Békés Megyei Népújság, 1974. április (29. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-04 / 79. szám

Jambrik József lakótelep? Beszélnének még tovább is a brigádról... RITKA AZ OLYAN NAP. AMIKOR A S-AS VOLÁN GYU­LAI FŐNÖKSÉGÉN EGYÜTT LEHET TALÁLNI AZ ÁPRILIS 4. BRIGÁD VALAMENNYI TAG JAT Ahogy belépünk a lakása j- lón, az előszobából jobbra nyí­lik a gyerekek majdani tanu­lószobája. Ezt most kisajátítot­ta magának, míg a második technikumot is ;elvégzi. Szemközt a nagy szoba. Ülő­garnitúrával, tv-vel, virágok­kal. A falon polcrendszer — könyvekkel. A szekrény tetején egy citera. Látszik rajta, hogy gazdája nemregen kaphatta. A nagy szoba mellett a kis szoba. A gyedkőcök igazi ta­nyája. Ennek az ablakkal átel­lenes fala közös a fürdőszobá­val. Azért az a fürdőszoba fe­lől a mennyezetig csempézett. A konyha tágas és világos. Minden helyiségben olajkályha. A szobák ablaka a téglágyár szári tó telepére néz— Ez a terület, ahot most ez az ót egyenként négylakásos ház áll, a békéscsabai téglagyáré volt. Nézegettük, mustrálgattuk, méricskéltük, öten voltunk. Békési Laci, Nagy Zoli, Siklód si Laci, Tímár Peti meg én. Családosok. Fiatalok. Lakás nélkül. Ha összefutottunk, nem is Igen beszéltünk más­ról. Hogyan keríthetnénk tetőt a fejünk fölé? Itt volt a gyár mögött a Jambrik sorral szem­közti szárítóterület. Tulajdon­képpen kihasználatlanul. Ikerházakat akartunk építeni. A tanácsnál azután azt java- sblták. hogy négylakásos, egy­emeletes társasházakat építsünk. Kedvezőbbek úgy a hitelfeltéte­lek is, meg hogy ez a legol­csóbb éMif-ezési forma. Hát ráálltunk. ÉS még abban az évben, 1971-ben megkezdtük a terület rendezését. így kezdő­dött. Most pedig csak nézzetek "körül nyugodtan — mutat kör­be a 85 négyzetméter alapte­rületű lakásban a visszaemlé­kezést befejezve a téglagyár fiatal meó-vezetóje. Králiík Má­tyás. Megszólal a citera Is. Mi pe­dig Végvári Andrással, a gyári KISZ-szervezet csúcsvezetősé­gének titkárával szemlére in­dulunk. A házak mögött, a közös ud­varon alacsony, hosszú épület, öt garázst meg öt kis barkács- műhelyt rejt magában. Kinn az utcán pedig, mivel a Jamb- ril sorból immár Jambrik utca lett, ott magasodik az öt négy­lakásos ház. Kettő közülük már teljes pampájában áll... — A két első készült el leg- hamarébb. Ügy, hogy 1972-ben Králikók két gyerekkel. Tímá­rék eggyel, Bottá Gyűrték két gyerekkel, Schaffer Andrisék szintén kettővel, Kávási Feriék, Légrádi Istvánék, Szarvas Andrisék és Karasz Vilmosék pedig egy-egy gyerekkel már be is költözhettek. Tavaly az­után az építkezés tovább folyt és a húsz lakás év végéig tető alá is került. Már beköltöztek a harmadik házba is. Az egyik lakás Bella Sanyióké, náluk három a gyerek. A másik Vári Laciéké. a harmadik Piatkó Jánoséke. Ott egy-egy gyerek van. A negyedik lakás meg Sajben Jánosé. Na most a másik két házba, ott az utca végen a nyáron IQ békés mm^ 1974. ÁPRILIS 4. költöznek majd be Tóth Istvá­nék. Simon Istvánék, Budai Gabiék, Szatmári Jánosék, Lu­gosi Gyuriék, Tóth Andrásék, Unatinszki Gyuriék és Kékesi Laci ék egy-egy gyerekkel — sorolja, úgy tűnik, szinte vég. nélkül a KISZ-titkár. — Mennyibe van egy ilyen lakás? — A kérdés így talán nem éppen telitalálat, még ha jogos ' is — csatlakozik hozzánk la­kása ajtaját bezárva Králik Matyi. — Négy-négy család együtt épített egy-egy ilyen házat Tízezer forintot ugyan a kez­déskor be kellett dobnunk, hogy a melléképületeket az anyagtároláshoz, a szerszámok­nak, magunknak az eső ellen felállítsuk. A másik 10—15 ezret pedig a második évben fizettük ki. Erre együtt már kaphattunk OTP-kölcsönt. A döntő mégis az, hogy a mun­kák nagy részét magunk vé­geztük. Építési naplót vezet­tünk. Ebbe mindig beleírtuk, hogy ki mikor, mennyit mit dolgozott. Jegyeztük a folyó kiadásokat Vita nem volt — Ne feledkezzünk meg a vállalati segítségről sem, amit ugyancsak körülményes és ne­héz lenne pénzben mérni — teszi hozzá Végvári Andris. — Az igazgató elvtárs, Berki László egy sor dologban sze­mélyesen intézkedett, nem saj­nálva az időt és a fáradságot A jogtanácsosunk, dr. Szabó Ferenc az idevonatkozó parag­rafusok között segített az épít­kezőknek eligazodni. A Delta Szocialista Brigádunk társadal­mi munkában készítette el Darida Pálné vezetésével a ki­vitelezésre alkalmas tervdoku­mentációt Király János épí­tészmérnök pedig, mint a kivi­telezésnek a vállalat által ki­nevezett felelőse, segített ren­geteget. A téglagyár földet adott a töltéshez, homokot az építés­hez, gépkocsit az anyagszállí­táshoz. Ezenkívül az Ifjúsági | Törvény vállalati intézkedési terve kimondja, hogy a fiata­lok lakásépítésének támogatá­sára biztosítani kell a vállalati kölcsönben részesülők között a 35 éven aluliak 40 százalékos részarányát. Az elmúlt évben tizenkét fiatal kapott összesen 328 ezer forintot. Ez a kiosz­tott teljes összeg 45 százalék^. A téglagyári fiatalok kész és félkész lakóépületei körüli se­ta útja visszavisz bennünket a kiindulóponthoz: a vállalat bé­késcsabai II. számú gyárába. A KISZ-irodán már vár ben­nünket Kokavecz László sze­mélyzeti osztályvezető, a vál­lalat lakáselosztó bizottságának elnöke. Tőle kérdem: — Milyen szempontok sze­rint döntötték el, hogy ki kap lakást a jelentkezők közül, mert gondolom többen voltaik, mint ahány lakás van? — Ez pontosan így van, an­nak ellenére is, hogy most hét­főn újabb három ház helyét mérték ki. Vagyis 1975 máso­dik felében az eddigi húsz mellett még tizenkét téglagyá­ri család jut lakáshoz. A2 igé­nyeket felülbírálni valóban nem a legkönnyebb feladat. A bizottsághoz — amelynek a II. számú telepünk párttitkára, Huszár Pál, a vállalat terme- j lési felelőse. Szabó József, az! szb-től Szluka Jánosné és a j KISZ-szervezet titkára, Végvá- \ ri András a tagja — beérkezik az írásbeli kérelem. Akkor meg kell vizsgálnunk, hogy a kérelmezőnek jogos-e a lakás-, igénye, vállalatunk dolgozó­ja-«, munkájával, magatartá­sával elégedettek-e felettesei, munkatársai és végül azt is. miképp áll a kérelmező az építkezés anyagi fedezetével, mert a másik három család, akikkel majd együtt építkezik, nem várhat, nem állhat egy ember miatt. — A kérelmező korát és foglalkozását nem is veszik fi­gyelembe ezek szerint? — Az eddigi gyakorlat sze­rint a kor inkább csak elvileg számított, mint döntést megha­tározó szempont Lakásgondja elsősorban ugyanis éppen a 30 éven aluliaknak van. KISZ-la- kásairtkban a felnőttek életkori átlaga jelen pillanatban talán még 26 év sincs. Aki gyereket nevel, esetleg többet is, és la­kása még nincs, legyen bár ve­gyészmérnök, mint Kávási Fe­renc, lakatos, mint Légrádi István, Piatkó János vaigy fes­tő, mint K arasz Vilmos meg Sajben János, esetleg villany- szerelő, mint Schaffer András és Vári I ászló, de akár csopart- vagy művezető is, mint Bottá György meg Bella Sándor — kaphat lakást Ha egyszer rá van szorulva és meg is érdem­li a segítséget — érved Koka­vecz László, mi pedig a jogos érveket elfogadjuk. Harminckét fiatal a tégla­gyárból tehát vállalati segít­séggel megoldja a fészekrakás gondjait. De hogyan tovább? Mi lesz a többiekkel? Ismét Králik Mátyásé a szó: — Amikor nekivágtunk, még azt sem tudtuk, hogy kell ezt az egészet csinálni. Először öt ikerházat akartunk építeni. Jártunk Szegeden, Hódmezővá­sárhelyen, Székesfehérvárott. Példákat kerestünk. Jött ez a társasházváltozat. Kerestünk társakat a vállalatnál. Nem na­gyon bíztak az ügyben a srá­cok. Ez az igazság. Azután KTSZ-lakásépítési akció lett belőle. Beszállt a városi KISZ- bizottság is. összehozott ben­nünket a békéscsabai Tüzép Vállalat, meg a Békés megye* Víz_ és Csatornamű Vállalat KISZ-eseivel, akik társadalmi munkában biztosították a szük­séges anyagot, illetve elkészí­tették a vízvezeték lefekteté­sének és bekötésének terveit. A Volán szállítójárműveket adott. És ma már ott áll a Jambrik utcában az az öt társasház. Az idén pedig elkezdik újabb három ház építését a Jambrik utcára merőleges, Hargita so­ron. — De tulajdonképpen, hogy úgy mondjam, szinte még ez is semmi — toldja meg Matyi szavait a KISZ-1* tikár —, a vá­rosi tanács előtt van ugyanis a terv, amely szerint az 1975 végére itt álló nyolc lakóépü­let mePé másik 16-ot építenénk. Igénylő, jelentkező van még egyszer ennyi lakásra is. S ha a terv megvalósul, 1989-ra egy 96 lakásos egész kis lakótelep épül fel Békéscsabán, Erzsébet- helyen, a volt Bohn-gyári SC pólyája helyén... — És mi lenne a lakótelep neve? — őszintén szólva ezt még meg kellene fontolni — ráncol­ja a homlokát Végvári Bandi. — Tulajdonképpen a Jambrik soron indult az egész akció. Megvénk szülötte, a gerendási Jambrik József pedig, akiről az utca a nevét, kapta, az életét adta 1956-ban a munkáshata­lomért. Miért ne lehetne hát Jambrik József lakótelep? Legyen! Kőváry E. Péter CSIPKE SÁNDORNAK., a fő­nökség vezetőjének nem kis ide­jébe került, amíg sikerült létre­hozni a találkozót a brigád tag­jaival, hiszen valamennyien gépkocsivezetők és szinte az egész megye a munkahelyük. Itt ülnek körben az asztal mellett, a főnöki irodában. Kezdjük talán a bemutatkozást Daijka Gáborral, a szocialista brigád vezetőjével. Tizenkilenc éve dolgozik a vállalatnál, Ki­váló Dolgozó és tulajdonosa a „Vezess balesetmentesen” ki­tüntetésnek. — 1963 tavaszán alakítottuk meg a brigádot. Persze az el­múlt időszak alatt többször cse­rélődtünk. A régiek közül csak ketten vagyunk már, Szolo- mayer Zolival. De a többiek is már évek óta itt dolgoznak. A legfiatalabb, Gurmai is már ne­gyedik éve van a brigádban. SZOLOM A YER ZOLTÁN: Hogy jobb-e így dolgozni? Sok­kal! Jó érzés tudni, hogy egy olyan kis közösség tagja va­gyok, amelyre mindig lehet szá­mítani. Ügy érzem, így többre is képes az ember, mint egye­dül. A Likőripari Vállalatnál fuvarozok már több éve, most kaptam egy új 10 tonnás ZIL tehergépkocsit. 1970-ben lettem kiváló dolgozó. VASS MIHÁLY és Gurmai Sándor többet vannak együtt, mintha testvérek lennének. Együtt járnak egy darus kocsi­val. — Járjuk a megyét. Legtöbb­ször a KEVIÉP békéscsabai részlegénél dolgozunk, de hív bennünket az Állami Építőipari Vállalat is. 1967-ben kaptam meg a Kiváló Dolgozó kitünte­tést. GÜTI LAJOS mar 22 éve Volán-os. Kétszeres Kiváló Dol­gozó: — Évek óta a FÜSZÉT-nek fuvarozok. Én. is szinte vala­mennyi községét bejárom a me­gyének. Kora reggel indulunk lei és bizony elég késő van már, mire végzünk. PÁSZTOR JÓZSEF Kiváló Dolgozó 250 ezej kilométert ve­zetett balesetmentesen. — Én a Közúti Építőipari Vál­lalatnál a dolgozókat szállítom a munkahelyre este pedig haza. Általában Okány—Vésztő térsé­géből szállítom az embereket. És mit csinálhat a brigád munkaidő után? Egymás után sorolják. — Amikor valamelyik brigád­tagnak olyan dolga akad oda­haza, amit nem tud egyedül megcsinálni, megyünk segíteni. Vas Misi már ió előre szólt, hogy járdát kellene lerakni a házhoz, persze, hogy megyünk. De azt kikötöttük, hogy sörről gondoskodjon. — Kell Is azt mondani. Tu­dom én azt, hogy- mi dukál ilyenkor. Lesz szalonnasütés, sö­rözés — persze csak, ha jól dol­goztok —, aztán majd trécse- lünk egy keveset. Zoli bácsihoz is el kell, hogy menjünk — HAVASI ZOLTÁN a bri­gád tagja volt. Nyolc vagy ki­lenc évvel ezelőtt Gyoméról jött haza, akkor szólt nekünk, hogy valami van a szemével. Homá­lyosan látta csak az utat. Az­tán 67-ben megoperáltak, vala­meddig még dolgozott, persze kocsit már nem vezethetett, az­tán nemsokára mind a két sze­mére megvakult. Valamelyi­künk mindig elmegy hozzá. Nem lehet eljönni tőle. Mindig visz- szatart, mindig kérdez: mi újság a vállalatnál, milyen új kocsik jöttek, hogy van X, Y, meg Z. Jobbak-e már az utak? Kinek volt balesete? Soha nem fogy ki a kérdezésből. Ifjú korában bejárta az egész világot, több nyelven beszél, sokáig volt ta­xis. Borzasztó lehet vakon él­ni. Beszélnének még tovább is a brigádtagok, de menni kelL Amikor becsukják az ajtót, Csipke Sándor, a főnök folytat­ja a brigád bemutatását — AZT NEM MONDTÁK EL, hogy tavaly volt egy verseny a szocialista brigádoknak, szak­mai, politikai kérdésekre kellett válaszolni és elsők lettek. Két és fél ezer forintot kaptak. Nem­csak a vállalatnál végeznek tár­sadalmi munkát, hanem Gyulá­ért is. Megkapták a „Városért” kitüntető jelvényt a tanácstól. Tanulni is közösen tanulnak. Az egyik tagnak nem volt meg a nyolc általánosa, egy év alatt megszerezte a bizonyítványt. És mi a főnök véleménye a brigádról? — Rájuk mindig lehet szá­mítani. Ha szombat van, ha vasárnap, de legyen éjszaka, ha fuvar van, ők mindig vállalják. Régebben sok problémánk volt a daruskocsival. Amióta évekkel ezelőtt a Vas—Gurmai kettős került rá, szinte nem is vesszük észre, hogy van daruskocsink. Nincs probléma vele. TlZ ÉV ALATT tízszer nyer­ték el a szocialista címet. Erről tanúskodik a szépen vezetett brigádnapló. Egy kivétellel va­lamennyien kiváló dolgozók. Emberek, akik nem mentesek hibáktól sem. Egy azonban bizo­nyos, igyekeznek arra, hogy szo­cialista módon dolgozzanak és éljenek. Béla Ottó

Next

/
Thumbnails
Contents