Békés Megyei Népújság, 1974. május (29. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-12 / 109. szám

harminc ^ESZTENDEIÉ © Morzsák egy véres tragikomédiából Lírai részlet a magyar katonai zseblexikonból: „XVIII. rész. Ló­ügy. — Becsüld és szeresd leg­ősibb és leghübb harci társad, s ne feledd, hogy őseid is már vele foglaltak el a hont!" Persze, ami jó volt egy év­ezreddel korábban, az nem volt hasonlóképpen jó a máso­dik világháborúban. Különösen, ha összevetjük a felfogást a „másik oldal” gyakorlati erejé­vel. 1944 első felében a szovjet hadvezetés — a főhadiszállás tartalékán kívül — rendelkezett 92 500 löveggel és aknavetővel, 5357 harckocsival és önjáró tü­zérségi löveggel, valamint 8500 harci repülővel. Visszatérve a lóügyre, az em­lített lexikon 2212. pontja így szól a ló fenyítésének eszközei­ről: „Mindkét sarkantyú egyide.- jű, rövid használata közvetlenül a heveder mögött vagy csak az ellenszegülő ohlalon. Lovagló- vesszővel erőteljes ütés a láb­szár mögött vagy a ló vállára. A ló fejére ütni durva lélekre vall.’’ Kevésbé finom lélekre vallott ugyanitt a 2008. pont: „Meneteknél és hadra kelt se­regnél a szigorított magányfog­ságnál és szigorú fogságnál csak a szolgálatmentes időben kell a fenyitettet valamely őrségen tartani. Magány- és szigorú fogságot hetenként kétszer böjt­tel kell súlyosbítani, továbbá — csak a rangfokozat nélkülieknél — naponta hat órára gúzsba­kötést kell alkalmazni.” Igaz, ez esetben már nem a „leghűbb és legősibb harci társról”, hanem csak a közkatonákról volt szó. A következő idézet újra lírai hangú. De már nem katonai lexikonból, hanem a Békéscsa­bán megjelent Alföldi Antológiá­ból való. Egy bizonyos Borne­missza őrmesterről regél az az­óta elfeledett nevű íűzfaköltö: „Százados úr! Kérve-kérem, Bár több sebből ömlik vérem, Hagyja meg a szakaszomat. Még tűzben egu óra hosszat. A szakaszom hiánytalan. Sebesült én vagyok magam, Nem fáradtak az emberek. Győzünk! Erre esküt teszek. Győzelem, vagy dicső halál A mi célunk, míg hazánk áll, Ezért küzdünk és harcolunk, Esedezünk, imádkozunk.” Es így tovább. A vers alatt a lapszéli jegyzetből megtudni: „Az író által, melodrámáim zon­gora. és kürtkísérettel feldol­gozott alakban, az országos pá lyázaton díjat nyert.” Vajon mi­lyen versek nem kaptak díjat a pályázaton? (daniss) A Szovjetunió a ffiYV-n Interjú Vlagyimir Dojenyinnel, a BNV szovjet kiállítási részleg igazgatójával — Időn tavasszal a BNV mint ismeretes, új helyre költözik. Mekkora területet foglal majd e£ a Szovjetunió kiállítása és milyen lesz a felépítése? — A vásár szakjellegének megfelelően kiválasztott szov­jet kiállítási tárgyakat több mint tíz külkereskedelmi egye­sülés sorakoztatja fel esterhá- romszázhetven ' négyzetmé­ter összterületen. Az idei kiállítás köz­ponti témája a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság barát­sága és együttműködése, a szo­cialista gazdasági integráció, a KGST 25 esztendeje. A látoga­tók e témákon kívül megismer­kedhetnek azokkal az eredmé­nyekkel, amelyeket a szov­jet gazdaság a kilence­dik ötéves terv három esz­tendejében elért, valamint a Szovjetunió és a Magyar Nép- köztársaság együttműködésének további útjaival. A Szovjetunió ma az első he­lyet foglalja el Magyarország külkereskedelmi forgalmában. A múlt évhez képest a kölcsö­nös áruszállítások 1974-ben 10- 11 százalékkal emelkednek. Ez egyben tanúsítja, hogy a két szocialista ország között inten­zív és széles körű csere való­sul meg, méghozzá nemcsak az áruk, hanem a tudományos-mű­szaki eredmények tekintetében is. Mintegy 40 ezer szovjet és magyar kutató tart egymással közvetlen alkotó kapcsolatot. A Szovjetunió kiállítása bizonyos mértékben ezeknek a kapcso­latoknak az eredményeit is de­monstrálja. — Megnevezné a kiállított termékek legérdekesebb cso­portjait? — A tavaszi BNV-n központi helyet kaptak a legfontosabb népgazdasági ágazatok termékei, köztük a szerszámgépek. E te­rületen a szovjet—magyar együttműködésnek régi hagyo­mányai vannak. Hazánk nagy exportőre ezeknek a termékek­nek. A szovjet szerszámgép-ki­vitelnek körülbelül négyötöde a szocialista országokba kerül. A BNV szovjet kiállításán 15 új szerszámgép-típussal ismer­kedhetnek meg a látogatók. A magyar és a külföldi szak- . emberek bizonyára felfigyelnek { majd a szovjet hegesztő techni- : kára, amelynek egyes mintada- ; rabjai egyedülállók. A gépesí- J tett hegesztés színvonala és al- • kalmazása tekintetében a Szov- : jetunió vezető helyet foglal el : a világon. A szovjet vállalatok 80-féle • hegesztéshez készítenek elektro- S mos berendezéseket. Néhány ! ezek közül a szocialista gazda- : sági integráció eredménye. A ; hegesztőtechnikán kívül a ki- ; állításon bemutatunk villany- • motorokat, kondenzátorokat, S elektromos gépeket és transz- j forrná tor-technikát. A BNV-n a szovjet elektro- ; nikai ipar produktumának ; egyes mintadarabjai is szere- 5 pernek. Ismeretes, hogy az öt­éves terv folyamán a KGST- tagállamokba irányuló elektro­nikus cikkek szovjet exportjá­nak nagysága az előző ötéves időszakhoz képest, 2,5—3-szo- rosára emelkedik. A kiállításon bemutatjuk az „Iszkra”, vala­mint a „Rjad" (makett) típusú elektronikus számítógépek mo­delljeit. Ez utóbbiak a KGST- tagállamok, köztük Magyaror­szág együttműködésének ered­ményei. — Mely szovjet kiállítási tár­gyak állnak közvetlen kapcso­latban az emberrel? — Voltaképpen azt mondhat­nánk, hogy csaknem minden kiállítási tárgy valamilyen for­mában kapcsolatban áll az em­berrel, tevékenységével. Itt van például a személyfelvonó. A vásáron bemutatjuk a belorusz mogiljevi felvonógyár egyik modelljét. A látogatók megte­kinthetik majd az alumínium­ból és műanyagból készült, ké­nyelmes önműködő ajtókkal ellátott, sima járatú fülkét. Az ilyen felvonó a 16 szintes épü­letek számára készül és 320 kilogrammig terhelhető. A kiállítási tárgyak még egy csoportját szeretném megemlí­teni, amely közvetlenül kap­csolódik az emberek életéhez. A nyomdatechnikáról van szó. Ügy vélem, hogy a magyar nyomdászok érdeklődését fel­kelti majd kiállításunknak ez a részlege. E gyártmányok egy részét Magyarországon is jól ismerik. A szovjet sorszedő­gépek, nyomóautomaták, ha­talmas rotációs gépek sok he­lyen működnek a testvéri or­szág nyomdáiban. Most a Szov­jetunió a leningrádi nyomda­gépgyárban készülő N—124 és N—140 soröntő géoeket, a POL —70—I ofszet rotációs gépet mutatja be, ez utóbbit első íz­ben. Befejezésül szeretném hang­súlyozni, hogy a szovjet kiállí­tás, amely most első ízben épül fel ágazati elv alapján, bemu­tatja a Szovjetunió széles körű integrációs kapcsolatait a test­véri szocialista KGST-tagálla- mokkal. Sz. Pravova Tüdőgyógyászok tudományos ülése Gyulán Csütörtökön és pénteken a Korányi Frigyes TBC és Tüdő- gyógyász Társaság, valamint a Magyar Gyermekorvosok Társa­ságának tüdőgyógyász szekciója Gyulán, a városi tanács díszter­mében kétnapos tudományos ülésrt tartott. Erre az ország minden részéből eljöttek a gyer- mektüdőgyógyászók. A mintegy 300 szakorvos csütörtökön tizen­egy előadást hallgatott meg a tuberkulózis és a recidiváló légúti megbetegedéseik témakö­réből. Olyan szaktekintélyek lép_ tek az előadói emelvényre, és mondták el több évtizedes gya­korlatban szerzett tapasztalata* ikat. mint dr. Halász Stefánia kandidátus, a budapesti Szabad­ság-hegyi Állami Gyermeksza­natórium főorvosa, a gyermek- tüdőgyógyász szakcsoport el­nöke. Előadását a progresszív primer kórformák csecsemő- és kisdedkorban témakörben nagy figyelem kísérte. Ugyancsak a recividáló légúti megbetegedé­sekről tartott korreferátumot And rósofszkv Barna, a gyer­mektüdőgyógyász szakcsoport titkára, majd dr. Fonó Rémé, a gyermekkori tuberkulózis legsú. lyosabb terminológiájának múlt­járól és jelenéről. Pénteken 22 szabadon válasz­tott előadás hangzott el. A tu­dományos ülés résztvevői mun­kájuk befejeztével megtekintet­ték Gyula nevezetességeit. Elkészült az ezredik daru A Magyar Hajó- és Daru gyár balatonfüredi gyáregységében, amely az utóbbi években eme­lőberendezések gyártásával is foglalkozik, elkészült az ezredik daru. A többségét külföldre szál­lították. A legnagyobb megren­delő a Szovjetunió, Kuba, Cseh­szlovákia és Jugoszlávia. Az úgynevezett csereszabatos alkat­részekből álló darukat rendelte­tési helyükön szerelik össze. Gyomtalanítás — helikopterről A Balatonfelvidéki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság fiatal er­deit helikopterről gyomtalanít- ják. Az idén alkalmazták elő­ször ezt a korszerű növényvé­delmi módszert. A hazánkban használt traktoros permetezőik csak korlátozottan mozoghattak a sziklás, hegyes terepen. A helikopter ugyanakkor akadály­talanul végzi a munkáját a gaz­daság mintegy 600 hektár új te­lepítésű erdője felett Dunántúli, észak-magyarországi kirándulásokra mennek a tsz-tagok A COOPTURIST májusi prog­ramjában több olyan belföldi utazás van, amely iránt nagy az érdeklődés. Az alföldi ember számára különösképpen a hegy­vidék vonzó, épp ezért sokan jelentkeztek az észak-magyar­országi és dunántúli utakra. A nagyszénási Lenin Termelőszö­vetkezet tagjai például az ál­taluk kevésbé ismert Sopron— Kőszeg—Szombathely vidékére látogatnak májusban. Ugyanide utaznak a pusztaföldvári Lenin Termelőszövetkezetből május 26- án. A 33 tagú csoport kizá­rólag nőkből áll, s nagy részük jutalomképpen vesz részt a ki­ránduláson. Május 25-, 26- és 27- én a kaszaperi Lenin Ter­melőszövetkezetből 43-an láto­gatják meg Észak-Magyaror- szág nevezetességeit. A békés­csabai TÖVÁLL pedig saját autóbuszával kirándul május 24-én Egerbe. Kiállítás Algériáról A békéscsabai Vásárhelyi Pál Üt. és Vízműépítési Szakközép- iskolában 1974-ben a tanulmá­nyaikat befejező algériai diákok május 14-én. kedden este fél 7 órakor nyitják meg az ifjúság5 ház előcsarnokában a „Fejlődő A Békés m. GFV felvételre keres gépésztechnikust és vizsgával rendelkező tűzöl tókészülék-ellenőrt, külszolgálatos munkakörbe. Jelentkezés: Békéscsaba, Gyulai u. 2. Algéria” című kiállításukat. A kiállítás megnyitása után rövid kultúrműsorban adnak ízelítőt hazájuk, népük sajátos művé­szetéből. Az est befejező részé, ben baráti találkozóra kerül sor az első emeleti tanácsteremben. A Gyulai Állami Tangazdaság ÁLLATORVOST keres azonnali belépésre. Fizetés: megegyezés szerint. Lakást szükség esetén biz­tosítunk. Jelentkezni lehet: a tangaz­daság személyzeti vezetőjé­nél. 134828 Urán város vasúti megállót kap­na, s ez szerintem nem ellen­kezik az új közlekedéspolitikai koncepcióval, akkor negyven­ezer ember jutna pályaudvar­hoz, és a Pécsre igyekvő falu­siak egy része is ott szállna le. Innen menne autóbusszal a régi belvárosba, de ha a Mecsek Áruházban megkapná, amit ke­res, nem is menne. így enyhül­ne nemcsak a Centrum Áruház, hanem az egész belváros zsú­foltsága. Tervező. Az ötvenes évek kö­zepén és végén gyorsan építet­tünk, aránylag kis lakásokat. A legtöbb három-, négyszemé­lyes, sőt kétszemélyes. Pedig ebben a városrészben több a gyerek, mint a régi Pécsett. Több, mint más nagyvárosok új kerületeiben. Valamit tenni kell azért, hogy a lakás megfelelő méretű legyen. A rekonstruk­ció alkalmával mi úgy tervez­tük, ezekből a kis lakásokból nagyobbat csinálunk. Esetleg háromból kettőt. Áttörni a fa­lakat És még valami. Annak idején a komfortra se sok fi­gyelmet tudtak fordítani. Olyan lakások készültek, amelyekben csak egy mosdókagyló jelentet­te a tisztálkodási lehetőséget. Ezeket át kell alakítani kom­fortosra. Építész. Mi nem tudjuk, mi­kor lesz minderre öénz, de kell, hogy legyen. És akármikor Va­lósul is meg a rekonstrukció, mi készülünk rá. Arra is. hogy a régebben épült háromemele­tesekre még ráéoitünk egy-két emeletet A falak bírják, és mégis csak olcsóbban épül így egy lakás, mintha alapozni kel­lene. Emeletet húzhatunk az uránközpontra, az Irodaépület­I , ! Tervező. Csinálnánk, de egy­! előre nehezen m^yy. A tervek ; megvannak, de nincs pénz. Már í öt éve megcsináltuk az Urán- ! város mozijának tervét. Az or_ í szág legkorszerűbb fiimszínhá- ! záriak terve volt. Ügy tudom, I az idén se készül el. Tehát mi- ! re esetleg megvalósul, már nem | lesz korszerű. Ha egyszer mégis j építeni akarnak új terveket ké_ | szíttetnek. Kezdődik tehát min- j den elölről. Tanácsi vezető. Ha az Urán- városhoz a peremvidéket is hoz. zászámítjuk, negyvenezer em­bert vehetünk figvelembe. Bár sok a televíziós készülék, mégis hiányzik a mozi. Most egy fa­lusi mozinak is szelénve«; he­lyiségbe járunk Mecsekaljóra. Alig fér el benne százötven em­ber. A gyerekek kiabálnak, tök- magot rágcsálnak, a szomszéd­ból áthallatszik a kocsma zaja. A belvárosi mozik négy-öt ki­lométerre vannak, mire az esti előadás befejeződik, már nincs autóbuszjárat. Gyalog meg sok az öt kilométer este tizenegy óra­kor. Tervező. A mozit, a művelő­* Részletek a Gondolat Kiadónál az idei könyvhétre megjeleuő ri- portkönyvöl. dési házat, a klubot, a fedett uszodát és a sportcsarnokot a városközpontba terveztük. A Mécseik Áruházzal szemben, ott, ahol a tizenhét emeletes ház épült. Itt lenne egy modern „Széchenyi tér”. A 39-es dandár utca az Olimpiától a Mecsek Áruházig bevásárlósétány, kor­zó lenne, neonreklámokkal, üz­letházakkal. Építész. A felsoroltak közül egyedül a sportcsarnok épül. A többi helyét fenntartjuk, de mégis gondolkodnunk kell azon. hogy a beépítésig mire használ­juk azt nagy területet? Most, ha a tanáccsal meg tudunk álla­podni. bekerítjük. Játszótér, sportpálya. esetleg ideiglenes raktár lesz a központ helyén addig, amíg pénzt nem terem­tünk az építkezésre. Tanácsi vezető. Két felmérés van a birtokomban. Az egyik azt bizonyítja, hogy Pécs bel­városában a Centrum Áruház túlzsúfolt, a másik azt, hogy az Uránvárosban a Mecsek Áruház kihasználatlan. Lehet, hogy így van, de ennek oka az, hogy a falvakról beáramlók a pécsi főpályaudvaron szállnak le, onnan egyenesen a belvá­rosba jutnak, és máris a Cent­rum Áruház előtt állnak. Ha LÁSZLÓ LAJOS: URÁNBÁNYÁSZOK

Next

/
Thumbnails
Contents