Békés Megyei Népújság, 1974. május (29. évfolyam, 100-125. szám)
1974-05-19 / 115. szám
A foglalkoztatási gondok megoldásának lehetőségei Nyilatkozik a tanácselnök ben pedig várhatóan 150-re emeli a létszámot. A Békés megyei Méretes Szabók és Szűcsök Szövetkezet békési részlegében megfelelő körülmények között 200-an dolgoznak. A szövetkezet az V. ötéves tervidőszakban bőr- és szőrmekikészítő üzemrészt kíván létrehozni, amelynek az előzetes tervei, már el is készültek. A Volán 8-as számú Vállalat, az Utasellátó Vállalat és a városi tanács 3 millió 300 ezer forint költséggel autóbuszpályaudvart hozott létre. Az V. ötéves tervidőszakban a Volán 8-as Vállalat 20 millió forint költséggel javító-szerelő üzem | létrehozását tervezi, amelyben j mintegy 250-en dolgoznak majd. I A város más üzemeit nem bővítik említésre méltóan, Ma az összes foglalkoztatottak 49 százaléka dolgozik az iparban és a közlekedésben, míg 26 százaléka a mezőgazdaságban, 25 százaléka pedig a népgazdaság más ágában, a kereskedelemben. a szolgáltatásban stb. Ám mintegy 3 ezren máshová járnak dolgozni, s az „ingázók” a munkaképes korú lakosság egynegyedét teszik ki. Ha pedig az iparban újabb munkahelyek nem létesülnek, 1980-ra 4 ezerre emelkedik azoknak a száma, akik kénytelenek lesznek Békésről eljárni. Bel- és külföldön egyaránt keresettek a mézeskalács- és cukorkaüzeni termékei végrehajtó bizottsági ülés után erről és néhány más kérdésről beszélgettünk Makoviczki János tanácselnökkel, aki bevezetőben elmondta, hogy most — éppen a nők foglalkoztatásának elősegítésére — az óvodafejlesztés az egyik legsürgetőbb feladat. — Megvan ennek ä lehetősége? — Azok a vállalatok, amelyeknek másutt van a központjuk, hozzájárulhatnak a fejlesztéshez. A Pűz- és Kosáripari Vállalat már biztosított félmillió forintot, a dolgozók pedig 250 ezer forint értékű társadalmi munkát vállaltak. Az Országos Méhészeti Szövetkezeti Közös Vállalat 280 ezer forint támogatást adott. Tárgyalunk a Békéscsabai Konzervgyárral, a Békés megyei Méretes Szabók és Szűcsök, valamint a Körösvidéki Cipész Szövetkezettel, a többi vállalattal, szövetkezettel pedig majd később akarunk megállapodni. — Ügy vélem, az ipari üzemek előzőleg ismertetett fejlesztése csak kis részben oldja meg a város foglalkoztatási gondjait. Különösen, ha számításba vesszük, hogy Békés vonzási körzetébe tartozó községekből — Bélmegyerről, Murony- ból, Kamuiról, Tarhosról és részben Vésztőről is — mintegy 400-an járnak ide dolgozni és jönnének még többen is. Mit kellene tenni tehát? — Olyan bázisüzem létesítésére volna szükség, amely legalább 2 ezer embert foglalkoztat. Hasonlót ahhoz, mint Békéscsabán a konzervgyár, Orosházán az üveggyár. Szarvason a két nagy ipari szövetkezet, Gyulán pedig a húsipar. — Mit tud biztosítani a város egy bázisüzem létrehozásához? — Elsősorban munkaerőt. A 3 ezer „ingázó” között jócskán vannak építőipari, vasipari szakmunkások és munkára váró szakképzettséggel nem rendelkező nők. Az eljárók és egyelőre csak a háztartásban dolgozó nők is szívesen vállalnának munkát helyben. Minden testületi ülésen elhangzik ez a kívánság. És természetesen területet is tudunk biztosítani egy bázisüzém létrehozásához. Az ipartelepen, amelyet a város nyugati részén tervezünk, megoldott a villamosenergia- és a vízellátás, közel van a közép- nyomású földgázvezeték, valamint a fogadóállomás és a vasúti szárnyvonal, ahonnan iparvágányt lehet építeni. Kimondottan vízigényes üzem a Kettős-Körös mellé is telepíthető. — Mik a kilátásai a fiataloknak? ■— A szakközépiskolából évente két gépgyártás-technológiai szakismerettel rendelkező osztály kerül ki. Az ipari szakmunkásképző iskolában szabó, szövő, gépszerelő és építőipari szakképzettséget kapnak a fiatalok. Ha bázisüzem is létesülne, valamennyien megtalálnák helyben a boldogulásukat. Természetesen az iskolai képzési az ipar igényeihez lehet igazítani — fejezte be tájékoztatását Makoviczki János. A tanacs az ipar fejlesztésének szorgalmazásával a foglalkoztatási gondok megoldása mellett arra is törekszik, hogy Békés gazdasági és kulturális vonatkozásban mielőbb felzárkózzék megyénk régebbi városainak sorába. Pásztor Béla (Fotó; Demény Gyula) A város legjelentősebb Békéé megye legfiatalabb, alig több mint egyéves városa Békés, amely előzőleg hazánk legnagyobb községei közé tartozott. A félszabadulás előtt egyedüli számottevő ipara a kosárfonás volt. Az elmúlt két évtized alatt azonban több új ki- sebb-nagyobb üzem létesült, melyek közül a legjelentősebb a Budapesti Mezőgazdasági Gépgyár (BMG) békési gyára. ipari üzeme a BMG resznye utcai telepét korszerűsíti majd, hogy jobb körülményeket teremtsen a munkához* A kosárfonó * háziipari saöAz üzemek többségének nem itt van a központja. Városfejlesztési hozzájárulást tehát — a három mezőgazdasági tsz-en és az ÁFÉSZ-en kívül — csak két ipari és egy háziipari szövetkezet fizet Békésnek. így a helyben dolgozók nagy részének és a 3 ezer eljárónak a munkája után képződő fejlesztési alap más város kasszáljába jut. A A városi tanács vb május 15- én tárgyalt) m békési ipar fejlesztésének feladatairól, lehetőségeiről és állást foglalt abban, hogy a foglalkoztatási gondokat a meglevő ipari üzemek bővítésével, valamint új üzem létesítésével kell megoldani. Mik a meglevő üzemek bővítésének a kilátásai? A kérdésre a beszámolóból kapunk válaszd, amelyet röviden az alábbiakban ismertetünk: A BMG békési gyárában jelenleg 583-an dolgoznak. A vállalat a IV- ötéves tervidőszak végére 16 millió forintot fordít gépi. 4 millió forintot pedig építési beruházásra, amely lehetővé teszi, hogy a létszámát 700-ra növelje. A Fűz- és Kosáripari Vállalat békési gyáregysége 770 embert foglalkoztat. Lényeges létszámnövelést nem tervez. Az elkövetkezendő időszakban 16 millió forint költséggel a CseemjKjtrsss 9 1934. MÁJUS 19. Kétszázan dolgoznak a Békés megyei Méretes Szabók és Szűcsök Szövetkezetének varróüzemében vetkezetnék 465 dolgozója van. Jelenleg 10 kihelyezett telepe működik, amelyeknek a korszerűsítésére és a fűztermelés bővítésére a későbbiekben mintegy 4 millió forintot kíván fordítani. Békésen a foglalkoztatás növelését a bedolgozó rendszer kiszélesítésével szeretné megol- oldani. Az Országos Méhészeti Szövetkezeti Közös Vállalat békési mézeskalács- és cukorkaüzemének a fejlesztését már a IV. ötéves tervidőszakban megkezdték, amit az V. ötéves tervidőszakban mintegy 20 milliós költséggel folytatnak. A Békési Vegyesipari Szövetkezet a közeljövőben mintegy 3 és fél millió forintot fordít termelési jellegű beruházásra, amit várhatóan üzembővítés is követ. A szövetkezet megfelelő bázisnak mutatkozik új ipari fejlesztés kiindulására. A Békéscsabai Kötöttárugyár békési telepének célja a bedolgozó rendszer fejlesztése. A közeljövőben 80-ra, a későbbiekNevezetes Békés kosáripara Békés iparfejlesztési tervei
