Békés Megyei Népújság, 1974. május (29. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-19 / 115. szám

A foglalkoztatási gondok megoldásának lehetőségei Nyilatkozik a tanácselnök ben pedig várhatóan 150-re emeli a létszámot. A Békés megyei Méretes Sza­bók és Szűcsök Szövetkezet bé­kési részlegében megfelelő kö­rülmények között 200-an dol­goznak. A szövetkezet az V. öt­éves tervidőszakban bőr- és szőrmekikészítő üzemrészt kí­ván létrehozni, amelynek az előzetes tervei, már el is ké­szültek. A Volán 8-as számú Vállalat, az Utasellátó Vállalat és a vá­rosi tanács 3 millió 300 ezer fo­rint költséggel autóbuszpálya­udvart hozott létre. Az V. öt­éves tervidőszakban a Volán 8-as Vállalat 20 millió forint költséggel javító-szerelő üzem | létrehozását tervezi, amelyben j mintegy 250-en dolgoznak majd. I A város más üzemeit nem bő­vítik említésre méltóan, Ma az összes foglalkoztatottak 49 százaléka dolgozik az ipar­ban és a közlekedésben, míg 26 százaléka a mezőgazdaságban, 25 százaléka pedig a népgazdaság más ágában, a kereskedelem­ben. a szolgáltatásban stb. Ám mintegy 3 ezren máshová jár­nak dolgozni, s az „ingázók” a munkaképes korú lakosság egy­negyedét teszik ki. Ha pedig az iparban újabb munkahelyek nem létesülnek, 1980-ra 4 ezerre emelkedik azoknak a száma, akik kénytelenek lesznek Bé­késről eljárni. Bel- és külföldön egyaránt keresettek a mézeskalács- és cu­korkaüzeni termékei végrehajtó bizottsági ülés után erről és néhány más kérdésről beszélgettünk Makoviczki János tanácselnökkel, aki bevezetőben elmondta, hogy most — éppen a nők foglalkoztatásának elősegí­tésére — az óvodafejlesztés az egyik legsürgetőbb feladat. — Megvan ennek ä lehetősé­ge? — Azok a vállalatok, ame­lyeknek másutt van a központ­juk, hozzájárulhatnak a fejlesz­téshez. A Pűz- és Kosáripari Vállalat már biztosított félmil­lió forintot, a dolgozók pedig 250 ezer forint értékű társadal­mi munkát vállaltak. Az Orszá­gos Méhészeti Szövetkezeti Kö­zös Vállalat 280 ezer forint tá­mogatást adott. Tárgyalunk a Békéscsabai Konzervgyárral, a Békés megyei Méretes Szabók és Szűcsök, valamint a Körös­vidéki Cipész Szövetkezettel, a többi vállalattal, szövetkezettel pedig majd később akarunk megállapodni. — Ügy vélem, az ipari üze­mek előzőleg ismertetett fej­lesztése csak kis részben oldja meg a város foglalkoztatási gondjait. Különösen, ha számí­tásba vesszük, hogy Békés von­zási körzetébe tartozó községek­ből — Bélmegyerről, Murony- ból, Kamuiról, Tarhosról és részben Vésztőről is — mintegy 400-an járnak ide dolgozni és jönnének még többen is. Mit kellene tenni tehát? — Olyan bázisüzem létesíté­sére volna szükség, amely leg­alább 2 ezer embert foglalkoz­tat. Hasonlót ahhoz, mint Bé­késcsabán a konzervgyár, Oros­házán az üveggyár. Szarvason a két nagy ipari szövetkezet, Gyulán pedig a húsipar. — Mit tud biztosítani a város egy bázisüzem létrehozásához? — Elsősorban munkaerőt. A 3 ezer „ingázó” között jócskán vannak építőipari, vasipari szak­munkások és munkára váró szakképzettséggel nem rendel­kező nők. Az eljárók és egy­előre csak a háztartásban dol­gozó nők is szívesen vállalná­nak munkát helyben. Minden testületi ülésen elhangzik ez a kívánság. És természetesen te­rületet is tudunk biztosítani egy bázisüzém létrehozásához. Az ipartelepen, amelyet a város nyugati részén tervezünk, meg­oldott a villamosenergia- és a vízellátás, közel van a közép- nyomású földgázvezeték, vala­mint a fogadóállomás és a vas­úti szárnyvonal, ahonnan ipar­vágányt lehet építeni. Kimon­dottan vízigényes üzem a Ket­tős-Körös mellé is telepíthető. — Mik a kilátásai a fiatalok­nak? ■— A szakközépiskolából éven­te két gépgyártás-technológiai szakismerettel rendelkező osz­tály kerül ki. Az ipari szak­munkásképző iskolában szabó, szövő, gépszerelő és építőipari szakképzettséget kapnak a fia­talok. Ha bázisüzem is létesül­ne, valamennyien megtalálnák helyben a boldogulásukat. Ter­mészetesen az iskolai képzési az ipar igényeihez lehet igazí­tani — fejezte be tájékoztatását Makoviczki János. A tanacs az ipar fejlesztésé­nek szorgalmazásával a foglal­koztatási gondok megoldása mellett arra is törekszik, hogy Békés gazdasági és kulturális vonatkozásban mielőbb felzár­kózzék megyénk régebbi váro­sainak sorába. Pásztor Béla (Fotó; Demény Gyula) A város legjelentősebb Békéé megye legfiatalabb, alig több mint egyéves városa Békés, amely előzőleg hazánk legnagyobb községei közé tarto­zott. A félszabadulás előtt egyedüli számottevő ipara a ko­sárfonás volt. Az elmúlt két év­tized alatt azonban több új ki- sebb-nagyobb üzem létesült, melyek közül a legjelentősebb a Budapesti Mezőgazdasági Gépgyár (BMG) békési gyára. ipari üzeme a BMG resznye utcai telepét korszerű­síti majd, hogy jobb körülmé­nyeket teremtsen a munkához* A kosárfonó * háziipari saö­Az üzemek többségének nem itt van a központja. Városfej­lesztési hozzájárulást tehát — a három mezőgazdasági tsz-en és az ÁFÉSZ-en kívül — csak két ipari és egy háziipari szövetke­zet fizet Békésnek. így a hely­ben dolgozók nagy részének és a 3 ezer eljárónak a munkája után képződő fejlesztési alap más város kasszáljába jut. A A városi tanács vb május 15- én tárgyalt) m békési ipar fej­lesztésének feladatairól, lehető­ségeiről és állást foglalt abban, hogy a foglalkoztatási gondokat a meglevő ipari üzemek bőví­tésével, valamint új üzem léte­sítésével kell megoldani. Mik a meglevő üzemek bő­vítésének a kilátásai? A kér­désre a beszámolóból kapunk válaszd, amelyet röviden az alábbiakban ismertetünk: A BMG békési gyárában je­lenleg 583-an dolgoznak. A vál­lalat a IV- ötéves tervidőszak végére 16 millió forintot fordít gépi. 4 millió forintot pedig építési beruházásra, amely le­hetővé teszi, hogy a létszámát 700-ra növelje. A Fűz- és Kosáripari Válla­lat békési gyáregysége 770 em­bert foglalkoztat. Lényeges lét­számnövelést nem tervez. Az el­következendő időszakban 16 millió forint költséggel a Cse­emjKjtrsss 9 1934. MÁJUS 19. Kétszázan dolgoznak a Békés megyei Méretes Szabók és Szűcsök Szövetkezetének varróüzemében vetkezetnék 465 dolgozója van. Jelenleg 10 kihelyezett telepe működik, amelyeknek a korsze­rűsítésére és a fűztermelés bő­vítésére a későbbiekben mint­egy 4 millió forintot kíván for­dítani. Békésen a foglalkoztatás növelését a bedolgozó rendszer kiszélesítésével szeretné megol- oldani. Az Országos Méhészeti Szö­vetkezeti Közös Vállalat békési mézeskalács- és cukorkaüzemé­nek a fejlesztését már a IV. öt­éves tervidőszakban megkezd­ték, amit az V. ötéves tervidő­szakban mintegy 20 milliós költséggel folytatnak. A Békési Vegyesipari Szövet­kezet a közeljövőben mintegy 3 és fél millió forintot fordít ter­melési jellegű beruházásra, amit várhatóan üzembővítés is követ. A szövetkezet megfelelő bázis­nak mutatkozik új ipari fejlesz­tés kiindulására. A Békéscsabai Kötöttárugyár békési telepének célja a bedol­gozó rendszer fejlesztése. A kö­zeljövőben 80-ra, a későbbiek­Nevezetes Békés kosáripara Békés iparfejlesztési tervei

Next

/
Thumbnails
Contents