Békés Megyei Népújság, 1974. április (29. évfolyam, 77-99. szám)
1974-04-28 / 98. szám
1 Tőő^g^&Lt Kellemes túrázást! LACI az asztal főié hajolva, elmélyed ten dolgozott, Észre se vette, hogy valaki bejött a terembe, és nézi, mit csinál. Csak akkor rezzent fel, amikor osztálytársa hangját hallotta, aki félhangosan olvasta a készülő plakát szövegét; Tarts vélünk! Kapcsolódj be az úttörő kéktúra mozgalom* ba! — Ml a csoda az a kéktúra mozgalom? Miért csinálod ezt a felhívást? — kérdezte Misi a pajtását — Rajvezetőm bízott meg vele. Iskolánk is részt vesz ebben a mozgalomban, amely hazánk legszebb tájaival, történelmi múltjával ismerteti meg az érdeklődőket — Te szeretsz túrázni? — Igen, az nagyon izgalmas dolog, =— Izgalmas?! Szerintem hosz- szű kilométereket gyalogolnj fárasztó és unalmas —• LEHET, de csak annak, aki nem ismeri a természet nyelvét Aki megtanulta, annak minden lépés mást mond. Élvezi a kövek közt csörgedező patakok csobogását, csodálja az erdei emberek nehéz, de szép munkáját, mert lassacskán megismeri annak minden fortélyát. Ha csendben mész, s nem zavarod a természetet, az kinyílik előtted, mint egy könyv. Láthatsz fákon ugráló mókusokat iramodó szarvasokat őzgidákat — Hol tanultad ezt a sok érdekeset mikor szeretted meg a természetet? — Vagy hét éve, amikor az első osztályt befejeztem, édesapám elvitt a testvéremmel a Börzsönybe. Azt hiszem, akkor -szerettem meg — Meséld el, milyen volt? — Kismarosról erdei vasúttal utaztunk Királyrétre. A Morgópatak völgyében vitt utunk. Az egyik kanyarban, kiérve az erdőből megpillantottuk a távolban meredező ormokat. Édesapám a kékes hegyvonülat kiemelkedő csúcsára mutatott. ■— Az ott a Csóványos, holnap oda megyünk fél. Hazánk második legmagasabb pontja, 988 méter. — Miért nem ma, méltatlankodott bátyám. Meglátod, még így is fáradt leszel, s ha rohanunk, nem látunk semmit. Pedig a táj erre nagyon szép. Válaszolta édesapám. Igaza volt. Meredek ösvényünk kedves tölgyerdőn vitt keresztül, amelyet tisztások tettek még szebbé. Az egyik végében ott állt előttünk az erdészlakra emlékeztető turistaház, de mi sátorban aludtunk. — Tudsz sátrat verni? — MÁR IGEN, de akkor csak segítettem. Az éjszaka nagyszerű volt Kezdetben felfelriadtam, mikor megreccsent egy gally, de aztán elaludtam. Kipihenve keltem, s amikor elindultunk, fejszék tompa csat- tanásától volt hangos a táj. A favágók már javában dolgoztak. Ahogy utunk emelkedett, egyre vadregényesebbé vált erdő. A viharverte öreg bükkök félhomályt varázsoltak körénk. A szél állandóan suhogott az ágak között Fáradságos és nehéz volt az út, de megérte; olyan kilátás fogadott a csúcson, amit nem felejtek el soha. Mélyen alattunk a nagy-hideghegyi turistaház gyufásdobozra emlékeztetett, mögötte a távolban a visegrádi fellegvár bontakozott ki. Északon a Tátra vonulata zárta le a képet Roppant boldog voltam, persze ehhez az is hozzá járult hogy le tudtam győzni ezt a magasságot — De jó neked, hisz te már érted a természet nyelvét és van kivel járnod a vadont — TE IS bebarangolhatod, tarts velünk. Ha rendszeresen jársz túrákra, tényleg megismered a természetet és még a közérzeted is más lesz. Gyere el egy hét múlva, akkor készül fel az őrsünk a tavaszi túrára. Szatmári Tamás Házilag készíthető ruhák A házivarrás világszerte népszerű és ez a népszerűség egyre növekszik. Nálunk is sok ezer nő szánja ré szabad idejének egy részét arra, hogy varrótanfolyamon vegyen részt és saját magának, családja tagjainak csinos, divatos ruhákat varrjon. Ehhez a törekvéshez nagy segítséget nyújt H. Takács Beáta könyve, amely a MINERVA gondozásában jelent meg. Pontosan 86 szabásmintát és 86 modellt találunk a könyvben. Igaz, ezek közül a nagyobbik rész 46-os, a kisebbik rész 52-es konfekcióméretnek felel meg, de ha figyelembe vesz- szük, hogy egy szabásminta átlagosan 3-4 cm-rel módosítható, megállapíthatjuk, hogy bőséges méretválasztékot kaptunk. Az elmúlt évekhez viszonyítva, alapvető változásokat tapasztalunk a divatban. Ezekre a változásokra aprólékos gondossággal figyelmeztet a könyv, s megtanít bennünket a most divatos díszítések; tűzések, piék, szegők, fodrok, gallérok, övék, zsebek újszerű alkalmazására. A ruhaanyagok között újak — bőrök, műbőrök, szőrmék, műszőrmék — is divatosak. Kiderül, hogy ezek kezelése egyszerűbb, mint a szövött vagy hurkolt anyagoké, de azért ennek a munkának is megvannak a műhelytitkai, egyszerű és ésszerű fogását A könnyen érthető, világos leírás alapján elkészíthetjük a szabásmintánkat Ennek a műveletnek fő követelménye a pontosság a gondos mértékvétel. De milyen szín a divat, mennyi anyagra van szükségünk, hogyan szabjunk, jelöljünk, próbáljunk? Mindezekre az izgalmas kérdésekre egyszerű és világos válaszokat kapunk a könyvből, amelynek szabásmintáit Somló Petemé, rajzait Soltész Nagy Anna készítette. A modell 90 cm mellbőségű, kb. 240 z fonalat igényel. Horgolhatjuk Pagoda műszálfonaL. ból 5-ös tűvel. A mellényt nem a szokásos módon alulról felfelé horgoljuk, hanem az oldalánál kezdjük a kimonószerű ujjak- nál. Először elkészítjük a pontos szabásmintát, a modell kivágása elöl-hátul egyforma mély és széles. Horgolásunkat a bal ujjánál 45 láncszemmel kezdjük, erre 44 rövidpálcát horgolunk, oda-vissza haladva dolgozunk. A pálcáiknak mindig a felénk eső agáiba öltünk. 14 cm után a kimonóforma kialakításához mindkét szélen minden sorban 3x1. 1x2 pálcával szaporítunk (mindig a sor végén) annyi láncszemet horgolunk, amennyi pál_ cával szaporítunk. A 4. sorban 8 láncszemet horgolva 5 pálcával szaporítunk. (Ezután csak akikor szaporítunk, ha a szabásminta kívánja azt) Ezzel valószínű, hogy elértünk a kivágás kezdetéig, s így tovább csak az elején horgolunk. de innen kezdve a kivágás befejezéséig egyráhajtásos pálcákkal dolgozunk. Ha ez az elejerész megvan, akkor a hátán is meghorgoljuk ezt a darabot, majd a kihagyott pálcáknak megfelelő láncszemmel összehor_ góljuk a két darabot és visszafelé haladva meghorgoljuk a jobb oldalt is befejezve azt az ujjával. Befejezésül.összevarrjuk a két oldalt, behorgoljuk a kivágást egy soron szorosszemmel és utána rövidpálcasorral. A mellény alját behorgoljuk egy soron rövidpálcával és utána 8 soron egyráhajtásos pálcávaL • • • Az igen rövid idő alatt elkészíthető mellényt vastag szálú piros (Pagoda) fonalból 5—6-os tűkkel horgoljuk s egy vagy két szép gombbal vagy horgolt ro~ settával zárjuk. Alapminta: Hárommal osztható + 2 láncszemmel kezdjük. A láncszemsor utáni. 1 sor: a tűtől számított 4. láncszembe I egyráhajtásos pálca * 1 láncszem, 1 láncszem kimarad, a kofával 6-os tűvel 30 cm_* horga, lünk, ezután 5-ös tűvel egy sort szorosszemmel, miközben arányos elosztással 18 szemet fogyasztunk. 3 sort egyráhajtásos pálcával, majd ismét egy sort szorosszemmel. de közben arányos elosztással 15 szemet beleszaporítva horgolunk. Ismét 6- os tűvel az alapmintával dolgo„ zunk és 11 cm után a karöltőt alakítjuk. Hátul szögletes, elöl V alakú kivágást Az elejekivágást a karöltővel egy magasságban kezdjük. Elöl egy vagy két gomb helyett horgolhatunk rosettát is; az 5-ös tűvel 4 láncszemből gyűrűt zárunk és a gyűrűbe 16 egyráhajtásos pálcát öltünk. Ha az egyes darabok készen vannak, összevarrjuk és összevarrás után a mellényt, a karöltőt is körülMadárbarátság Valahol a bécsi erdőben, ahol minden lomb és minden kis patak muzsikál, a madárlakosság is elhatározta, hogy tavaszi hangversenyt rendez. Megbízták hát a pletykálkodni, fecsegni szerető szajkót, hogy repüljön fáról fán, ágról ágra és hívja meg a hangversenyre az összes madárfajla képviselőjét, össze is gyűlt szombat délutánra a rengeteg madár. Volt ott pacsirta, galamb, nyitnikék, kakukk és csalogány. Amint az ágakon esi vitettek, egy varjú jelent meg közöttük és hangos károgással csendet kért. Elmondta, hogy őt kérték fel a madárhang- verseny karmesterének és ő örömmel vállalja ezt a megbízatást, azért is öltözött üyen ünnepélyes feketébe. Kérte a madarakat, figyeljenek a sárga csőrére, mert az lesz a karmesteri pálca. Azután integetni kezdett hol erre, höl arra. Azt hinnétek talán, hogy a sok kis madár énekéből valami értelmetlen hangzavar keletkezett? Egyáltalán nem. Mindegyik tapintatosan igyekezett, nehogy túi- énekelje a szomszédját vagy éppen barátját és így a kórus olyan csodálatos összhangba olvadt, amilyent még soha nem hallott az öreg bécsi erdő. Ám egyszerre szörnyű dolog történt. A kis dalosok feje felett váratlanul megjelent egy vércse. Vészjóslóan körö- zőt a nagy fa fölött, az_ után lecsapott egy drapp színű, fekete nyakláncos gerlicére. Lett is ott riadalom, csipogás, lárma. Először minden kis énekes menekülésre gondolt, de megszólalt a karmester: — Ha az éneklésben megtaláltuk az összhangot, meg kell találnunk a veszélyben is. Nem hagyhatjuk sorsára szegény kis gerlepajtásunkat. — Igaza van a varjúnak, valóban nem hagyhatjuk — zúgott fel egyszerre a madárkórus. Az okos varjú vezetésével szárnyra kaptak és a vércse után eredtek. Ök, akik különben rettegtek a veszedelmes ragadozótól, most egyse_ gesen nekirohantak. Szárnyaikkal verdesték, csőrükkel ütötték. Minden szál tollát kitépték volna, de erre már nem került sor. A váratlan és egységes támadástól a vércse ügy megijedt, hogy elengedte áldozatát és elmenekült. A kis gerle annyira megsérült, hogy talán el is pusztult volna, ha a földre zuhan. De barátai észrevették, hogy nem tud repülni, kiterjesztették hát szárnyaikat, felfogták az áléit kis madarat és szépen, óvatosan leszálltak vele egy mohás területre. Azután szétszéledtek gyógyfüveket keresni, hogy bekenjék a sebeit. Hamarosan meggyógyult a kis gerle, rendbe hozta társai igaz barátsága, összetartása. A madarak ezután valahányszor hangversenyt rendeztek, a tisztás körül minden fára egy-egy mókust állítottak őrszemnek. Nem is zavarta meg többé semmi vidám tavaszi koncertjüket. Osztrák meséből fordította: Pfeifer Vera vetkező két láncszembe 1-1 egyráhajtásos pálcát öltünk * ismétlés. 2. és minden további sor; 3 láncszemmel fordulunk, 1 egyráhajtásos pálca a második pálcára * 1 egyráhajtásos pálca az ívbe. 1 láncszem, egy pálca kimarad. egy pálca a következő pálcára * ismétlés, végül egy egyráhajtásos pálca. Szabásminta alapján (mely vé„ gyz azonos bőségű) az alapmmhorgoljuk egy soron szorosszemmel és egy soron pikóval. A gomb vagy rosetta részére láncszemekkel hurkot horgolunk és és ezt behorgoljuk szorosszemmel, úgy varrjuk fel.
