Békés Megyei Népújság, 1974. május (29. évfolyam, 100-125. szám)
1974-05-25 / 120. szám
Ifjúsági parlament a kereskedőknél ( Tudósítónktól) A közelmúltban tartották meg Békéscsabán a MEDOSZ székházban a Békés megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat parlamentjét, amelyen a 105 fiatalon kívül a vállalat vezetői vettek részt. Szűcs Teréz ifjúsági felelős megnyitója után Kiss Lajos igazgatóhelyettes beszámolója hangzott el, amelyben ismertette a vállalat első negyedévi tevékenységét, majd méltatta a fiatalok munkáját. Elmondotta azt is, hogy helyzetük jónak mondható. Beszélt a kedvezményekről és arról, hogy jól sikerültek azok a kirándulások, amelyekre évente 25—30 kereskedőtanulót vittek el. az ország különböző részeire. örvendetes, hogy bevezették a 44 órás munkahetet, s így még több idő jut szórakozásra, pihenésre, tanulásra. Kiss Lajos beszámolójához 31 fiatal szólt hozzá, melyekre kielégítő választ kaptak. A parlament végén megválasztották azt a 26 küldöttet, akik a megyei ifjúsági parlamenten képviselik majd a vállalat fiataljait. O. P. Virágerdő a szarvasi arborétumban Hazánk legnagyobb bazsarózsa-gyűjteményét a szarvasi arborétumban őrzik. Észak- Amerikából és a világ más tájáról szereztek a korábbi években ritkaság számba menő bazsarózsafajtákat. Ma már az ötforintnyi nagyságú parányi bazsarózsától a gyermekfej nagyságú óriás virágig számos fajtát tartanak nyilván. Itt pompázik teljes szépségében a kaporlevelű bazsarózsa s tűzpiros, recés szirmai messzire virítanak. A bazsarózsafa 2,5—3 méter magasra nőtt, s az óriás virágokat a napfényes szép időben valósággal ellepik a nektárt gyűjtő méhecskék. A halványrózsaszíntől a vérvörösig számos színárnyalatban bontották ki virágszirmaikat a bazsarózsák Szarvason. A természetvédelmi kertben május végén egyik legszebb látvány a virágzó bazsarózsa-gyűjtemény. Békéscsabai iparvállalat felvételre keres lehet«#* gyakorlattal rendel- keao gazdasági vezetőt (főkönyvelőt). A munkakör betöltéséhez szükséges iskolai végzettség: közgazdasági egyetem vagy számviteli főiek alá, vagy mérlegképes könyvelői képesítés. JetevHíezéeekef „Gazdasági vezető GV/D” jeligére kérjük a békéscsabai hirdetőbe. »4-113 3 békés mm: 'NtmusuCi mi. MÁJUS 25. Páríiskolások a Szeghalmi ÁG ban A napokban a Szeghalmi Állami Gazdaságba látogattak az MSZMP öthónapos pártiskola hallgatói. Az iskola oktatási programja tartalmaz gazdaság- politikai kérdéseket is. A látogatás ehhez igazodott, s célja volt, hogy az elméletben tanultakat a gyakorlattal összehasonlítsák. A hallgatók vizsgálták az állami gazdaságban: mi az, ami a mezőgazdaság fejlődésében korszerű, a mezőgazdaságban dolgozók társadalmi, politikai életének alakulását, valamint a szocialista mezőgazdaság szerkezetének változását a fejlődés és 35.8 mázsa átlagtermést értek el. Egy mázsa búza termesztési önköltsége nem érte el a 160 forintot! A gazdaság saját szükségletére termelt még egyéb szemes takarmányt is. Újabban nagy lehetőséggel kecsegtet a lucernamag termesztése. A hazai lucernamag évenkénti ingadozása oly nagymértékű, hogy az arra alapozott hazai elLátás és az exportkötelezettségek teljesítése bizonytalanná válhat. A Szeghalmi Állami Gazdaság és a Vetőmag Vállalat vállalta a kezdeményezés kockázatát. A technológia elkészítésére a táj lucematerA lucernalisztké«zitő üzem korszerű gépi berendezése minden hallgató tetszését megnyerte útján. A hallgatók elemezték, hogyan viszonyulnak a dolgozók a változásokhoz. A vendégeket az állami gazdaság termelési igazgatóhelyettese. Arany László tájékoztatta eredményeikről, törekvéseiről. A Szeghalmi Állami Gazdaság a megye legnagyobb területű gazdasága. Kilenc község térségében 14 ezer 352 hektáron gazdálkodik. Főként állattenyésztéssel foglalkoiznak. Éppen ezért jelentős szerepet játszanak a húsprogramban. Az elmúlt évben háromezer 450 mázsa marhahúst, kétezer 620 mázsa juhhúst, és nyolcezer 530 mázsa baromfit adtak a népgazdaságnak, A marhahúsprog- ram szerves részét képezi az az 500 amerikai hereford szarvasmarha. amit az USA-ból importáltak. Szerény igényű, minimális eszközellátottságot igénylő szarvasmarhafajta. Legelésző állat, a réten található édes és savanyú füveket jól hasznosítja. Súlygyarapodásuk 16—18 kilogramm havonta. Épületigénye nincs. Jobban szereti a legelőn a pihenést, mint esetleg a huzatos istállót. A bikaborjak vágósúlya körülbelül 450 kilogramm. E fajta előnye, hogy a gazdaságban fellelhető tömeg-, illetve mell k'akar- mánnyal lehet hizlalni. Ennek köszönhető, hogy a magyartarka fajtának a tartási költségét nem éri el. annak mintegy 55 százalékába kerül. Minden vásárolt üsző beszerzésére 40 százalékos állami támogatást kap a gazdaság. A szeghalmiak távlati terve, hogy 1500 hereford húsmarha és 600 tejtípusú magyar-tarka tisztavér állattal rendelkeznek törzstenyésztő) szinten. A növénytermesztésben a kenyérgabona és lucernamag zárt rendszerű termesztése a legjelentősebb. 1973-ban háromezer 300 hektáron termeltek búzát mesztését jól ismerő szarvasi ÖKJ-t, kérték fel. a növényvédő állomás és a budapesti gépkísérleti intézet is bekapcsolódott a munkába. Az állami gazdaság hagyományokkal és nagy tapasztalatokkal rendelkezik a lucemamag-termesz- tésben. Éppen ezért ennek bázisgazdaságává, a termesztési rendszer központjává vált. A tájékoztató elhangzása után a hallgatók „körutazást” tettek a gazdaságban. Megnéztek a szarvasmarhatelepeket, .iuhtelepeket, a határ egy részét. a lucernaliszt'készítő üzemet, ami évente mintegy 1200 vagon termést dolgoz fel. A látogatás befejező részé- b’Gn a hallgatók kérdései zápo- roztak a gazdaság vezetői felé. A válaszokból kitűnt, hogy a A bürokrácia Á llítólag.az a mondás, miszerint csak az anya lehet biztos abban, hogy ki a gyermeke apja, nem a rómaiak fejéből pattant ki. Sokkal régibb keletű, mint Romulus, Remus népe. Alighanem abban a korban fogalmazódott meg, amikor az emberek sem a' betűt, sem a papírt nem ismerték. Mert úgy igaz, amióta az emberiség szert tett ilyen ismeretekre, a mindent elsöprő bizonyítás jogarát is kiejtette a kezéből, s rátestálta a fehér papirosra rótt betűkre, illetőleg arra a hivatalra, mely éppen ezt a feladatot gyakorolta. Ez az a burok, amelyből végül kipottyant a bürokrácia, mely lendületes ügybuzgalmával és mindent felülmúló tekintélyével az igaznak és a természetes- . nek tűnő dolgokat is ellenkezőjévé változtathatja. Elég egy téves bejegyzés, s az anya még önmagában sem lehet biztos, íme a példa: Nem mindennapi ügyet tárgyalt a közelmúltban a szeghalmi járásbíróság. D. Gyuláné bucsai lakos, három gyermek édesanyja, T. Irén ismeretlen helyen tartózkodó alperes ellen az anyaság bírói megállapítása iránt nyújtott be keresetet. A furcsa és az édesanya oldaláról nézve torokszorítóan fájdalmas ügy múltja a bürokratikus ügyintézés homályába vész el. A történet a következő. D. Gyuláné legidősebb fiát, Gyulát a Dorogi járási Tanács kórházában szülte 1957 szeptemberében. Mivel szüléskor az édesanya nem rendelkezett személyazonossági igazolvánnyal, a betegfelvételi napló bejegyzéséhez a lakásbejelentő szolgált alapul. És hogy, hogy nem, a szülést követően, anyaként T. Irén nevet jegyeztek be. A többi adat megegyezik D. Gyuláné adataival, ám az édesanya születési évét valaki egy évvel megtoldotta. %A hivatalos okiraton a javítás nyoma meglátszik. A dorogi tanács anyakönyvébe is bejavított valaki. Miért változtatta meg az adatokat az ügybuzgó hivatalnok? A kérdésre ma már szinte lehetetlen választ adni. Tény, hogy a bürokrácia eme csínytevése alaposan megviselte az édesanyát, hiszen valameny- nyi gyermekét áldozatos gondossággal nevelte. S lám most, amikor a legidősebb fia személyazonossági igazolványának kiállítására került sor, egy idegen anya nevét akarja a hatóság bejegyezni. A hosszúra nyúló és nagyon alapos bizonyítási eljárás kétséget kizáróan megerősítette az édesanya állítását, hogy Gyula nevű fia az ő magzatja. T. Irén nem létező személy, állapította meg a járásbíróság. Hogy miért került az ő neve az anyakönyv, be? Hogyan okoskodtak azok, akik ezt az iszonyatos csínytevést elkövették, arra bizony nem derült fény. Azt viszont megállapította a bíróság, hogy a téves bejegyzések sorozatos mulasztásra és pontatlanságra vezethetők vissza. A z ügy befejeződött. D. Gyuláné, az édesanya neve most már a fia személyi igazolványába is bekerült. Végérvényesen, megfellebbezhetetlenül a magáénak vallhaeja. A-z akta a bíróság irattárában fog nyugodni a bürokrácia csínytevésének szívszorító dokumentumaként. Noha arról nem tartalmaz adatokat, hány álmatlan éjszakát töltött, mennyi könnyet ejtett aggodalmában az édesanya az eljárás ideje alatt. Ámbár a ..tévedésért” senkit sem vonnak felelősségre, hiszen azóta a kór. házat is, meg az anyakönyvi hivatalt is többször átszervezték, s az ügyintézők kicserélődtek, mégis kell, hogy tanulságul szolgáljon. Még akkor is, ha a hanyagságot a bíróság ítélete helyrehozta. Még akkor is, ha napjainkban inkább kis ügyekben tapasztalható a hivatali „csínytevés”. Mert az ügyek mögött emberek állnak, ügyfelek, akik joggal várják el, hogy felelősséggel, gondossággal, emberséggel járjanak el az ügyintézők. És ennek az elvárásnak a legmesszebbre enően kelj eleget tennie minden hivatalnak. A mi társadalmunkban csak ez lehet az irányadó tanulság. Serédi János megváltozott mezőgazdaság az emberek változását is magával hozta, ugyanakkor a technika fejlődése megkövetelte és egyben lehetővé is tette a szociális és kulturális lehetőségiek fejlesztését. A jó gazdálkodást pedig igazolja, hogy a tervezett 2,7 millió forinttal szemben 11,9 millió forint nyereséggel zárták az elmúlt, gazdasági évet. Szekeres András Élénk figyelemmel hallgatják a tájékoztatót
