Békés Megyei Népújság, 1974. április (29. évfolyam, 77-99. szám)
1974-04-28 / 98. szám
KOROST AJ KULTURÁLIS MELLÉKLET A Művelt Nép terveiboh Vándorkiállítás indul Battonyán 1974 szeptemberében — Mikor lesz új könyvesbolt Békéscsabán — fi könyvszakma átszervezése sikeres két esztendőt hozott — II további tervek és felkészülés az ünnepi könyvhétre Mezőberényben nyitotta meg negyedik Békés megyei boltját a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat A könyvterjesztés átszervezése most már nyilvánvaló, hogy megfelelő időben történt és jól sikerült. A vidéki könyvárusítással foglalkozó Művelt Nép szervezetten és körültekintően mérte fel az igényeket és igyekezett rövid idő alatt könyvesboltjait korszerűsíteni, forgalmukat megtöbbszörözni. Ez a törekvés a Körösök vidékén is jellemző, és eredménye, hogy az országosan a legszebbek közé tartozó gyulai bolt után megnyitották a mező- berényit is. Budapesten, a Művelt Nép Népköztársaság úti székházában dr. Osváth László, a vállalat sajtó- és propagandaosztályának vezetője a felszabadulásunk 30. évfordulójának ünnepi évében tervezett eseményekről. a könyvszakma átszervezése óta eltelt két év tapasztalatairól és eredményeiről tájékoztatta lapunk munkatársát. érhető lehetőségekhez igazítsuk. így adódott, hogy boltjaink száma lényegében nem növekedett, de két esztendő alatt megvalósítottuk a gazdaságos és nem utolsósorban kulturáltabb könyvterjesztést. Az átszervezés után egy évvel, tehát 1973-ban megszerveztük a bázisboltok rendszerét, mely a könyvügynöki hálózat kiépítését gyorsította meg, ugyanakkor sokat tettünk a munkások művelődésének támogatásáért is, amikor tovább erősítettük, bővítettük az üzemellátó könyvesboltokat. 1972-re azt terveztük, hogy az előző évi 317 millió forintos könyvforgalmat 343 millióra emeljük. A teljesítés feltételeit megfelelőnek tartottuk. Nem is csalódtunk, sőt örülhettünk a túlteljesítésnek, hiszen a könyárusítás értéke meghaladta a 372 milliót! — Igen, azonnal adódik a kérdés: mi van a mintegy 50 milliós forgalomnövekedés mögött? Hiszen ahhoz, keresett könyv már elfogyott — 1-2 napra csök- kenthettük. 2. Biztosak vagyunk abban, hogy a gyors sikerekhez az is hozzájárult, hogy a könyvterjesztés társadalmasítását nemcsak szavakban tartották és tartják hasznosnak. Kérem, erről mondjon néhány szót! — A társadalmi bázis megszerzésére és bővítésére már 1972-ben, a 3 éves hálózatfejlesztési tervben, mint nélkülözhetetlenre számítottunk. Azóta valóban nélkülözhetetlenné vált a helyi pártszervezetek, pártbizottságok, tanácsok, népfrantbizottságok gondolatokat termő, ötleteiket adó és sokszor egészen közvetlen segítsége. így lehetett valóság például a mezőbe- rényi bolt megnyitása és a gyulai könyvesbolt is, hiszen a Művelt Népet a város vezetői kerestek fel igényükkel : megfelelő eszközökkel támogatják vállalaíí tetteim meg, mert az új békéscsabai könyvesbolt lassan elodázhatatlan szükséglet önöknél. Elvi megállapodásaink szerint azonban 1978-ig szó sem lehet arról, hogy egy korszerű könyvesbolt kialakításához támogatást kapjunk... Sajnos, addig még 4 esztendő. Majdnem fél évtized. Nem tartja soknak? Tudnánk beszélni arról, hogy Zalaegerszegen — sőt: Nyíregyházán, Esztergomban — hogyan sikerült közös összefogással olyan boltot nyitni, amely a tudás forrását, a könyvet egyre több emberhez juttatja el. Ha lerövidülne ez a négyéves határidő, akkor érdemes volt ennyit szólni róla. A legnyomósabb érvünk: a békéscsabaiak nagyon szeretik a könyvet! 1972-ben a két csabai boltban 5 millió 959 ezer, 1973-ban már 7 millió 672 ezer forint értékű könyvet vásároltak' A vásárlók megérdemelnének egy olyan boltot, mint — például — a gyulai is. 3. A mezőberényi könyvesbolt felavatásakor fel- szabadulásunk 30. évfordulójának megünnepléséről is szólt. Békés megyében mit terveznek? — Elsősorban egy könyvkiállítást Battonyán, 1974. szeptember 23-án .Harminc év. harminc könyv” címmel. Ez nemcsak az elmúlt 39 esztendő könyvkiadását, hanem a könyvterjesztés eredményeit is fglölelné. A kiállítás Battonyáról vándorútra indulna, mintegy követve egy-egy város, község felszabadulásának 30. évfordulóját, egészen 1975, április 4-ig, hazánk teljes felszabadulásáig. Tervezzük, hogy az Európa, a Magvető és a Szépirodalmi Kiadóknál megjelent körülbelül 10—12 könyvből olva1. Amikor 1972-ben átszervezték a könyvszakmát, ég két vállalat alakult, a kőnyvterjesztés korszerűsítése volt a legfontosabb cél. Kérem, beszéljen erről a kezdeti időszakról és az eltelt két esztendő eredményeiről. — Három kiskereskedelmi vállalatból szerveződött kettő, a Művelt Nép és az Állami Könyvterjesztő Vállalat. közismertebben az ÄKV. A három régi egyformán foglalkozott budapesti és vidéki terjesztéssel, kiderült, hogy ennek nincs sok értelme, nemegyszer keresztezték is egymás munkáját. Az átszervezés fontos elvi alapja a fővárosi és a vidéki könyvterjesztés különválasztása volt, annál is inkább, mert a három átszervezés előtti vállalat többet törődött a budapesti teriesztéssel, mint a vidékivel. Ez pedig megengedhetetlen. — Amikor a Művelt Nép átvette a vidéki bolthálózatot és körülnéztünk ezekben, nem volt nehéz megállapítani, hogy a könyvesboltok 60 százaléka a minimális igényeknek sem felel meg. Gyors korszerűsítésre volt szükség és arra is. hogv felmérjük a boltok reális forgalmát és a hálózat átszervezését a valóságos szükségletekhez, az elhogy egyetlen év alatt a korábbi forgalom egyhatodá- val több könyvet adjunk el, nagy változások szükségesek, vagy a korábbi könyvterjesztési munkastílus, a boltok ellátásának színvonala nem volt megfelelő. Ha erre válaszolok, mindkettőre hivatkozhatok. Tény, hogy azonnal az átszervezés után kidolgoztuk áruforgalmi, gazdasági és káderpolitikai koncepciónkat, és alaposan megvizsgáltuk, hogy az adott anyagi eszközöket hogyan tudjuk a legjobban felhasználni. Megkezdtük a bolthálózat fejlesztését is, a régi boltok karbantartását, esztétikusabbá tételét, eladóink bérezési feltételeit is javítottuk, egyáltalán: munkakörülményeiket megváltoztattuk, igazodva a magasabb és indokolt igényekhez. Már 1972-ben látható volt, hogy jó kis kollektívák alakulnak ki, olyanok, amelyekben a könyv és a munka szere tete és a közművelődéssel való szoros kapcsolat a meghatározó jellemvonás. így aztán az 1973. évi 462 milliós könyveladás is érthető és természetes eredménye az alapvető változásoknak. Hozzátartozik még ehhez az, hogy jó néhány új boltot építettünk, nyitottunk és a nagyobb boltjainkkal telex- hálózatot kiépítve a vásárlók igényeinek teljesítését — ha az adott boltban a tunkat, ha boltot nyitunk Gyulán. A végeredmény: az egész országban párját ritkítja a gyulai könyvesbolt. Forgalma is igazolja a helyi kezdeményezés megalapozottságát. — A költészet napjával, de különösen az ünnepi könyvhéttel kapcsolatos feladataink, terveink teljesítése sem képzelhető el társadalmi segítség nélkül. Erre már most készülünk, az olvasás ünnepévé szeretnénk emelni ezeket a napokat. A vidéki megnyitó Egerben lesz, tervezzük ugyanakkor azt is, hogy Me- zőberénvben, a Békés megyei Népújság „Köröstáj” irodalmi mellékletével közösen irodalmi délutánt rendezünk. A könyv ünnepének számos eseményét szervezzük me« ezenkívül szerte az országban. — Engedje meg, hogy a kulturális prosperitás egy kitűnő példáját megemlítsem még Zalaegerszegről. Már országos hírű az a rohamos fejlődés, ami ebben a városban kezdődött néhány éve. Nemcsak gyors iparosodás, nemcsak futball, nemcsak az áruellátás korszerűsödése jellemzi ezt a kis dunántúli várost. A városi tanács kezdeményezésére könyvesboltot is nyithattunk Zalaegerszegen. A példa igen jó és odafigyelésre érdemes. Mindezt azért emsópályázatot indítunk. Ezen elsősorban a tanulóifjúság, az ifjúsági klubok és szocialista brigádok részvételére számítunk. A pályázat címe: „Olvasmányélmény a felszabadulásról” lesz. Ünnepi, kettős számmal jelenik meg 1975 áprilisában a Könyvjelző, vállalatunk képes tájékoztatója és boltjaink között kirakatversenyt is meghirdetünk az 1974. szeptember 25-től 1975. április 4-ig terjedő időben. Megrendezzük a szovjet könyv ünnepi betét, a megnyitó Szegeden lesz. Végül: felhívunk majd minden könyvgyűjtőt, könyvbarátot, hogy a Battonyán megnyíló vándorkiállításhoz járuljanak hozzá könyv- és dokumentum- gyűjteményük értékes darabjaival, 1944-től megőrzött plakátokkal, könyvhirdetésekkel, melyek régi könyvhetek, irodalmi estek, író-olvasó találkozók eseményeiről tudósítanak. Szeretnénk országos méretű társadalmi összefogással, egy minden tekintetben méltó és átfogó képet nyújtó kiállítást produkálni a magyar könyvkultúra és kőnyvterjesztés 1944 óta eltelt három évtizedéről — mondotta befejezésül dr. Osváth László, a Művelt Nép osztályvezetője lapunk munkatársának. Sass Ervin Egy nehéz éjszaka hajnala Xeváes OySrgr? tört szárnyú galambként verdes az ablakon hiányod semmi nincs a helyén mert nem szólsz rá most semmire virrad újra egy nap s a kihűlt cigarettafüstből néhány üres pohár int egy nap megint az ördögé volt frissen főtt kávé illatoz neked miért nem adhatok aztán kis kapkodás most már sietni kell felszabadítom 31. er+irdi'ljara Um\n Versés novellapályázat fiataloknak A KISZ Békés megyei Bizottsága és a Békés megyei Népújság szerkesztősége fiatalok számára vers- és novellapályázatot hirdet. A pályázat célja, hogy ifjúságunk a felszabadulás 30. évfordulójára készülve képességeit és tenniakarását irodalmi alkotásokkal is bizonyíthassa. A témaválasztás kötetlen, szeretnénk azonban, ha a benyújtott alkotások a ma emberének életét, gondolatait tükröznék. Pályázni csak olyan alkotásokkal lehet, amelyek még sehol nem jelentek meg nyomtatásban és alkotójuk életkora legfeljebb 30 év. A verspályázat első dija: 1000 forint, második díj: 800. harmadik díj 500 forint. A novellapályázat első díja: 1500 forint, a második díj: 1000, a harmadik díj: 500 forint. A díjnyertes alkotások és a közlésre, de díjazásra nem javasoltak legjobbjai megjelennek a Békés megyei Népújság kulturális mellékletében. A pályázat értékelését zsűri végzi, az alkotások beküldési határideje: 1974. szeptember 1. Cím: KISZ Békés megyei Bizottsága, 5600 Békéscsaba, Szabadság tér 17. A borítékra írják rá: „Vers- és novellapályázat” Eredményhirdetés: 1974. október 6-án, a Népújság vasárnapi számában. A KISZ A Békés megyei Népújság Békés megyei Bizottsága szerkesztősége Tornác Somogyi Márton felvétele
