Békés Megyei Népújság, 1974. május (29. évfolyam, 100-125. szám)
1974-05-19 / 115. szám
Meteorológia mindenkinek Megváltozott-e éghajlatunk? Képek és kérdések Csehszlovák körút, krakkói utazás, kirándulás Temesvárra — 14 forduló, 14 kép— Könnyű telitalálat! Talán még sokan emlékeznek 1954 januárjára és februárjára. Csaknem teljesen befagytak a folyók, az ablakokat vastag jégvirágok borították. Akkoriban néhányan úgy vélekedtek, hogy ilyen zord tél emberemlékezet óta nem fordult elő Magyarországon. Az igazság az, hogy 1948-tól 1954-ig valóban enyhe, vagy csak mérsékelten hideg telek követték egymást. Viszont az 1946— 47-es tél ugyancsak hideg volt. De az emlékezetes 1941—42-es rendkívül havas és zord tél sem volt annyira régen, hogy 1954- bén nem emlékezhettünk volna vissza rá. Ugyanakkor 1950—ölben volt évszázadunk legenyhébb tele. Az elmondott néhány példa Is illusztrálja, hogy elég 30—32 évre visszatekinteni, és bőségesen találunk időjárásunkban szélsőséges kilengéseket mindkét irányban. Mi okozza időjárásunk szeszélyességét? Miért változott meg ennyire az időjárásunk, és miért nem követik az évszakok a szigorú rendet? Tény,' hogy időjárásunk szeszélyes, szélsőségekre hajló. Tény az is, hogy a sok évtizedre visz- szanyúló megfigyelések és hiteles mérések szerint alig van olyan év, amelyben ne fordulna elő valami rendkívüliség. Még az sem túlzás, hogy egészen ritka az olyan esztendő, amikor az időjárás menetrendszerűen követné az évszakok szigorú rendjét: a tél december 1-én kezdődne és február 28-án érne véget. Ilyen esztendő talán még nem volt a hazai meteorológiai mérések több. mint 100 éves történetében. Tévedés viszont, hogy csak a legutóbbi években vált szeszélyessé időjárásunk. Az európai történelmi időszak kezdetétől megtalálható feli egy zésekből kiderül. hogy minden évszázad bővelkedett időjárási rendkívüliségben, amelyek jóval felülmúlják az általunk ismerteket. Egvesek mégis úgy vélik, hogy újabban az atombomba-robbantások zavarták meg a légkör egyensúlyát, mások a Föld forgástengelyének megváltozásáról beszélnek. Pedig a történelemből is tanultuk, hogy 1241-ben a befagyott hazai folyókon keltek át a tatárok ökröstől, lovastól, vagy: Mátyás királyt 1458-ban a Duna jegén választották királlyá. Akkor is voltak tehát szélsőségek, de hol volt akkor még az atombomba? Mi az időjárás szeszélyességének, szélsőségének oka, hol keressük azt? Keressük —, de a valódi okokat illetően ne várjunk valami megdöbbentő szenzációt. Hazánktól északra és délre egymástól igen eltérő éghajlatú zónák húzódnak. Tőlünk északészakkeletre, 2—3000 km távolságra télen megszokott a 30, 35, fokos hideg, ugyanakkor tőlünk délre. Közép-Afrikában és az Atlanti-óceán egyenlítői zónájában januárban is +23, +27 fok uralkodik! A légkör pedig soha sincs teljesen nyugalmi állapotban. A légtömegeket hatalmas széljáratok sodorják gyakran igen szeszélyes, kanyargós pályákon. Amikor hazánk környezetében ezer km-ekben mérhető, hosszú északias áramlási zóna alakul ki, akkor az északi szél a sarki hideg légtömegeket sodorja hozzánk. Ilyenkor van nálunk zord idő, —20 vagy —25 fok hideg. Ha viszont a szélirány déliesre fordul, ezer és ezer km távolságból szállítja hozzánk Afrika meleg levegőjét és beköszönt hazánkban a tavaszias enyheség, akár tél közepén is. De miért érvényesülhet hazánkban a tőlünk ezer km-ekre eső éghajlati zónák hatása? Azért, mert a levegő rendkívül könnyen elmozdítható és elmozduló anyag. A sarkvidéken kialakult hideg vagy a trópusokon felhalmozódott meleg légtömegek a „szélrózsa minden irányában” elmozdulhatnak. Ugyanígy a száraz és nedves légtömegek is. Mi következik ebből? Hogy semmit sem tudhatunk előre az időjárásról? Az öt kontinensen, sőt most már az Antarktiszon is összesen ezer és ezer meteorológiai mérőállomás működik, adatokat mér és közöl telexen, rádión a gyűjtőközpontokkal. Mi a haszna a sok ezer mérőállomás fenntartásának? Mindenekelőtt az, hogy megismerjük földi méretekben az időjárási rendszerek jelenét és múltját. A brit meteorológiai szolgálat az északi félgömb mintegy 500 állomásáról összegyűjtötte az időjárási adatokat, mégpedig 100— 150. sőt néhány állomásról közel 200 évre visszamenően. Ezt a rengeteg adatot mágneses szalagon tárolták, a mágneses szalagok egy-egy másolatát a magyar meteorológiai szolgálatnak is rendelkezésére bocsátották. A mágneses szalag egyik előnye, | hogy számítógép segítségével gyorsan és hibamentesen áttekinthető a rengeteg adat. Az elmúlt évek félgömbi méretű időjárási rendszerei közül a számítógépijei kikerestetjük azokat az éveket, amelyekben az időjárás viszonylag legjobban hasonlított a mostanihoz. Ebből néhány hónapra következtetni tudunk előre az időjárás nagyvonalú változásaira. Ha ugyanis már ősszel beköszönt a hideg, mint például 1972 szentember és októberében, illetve 1973. október és november hónapokban, akkor a tél második fele általában enyhe szokott lenni. Természetesen a hasonló időjárású évek kiválasztása sem ad mindig biztos támpontot az előrejelzésre. Lapunk szerkesztősege idén is meghirdeti tavaszi-nyári rejtvénypályázatát, az eddigiektől azonban eltérő feltételekkel. A feladat 14 fordulós, tizennégy fordulón át közlünk képeket, a képeikhez kérdéseket, rejtvénymegfejtőink pedig 1-sel, x-szel vagy 2-sel válaszolnak. A tizennegyedik fordulóhoz mellékeljük azt a szelvényt, melyen a tizennégy tippet be kell jelölni. A telitalálatáé szelvények tulajdonosai között értékes külföldi utakat sorsolunk ki. Első díj: Csehszlovák várak és kastélyok körutazás Pozsony, Slavonice. Hrades. Tabor, Prága. Gottwaldov. Trencsén. Pös- tyén útvonalon. A körutazás 6 napos, autóbusszal. Ara: 2150 forint. Az utazás időpontja: 1974. augusztus 16—22-ig. Ismét megérkezett a jugoszláv tájékoztató időprognózis az 1974. évi nyári időszakra, pontosabban : májustól augusztusig terjedő tavaszi, nyári hónapokra. A prognózis adatai természetesen, csupán kizárólag tájékoztató jellegűek és semmiképpen sem tártalmaznak pontosan bekövetkező időjárási adatokat, de ennek ellenére érdemes a tábláIDŐSZAKRA Második díj: öt nap Krakkóban. Utazás vonattal, elhelyezés a Polónia Szállóban. Ára: 1400 forint. Az utazás időpontja : 1974. augusztus 1—5-ig. Négy darab harmadik díj: 1—1 napos utazás Temesvárra, az IBUSZ békéscsabai irodájának szervezésében. Az utazás időpontját nyerteseink határozhatják meg. Figyelem! Válaszait, tippjeit gyűjtse össze, és azt az utolsó, 14. fordulóhoz csatolt szelvényen küldje be lapunk szerkesztőségének címére: Békés megyei Népújság, 5600 Békéscsaba, Szabadság tér 17. A borítékra írjuk rá: KÉPEK ÉS KÉRDÉSEK. Beküldési határidő: 1974. június 8. Eredményhirdetés: 1974. június 12-i. szerdai számunkban. zatpt, eltenni és olyko,. csupán ellenőrzésképpen elővenni, rápillantani, hátha egyszer-egy- szer segítséget nyújthatnak az időjárási előrejelzés adatai, mely szerint: Május hónapban, két rövid időszak kivételével, — MELEG idő várható. Az esős napokon 3—6 fokig hűl le a levegő. A napsütéses időszakban viszont a hőmérséklet 23—27 fok lesz. JÜNIUS hónapban a májusihoz hasonlóan alakul a hőmérséklet. Ekkor meleg idő a hónap első felében lesz. A hűvösebb, esős időjárás a hónap második felében várható. Egyébként JÜNIUS végén és egész JÚLIUSBAN az idei nyár legmelegebb időszaka következik. Az általános száraz idő egy-egy záporral szakad meg. AUGUSZTUS hónap első felében a hőmérséklet csökken. s hűvösre fordul az időjárás. A szél iránya ekkor északi lesz. AUGUSZTUS első felében sűrűn csapadékos, AUGUSZTUS második felében viszont. napsütéses, meleg, száraz időjárást jelez a legújabb jugoszláv tavaszi-nyári időprognózis. A prognózis jelzéseinél hetes eltérés is lehetséges. Taps miatt Taps cím alatt jegyzetet írtam arról a — véleményem szerint — helytelen eljárásról, amit Kiváló és más cím átadási ünnepségeken tapasztaltam. Lényegében azt kifogásoltam, hogy amíg a vállalat, szövetkezet vezetőinek személyenként és az összeg megjelölése nélkül ünnepélyesen adtak át egy-egy pénzes borítékot, a dolgozók az ünnepség után, aláírásuk ellenében a pénztárostól vették át a pénzjutalmat. így a jutalmuk erkölcsileg leértékelődött. Az ilyen széljegyzetnek az a célja, hogy felhívja valamire a figyelmet. Jelen esetben arra, hogy a dolgozóknak is illik sze. mély szerint és néhány dicsérő szó kíséretében átadni a jutalmat. Hadd érezze mindenki, hogy a pénz erkölcsi elismerést is jelent! Másrészt az sem árt, ha a dolgozók tudják, hogy ki és miért részesült jutalomban. A nyíltság is ,az üzemi demokrácia „játékszabályaihoz” tartozik. Nem valószínű, hogy az érintett dolgozóknak más véleményük lenne. Ám, valaki úgy látszik, félreértette a szándékomat. Valamelyik kitüntetett termelőegység egyik vezetője ugyanis felhívott telefonon és a szerkesztőségi szobában tartózkodó másik újságíró füle hallatára felelősségre vont a „Taps” miatt. Hogy a saját elhatározása alapján vagy más befolyásának a hatására tette, azt nem kérdeztem tőle. Tény az, hogy — mivel többek között náluk is ott voltam a címátadási ünnepségen — megállapította, hogy a „Taps” róluk szól. Kifogásolta, hogy nem írtam arról, ami az ünnepség után következett. Az ebédről, amelyen — meghívásra — én is részt vettem. Aztán, még mást is mondott. A címátadási ünnepségen dicsérő szavak hangzottak el a szocialista brigád mozgalomról. Már előbb ígéretet tettem arra, hogy írok valamelyik szocialista brigádról. Arról, amelyik a legjobban hozzájárul a Cím elnyeréséhez. Az ünnepség után megismételtem az ígéretemet azzal, hogy nemsokára felkeresem a brigádot. Most ezt a telefonáló megtiltotta nekem. No, persze csak finoman. Kijelentette: „Ezek után nem tartunk igényt arra, hogy írjon a brigádról”. Hogy kinek a nevében mondta, nem tudom. Azt sem, hogy tisztában van-e azzal, hogy az újságíró nem „megrendelésre” megy vagy nem megy „házhoz”. Az olvasók joggal kedezhe- tik; miért nem nevezem nevén a telefonálót? Azért, mert nem az első est, hogy valaki így reagál egy jegyzetre, mert „találva” érzi magát. Pásztor Béla MEZŐGÉP Vállalat Központi Gyáregysége, Békéscsaba, Szarvasi út, felvételre keres elektroműszerészt, hálózati villanyszerelőt (külső munkára is), fényező, marós, köszörűs, lakatos, szerszámlakatos, mg. gépszerelő szakmunkásokat, valamint szakma nélküli női, férfi munkavállalókat gépkezelői betanított munkára és raktári segédmunkásokat. Jelentkezés a gyáregység munkaügyi előadójánál. 84354 IQ BimMtcrifjgg' 1974. MÁJUS M. Dr. Koppány György kandidátus tájékoztató idóprognőzis az 197U nyári MÁJU5 JUNIUS JULIUS AUGUSZTUS 1 5 10 15 20 25 21 5 10 15 20 25 30 S 10 15 20 23 21 5 10 15 00 25 31 1. Képünkön az Orosházi Üveggyá r nyersanyagkeverő üzemének vezérlőpultját láthatjuk. Kérdésünk: mióta termel az Orosházi Üveggyár? 1=1970, x=1963. 2=1968 .•iiilMMMIIMMNIIlMMIIMMUIMIHMNinilllllHlllimumuiuimiiiMiMw Milyen időjárásra számíthatunk májustól—augusztusig ?
