Békés Megyei Népújság, 1974. április (29. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-28 / 98. szám

Bessélilt. hogy .,. nehéz nyelv a magyar MEGKÜLÖNBÖZTETETT fi­gyelemmel hallgatom az embe­reket ezek ben a napokban, minthogy már megint a magyar nyelv hetének eseményei zajla­nak, ezúttal hetedik alkalommal. Nyelvünket az idén is beszédek­kel ünnepeljük, kiváló nyelvé­szek tartanak előadásokat, ezen­kívül még ankétokat és vetélke­dőket is rendeznek a széles nép­tömegek részvételével. Remek stílusérzékre vall, hogy a ma­gyar nyelv hetének záróaíktusa Ajkán lesz, hiszen anyanyelvűnk a nép ajkán él és fejlődik. Bizony él és örvendetesen fej­lődik, mégpedig nenn is csak a hivatalos előadásokon, ankéto­kon és vetélkedőkön. Tanúja voltaim minajp, éppen a magyar nyelv hetének előestéjén, hogy két amatőr nyelvművelő valami jelentéktelen apróságon összekü­lönbözött. Szó szót követett és már-már tettlegiességiig fajult a perpatvar, amikor az egyik fél megunta és óképpen szólt ellen­feléhez: — Moat pedig söprés, édes­apám ! Az illető, akinek ezt mondták, alaposan megnézte, hogy aki mondta, az nála legalább egy fejjel magasabb és feltehetőleg erősebb is, ezért ügyelve mara­dék méltóságára, rövid úton el­hagyta a vetélkedő színhelyét. Minden bizonnyal azért, mert anyanyelvi fokon ismeri a ma­gyart. Ha csak felületesen isme­ri, akkor a fenti felszólításra esetleg söprű után kezdett volna szaladgálni, miközben még egy­szer jól szemügyre veszi ellen­felét, hátha a fia, hiszen édes­apjának szólította. Ez pedig két­szeresen is bonyolította volna a helyzetet, mivel egyrészt újab­ban meglehetősen nehéz söprűt vénni, másrészt a családi kap­csolatok sajnálatosan lazulnak, felesleges tehát kételyeket éb- 'Vesztenünk egymásban az apa­ságot illetően. MÁS PÉLDÁK is érzéklete­sen mutatják a magyar nyelv szüntelen. fejlődését. Egyebek közölt észre kellett vennem, hogy a „drága” szavunk jelen­téstartalma alaposan módosult az utóbbi időben. Valamikor, ami­kor nyelvünk még lényegesen szegényebb volt, ez a szó főként azt jelentette, hogy valami sok­ba kerül, vagyis nem olcsó. Ma­napság, ha nagy ritkán használ­juk is, úgy szinte kizárólag meghitt beszélgetések, szerelmi vallomások alkalmából. (Vesd össze: drága kicsi élelem; te vagy az én legdrágább kincsem; drága szívem; ugyan már. drá­gám slb.) Ugyanakkor az em­berek közötti rideg kereskedel­mi-pénzügyi kapcsolatokban ezj, a szó szinte ismeretlen, mert! nyelvünk gazdagodása folytán minden nehézség nélkül helyet­tesíthető más, kulturáltabb ki­fejezésekkel. A nyelvi változá­soknak ez a folyamata az első árrendezéskor vette kezdetét.! pontosabban akkor, amikor első ízben emelték fel a béreket és rendezték az árakat. Érdemes, figyelni az árnyalt különhségté-1 telre, amelyre a magyaron kívül í kevés nyelv képes, emiatt jog­gal érezhetünk nemzeti büsz­keséget. Így aztán mér seriki sem lepődik meg, ha azt hallja vagy olvassa, hogy a zöldségfé­lék árszínvonala valamelyest meghaladja a tavalyi hasonló időszak átlagát, jóllehet a zöld­ségtermesztés ösztönzésére to­vábbi jelentős intézkedések tör­téntek. Egykor ezt úgy mondták volna, hogy drága a zöldség, de ez ma már elképzelhetetlennek tűnik, hiszen nyelvünk sivársá­gát tükrözné, ha a szeretett lényt ugyanazzal a jelzővel illetnénk, mint a sárgarépát. Ez már annyira természetes, hogy a magyar nyelv hetének előadásain feltehetőleg szóvá sem teszik a nyelvészek. Akik különben, mint értesültem róla, az ünnepi héten főként azt vizs­gálják, hogy merre fejlődik a magyar nyelv. Szakmai vitájuk­ba a világért sem kívánok bele­szólni, hiszen a legjobb esetben is csak amatőr nyelvésznek tekinthetem magam, de laikus véleményem szerint nyelvünk nem egy, de legalább két külön­böző irányba fejlődik. A hivata­los nyelv mind árnyaltabbá vá­lik, minthogy életünk is mind bonyolultabb. Az idősebbek még emlékezhetnek azokra az idők­re, amikor elegendő volt kijelen­teni, hogy termelj többet, job­ban élsz — és mindenki ponto­san értette, hogy miről van szó. Manapság viszont hasonló té­mában előbb körvonalazzák, hogy ml a helyzet a világpiacon, mekkora az itthoni kereslet és kínálat, milyen mértékben hat­nak a közgazdasági szabályzók, mennyiben befolyásolja az élő munka aránya a felosztható nye­reségalapot és így tovább. Két­ségtelen, hogy mindehhez kivé­teles nyelvi műveltség szüksé­ges. A FEJLŐDÉS másik fő iránya viszont a köznyelvben ennek az ellenkezője, nevezetesen a szűk­szavúság a mindennapos érint­kezésben. Közhely már, szinte restellem is leírni, hogy ebben a fiatalok behozhatatlanul vezet­nek. Előfordul, hogy egy fiú és egy lány csupán mutogatással is megérti egymást vagy társalko- dásukban legfeljebb negyven szót variálnak és még sincs köz­tük semmi félreértés. És ez mindinkább átterjed a felnőt­tekre, az idősebbekre is. A múltkor láttam az Illatos út a semmibe című új magyar fil­met. amelyről a kritikák ren­geteg mindent összeírtak, csak úgy hemzsegett bennük az egy- . részt, meg másrészt, az egyfelől, meg a másfelől, az ugyanakkor és a viszont. Aztán mikor ki­jöttünk a moziból, hát mellet­tem. előttem és mögöttem min­denkitől ugyanazt a félreérthe­tetlen, egytagú szót hallottam, amely azonban érdekes módon egyetlen kinyomtatott kritikában sem szerepelt. Amennyiben nem értenék, hogy mire célzok, tudják be an­nak, hogy tényleg nehéz nyelv a magyar. Árkus József Elnyerték a KISZÖV elnökségének vándorzászlaját A Békéscsabai Textilfeldolgo­zó Szövetkezet az 1973. évi ki­emelkedő eredménye alapján el­nyerte a KISZÖV elnökségénél? vándorzászlaját, melyet Gold­berger János, a KISZÖV elnöke április 26-án, ünnepi közgyűlé­sen adott át. Beszédében főként a termelékenység növekedését, a termékek • minőségéi és - az ex- partvalialások ' határidőre való teljesítését, valamint az elért jó gazdasági eredményt méltatta. A továbbiakban Tóth Gyula, a szövetkezet elnöke 10 dolgozó­nak átadta a Szövetkezet Kiváló Dolgozója kitüntető jelvényt, so­kan pénzjutalmat kaptak. A közgyűlésen megjelent Bárány Mária, a ba Monyai nevelőotthon tanárnője is. alti köszönetét mondott a szövetkezet szocialista brigádjainak a gyermekek patro- nálágáért. A Delfa új száma Föld l engések Magyarországon címmel Ciliket és térképet közöl a Delta Magazin új száma. Is­merteti a delfinek intelligenciá­jával kapcsolatos kutatásokat, a nagy reményeket követő kiáb­rándulást, a józan tényeket és a még megfejteden rejtélyeket. Megírja, hogy a fizikusok az „abszolút 0 fok” ismeretében a meleg (első határát keresik á kétbíllió Kelvin fok körül — a repülőgép-tervezők a motorok le- csendesítésére törekednek — a villamos és hibrid-autók helyü­ket és tökéletesebb formáikat ke­resik. Mérlegeli a lap a különfé­le — műszerekkel ellenőrzött — öngyógyítási próbálkozások kilá­tásait, beszámol a vándorló kon­tinensek alatt geofizikai nyomo­zással feltárt szénhidrogén- és érckészletekről, az elméleti fizi­ka részecskeikutatásának új fe­jezetéről, az épületgyártás nagy­üzemi módszereivel is kialakítha­tó fantáziadús építményekről, valamint szegedi kutatók ered­ményeiről, akik a zsenge zöld­borsó feldolgozásával fontos fe­hérjeforrást derítettek fel. Rész­letes cikk szól a sejtbiológia új felismeréséről, a sejtosztódás menetének pontosabb megisme­réséről. Fényforrások birodalmában Az Egyesült Izzó Központi Világítástechnikai Állomása m vi­lághírű gyár termékeinek helyes alkalmazásához nyújt segít­séget szakembereknek és az érdeklődő vásárlóknak. Képünkön: Poppe Kornél az állomás munkatársa fényforrás- ismertető előadást tart (MTI Fotó: Jászai Csaba felvétele — KS) Komplex feladatként! Több figyelmet a tisztaságra, a környezetvédelemre Ismeretes, hogy az utóbbi években világszerte — így ha­tónkban is —*■' egyre nagyobb hangsúllyal . kerül előtérbe az egészséges környezet megterem­tésének, védelmének, a környe­zeti ártalmaknak, azok megelő­zésének ég leküzdésének komp­lex feladata. MIND SÚLYOSABB GONDOK A problémát súlyosbítja, hogy a tudományos-technikai fórra, dalom előrehaladtával növekvő gondokkal kell megküzdeni. Egyrészt léteznek a régi hagyo­mányos környezeti ártalmak is. akadályozzák az egészségi szín­vonal emelkedését. De a leve­gőnek a gépkocsik, erőművek, fűtőberendezések gázaitól, szennyező anyagaitól történő megrongálása is mind súlyosab­ban jelentkezik. Az elmúlt hó­napokban többször adott hírt a sajtó a Hernád. a Bodrog, a Duna szennyeződéséről, a káro­sodás megakadályozására tett intézkedésekről. Az is köztu­dott, hogy a nyugati szakembe­rek a Rajnát „Nyugat-Európa szennyvízlevezetőjének” mond­ják hosszú évefc óta; élővilága szinte teljesen kipusztult. Ezek, s az ehhez hasonló környezeti ártalmak az urbanizációval, az iparosodás előrehaladásával csak fokozódnak. A környezetvédelem komplex feladat. Nálunk is felismert or­szágos jelentőségére utal, hogy a nagy munka központi koordiná­lását, az összes érdekelt szerv tevékenységének egybehangolá­sát a Hazafias Népfront vállal­ta magára. A népfront környe­zetvédelmi munkabizottságában részt vesznek a Magyar Vörös- kereszt képviselői is, A Vörös- kereszt szervezetei elsősorban a lakosság az üzemek, az intéz­mények dolgozói körében vég­zett széles körű egészségügyi ]Q ssgí 1974. ÁPRILIS S». felvilágosító, nevelő, jelző és mozgósító munkával járulnak hozzá hatékonyan a környezet egészségügyi. valamint a mun­kahelyi ártalmak leküzdéséhez. A KÖZSÉGPOLITIKA SZERVES RÉSZE Húsz évvel ezelőtt indította el a Vöröskeresw. a Tiszta udvar — rendes ház mozgalmat; 1973. őszén a mozgalom elindulási helyén, a Hajdú-Bihar megyei Létavértes községben két évti­zed nagyszerű eredményeiről készíthettek számvetést. A moz­galom mind több helyen válik a község-, illetve várospolitika szerves részévé. Egyes megyék­ben mór a távlati fejlesztési tervekbe beépítve találkozha­tunk a tisztasági mozgalom számbavételével. A mozgalom továbbfejlesztéseként — támo­gatva, illetve kezdeményezve a munkahely, a lakóhely szépíté­sét célzó akciókat — sokfelé szorgalmazzák virágos kertek létesítését, a természeti környe­zetek fásítással történő javítá­sát. A mezőgazdasági nagyüze­mekben is mind sűrűbben ala­kulnak me« a vöröskeresztes szervezeteik. Ezzel párhuzamo­san bátrabban lehet előrelépni egy másik, jelenleg még sok gondot, tragédiát okozó terüle­ten: a növényvédő szerek ártal­mai elleni védekezésben. Or­szágszerte sok százezer kisgaz­daságban. kertben, háztáji tel­ken stb, alkalmazzák a nagy­üzemi keretek közt. már megfe­lelő óvórendszabályokkal hasz­nált korszerű növényvédő szere­ket; sok ezer és tízezer esetben Úgy. hogy az adott vegyszer ve­szélyességével. ártalmaival a felhasználók nincsenek tisztá­ban. A vöröskeresztes szerveze­tek ezért egyre több helyen mozgósítanak a lakosság tájé­koztatását szolgáló, felvilágosí­tó előadásokra; ezeket többnyi­re körzeti orvosok, gyógyszeré­szek tartják. Sajnos, a mezőgazdasági nagyüzemekben még mindig nem csökken, hanem emelkedő tendenciát mutat a balesetek száma. Ezért van nagy jelentő­sége annak, bogy — * Vöröske­reszt felkérésére — egyre sű­rűbben oktatják a dolgozókat az állatról emberre terjedő be­tegségek elleni védelemre állat­orvosok és állattenyésztési technikusok. együtt az Állami és társadalmi SZERVEKKEL A tisztásáéi, « környezetvé­delmi mozgalom szélesebb kö­rű elterjesztését, még eredmé­nyesebb kibontakozását szol­gálja, hogy a Magyar Vöröske­reszt szervezetei — a többi ér­dekelt állami és társadalmi szervvel közösen — fokozott gonddal foglalkoznak a tiszta­sági mozgalommal. Az is mind gyakoribb, hogy a mozgalmat komplex módon, az adott te­rületen levő lakóházak többsé­gére, az ipari és mezőgazdasá­gi üzemekre, iskolákra, intéz, menyekre, élelmiszer elárusí­tó helyiekre sfb. kiterjesztve szervezik. Egyre körültekintőb­ben gondoskodnak arról is, hogy a felvllágosító-nevelo munkában részt vevő aktivis­ták ne „üres kézzel” végezzék munkájukat. Érvekkel, konk­rét tapasztalatokkal történő fel­készítésükről a tanácsi vezetők, a körzeti orvosok, szakemberék mind rendszeresebben gondos­kodnak. Az utóbbi esztendőkiben — sajnos — megszűnőben van az ételmérgezések idényjellege: míg korábban inkább a- nyári hónapokiban fordultaik elő étel­mérgezések, újabban szinte minden évszakban. Már nem­csak a kisiparos-hentesek, fagylaltárusok, cukrászok el­len kell ilyen ügyekben eljárást indítani, hanem termelőszövet­kezeti. állami gazdasági veze­tők eilen is. Mindez arra fi­gyelmeztet. hogy az élelmiszer- termeléssel. -feldolgozással és forgalomba hozással foglalko­zó mezogazdasagi melléküze­mek és élelmiszer elárusító he­lyek közegészségügyi viszonyai nem mindenütt felelnek meg az előírásoknak. Ugyanakkor az ott dolgozók egészségügyi fel- vilógosításét és nevelését az ed­diginél még hatékonyabbá kell tenni.

Next

/
Thumbnails
Contents