Békés Megyei Népújság, 1974. április (29. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-14 / 87. szám

Vandálok Békéscsabán, a Kulich Gyula lakótelep 27-es ég 2S- aa számú épülete közötti par­kosított területen április 8-rél 31-rjs virradó éjszaka ismeret­le« tettesek két kis nyír-, két fenyő- és egy akácfát kitép­tek a földből. Ezekből hármat el fa vittek magukkal. A la­kók 9-én reggel vették észre a pusztítást és bizonyos, ha akkor kezük ügyébe kerülnek a vandálok, felháborodásuk­ban alaposan megleckéztették volna őket. A lakók ültették a facse­metéket és ápolták, gondos­ták, hogy szépen fejlődjenek. Tavasszal lesték a rügyf aka­rásukat, aztán a zöldéi lesü­ket. Minden kis levél meg­jelenésének örültek. Naponta megnézték, megcsodálták őket. Hozzátartozott ez az életükhöz. Egy pillantást ve­tettek rájuk reggel, amikor munkába indultak és délután, amikor hazaérkeztek. Beszél­tek róluk, hogy melyiknek szebb a levele, vasta­gabb a törzse. Arról ábrán­doztak, hogyha majd megnő­nek, nyáron milyen hfis ár­nyék lesz alattuk. És kelle­mesebb lesz a levegő a laká­sokban is. Az ábránd szertefoszlott. Erőszakos kezek gonoszul ki­tépték, tönkretették a kis fá­kat. Most a 27-es és a 28-as számú épület között Azelőtt máshol is. Nem az első eset az ilyen vandalizmus Békés­csabán. De vajon kik és miért ga­rázdálkodnak? Részegek vir­tuskodása lenne? Vagy közös­ségellenes személyek szándé­kos kártevéséről van szó? Esetleg tolvajok tépik ki a fiatal fákat hogy saját kert­jükben ültessék el? Bárkik és bármilyen indokkal követnek el ilyen pusztítást, súlyos büntetést érdemelnek. Olyat, amely meggondolásra kész­teti őket, hogy újból hasonló cselekményt kövessenek el és elrettentő például szolgál má­soknak is. Mert figyelembe kell venni, hogy a vandálok nem csupán anyagi, hanem erkölcsi károkat is okoznak. Garázdálkodásukkal elveszik a tisztességes emberek ked­vét attól, hogy lakóhelyük környékének fásításáért, szé­pítéséért fáradozzanak. —or. Vízrajzi múzeum a Körösök vidékének anyagából Az elmúlt évszázadban, amikor a Körösök és a Tisza, valamint a Berettyó szabályo- z isának munkálatai folytak a liirea vízimémökök célkitűzé­seiket a következőkben fogal­mazták meg: „Csak tőlünk függ: virágzó kerteket, szorgalmasan műkö­dő gyárakat és szabad embere­ket állítani oda, hol ma hazán­kat víz borítja, poevány fedi, róka és farkas lappang, szo­morú jószág teng... báir új nemzetségek élhetnének bol­dogul, s mosolygó lakhelyek támadhatnának.. Vásárhelyi Pál, Beszédes óasef és Bokodi Károly az 1830-as évtizedben óriási munkával megteremtette a mai Békés és Csongrád me­gye nagy részében a fejlődés, az ipar, a virágzó mezőgaz­daság létesítésének alapját. Az azóta eltelt másfél év­század, de különösen az utol­só negyed évszázad az elkez­dett vízrendezési beavatkozá­sokat méltóan koronázza. A A Körösvidéki Vízügyi Igaz­gatóság szükségét érezte an­nak, hogy a múlt hagyomá­nyait, melyek jelenlegi mun­kájának alapját képezik, mél­tó keretek között önálló víz­rajzi múzeum létrehozásával dokumentálja. A következő hőnap során kerül a múzeum ünnepélyes megnyitására sor. A Körösök vidékének vízügyi hagyomá­nyai: régi térképek, eszközök, feljegyzések kerülnek az ér­deklődő közönség elé. — Parancsoljon felfáradni. Percekkel később Ralph Garbo, az alvilág egyik tehet­séges „mindenese”, a Csukolt- szájú, ahogy szűkebb körben ne_ vezték, bekopog a belülről pár­názott ajtón. A szobában Alberte Anasta­sia ÜL Nyájasan érdeklődik, rendben van-e minden. Az igenlő válasz után újabb kérdés következik: — Nem ittál? Egy kortyot sem? A felelet ezúttal határozott nem, de „Albert bácsi”, a Gyil­kosság Részvénytársaság és pil­lanatnyilag az egész maffia fő­nöke, dühösnek látszik. — Szívesen dolgoztattalak, mert mindent tudsz, ami ehhez a szakmához kelL Mondták, hogy valaha ittál, de eddig nem volt baj veled. Őszintének lát­szol, amikor azt állítod, most sem fecsegtél. Annál rosszabb rád nézve, fiam. Ez azt jelenti, olyan állapotban voltál, hogy valóban nem emlékszel semmi­re. Márpedig fecsegtél, gyerme­kem, egy bárban orvostudo­mányról és hatásos injekciók­ról tartottál előadást. Tudod, hogy van az. Albert bácsihoz visszajutnak a dolgok. Ralph Garbót soha többé nem látta senki. Még a holtteste ■em került elő, í Ezek után ideje, hogy bernu- : tassuk az olvasónak Alberto: Anastasiát. Miközben Ai Capone ! Chicagóban irányította a geng- ; sztermonopóliumot, 6 viszonylag • nagyon fiatalon Amerika legna­gyobb városában, New York­ban szerezte meg a Főnök en­gedélyét a „munkához”. Ó épí­tette ki New York óriási szesz­csempész-hálózatát, de egyéni­ségéhez mindig a gyilkosság állt ■ a legközelebb. Válogatott bri- j gantikból különítményt szerve. : zett, akik eleinte gazdag gyér-: mekek elrablására specializál- • ták magukat. A gyermekrabló • Abe Reles, egy szadista vadál- j lat, aki gyakran a váltságdíj ki_ ■ fizetése után is megfojtva küld. j te vissza szüleiknek a gyerme- : keket. Anastasia nem bánta, a i szülök a leghalványabb re- ■ ményre is fizettek, és így leg- j alább még hevesebb volt a í nyom. Nos, Reles csoportjából ■ alakult ki az egyik legjövedel. ] mezőbb üzletág, a már említett • Gyilkosság Rt. Hatvan elszánt’ gazemberből állt ez a különít-; mény. Munkáját az üzleti élet-: ben bevett módszerek szerint j végezte: a megrendelő rendelt 1 % a csoport szállította... a ki- S alkudott áldozat holttestét : vagy halálhírét. (Következik: A Coca Nostra) j A tanácselnöké a szó Nagyszénás nagyközség Szolgáltatási gondok a községben Nagyközségünk alsó fokú köz. pont regionális szerepkörrel bír és ennek megfelelően kell a községben és vonzáskörzetében biztosítanunk az alapellátást A tervezés és a végrehajtás során az anyagi és nem anya­gi jellegű szolgáltatások kérdé­sét motiválja, hogy már az alapellátásban is több szektor vesz részt: állami vállalatok, költségvetési üzemek, intézmé­nyek, mezőgazdasági, ipari szö­vetkezetek és kisiparosok. Nem célunk most e témakörben az összes egészségügyi, szociális, oktatási, művelődési szolgáltatá­si igények és ellátási szint egy­bevetése, hiszen ilyen gondokról már néhány na^községi elnök kifejtette véleményéit. A lakás, kommunális, keres­kedelmi és egyéb szolgáltatások területén elért eredményeink és gondjaink részletesebben a kö­vetkezők : Lakásellátottságunk az orszá­gos helyzethez hasonlóan a fel- szabadulás után sokat javult. Nagyközségünkben a belterületi lakások száma 1944 és 1970 kö­zött megduplázódott. A lakások nagy része természetesen sze­mélyi tulajdonban levő lakás. Ilyen vonatkozásban a lakás­szám-növekedés inkább a be­ruházások körébe tartozik, de az előkészítés és kivitelezés so­rán szorosan kapcsolódik egy egész sor szolgáltatáshoz. 1962 és 1972 között 11 szolgálati la­kás épült és vásárlás útján 14 szolgálati lakáshoz jutott a köz­ség. Tekintettel arra, hogy álla­mi lakások — melyek a lakos­ság részére kiutalhatok lenné­nek — nem épülnek községünk, ben, így a magánlakás-építés se­gítése a fő feladatunk. Mindenekelőtt az állandó te­lekbiztosítás a község általános és részletes rendezési tervében megjelölt helyeken az elsőren­dű feladat. Sajnos a lakásépítés követke­ző fázisához, a kivitelezési ter­vek elkészítéséhez már helyben nem tudunk megfelelő terve­zőt ajánlani az építkezni szán­dékozóknak. A kivitelezések te­rületén már jobb a helyzet A nagyközségi tanács költségveté­si üzeme mind az új építkezé­sek. mind a lakásfelújítások, bővítések területén 1973 janu­ártól igen jelentősen növelte kapacitását Ezt a tevékenységet jól ki­egészítik a községben levő kő­műves, ács-, villanyszerelő, víz­vezetékszerelő és egyéb építő­ipari szakmához tartozó kisipa­rosok. 1968-ban megkezdtük az OTP- társasház-építkezést is. Ennek megfelelően tömbben összesen 48 lakás épült, ahol a víz, vil­lamos energia, szennyvíz és csa­padékvíz-elvezetés, járdaháló­zat is létesült. Az OTP társas­házépítési akciót a következő ötéves tervben a község köz­pontjában. szanálásmentes he­lyen. telepszerűen kívánjuk folytatni. Reméljük, 1976-tól az alapvető feltételek — az előköz. művesítés és a kivitelező kapa­citás is biztosítottak lesznek. Kommunális ellátás területén az alapellátás biztosítása na­gyon sok gondot okoz. A község vízellátása néhány középület és többszintes lakások kivételével közkutakról történik. A kutak számát 11-gyei ugyan növeltük, de a végleges vízellátást az 1976—77-ben kivitelezésre kerü­lő, az egész község belterüle­tét behálózó községi vízmű fog­ja biztosítani. Az út- és járdahálózat kiépí­tettsége is hiányos. Különösen elmaradtunk a belterületi utak kiépítésével, melynek pótlására hosszabb időszak szükséges. Megépült a község központjá­ban egy rövid útszakasz és autóparkoló. Hamarosan átadás­ra kerül az autóbusz-forduló és váró. 1975—76-ban a Ságvári utca burkolásával áthelyeződik az átmenő forgalom a Szabad­ság utcáról. 1975 végéig befeje­zésre kerül a Nagyszénás—Kon­doros út teljes felújítása. To­vább folytatódik a Szarvas— Nagyszénás közötti szakasz re­konstrukciója. Természetesen ezek KPM beruházásból. 1062-től 16 kilométer járdát építettünk, de sajnos még több utcánk van, ahol ez egyik oldal­ban sem biztosított a járdabur­kolat Ilyenek a Béke. Kinizsi, Bajcsy-Zsilinszky, Corvin, Sza­muely utcák. Ezeken a terüle­teken a járdaépítés a lehetősé­gek szerint öt éven belül meg­oldódik. Villamosenergia-igényünk je­lenleg biztosított 1963-ban a község belterületének 50 száza­léka még nem rendelkezett vil­lamosén orgia-továbbítást bizto­sító hálózattal. Ezek kiépítése főleg községfejlesztési alapból történt. Sajnos közvilágításunk, főleg a község központjában és az átkelő szakaszon nagyon el­avult, korszerűtlen, de ezen ja­vítani esetleg a következő öt­éves tervben tudunk. A szolgáltatás} igények bizto­sításánál külön figyelmet for­dítottunk az eljáró dolgozókra. A mindennapi munkába járás, utazás körülményeit a MÁV- vai és az AKÖV-vel az igé- nyéknek megfelelően alakítót- j tűk id. Jelenleg 27 autóbusz- és; vonatjáratunk van, melyekből néhány sajnos elég zsúfolt. Ezen csak a kocsiszám növelé­sével lehet változtatni. Az uta­zás körülményeinek javítását szolgálta a nagyszénási vasút­állomás megépítése, melyeit a nagyközségi pártbizottsággal és a Hazafias Népfronttal tett kez­deményezésünkre épített a MÁV. A község kereskedelmi, ven­déglátói szolgáltatások biztosí­tása s a szövetkezeti szektor feladata. Sajnos az a kereske­delmi alapellátást sem képes teljesen bizosítani. A fő gond a helyi ÁFÉSZ korszerűtlen, ma­gántulajdonban levő szűk üz­lethelyiségeinek javítása. A lemaradás olyan nagy «z országos ellátási szinthez ké­pest, hogy azt saját erőből a» ÁFÉSZ nem képes a legna­gyobb erőfeszítések órán sem biztosítani. Az eladótér egy négyzetméterére jutó forgalom az országos átlagnak 157 szá­zalékát bonyolítják községünk boltjai. A nehéz helyzet enyhí­tésén helyi összefogással, me­gyei és központi segítséggel sze_ retnénk javítani. Több kezdeményezés, koordi­nációs munkával sikerült bizto­sítani. hogy községünkben fel­épült és üzemei egy ötoszlopos üzemanyagtöltő állomás, mely az átmenő forgalom ellátását is szolgálja. A lakosság propán-bután gáz ellátását a gázcseretelep építé­sével és üzemeltetésével az ÁFÉSZ-szel együtt megoldottuk. Javult a helyzet a háztartási gépek, elektromos berendezések Javítása, karbantartása terüle­tén. Ezt a feladatot jelenleg a GELKA és három kisiparos végzi. A probléma végleges megoldá­sát egy GELKA-műhely kialakí­tása biztosítaná, melyet jelen­leg helyiséghiány akadályoz. Megoldott a ruha tiszti tás is. miután a tótkomlós! Vegyes­ipari Szövetkezet felvevőhelyet létesített községünkben. A község és környékének für. dószolgáltatási igényeit elégíti ki az 1960-as években épült községi Park-fürdő. A fürdő a nyári strandolás mellett télen is biztosítja a tisztálkodási és gvógyfürdési lehetőségeket. A fürdőszolgáltatás területéin az utóbbi években jelentős bőví­tést tudtunk biztosítani, külö­nösen a reumatológiai szakren­delés és több gyógyászati szol­gáltatás bevezetésével. Községünk egyéb szolgáltatá­si igényeit több-kevesebb siker­rel az itt éló és dolgozó kis­iparosok végzik. Tevékenysé­günk sokoldalúan irányul az élet követelményeihez. Még vannak gondok, megoldását, enyhítését tanácsunk ciklus- programjában rögzítette, melyek végrehajtása még sok tenniva­lót kíván. Karzkó Mihál< tanácselnök

Next

/
Thumbnails
Contents