Békés Megyei Népújság, 1974. április (29. évfolyam, 77-99. szám)
1974-04-28 / 98. szám
HARMINC ESZTENDEIÉ Vörös zászló nem loboghat Egy évvel a fasizmus leverése és fél esztendővel a nyilasok magyarországi uralomra jutása előtt ismerte meg a világ Sztálin 1944. május 1-i hadparancsát: „A Vörös Hadsereg csapásai alatt recseg-ropog és bomladoziik a fasiszta államok blokkja. Rettegés lett úrrá Hitler román, magyar, finn. és bolgár ’szövetsé, gesein’. Ezek a hitleri bérenceik, akiknek országát a németek megszállták, vagy most szállják meg, minden kétséget kizáróan láthatják, hogy Németország elvesztette a háborút. Románia, Magyarország, Finnország és Bulgária számára csak egy lehetőség van a katasztrófa elkerülésére — a németekkel való szakítás és a háborúból való kilépés. Aligha lehet azonban arra számítani, hogy ezeknek az országoknak a mostani kormánya szakítani tud a németekkel. Nyilvánvaló, hogy ezekben az országokban magának a népnek kell kezébe vennie a német iga alól való felszabadulás ügyét.” Hogy ez minél nehezebben valósulhasson meg, a belügyminiszter néhány nappal korábban rendeletet hozott. Amiről a Magyar Országos Tudósító így számol be: „A belügyminiszter elrendelte, hogy április 30-án, május 1-én és 2-án sem politikai, sem más jellegű gyűlést, felvonulást, nyilvános ünnepséget, politikai párt vagy egyesület által megszervezett egyéb összejövetelt vagy kirándulást engedélyezni nem szabad. (Pártértekezletet sem.) Az engedély nél- k 'l esetleg megkísérelt gyűlés stb. megtartását karhatalommal is meg kell akadályozni.” Persze nem mindenkire és nem minden szervezetre figyelt ilyen éberen a belügyminiszter. Az Orosházi Újság április 30-i számában első oldalas hír számol be arról, hogy ha vörös lobogó nem is lenghetett, a nyilas zöld ing szabad utat kapott a városban: „A Magyar Nemzeti Szocialista Párt helyi szervezete Orosházán is megalakult, s a párthoz mind többen és többen csatlakoznak Orosháza jobboldali nemzeti érzésű polgárai. . . A pártszervezet keretében megalakítják az ifjúsági csoportot is, amelyből felállítják a rendvédelmi osztagot.” Hogy mi lesz ezeknek az osztagoknak a dolga, affelől nem hagy kétséget a belügyminiszter egy másik rendelete,- mely szerint „Április 5-e után minden hatodik életévét betöltött zsidó személy, férfi és nő, bal mellrészén jól látható sárga, hatágú csillagot köteles viselni a házon kívül. Április 30-ig a sajtó-, színész- és filmkamarának törölnie kell tagjai sorából a zsidókat.” Többek között e rendelet minél szorgosabb végrehajtásáért szervezték a „rendvédelmi osztagokat.” (Daniss) 4 Bjmmszs. 1371, ÁPRILIS 28. Meg kell szerettetni az iskolát! „OLYAN A MOSDÓ, AMILYEN A TÖRÖLKÖZŐ”. SOK MINDENRE ALKALMAZHATÓ EZ A BÖLCSELET. AZ ISKOLÁRA IS: „OLYAN A DIÄK, AMILYEN AZ ISKOLA”. VAGY SÁNTÍT EGY KICSIT? LEHETSÉGES, DE AZÉRT ÉRDEMES ELGONDOLKODNI EZEN! — Űtgy kell szervezni a dolgokat, hogy szeressék a gyerekek az iskolát. Miinél izgalmasabb az iskola, annál kevesebben morzsolódhatnak le, annál több lesz a nyolc osztályt végzettek száma hazánkban. Ezt válaszolta Domokos Imre, a gyulai I. számú Általános Iskola igazgatója, amikor beszélgetésünk kezdetén megjegyeztem. hogy hazánkban az alsófokú iskolába beiratkozottaknak 9 százaléka nem fejezi be tanulmányait. Bármennyire is nagyvonalúnak tűnik az igazgató megjegyzése, teljesen igaza van. Egyébként is olyan ember, aki sohasem dicsekszik erényeivel. Ezt azonban határozottan mondta ki. és ami még fontosabb: nem is alaptalanul! A kilencszázalékos országos átlag is indokolatlanul magas szám, hiszen nagyobbrészt felelőtlenséget takar. A gyulai 1-es számú iskolában egy 1972-es adat szerint a beiratkozottak 94 százaléka végzett. A többiek más lakóhelyre költöztek vagy gyógypedagógiai, illetve kisegítő iskolába kerültek. Náluk talán egyetlen olyan gyerek volt, aki indokolatlanul hagyta abba tanulmányait. Nem lehet azt mondani, hogy a hatszáz tanuló mindegyike ideális körülmények közül és lehetőségekkel került az iskolába, ugyanis 85 százalékuk fizikai dolgozók gyermeke. Szüleiktől kevés segítséget kaphatnak tanulmányaikhoz. Mégis eredményesen fejezik be az általános iskolát! A gyulai gimnáziumban végzett legutóbbi felmérés is azt bizonyította, hogy az 1-es számúból kikerültek megállják a helyüket azok mellett, akik előnyösebb családi körülmények között tanultak. Ezt az alaposan megszervezett Iskolai oktató-nevelő munka tette lehetővé. Gyulán évekkel ezelőtt sem volt sok gond az általános iskolák személyi és tárgyi feltételeivel. Igen nagy összegeket fordított erre a városi tanács. Az oktatás korszerűsítésére vonatkozó párthatározat megjelenésekor az 1-es számúban például 80 százalékos alapfelszereltség volt. Ez azt jelenti, hogy az eredményes munkához nélkülözhetetlen eszközök rendelkezésre álltak. Az iskola vezetése így azzal kezdte munkáját, hogy különböző átcsoportosításokkal megszüntette a váltó osztályokat, azaz a délutáni tanítást. A nagyobb osztályokból helyiségeket Könyv a közművelődésről A közművelődés helyzete és fejlesztésének feladatai címmel megjelent könyv álakban a Kossuth Kiadónál a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1974. március 19—20-i ülésének a közművelődéssel foglalkozó napirendi pontja. A könyv tartalmazza a jelentést a közművelődés helyzetéről, tartalmaz statisztikai adatokat, Aczél György előadói beszédét, a zárszót, valamint a Központi Bizottság határozatát a közműve. lödéi, fejlesztésének feladatairól. választottak le. Ezzel a szertárakat bővítették és egyben szaktantermeket alakítottak ki egyes tárgyak tanításához, ősszel a raktáraikban és a gépműhelyben is tantermeket rendeznek be. (Befejezéshez közeledik a központi fűtés szerelése. A harisnyagyári és a vízügyi fiatalok segítségével a pincében száz négyzetméter alapterületű úttörőklubot hoznak létre, önálló könyvtárukban jelenleg 8 ezer kötet van. Jövőre 80 ezer forintból egy nyelvi laboratóriumot akarnak berendezni. Bővítik a tornatermet és új rajztermet szeretnének építeni. Kétségtelen, hogy ezek a körülmények hozzájárulnak a gyerekek jó közérzetéhez, a megfelelő iskolai légkör kialakításához. Ugyanilyen fontosak azonban a személyi kérdések is. Az iskola tantestülete az utóbbi években megfiatalodott. Átlagéletkoruk 38 év. Az erejük teljében levő pedagógusok szívesen vállalják a munkájukkal járó plusz feladataikat. Segítségükkel erősödött a szocialista tanár—diák viszony is. Ott tartanak, hogy a gyermekek önkormányzatával együtt heten, te értékelik az iskolai munkát. Nevelői értekezleteik állandó napirendje a tanulók személyiségproblémáinak, családi körülményeinek megbeszélése. Az igazgató elmondta, hogy sokat fáradoznak a tanítási óráik, az iskolai foglalkozások korszerűsítéséért. Részt vesznek abban az országos kísérletben, mely az első osztályos tanulók bukás nélküli továbbhaladásáról gyűjt tapasztalatokat. A cselekedtetésre, a logikai gyakorlatokra épülő oktatás máris komoly eredményeket mutat A gyermekek többsége jól veszi a számolás és az olvasás első akadályait. Eszperantó tanulócsoportjukkal az UNESCO kísérletéhez csatlakoztak. Ének-zene osztályaikban lényegesen jobb a tanulmányi eredmény, mint a normál tagozatokon. A tananyag csökkentésével a felső tagozatban is nőtt a cselekvés, az önálló ismeretszerzés leh- tősége. Tizenegy szakkörük, vetélkedőik. matematikai előkészítőjük a pályaválasztást segíti: Az iskolában végző valamennyi tanuló jelentkezett továbbtanulásra. * * * Távirati stílusban ennyi a gyulai 1-es számú iskola munkájának krónikája. Tevékenységüket a környezet kialakításának, a nevelőtestület személyi kérdéseinek és az oktatás módszereinek összhangja jellemzi- Nem más ez, mint az oktatás korszerűsítésének jól értelmezett. folyamaitos megvalósítása Az így dolgozó iskolákban a tanulók is jól érzik magukat, előrehaladásuk harmonikus. És ami a legfontosabb: valameny- nyien megszerzik az alapiskolai műveltségiét. Réthy István A BNV vásárközpontja Magyarországi szerb ikonok kiállítása A magyarorszagi pravoszláv egyházművészet képemlékeinek legjelentősebb csoportját a hazai szerb egyházközségekben, ezek mellett egy monostorban és a szentendrei szerb egyházművészeti múzeumban őrzött ikonok, s egyéb festmények alkotják. Ennek a műtárgy anyagnak az egybegyűjtését végezte el a Budapesti Iparművészeti Múzeum és az újvidéki szerb Matica Galéria. A jugoszláv muzeológusok vállalták, hogy az öszegyűjtött anyagból legjobb szakembereikkel az ikonokat a legkorszerűbb elveknek megfelelően konzerválják. majd abból kiállítást reá. deznek. A magyar és jugoszláv szakemberek több mint húsz helységből egybegyűjtötték a kijelölt képanyagot, és 1972 végén Újvidékre szállították. Az ott történt konzerválások után — a százados faanyagokat is megfelelően megújították és nagy. mennyiségű értékes aranyozást is végeztek. 1973 októberében Újvidéken, majd ezt követően Belgrádban nyílt kiállítás a restaurált anyagból. Most a Budapesti Iparművészeti Múzeumban mutatják be a szerb ikonok tárlatát. _ A tárgyak származási helyei, többek között: Szentendre egyházművészeti gyűjteménye és templomai. Budapest, Szeged, a gráfoóci monostor. Ráckeve. Székesfehérvár, Esztergom, Balassagyarmat. Mohács, Siklós, Villány. Iliocska. Rácalmás, Budakalász, Százhalombatta. V. P. Az idén már két ízben, ősszel és tavasszal rendez szakosított nemzetközi vásárt a HTJNG- EXPO. Május 18-tól 26-ig a beruházási javak és szeptember 14-től 22-ig a fogyasztási cikkek szakvására nyílik az új Budapesti Nemzetközi Vásár központban. Mint ismeretes — z kormány határozata szerint —, 1974-ben át kell adni a városligeti vásárváros területét — amely park. játszó-sétáló-, sport, szórakozóhely lesz ismét. Budapesten 1842 óta rendeznek vásárokat, $ 1900 óta a nemzetközi vásárok hagyománya < Városligethez fűződik, s bár a liget méltán kapta a „világ legvonzóbb vá árterülete” cím' — szűknek és elavultnak bizonyult. Ezért a vásárt ezentúl az Albertirsai úton a volt m zőgazdasagj vásár területén rendezik, ahol kellő terület áll a kiállítók rendelkezésére. Már javában folyik az építkezés. Képünkön az új terület makettje r Éljen az alkotó értelmiség!
