Békés Megyei Népújság, 1974. május (29. évfolyam, 100-125. szám)
1974-05-04 / 102. szám
Gondok és örömök Gyomén Egy község életének sok-sok szála a tanácshoz fut be, vagy azon keresztül tovább. Természetes tehát, hogy nagy feladat hárul a tanácsra, hiszen az ő munkája nagyban meghatározza a község életét és fejlődését. Gyomén is így van ez. A tanácselnök, Megyeri Sándor mindig szívesen beszél a gondokról és az örömökről egyaránt. Mindkettőből akad bőven, de a gondok mindig jobban foglalkoztatják az embert, pláne ha mások, egy nagyközség gondjairól van szó. — Jelenleg Gyomán a víz a sláger. A vízműhálózat 53 millió forintos beruházással épül. A lakosság már megkezdte a hozzájárulás befizetését. Sokan zúgolódnak, hogy már fizettek és még nincs víz. Egy ilyen nagy beruházást nem lehet máról holnapra megoldani. Ebben az évVan egy másik égető problémánk is. A IV. ötéves tervben Gyoma fejlesztési terve 10 millió forint. Ebből a besenyszegi általános iskola építésébe 2.5 millió forintot terveztünk be. Az egyik bölcsődénket újjá kell építeni, mert a jelenleginek a hátulja kidőlőfélben van. Erre egyáltalán nem számítottunk. Az új bölcsőde építése 6,5 millió forintot vesz igénybe. A napközis óvodánk étkezdéje már nagyon elavult. Itt 280 óvodás és 360 általáos iskolás étkeztetése folyik. A KÖJÁL már figyelmeztetett bennünket. Feltétlen meg kell oldani a korszerűbb étkeztetést, de miből? Gond van bőven de a gondok mellé öröm is szokott tartozni.- — Ahogy eddig megoldódtak a problémák, most is meg fogjuk keresni a kiutat. Gyoma arcképe az utóbbi tíz évben soKőtetlen beszélgetés a gimnázium klubjában ben elkészül az új víztároló. A munkálatok már folynak. Két kutat is fúrnak még az idén, ■mert a jelenlegi vízhozam kevés. Ezt főleg nyári időszakban lehet érezni. A hálózat kiépítését még az idén nem kezdjük el. A kivitelezőt sem lehet madzagon rángatni. Szeretném, ha a lakosság ezt megértené! kát változott. Az utak korszerűbbek, a vásártéri lakótelepen nőnek a háztömbök, van szép buszvárótermünk, fürdőnk. Reméljük, hogy a vasútállomás is hamarosan megújul és akkor rendezhetjük, az állomás előtti teret! (Beinschróth Károly) Szolidaritási nap és nagygyűlés D/i azö borén y ban A községi KISZ-bdzottsájg meghívására április 30-án, kedden Mezőberénybe látogatott Gibril Deen gambiai és Hamza A jövő egyik izgalmas kérdése a nyomdaipar korszerűsítése Kevés a nyomdász — az út az automatizáláshoz vezet A Békés megyei műszaki fejlesztési hónap során a Papirés Nyomdaipari Műszaki Egyesület Békés megyei csoportja meghirdetett programjában április 26-án „A magyar nyomdaipar távlati fejlesztésének koncepciója” címmel Vass Sándor, a Könnyűipari Minisztérium mérnöke előadását érdeklődéssel hallgatták végig a PNYME- tagok és a Kner Nyomda dolgozói. Balogh Miklósnak, a műszaki egyesület elnökének megnyitó szavai után Vass elvtiárs ismertette a nyomdaipar távlati fejlesztésének elképzeléseit, terveit. Mielőtt a jövő mindig izgalmas kérdéseit vázolta volna, a múltba pillantott vissza: A fel- szabadulás előtt közepesen fejlett, apró üzemiek, kis példány- számok voltak a jellemzők. Minden kisvárosban volt 2-3 napilap, amelyek 6-8 ezi'es példányszámmal jelentek meg. Ma példáiul a Béke® megyei Népújság 45 000 példánnyal a fel- szabadulás előtt jól menő budapesti lap példányszámának felel meg Míg ebben az időszakban 770 nyomda létezett, az államosítás során az apró üzemeket összevonták, s ma 38 nagy nyomda van az országiban. 1955 és 1970 között, 15 év alatt viszonylag összesen keveset, nem egész másfél milliárd forintot fordított államunk a nyomdaipar fejlesztésére. Ennek eredményeként a nyomdaipar termelése háromszorosára nőtt. a létszám más- félszeresére, az igények pedig megsokszorozódtak. Az említett 15 év alatt: létrejött a központi lap székhaza és új üzeme, és csupán két vidéki nyomda, a Kner Nyomda és az Alföldi Nyomda korszerűsítése történt meg Az igénynövekedésre jellemző, hogy míg 1955-iben 2700 könyvet adtak ki 8 000-es átlag példányszámban, 1970-ben már 4500 fajtát 12 ezres átlag példányban. 1955-ben egymillió napilap készült, 1970-ben már 2.5 millió, jelenlek minden családra jut egy napilap. A jövőben a napilap-nyomtatásban fejlődés terjedelemben és formátumnövekedésben várható. Folyóirat- és könyvolvasó nemzet vagyunk, mindkettőből folyamatos igény- növekedésre számíthatunk a következő években is. A nyomdaipar fejlesztéséhez Is elsősorban munkáskezekre lesz szükség, de ez csak korlátozott mértékben lehetséges. 1985-re 21 000 nyomdász helyett 23 000 nyomdász lesz. A termelékenység növelésével kell a jelenlegi termelés több mint kétszereséit biztosítani. A technológia fejlesztése az ofszet eljárás, felé irányul, ezzel párhuzamosan növekszik a mélynyomás. Körülbelül 10 éves periódusban a napilapok áttérnek az ofszet technológiára, a mélynyomás fő területe a folyóiratgyártás lesz. A tömegköny veket ofszet- rotációs gépeken, a kis példány- számú tudományos és szépirodalmi műveket továbbra is magasnyomással állítjuk majd elő. 1985-re túlnyomórészt automatizált szövegelőállítás lesz és megjelenik a szöveg korrigálására az olvasógép is. Elképzelhető, hogy a szerkesztőségek nem kéziratot, hanem lyukszalagot adnak át a nyomdának. Május 7-én kezdődik a III. Békekölcsön kötvényeinek teljes visszafizetése Az Országos Takarékpénztár Békés megyei Igazgatóságának tájékoztatása szerint a III. Békekölcsön teljes visszafizetése május 7-én, kedden kezdődik. A kötvények beváltásával az OTP fiókjai, a postahivatalok és a takarékszövetkezetek foglalkoznak. Békéscsabán az OTP közelmúltban megnyílt körzeti fiókja (Tanácsköztársaság útja 29—33.) is a lakosság rendelkezésére áll a kötvények beváltásánál. A kifizetések céljára külön pénztárakat állítanak fel, a torlódások elkerülése érdekében azonban az OTP kéri ügyfeleit, hogy lehetőleg ne valamennyien az első napon mutassák be kötvényeiket. Ofszet lemezkészítésben elöér- zékenyített anyagot alkalmazz nak. A mélynyomóhenger előállításánál a mechanikus hengervésést elektronsugaras hengervésés fogja felváltani. A nyomógépeket ívrevágó, kötegelő és csomagoló gépsorral kívánják bővíteni. Az új tervekben már a nyomógépek össze vannak kapcsolva expediáló gépekkel. A jövő terveiben a kiemelt kulturális központok vidéki városainak nyomdafejlesztése és a budapesti nyomdák vidékre telepítése szerepel. 1985-ben Budapesten a dobozgyártás megszűnik. a Glóbus Nyomda Rét- sóigra, a Budai Dobozgyár Kiskunhalasra költözik. Budapesten marad a napilap- és folyóirat- gyártás, ezenkívül a könyv- nyomtatás fele, amely helyileg Budapesthez kötődik. A tervek már a megvalósulás szakaszában vannak: a teljes nyomdaipari rekonstrukció 1970-ben megindult. 1970 és 1975 között több mint 3 milliárd forint szolgálja a nyomdaipar fejlesztését. Ebből összesen 12 teljesen új nyomda fog épülni, így az Athenaeum Nyomdát Budaipest külterületén, Külső- Kőbányán. építik, óriási folyóiratgyártó nyomda lesz. Már megvalósult hét budapesti nyomda közös beruházásaként a Fényszedő Központ. A következő ötéves terv fő feladata a központi lapok ofszetesítése és az új pénzjegynyomda megvalósítása lesz. A koncepcióban a Békés megyei Kner Nyomdában — mely ma a legnagyobb csomagoló- gyártó üzemünk — a kombinált csomagolóanyagok nyomásának bevezetése várható. Gyomán pedig a kis példányszámú könyvnyomtatás megkétszerezé_ se szerepel a távlati tervben. A Kner Nyomda ma tonnater. rrvelés és termelési érték szempontjából a második legnagyobb nyomda az országban. Ez az igény a jövőben is, ugyanakkor, amikor a többi nyomda is fejlődik és erősen növekszik a termelési értéke. Vass elvtárs előadása után a megjelent hallgatók kérdéseire válaszolt. Cs. P.-né Abubakar nigériai diák. A vendégeket elkísérte Szabó Miklós, a KISZ megyei bizottságának első titkára és Kibédy Varga Bajos, a KISZ MB titkára. Először a nagyközség életéről, múltjáról adott rövid tájékoztatót Siklósi Ferenc tanácselnök és” Vincze Miklós, a községi KISZ-bizottság titkára. Ezt követően a vendégek ellátogattak a MEZŐGÉP gyáregységébe, ahol Uhrin Béla igazgató bemutatta a gyár termékeit. Délután megtekintették a Petőfi emlékhelyeket, a nagyközséget és a Faipari Ktsz-t. Délután találkoztak a gimnázium tanulóival és tanáraival is. Öllé Ilona, az iskola KISZ-titkára köszöntötte a vendégeket, majd kötetlen beszélgetés alakult ki. Este a község fiataljaival együtt forró hangulatú szolidaritási nagy-gyűlésen, fáklyás felvonuláson vettek részt az afrikai diákok. A község fiataljai tiltakozó táviratban követelték a chilei katonai juntától az emberi jogok, a demokratizmus helyreállítását és a bebörtönzött hazafiak azonnali szabadon bocsátását. —Sz A résztvevők egy csoportja (iiitMua Űj védekezési eszközöket próbálnak ki — Árvízvédelmi gyakorlatokat rendeznek a Tiszán, a Hernádon és a Sajón Borsod megye nagyobb fo- lyói a tavaszi hóolvadások idején általában nagy vizeket szállítanak és az áradások gyakran adnák munkát a gátakat őrző vízügyi szervnek. Az idei száraz tél nem okozott ilyen gondot a megyében és ezért is határozott úgy az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság, hogy a nyugalmi időszakot kihasználva kipróbálja a legújabb árvízvédelmi eszközöket és módszereket. Ezek megvalósítására májusban és júniusban nagyszabású árvízvédelmi gyakorlatokat tartanak a Tiszán, a Hernádon és a Sajón. A mimikákban az érdekelt vízügyi szakaszmérnökségeken kívül az árvízi készenléti szolgálat osztagai es a gátőrök is részt vesznek. A vízügyiek „hadgyakorlatán” a hagyományos védekező eljárások mellett — többek között — bemutatják a közsákos védőművek alkalmazását, a széles vasszádlemezek felhasználását, az átázott gátak bentonit- tal való tömítését, az új cölöpverő berendezéseket és az éjszakai munkákhoz nélkülözhetetlen nagy fényerejű higanygőz- és jódlámpákat. A gyakorlatra nagyszámú korszerű gépi beren_ dezést is felvonultatnak. A Sajón és a Hernádon vízvédelmi készültségi próbákat is tartanak. Így például az úszó olajszennyeződések elhárítására kipróbálják az úgynevezett műanyag merülőfalalkat és más technikai újdonságokat.
