen fejlődési ütemet nem isméi; a tőkés rendszer, amelyet kegyetlen krízisek, valutaválságok rendítenek meg, ahol mind szembetűnőbbé válik a kapitalizmus fokozódó általános válsága. A KGST-tagállamok együttműködésének első 25 esztendeje bebizonyította népeink közössegének életerejét. Egy negyedszázad történelmileg nem nagy időszak, de mindaz, amit ezekben az években a KGST-tagállamok és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa elért, a szocialista közösség hatalmas erejét; a marxizmus— leninizmus eszméinek megvalósítását bizonyltja. Közösségünk példája fényesen igazolja Lenin tudományos előrelátásának helyességét, hogy a szocializmus megteremti az emberi együttélés új, maga- sabbrendű formáit, amikor a különböző nemzetiségű dolgozó tömegek jogos szükségletit és haladó törekvéseit először fogják kielégíteni internacionalista egységben. ' Ezt a lenini előrelátást a Magyar Népköztársaság példája is teljes mértékben igazolja. A szocialista iparosítás és a mezőgazdaság korszerű átalakításának eredményeként Magyar- ország, amely a múltban elma- ‘radt agrár-ipari ország volt, ma Európa egyik élenjáró, fejlett mezőgazdasággal rendelkező ipari országa. Jelentősen fejlődtek olyan fontos ágazatok, mint a gépipar, a rádió-elektronika, a vegyipar és más iparágak. Örömmel tapasztaljuk, hogy a Magyar Népköztársaság fejlődésében nagy része van annak is, hogy az ország a KGST- tagállamok közösségében aktívan részt vesz a gazdasági es tudományos-műszaki együttműködésben, a szocialista nemzetközi munkamegosztásban. A KGST eddigi negyedszázados útja nem volt sima és egyenletes, nem minden problémát sikerült a kitűzött határidőre megoldani. A tagállamok pártjainak és kormányainak irányítása és gondoskodása, a szocialista közösség országainak az az elhatározása, hogy szilárdan követi az együttműködés elmélyítésének, a gazdasági integráció fejlesztésének irányvonalát, biztosították és a jövőben is biztosítják az összes feltételt ahhoz, hogy leküzdjük a nehézségeket, megoldjuk az együttműködés során jelentkező bonyolult kérdéseket, folytassuk tesvéri országaink dinamikus fejlesztését. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa alapításának 25. évfordulóját a testvéri szocialista országok gazdaságilag virágzó, politikailag összeforrott közösségként ünnepük. Népeink egybeforrott családja szilárdan meg van győződve fényes jövőjéről, amit alkotó módon épít. A KGST-államok közös céljai nemesek és világosak valamennyi dolgozó, földünk összes demokratikus és békeszerető erői számára. Az ünnepi ülés Németh Károly elnök zárszavával, majd az Internacionálé hangjaival ért véget. Ezt követően a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Magyar Nép- köztársaság Minisztertanácsa a Parlament vadásztermében fogadást adott az ünnepi ülés részvevőinek tiszteletére.
